Hajdú-Bihari Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-01 / 153. szám
Nixon sajtóértekezlete Az amerikai delegáció visszatér a párizsi tárgyalóasztalhoz WASHINGTON Nixon elnök csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok két hét múlva, július 13-án tér vissza a párizsi tárgyalóasztalhoz, nem jelölte meg azonban az Észak- Vietnam elleni harci cselekmények befejezésének időpontját, vagy feltételét és ugyancsak teljes homályban hagyta az amerikai csapatok , teljes kivonásának határidejét. A tévében is közvetített sajtóértekezlet 44 percig tartott és a legtöbb kérdés a vietnami háborúra vonatkozott. Nixon nem volt hajlandó elkötelezni magát a bombázások és a VDK kikötői elaknásításának leállítása mellett. Jelezte, hogy az Egyesült Államok folytatja észak bombázását és fenntartja az aknazárat, mert ezzel akar nyomást gyakorolni a VDK-ra az „érdemi tárgyalások”, és az amerikai foglyok szabadon bocsátása érdekében. Ugyanakkor kijelentette, hogy egy perccel sem akarja tovább folytatni a bombázásokat, „mint szükséges” a megfelelő békefeltételek kikényszerítéséhez. Megismételte azt a májusi javaslatát is, hogy egy általános indokínai tűzszünet és az amerikai foglyok szabadon bocsátása fejében négy hónapon belül kivonja az összes amerikai csapatokat Vietnamból. A háború pedig — szerinte — január 20-ig az újabb elnöki periódus megkezdéséig befejeződhet — „ha a kommunisták hajlandók komolyan tárgyalni”. Más kérdésekre válaszolva Nixon tagadta, hogy az amerikai repülők bombázták Észak-Vietnam gátrendszereit és duzzasztóit. Elismerte, hogy Lavelle tábornok, a Vietnamban állomásozó amerikai légierő volt parancsnoka önkényesen is hajtott végre bombázásokat Észak- Vietnamban, de jóváhagyta a főparancsnokság döntését, hogy ezért csak leváltás és nem hadbíróság jár. Más világpolitikai kérdésekről szólva méltatta a Moszkvában aláírt fegyverkorlátozási egyezmények jelentőségét, de nyomban hozzáfűzte, hogy a további SALT-tárgyalások sikeréért újabb áldozatokat kell hozni az egyezmények által nem érintett új fegyverfajták létrehozásával. Az elnök csak röviden érintett belpolitikai problémákat és ennek során elismerte, hogy a munkanélküliség magas arányát nem sikerült olyan ütemben csökkenteni, mint ahogyan a kormányzat szerette volna, viszont az inflációt szerinte felére mérsékelték. Végül teljes bizalmát nyilvánította ki Agnew alelnök iránt, viszont hozzátette: csak a köztársaság párti elnnökjelölő konvenció előtt jelentik be, hogy a következő periódusra is ő lesz-e az alelnökjelölt. (AP, Reuter, MTI) Mongólia Mongólia területe tizenhatszor nagyobb mint hazánké, lakossága viszont csak 1 260 000. Mongóliára még ma is az jellemző, hogy a lakosság rendkívül szétszórtan él, sokan, bár mind kevesebben még nomád pásztorkodást folytatnak és ebből adódik, hogy nehéz letelepíteni a lakosságot, és állandó mezőgazdasági munkára fogni. Mongólia nemzeti jövedelmének a legfőbb forrása, az ország sajátos helyzetéből adódóan, az állattenyésztés. Mongólia kivitelének 70 százaléka élő állat, hús, gyapjú, bőr, szőrme. Csak az utóbbi évtizedekben kezdett kialakulni a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar, a konzerv-, a sajtgyártás. A búzát magyar gyártmányú malmok őrlik. Óriási természetátalakító munka folyik az országban. A kormány egyik nagy terve, hogy a szövetkezetek földjein artézi kutakat fúrat. (Ismeretes, hogy Mongóliában rendkívül nagy vízhiánnyal küzdenek). A mongol kormány e nagyszabású programjának végrehajtásában évek óta részt vesznek a kiváló magyar vízügyi szakemberek is. Eddig több mint 400 kutat