Hajdú-Bihari Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-01 / 153. szám

Nixon sajtóértekezlete Az amerikai delegáció visszatér a párizsi tárgyalóasztalhoz WASHINGTON­­ Nixon elnök csütörtökön bejelen­tette, hogy az Egyesült Államok két hét múlva, július 13-án tér vissza a párizsi tárgyalóasztalhoz, nem jelölte meg azonban az Észak- Vietnam elleni harci cselekmények befejezésének időpontját, vagy fel­tételét és ugyancsak teljes homály­ban hagyta az amerikai csapatok , teljes kivonásának határidejét. A tévében is közvetített sajtóér­tekezlet 44 percig tartott és a leg­több kérdés a vietnami háborúra vonatkozott. Nixon nem volt hajlan­dó elkötelezni magát a bombázások és a VDK kikötői elaknásításának leállítása mellett. Jelezte, hogy az Egyesült Államok folytatja észak bombázását és fenntartja az akna­zárat, mert ezzel akar nyomást gya­korolni a VDK-ra az „érdemi tár­gyalások”, és az amerikai foglyok szabadon bocsátása érdekében. Ugyanakkor kijelentette, hogy egy perccel sem akarja tovább folytatni a bombázásokat, „mint szükséges” a megfelelő békefeltételek kikénysze­rítéséhez. Megismételte azt a máju­si javaslatát is, hogy egy általános indokínai tűzszünet és az amerikai foglyok szabadon bocsátása fejében négy hónapon belül kivonja az összes amerikai csapatokat Viet­namból. A háború pedig — szerinte — ja­nuár 20-ig az újabb elnöki perió­dus­ megkezdéséig befejeződhet — „ha a kommunisták hajlandók ko­molyan tárgyalni”. Más kérdésekre válaszolva Nixon tagadta, hogy az amerikai repülők bombázták Észak-Vietnam gátrend­szereit és duzzasztóit. Elismerte, hogy Lavelle tábornok, a Vietnam­ban állomásozó amerikai légierő volt parancsnoka önkényesen is hajtott végre bombázásokat Észak- Vietnamban, de jóváhagyta a főpa­rancsnokság döntését, hogy ezért csak leváltás és nem hadbíróság jár. Más világpolitikai kérdésekről szólva méltatta a Moszkvában alá­írt fegyverkorlátozási egyezmények jelentőségét, de nyomban hozzá­fűzte, hogy a további SALT-tárgya­­lások sikeréért újabb áldozatokat kell hozni az egyezmények által nem érintett új fegyverfajták létre­hozásával. Az elnök csak röviden érintett belpolitikai problémákat és ennek során elismerte, hogy a munkanél­küliség magas arányát nem sikerült olyan ütemben csökkenteni, mint ahogyan a kormányzat szerette vol­na, viszont az inflációt szerinte fe­lére mérsékelték. Végül teljes bizalmát nyilvánítot­ta ki Agnew alelnök iránt, viszont hozzátette: csak a köztársaság párti elnnökjelölő konvenció előtt jelentik be, hogy a következő periódusra is ő lesz-e az alelnökjelölt. (AP, Reuter, MTI) Mongólia Mongólia területe tizenhatszor nagyobb mint hazánké, lakossága viszont csak 1 260 000. Mongóliára még ma is az jellemző, hogy a la­kosság rendkívül szétszórtan él, so­kan, bár mind kevesebben még no­mád pásztorkodást folytatnak és ebből adódik, hogy nehéz letelepí­teni a lakosságot, és állandó mező­­gazdasági munkára fogni. Mongólia nemzeti jövedelmének a legfőbb forrása, az ország sajátos helyzetéből adódóan, az állatte­nyésztés. Mongólia kivitelének 70 százaléka élő állat, hús, gyapjú, bőr, szőrme. Csak az utóbbi évtizedek­ben kezdett kialakulni a mezőgaz­dasági termékeket feldolgozó ipar, a konzerv-, a sajtgyártás. A búzát magyar gyártmányú malmok őrlik. Óriási természetátalakító munka folyik az országban. A kormány egyik nagy terve, hogy a szövetke­zetek földjein artézi kutakat fúrat. (Ismeretes, hogy Mongóliában rend­kívül nagy vízhiánnyal küzdenek). A mongol kormány e nagyszabású programjának végrehajtásában évek óta részt vesznek a kiváló ma­gyar vízügyi szakemberek is. Eddig több mint 400 kutat fúrtak a ma­gyar