Hajdú-Bihari Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! ÁRA: 80 FILLÉR. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V Farsang A mai nappal hivatalosan megkezdődik a farsang. Egy kicsit úgy érezzük már, mintha sajátosan hajdúsági esemény lenne, s az ország más vidékein élők csak akkor vigadhatnának úgy igazából, ha ezekben a hetekben Debrecen környékére látogatnak. Túlzás ez, hiszen látványosságban nemigen érjük utol a mohácsi busókat, de azért nem baj, ha mi itt a Hajdúságban a magunk farsangját tartjuk fontosnak. Hagyománnyá lett a rendezvénysorozat, a kereskedelem, vendéglátás minden ágazatában hónapokkal előre törik a fejüket a vezetők, beosztottak, mit hogyan kellene csinálni, hogy még az eddigieknél is emlékezetesebb, gazdagabb programú legyen a farsang. Csatasorba lépnek a szakácsművészet kiválóságai, vetélkednek az édes tészták mesterei, de bekapcsolódnak az események sorába a divat diktálói éppúgy, mint az idegenforgalom szervezői, a kiállításrendezés szakértői. Sőt a programban az idén olyan pont is szerepel, mint a háromnapos galambkiállítás, s ahhoz már egy kis fantáziára van szükség, hogy felfedezzük a kapcsolatot az ételek-italok parádéja és a szelídséget szimbolizáló madarak között. Bár hét év tapasztalatai alapján joggal bízhatunk benne, hogy a hajdúsági farsang az idén is csak kellemes emlékeket hagy majd maga után. Nem fognak panaszkodni azok sem, akik valamilyen formában bekapcsolódnak a rendezvényekbe, többségében fogyasztói minőségben, de nem lesz okuk a mérgelődésre azoknak sem, akik csak kívülállóként szemlélik a sok reklámmal hirdetett eseményt. S hogy így legyen, annak komoly feltételei vannak. Az egy hónapig tartó ünneplésnek ugyanis csak akkor és csak úgy lehet alapja, ha tizenegy hónapi komoly, lelkiismeretes, becsületes munka előzte meg, s megvan a biztosíték rá, hogy ilyen tizenegy hónap követi is majd. A mesterszakácsok most kaphatnak díjakat, most mutathatják be kiállításon alkotásaikat, a nagyközönség azonban egész évben gonddal készített, jóízű ételeket, előírt mennyiségű adagokat szeretne kapni a vendéglőkben éppen úgy, mint az üzemélelmezés éttermeiben. Ha nem így van, akkor a legfinomabb farsangi ízek is megkeserednek a szájunkban, s az üzletekben is hiába fogadnak színes zászlócskákkal, széles mosollyal, ha év közben hasztalan futkosunk a jó minőségű, olcsó áruk után. A farsang Hajdú-Biharban a kereskedelem és vendéglátás több ezer dolgozójának nagy seregszemléje, örvendetes jó dolog, hogy a lakosság is érdeklődéssel és talán nem túlzás azt állítani, szeretettel figyeli a munkájukat, hiszen a szakácsok, pincérek számára most a még feszítettebb munka napjai következnek. A figyelemben azonban leginkább az a kívánság rejlik: szolgáljon az egyhónapos rendezvénysorozat olyan szakmai vetélkedőül, aminek eredményét az egész megye lakossága egész esztendőben élvezheti majd. Átadták a Hajdú-Bihar megyei Pedagógus Továbbképző Intézetet Debrecenben Szerdán délelőtt a Csokonai Gimnázium épületében (Béke útja 17. szám) átadták a Hajdú-Bihar megyei Pedagógus Továbbképző Intézetet. Az ünnepélyes átadáson megjelent Kiss Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Cseke Béla, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, Hódos Lászlóné, a Művelődésügyi Minisztérium főmunkatársa, Ördög László, a városi tanács elnökhelyettese, Borbély Miklós, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Albert Béláné, a megyei KISZ- bizottság titkára, dr. Molnár Lajosné, a Pedagógusok Szakszervezetének Hajdú-Bihar megyei titkára, dr. Bodó László, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgató-helyettese, valamint a felsőoktatási intézmények, iskolák vezetői, képviselői. Szöllősi Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője üdvözölte a vendégeket, majd beszédében hangsúlyozta, hogy az új intézet nagyobb eredménnyel tudja elvégezni a pedagógusok képzését, átfogni és összegezni a pedagógiai munkát, amelyet továbbítani tudnak a megye pedagógiai hálózatának. Köszönetet mondott a Művelődésügyi Minisztériumnak a jelentős erkölcsi és anyagi támogatásért, a Hajdú-Bihar megyei és városi tanácsnak, valamint a Csokonai Gimnázium vezetőinek, amiért helyet adtak ennek az intézetnek. Ezután Ungvári János, az intézet igazgatója mondott beszédet, amelyben vázolta azt a fejlődést, amit megalakulásuk óta tettek. A korszerűen