fúrtak a magyar szakemberek. A geológusok 1965-től 1971-ig csaknem húszezer kőzetmintát vizsgáltak meg. Elkészítették Mongólia hidrogeológiai térképét. A főváros Ulánbátor. Itt a lakosságnak egyötöde, 160 ezer ember él. Ulánbátor háromszáz éves. A szocialista forradalom előtt egyetlen Tavoli barátok sátortábor volt, s mert a Tola-folyó partjára települt, álladóan változtatta helyét a város úgy, ahogy a folyó a medrét. Ulánbátor ma már modern város. Érdekessége, hogy a több emeletes lakóházak mellett még szép számmal találunk jurtákat is, ezek azonban már modern bútorokkal vannak berendezve és esténként villany ég bennük. Ulánbátor egyben a szocialista kultúra országos központja is. Évtizedekkel ezelőtt még például az ország lakosságának 90 százaléka írástudatlan volt. Ebben a helyzetben azóta történt minőségi változás, amióta bevezették a cirill betűket. Ennek köszönhető, hogy ma már csak a nagyon idős emberek nem tudnak írni, olvasni. 1940-ben Mongóliának még nem volt főiskolája, egyeteme, ma már tíz főiskola és A kőoroszlán mögött, a Tola partján felépült az új gimnázium. (KS Fotó : Gáli Sándor felv.) Öt egyetem működik az országban. A főiskolákon, egyetemeken tízezer diák tanul. Alsó- és középfokú oktatásban 280 ezren tanulnak gyermekek, illetve felnőttek. Mongóliára az is jellemző, hogy minden ötödik ember valamilyen formában és fokon továbbtanul. Az egykor vallási kormányzás alatt élő Mongólia, a lámák szabta életformát messze maga mögött hagyta. A győztes forradalom után a párt nagy körültekintéssel fogott a szocialista építéshez. Nem volt könnyű. A forradalom előtt a mongolok a kolostorok függőségében éltek. Valamennyi mongol család köteles volt az elsőszülött fiát szerzetesnek adni, s ha nem volt fiúgyermek más családoktól kellett vásárolni. Ma már messze ez a korszak. A mongolok szabadon választják meg életformájukat, építik az új, a modern iparral és mezőgazdasággal rendelkező országot. Ez a mongol kislány az Anharvidék egyik közös gazdaságában termelt káposztát mutatja a látogatónak. (KS Fotó : Gáli Sándor felv.) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1972. JÚLIUS 1. Losonczi Pál és Ajtai Miklós fogadta Marcel Naville-t Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az Országházban fogadta Marcel Naville-t, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának hazánkban tartózkodó elnökét és Melchior Borsingert, a nemzetközi bizottság európai fődelegátusát. Dr. Ajtai Miklós, a korány elnökhelyettese ugyancsak pénteken fogadta hivatalában a Vöröskereszt vendégeit és szívélyes eszmecserét folytatott velük a magyar, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt tevékenységéről. (MTI) Komócsin Zoltán fogadta Amilcar Cabral-t Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta — a küldöttség élén Budapesten tartózkodó — Amilcar Cabral-t, a Guinea Biseau és Zöldfokszigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának főtitkárát. Amilcor Cabral tájékoztatást adott a portugál gyarmatosítók ellen küzdő mozgalom helyzetéről. Komócsiny Zoltán az MSZMP és a magyar társadalom támogatásáról biztosította a főtitkárt. (MTI) A Trident nukleáris tengeralattjáróra 906 milliót, a B-t stratégiai bombázóra 444 milliót hagyott jóvá a szenátus hadügyi bizottsága WASHINGTON Az amerikai szenátus katonai bizottsága pénteken a Dél-Vietnamnak és Laosznak nyújtandó katonai segély csökkentése mellett döntött. A kormány 2 milliárd 500 milliós javaslatával szemben a bizottság 2 milliárd 100 milliót szavazott a júliussal kezdődő következő, költségvetési évre. A kért 429 trillió dollár helyett 360 