szakemberek. A geológusok 1965-től 1971-ig csaknem húszezer kőzetmintát vizsgáltak meg. Elké­szítették Mongólia hidrogeológiai térképét. A főváros Ulánbátor. Itt a lakos­ságnak egyötöde, 160 ezer ember él. Ulánbátor háromszáz éves. A szo­cialista forradalom előtt egyetlen Tavoli barátok sátortábor volt, s mert a Tola-folyó partjára települt, álladóan változ­tatta helyét a város úgy, ahogy a folyó a medrét. Ulánbátor ma már modern város. Érdekessége, hogy a több emeletes lakóházak mellett még szép szám­mal találunk jurtákat is, ezek azon­ban már modern bútorokkal van­nak berendezve és esténként vil­lany ég bennük. Ulánbátor egyben a szocialista kultúra országos központja is. Évti­zedekkel ezelőtt még például az or­szág lakosságának 90 százaléka írás­­tudatlan volt. Ebben a helyzetben azóta történt minőségi változás, amióta bevezették a cirill betűket. Ennek köszönhető, hogy ma már csak a nagyon idős emberek nem tudnak írni, olvasni. 1940-ben Mon­góliának még nem volt főiskolája, egyeteme, ma már tíz főiskola és A kőoroszlán mögött, a Tola partján felépült az új gimnázium. (KS Fotó : Gáli Sándor felv.) Öt egyetem működik az országban. A főiskolákon, egyetemeken tízezer diák tanul. Alsó- és középfokú okta­tásban 280 ezren tanulnak gyerme­kek, illetve felnőttek. Mongóliára az is jellemző, hogy minden ötödik ember valamilyen formában és fo­kon továbbtanul. Az egykor vallási kormányzás alatt élő Mongólia, a lámák szabta életformát messze maga mögött hagyta. A győztes forradalom után a párt nagy körültekintéssel fogott a szocialista építéshez. Nem volt könnyű. A forradalom előtt a mon­golok a kolostorok függőségében él­tek. Valamennyi mongol család kö­teles volt az első­szülött fiát szerze­tesnek adni, s ha nem volt fiúgyer­mek más családoktól kellett vásá­rolni. Ma már messze ez a korszak. A mongolok szabadon választják meg életformájukat, építik az új, a modern iparral és mezőgazdasággal rendelkező országot. Ez a mongol kislány az Anhar­­vidék egyik közös gazdaságában ter­melt káposztát mutatja a látogató­nak. (KS Fotó : Gáli Sándor felv.) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1972. JÚLIUS 1. Losonczi Pál és Ajtai Miklós fogadta Marcel Naville-t Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az Országházban fogadta Marcel Naville-t, a Vörös­­kereszt Nemzetközi Bizottságának hazánkban tartózkodó elnökét és Melchior Borsingert, a nemzetközi bizottság európai fődelegátusát. Dr. Ajtai Miklós, a kor­­ány el­nökhelyettese ugyancsak pénteken fogadta hivatalában a Vöröskereszt vendégeit és szívélyes eszmecserét folytatott velük a magyar, vala­mint a Nemzetközi Vöröskereszt tevékenységéről. (MTI) Komócsin Zoltán fogadta Amilcar Cabral-t Komócsin Zoltán, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára pénteken fogadta — a küldöttség élén Buda­pesten tartózkodó — Amilcar Cab­ral-t, a Guinea Biseau és Zöldfok­­szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának főtitkárát. Amilcor Cab­ral tájékoztatást adott a portugál gyarmatosítók ellen küzdő mozga­lom helyzetéről. Komócsin­y Zoltán az MSZMP és a magyar társadalom támogatásáról biztosította a főtit­kárt. (MTI) A Trident nukleáris tengeralattjáróra 906 milliót, a B-t stratégiai bombázóra 444 milliót hagyott jóvá a szenátus hadügyi bizottsága WASHINGTON Az amerikai szenátus katonai bi­zottsága pénteken a Dél-Vietnam­­nak és Laosznak nyújtandó katonai segély csökkentése mellett döntött. A kormány 2 milliárd 500 milliós javaslatával szemben a bizottság 2 milliárd 100 milliót szavazott a jú­liussal kezdődő következő, költség­­vetési évre. A kért 429 tr­illió dol­lár helyett 360 millió