berendezett előadótermekben az audio-vizuális eszközök mellett több mint tízezer kötetes könyvtár és közel 150 féle folyóirat segíti a pedagógusok képzését. Ungvári János köszönetet mondott azoknak a szerveknek, amelyek segítették az új intézet létrehozását. A Moziüzemi Vállalat az „Egy üzem — egy iskola”mozgalom keretén belül vállalta az audiovizuális eszközök elhelyezését, beszerelését. Az átadás alkalmával dr. Bodó László, az OPI főigazgató-helyettese zárszavában elmondta, hogy a Hajdú-Bihar megyeiek az országban az elsők között vannak, akik a továbbképzési központból intézetté fejlődtek. A részvevők ezután megtekintették az új intézetet. Szöllősi Gyula üdvözli a megjelenteket (Fotó: Kalmár) Az élelmiszer-kereskedelem vezetőinek országos értekezlete A legfontosabb élelmiszerekből tovább növekszik az egy főre jutó fogyasztás, az élelmiszerkereskedelem az idén 11—12 százalékos forgalomemelkedésre számít. A háztartási vegyi cikkek értékesítése is 8—10 százalékkal haladja meg a tavalyit. A nagyobb forgalomhoz kielégítő árualap áll rendelkezésre, s örvendetes, hogy a MÉM kötelezte az élelmiszeripari vállalatok vezetőit, hogy a belkereskedelem igényeit elsődlegesen elégítsék ki. A hazai termékeken kívül tíz-tizenkét százalékkal több élelmiszert és vegyi cikket importálnak, s gondoskodnak az igények választékosabb kielégítéséről. Az élelmiszerkereskedelemben a már csaknem négyezer, a háztartási vegyi szakmában pedig mintegy 10 000 fajta árucikk közül válogathatnak a vevők. Az ellátás színvonalának tartásáról, javításáról, s a hozzá szükséges tennivalókról tárgyaltak az élelmiszer és vegyi kereskedelem vezetői a szerdán délelőtt kezdődött országos szakmai tanácskozáson a Gundel étteremben. Az értekezleten részt vett Szurdi István belkereskedelmi miniszter. (MTI) Huszonöt éves az elektroakusztikai gyár. Kevesen tudják viszont, hogy a magyar elektroakusztika jóval korábban, már az 1800-as évek végén az élvonalba került. A nagyüzem — ma már BEAG, Budapesti Elektroakusztikai Gyár — majdnem háromezres kollektívája joggal büszke arra, hogy az eltelt negyedszázad során közvetlen vagy — termékeivel — közvetett módon oly nagy részt vállalt az ország műszaki-tudományos és kulturális gazdagításából. S elektroakusztikánknak gazdag múltjánál is nagyobb a jövője. A BEAG rádió-, tv- és hanglemezstúrdiói, egyéb hangrendszerei, információs eszközrendszerei, illetve ezek továbbfejlesztett változatai A transzformátorműhely szerelő bel- és külföldön egyaránt biztos piacot jelentenek. A BEAG szerdán fejlődésének újabb jelentős állomásához érkezett: Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes felavatta az elektroakusztikai gyár nyíregyházi üzemét. A nyíregyházi gyárat 1971 július elsején vette át a BEAG a megyei tanácstól, s annak megszűnt Szilikátipari Vállalata gyártelepén — a védett Universis márkanév megtartásával — létrehozta az elektroakusztikai gyárat. A másfél esztendő előtti, 50 millió forintos éves termelés helyett tavaly 85 milliós értéket produkált a gyár, és 1975- ben — a tervek szerint — már 126 millió forintos értékben állítanak elő itt műszaki üvegárut és elektroakusztikai cikkeket. Az üzem átvétele óta az elektroakusztikai gyár — egyebek mellett — transzformátor- és alkatrészgyártó, illetve felületkikészítő műhelyt, továbbá 250 személyes öltözőt és fürdőt építet az Universil-telepen. A nyíregyházi gyárnak oxigénüzeme is van, hiszen a megyé- Felavatták a nyíregyházi elektroakusztikai gyárat brigádja Az üvegtechnikai üzemben Diszpécser-telefonok szerelése — Korszerű termelőmunka Megszigorítják az árellenőrzést (3. oldal) (4. oldal) limit két év bizonyít Napközben (7. oldal) Mit ér a sportág? „Körforgás” vagy fejlődés? (5. oldal) „Bemutatjuk ’73” (8. oldal) ben szükséges ipari oxigénnek több mint a felét itt használják fel, és korábban évente másfél hónapos termelési időt is elvesztettek az akadozó ellátás miatt. A gyárban jelenleg orvosi, kísérleti és oktatólaboratóriumok felszereléseit, illetve transzformátorokat és diszpécsertelefonok, hangfalak és tolmácsberendezések egyes alkatrészeit, egységeit készítik. Mint Buji Ferenc, az Universil gyár igazgatója elmondta, 1975-ben már az említett elektroakusztikai termékeket is teljes egészében Nyíregyházán gyártják, illetve szerelik össze majd. A termékek nagyobb részének vevői — hasonlóan a törzsgyáréihoz — külföldi partnerek.