millió dollárban szabták meg a laoszi amerikai légitevékenységre fordítható összeget. A bizottság döntött a Polaris tengeralattjáró és a B—52-es stratégiai bombázó „utódainak” kifejlesztésére fordítható összegekről is. Eszerint a Trident nukleáris tengeralattjáróra 906 milliót, a B—1 bombázókra 444 milliót költhetnek a jövő évben. A szenátusi bizottság javaslatát még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. (Reuter) Franciaország és Ausztria egyformán szorgalmazza az európai biztonsági konferencia összehívását Maurice Schumann francia külügyminiszter, aki csütörtökön délelőtt érkezett Bécsbe , tárgyalt Kirchschläger osztrák külügyminiszterrel. Mindkét külügyminiszter hasznosnak nevezte a megbeszélést, amelynek fő témája az európai biztonsági konferencia és a Közös Piac volt. Az európai biztonsági konferencia sokoldalú előkészítésében a francia és az osztrák álláspont között nincs ellentét. Párizs is, akárcsak Bécs szorgalmazza az előkészítést. A francia külügyminiszter pénteken délben sajtótájékoztatón számolt be ausztriai tárgyalásainak eredményeiről. (MTI) Derűlátó hangulat a simlai csúcstalálkozón SIMLA Az indiai-pakisztáni csúcsértekezlet napirendjét kidolgozó küldöttségek elhalasztották péntek délelőttre tervezett tanácskozásukat, mivel váratlanul kórházba kellett szállítani D. P. Dhar-t, az indiai külügyminisztérium politikai tervezési csoportjának elnökét, az indiai küldöttség egyik vezetőjét. A politikust szívpanaszokkal vitték kórházba. Indira Gandhi indiai miniszterelnök és Ali Bhutto pakisztáni elnök csütörtök esti közös vacsorájáról részletek nem szivárogtak ki, ennek ellenére indiai hivatalos személyiségek — az UPI jelentése szerint — a munkavacsorán folytatott tárgyalás után derűlátóan nyilatkoztak a csúcstalálkozó esélyeiről. Az áprilisban kidolgozott előzetes napirendet ugyan soha nem hozták nyilvánosságra, de nyugati hírügynökségek tudni vélik, hogy a megtárgyalandó témák közé felvették a kashmiri kérdést és a decemberi háború foglyainak problematikáját. (AP, UPI, Reuter, MTI) Csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások Prágában csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások kezdődtek a két országot érintő kérdésekről és azok rendezésének lehetőségéről. Képünkön: a dr. Paul Frank (a szemben levő személyek közül balról a második), a nyugatnémet külügyminisztérium államtitkára vezette és a dr. Jiri Goetz (a háttal ülők közül jobbról a második) vezette csehszlovák delegáció a tárgyalóasztal mellett. (Telefotó — CTK—MTI—KS) Interkozmosz-7 MOSZKVA A szocialista országok űrkutatási együttműködéséről szóló program keretében a Szovjetunióban június 30-án Föld körüli pályára juttatták az Interkozmosz—7 jelzésű mesterséges holdat. Az Interkozmosz—7 fedélzetén elhelyezett tudományos berendezést a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és Csehszlovákia szakemberei tervezték és készítették. A szputnyik rátért pályájára. A szputnyik repülését a három ország szakembereiből álló operatív csoport irányítja. Az Interkozmosz e7 útján történő mérésekkel egyidőben a szocialista országok csillagászati állomásai rádióasztronómiai, ionoszférikus és optikai megfigyeléseket végeznek összeegyeztetett program alapján. (TASZSZ, MTI) Francia nukleáris robbantás A brit külügyminisztérium saját értesülése alapján megerősítette azt a hírt, hogy Franciaország június 25-én végrehajtotta első kísérleti nukleáris robbantását a Csendes-óceán térségében — közölte pénteken Londonban a külügyminisztérium szóvivője. Franciaország a hírt mindezideig nem volt hajlandó megerősíteni. (Reuter)