Hajdú-Bihari Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

­­T HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! ■ | ■■■■■■ ■ |R ^ p ÁRA: 80 FILLÉR |||p A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vasbetonszerelés garanciával A Hajdú megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál dolgozik a Kórodi Gábor vezette tizenkét tagú szocialista vasbetonszerelő brigád. Többek között a debre­ceni Petőfi téri huszonkét eme­letes magasház vasbetonszere­lési munkáit is ők végzik. Fel­ajánlották, hogy az ugyancsak a Petőfi téren épülő mozi vasszerelési munkáit idén be­fejezik. Munkájuk szervezésé­ben a leghatékonyabb módsze­reket alkalmazzák. Az általuk végzett munkákért féléves ga­ranciát vállalnak. (Fotó: Kőszeghy György) Munkához láttak a Dunántúlon az alföldi kombájnok Az Alföldről a Dunántúlra irá­nyított kombájnok megérkeztek rendeltetési helyükre a Vas, Zala, Veszprém, Győr-Sopron és Somogy megyei gazdaságokba. Az arató­cséplő gépek nagyobb része vasár­nap — kihasználva a száraz, nap­sütéses időt — munkába is állt. Nehezíti az aratást, hogy a gabona a gyakori csapadék és az erős szél­járás miatt egyre többfelé dől meg. Néhány helyen már annyira elfe­küdt a búza, hogy a kombájnok vágószerkezete el sem éri a növé­nyeket. A legtöbb helyen azonban a gondos munkának köszönhetően a kombájnok is dolgoznak, és vasár­nap nagy területekről került a magtárakba az idei termés. A gazdaságok augusztusban már nem várnak arra, hogy felszárad­jon a gabona; ha egy mód van rá, a még nedves kalászosokat is le­vágják, mert különben túlságosan nagy volna a szemveszteség, és a gabona fajsúlya is sokat csökken­ne. Eddig 550-600 aratócséplő gépet helyeztek át azokba a megyékbe, ahol összetorlódott a munka, a szakemberek szerint azonban to­vábbi átcsoportosításra lesz szük­ség. (MTI) Főcze Lajos látogatása Debrecenben Tegnap, hétfőn Debrecenbe láto­gatott Főcze Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára, és megtekintette a BIOGAL Gyógy­szergyárat. A látogatásra elkísérte Bartha István, a KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára és Bánszegi József, a KISZ Debre­cen városi Bizottságának első titká­ra. A vendégeket először a gyár KISZ-klubjában fogadták a párt­­szervezet, a KISZ és a szakszerve­zet képviselői. Patkovszky Imre, a BIOGAL igazgatója tartott rövid tájékoztatót a gyár munkájáról, termékeiről, majd közösen megte­kintették a tablettázó és a kísérleti üzemrészt. Egy hónap múlva tanévnyitás Egy hónap múlva, szeptember el­sején ismét benépesülnek az isko­lák, megkezdődik az 1972/73-as ok­tatási év. A jelenleg rendelkezésre álló ada­tok alapján a pedagógusképző in­tézmények nappali­­ tagozatán idén végzett hallgatók közü­l az 1972/73- as tanévben 350 óvónő, 500 tanító, csaknem 750 általános iskolai ta­nár és 450 egyetemi végzettségű kö­zépiskolai tanár lép munkába. A Művelődésügyi Minisztérium szakoktatási főosztálya — az orszá­gos pedagógiai intézettel közösen — útmutatót készített a tanulók túlterhelésének csökkentésére, a közismereti tárgyakra vonatkozóan. Ez egy átfogó intézkedéssorozat el­ső lépése lesz. Az útmutatóban — a tantárgyak jellegétől függően — differenciáltan határozzák meg a terhelés csökkentésének módját, le­hetőségét, egyes tantárgyakból pél­dául az útmutató leírja a kötelező minimumot, más tárgyakból viszont anyagrész elhagyását javasolja. Az útmutatóban található javaslatok másik része a túlterhelés enyhítése érdekében, a módszertani eszközök kiválasztására, a tankönyv célsze­rűbb felhasználására tesz konkrét ajánlásokat a pedagógusoknak. Ter­mészetesen szabad kezet kapnak a nevelők, hogy a javasolt megoldá­sok közül azt alkalmazzák, ami a leghatékonyabbnak látszik a maxi­­malizmus leküzdésére, ezáltal