dollárban szabták meg a laoszi amerikai légi­tevékenységre fordítható összeget. A bizottság döntött a Polaris ten­geralattjáró és a B—52-es stratégiai bombázó „utódainak” kifejleszté­sére fordítható összegekről is. Esze­rint a Trident nukleáris tenger­alattjáróra 906 milliót, a B—1 bom­bázókra 444 milliót költhetnek a jö­vő évben. A szenátusi bizottság ja­vaslatát még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. (Reuter) Franciaország és Ausztria egyformán szorgalmazza az európai biztonsági konferencia összehívását Maurice Schumann francia kül­ügyminiszter, aki csütörtökön dél­előtt érkezett Bécsbe , tárgyalt Kirchschläger osztrák külügymi­niszterrel. Mindkét külügyminiszter hasznosnak nevezte a megbeszélést, amelynek fő témája az európai biz­tonsági konferencia és a Közös Pi­ac volt. Az európai biztonsági konferencia sokoldalú előkészítésében a francia és az osztrák álláspont között nincs ellentét. Párizs is, akárcsak Bécs szorgalmazza az előkészítést. A francia külügyminiszter pénte­ken délben sajtótájékoztatón szá­molt be ausztriai tárgyalásainak eredményeiről. (MTI) Derűlátó hangulat a simlai csúcstalálkozón SIMLA Az indiai-pakisztáni csúcsérte­kezlet napirendjét kidolgozó kül­döttségek elhalasztották péntek dél­előttre tervezett tanácskozásukat, mivel váratlanul kórházba kellett szállítani D. P. Dhar-t, az indiai külügyminisztérium politikai terve­zési csoportjának elnökét, az indiai küldöttség egyik vezetőjét. A politi­kust szívpanaszokkal vitték kórház­­ba. Indira Gandhi indiai miniszterel­nök és Ali Bhutto pakisztáni elnök csütörtök esti közös vacsorájáról részletek nem szivárogtak ki, ennek ellenére indiai hivatalos személyi­ségek — az UPI jelentése szerint — a munkavacsorán folytatott tárgya­lás után derűlátóan nyilatkoztak a csúcstalálkozó esélyeiről. Az áprilisban kidolgozott előzetes napirendet ugyan soha nem hozták nyilvánosságra, de nyugati hírügy­nökségek tudni vélik, hogy a meg­tárgyalandó témák közé felvették a kashmiri kérdést és a decemberi háború foglyainak problematikáját. (AP, UPI, Reuter, MTI) Csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások Prágában csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások kezdődtek a két or­szágot érintő kérdésekről és azok rendezésének lehetőségéről. Képünkön: a dr. Paul Frank (a szemben levő személyek közül balról a második), a nyugatnémet külügyminisztérium államtitkára vezette és a dr. Jiri Goetz (a háttal ülők közül jobbról a második) vezette csehszlovák delegáció a tárgyalóasztal mellett. (Telefotó — CTK—MTI—KS) Interkozmosz-7 MOSZKVA A szocialista országok űrkutatási együttműködéséről szóló program keretében a Szovjetunióban június 30-án Föld körüli pályára juttatták az In­terkozmosz—7 jelzésű mester­séges holdat. Az Interkozmosz—7 fedélzetén el­helyezett tudományos berendezést a Német Demokratikus Köztársa­ság, a Szovjetunió és Csehszlovákia szakemberei tervezték és készítet­ték. A szputnyik rátért pályájára. A szputnyik repülését a három ország szakembereiből álló operatív csoport irányítja. Az Interkozmosz e7 útján történő mérésekkel egyidőben a szocialista országok csillagászati állomásai rá­dióasztronómiai, ionoszférikus és optikai megfigyeléseket végeznek összeegyeztetett program alapján. (TASZSZ, MTI) Francia nukleáris robbantás A brit külügyminisztérium saját értesülése alapján­­ megerősítette azt a hírt, hogy Franciaország jú­nius 25-én végrehajtotta első kísér­leti nukleáris robbantását a Csen­des-óceán térségében — közölte pénteken Londonban a külügymi­nisztérium szóvivője. Franciaország a hírt mindezideig nem volt hajlandó megerősíteni. (Reuter)

Next