a túlterhelés csökkentésére. Ugyan­ezeknek a céloknak az elérésére a soron következő tanévben a szak­­középiskolák első és harmadik osz­tályaiban matematikából új tan­könyvet vezetnek be. A szakközép­­iskolákban ősztől megkezdik műkö­désüket az óvónőképző osztályok, a közgazdasági szakközépiskolákban pedig hozzákezdenek az új tanter­vek bevezetéséhez. Az 1972/73-as oktatási év tanul­mányi rendje a következőképpen alakul: a szorgalmi idő változatla­nul két félévre oszlik. A tanulók első félévi osztályzatait — a decem­ber 21-i állapotot alapul véve — a téli szünetben az osztályozó érte­kezleten zárják le, és a szünet utá­ni első tanítási napon az ellenőrző­­könyv útján hozzák a szülők tudo­mására. A téli szünidő december 22-től január 7-ig, a tavaszi szünet április 5-től 14-ig tart. Az érettségi, képesítő és írásbeli vizsgákat vala­mennyi középiskola nappali tago­zatán 1973. május 11. és 19. között tartják. A tanévnyitó értekezletet 1972. augusztus utolsó hetében, a tanévzárót pedig 1973. június 24-ig az iskolaigazgatók által kijelölt napon kell megtartani. A középis­kolák elsőosztályos tanulóinak be­­íratási ideje 1973. június 13-a és 14-e. (MTI) KÉSZÜL AZ OLAJ ÚTJA A Barátság II. kőolajvezeték magyarországi szakaszának első legnagyobb létesítménye, a 200 milliós beruházással épülő fényeslitkei fogadóállomás befejezéséhez közeledik. Megkezdődtek a húsz­ezer köbméteres tartályok nyomáspróbái. Szovjet szakemberek szerelik a Tisza árterületén a csőhálóza­tot. (MTI-fotó — Balogh P. László felvételei—RS) Zárókiállítás a böszörményi nemzetközi művésztelepen A hajdúböszörményi nemzetközi művésztelep hagyományos záróki­állítását szombaton nyitották meg a hajdúböszörményi városi műve­lődési központ nagytermében. A ki­állítás anyagát azokból a festmé­nyekből, grafikákból, szobrokból válogatták össze, melyeket a mű­vésztelepen alkottak júliusban a művésztelep tagjai. A zárókiállítást Nemes László, a Hajdúböszörmény városi Tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője nyitotta meg. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy a művésztelep ebben az évben is elérte célját. A különböző szocialis­ta országokból ideérkezett képző­művészek között tovább fejlődtek a kapcsolatok, a kiállításon bemuta­tott alkotások magas művészi szín­vonala pedig a művésztelep megfe­lelő alkotói légkörének bizonyítéka. A megnyitó után Tóth Béla, a Hajdúböszörmény városi Tanács vb-titkára kiosztotta a Káplár Mik­­lós-emlékplakett bronz fokozatát azoknak a képzőművészeknek, akik az idei művésztelepen a legeredmé­nyesebb munkát végezték. Az em­lékplakettel jutalmazott művészek: Gábor Magda szobrászművész (Bu­dapest), Gáli András festőművész (Románia), Bíró Ferenc festőmű­vész (Hajdúböszörmény); a mű­vésztelep szervező bizottsága úgy döntött, hogy Káplár Miklós-em­­lékplakettel jutalmazza a képzőmű­vészeti kultúra terjesztéséért kifej­tett munkája alapján Székelyhídi Ágostont, a hajdúböszörményi nem­zetközi művésztelep vesetőjét. A kitüntetettek nevében Székelyhídi Ágoston mondott köszönetet. Az idei hajdúböszörményi nem­zetközi művésztelepre a Szovjetunió­ból, a Német Demokratikus Köz­társaságból, Lengyelországból, Ju­goszláviából, Csehszlovákiából, Ro­mániából és hazánk több tájegysé­géből érkeztek képzőművészek, akik a zárókiállítás megnyitása után a napokban utaznak haza. Huszonöt éves a magyar tervgazdálkodás Uborka fólia nélkül kx'thiSM % Kempingélet Ez egy mese (4. oldal) Egy kanyar a falu • Debreceni szobrok emléktáblák a rádió mellett (5. oldal) Napi egy tonna kamilla Nagyüzem van ezekben a napokban a HERBARIA balmazújvárosi gyógynövény-feldolgozó telepén. Napi két műszak alatt átlagosan egy tonna kamillavirágot tisztítanak, szárítanak, osztályoznak és csoma­golnak.

Next