Hajdú-Bihari Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozása a Krímben Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­­zottságának főtitkára kedden a Krímben találkozott Kádár Jánossal, a M­agyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A találkozón, a szovjet párt- és kormányküldöttségnek 1972 őszén V­agyarországon tett látogatása során elért megállapodások szellemében megvitatták az SZKP és az MSZMP közötti testvéri kapcsolatok elmélyl­­ésének és a sokoldalú szovjet—magyar együttműködés további fejleszté­sének kérdéseit. A szívélyes, baráti légkörű találkozót a megvitatott kérdésekben való teljes nézetazonosság jellemezte. (TASZSZ, MTI) Az első félévben a tervezettnél gyorsabban nőtt az ipari termelés A lakosság pénzbevétele 8 százalékkal emelkedett A KSH adatai szerint 1973 első félévében az ipari termelés a ter­vezettnél gyorsabb ütemben nőtt. A bruttó termelés az állami ipar­ban 6,3, a szövetkezeti iparban 10,1 százalékkal, a szocialista iparban összesen 6,6 százalékkal volt maga­sabb, mint egy évvel korábban. A terv azzal számolt, hogy 1973-ban a szocialista ipar termelése 5,5—6 szá­zalékkal emelkedik. Az idén is általában azok az ipa­ri ágazatok fejlődnek a leggyor­sabban, amelyek valamely kiemelt programhoz kapcsolódnak. A dina­mikusan fejlődő ágazatok többségé­nél a termelés növekedésében köz­rejátszottak a közelmúltban, vagy az idén belépett új kapacitások, re­konstrukciók, a fejlettebb gyártási eljárások alkalmazása. A bányászat termelése 4,1 száza­lékkal haladta meg az 1972. első félévit. Ezen belül a szénbányászat termelése lényegében stagnált, a kőolaj- és földgáztermelés 7,7 szá­zalékkal emelkedett. Az alapener­­gia-hordozók felhasználásán belül a szénhidrogének aránya az 1972. első félévi 55,9-ről 57,9 százalékra nőtt. A vaskohászat első félévi terme­lése 5,3, az alumíniumkohászaté 6,6 százalékkal volt magasabb, mint tavaly az első félévben. Az építő­anyagipar 4,1 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A növekedés nagyrészt a mész- és cementipar termelésének 14 száza­lékos emelkedéséből adódott. A tégla-, cserép- és tűzállóanyag-ipar megközelítőleg annyit termelt, mint egy évvel ezelőtt. A gépipar termelése 4,9 száza­lékkal múlta felül a tavalyi első félévit. A gépipari ágazatok közül a közlekedési eszközök gyártása 6,8, a műszeripar termelése 8,5 száza­lékkal nőtt. Nem érte el az általá­nos fejlődési ütemet a gépek és gé­pi berendezések, valamint a villa­mosipari gépek és készülékek gyár­tása. A vegyipar és a könnyűipar csaknem valamennyi ágazata gyors ütemben, 10-15 százalékkal fejlő­dött. Az élelmiszeripar két száza­lékkal termelt többet, mint tavaly ilyenkor. A szocialista ipar ez év első fe­lében összesen 5,9 százalékkal több terméket értékesített, mint egy év­vel korábban, a külkereskedelem­nek azonban 13, a nagy- és kiske­reskedelemnek 9,2 százalékkal több árut adott el. Ugyanakkor a terme­lőágazatok részére két százalékkal többet, beruházási célokra pedig valamivel kevesebbet értékesítettek az iparvállalatok, mint tavaly az első félévben. A szocialista ipar létszáma 1,2 százalékkal, az egy foglalkoztatott­ra jutó bruttó termelés 5,3 százalék­kal haladta túl az egy évvel koráb­bi szintet. A kivitelező építőipar a fél év folyamán három százalékkal több munkát végzett, mint tavaly ilyen­kor. A növekedési ütem némileg elmaradt az előirányzottól. Az épí­tőipari vállalatok és szövetkezetek termelése négy-négy százalékkal emelkedett, az építőipari közös vállalkozásoké csökkent. A fél év folyamán a kivitelező építőipar négy százalékkal több lakást adott át, mint az elmúlt év első felében. A mezőgazdasági üzemek keve­sebb vágósertést, több vágómarhát és tejet értékesítettek, mint a múlt év első felében. 1973. június végén — előzetes adatok szerint — a szarvasmarha-állomány 1 992 000 darab volt, 2,7 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. A sertések 7 653 000-es állománya is megköze­lítette a tavalyi magas szintet. Az állományon belül nőtt a tehenek, illetve a kocák aránya. A lakosság központi forrásokból származó félévi pénzbevétele 8 szá­zalékkal volt magasabb, mint egy­­évvel ezelőtt, ezen belül a munka­bérek összege 7 százalékkal emel­kedett. 1973 első negyedében négy, a második negyedévben — az ipari és építőipari munkásoknál végre­hajtott béremelések hatására — ki­lenc százalékkal emelkedtek a munkabérek. A kiskereskedelmi forgalom fo­lyó árakon számítva 9,6 százalék­kal, volumenben 5,7 százalékkal haladta túl az egy évvel korábbi szintet. A növekedési ütem megfe­lelt a tervezettnek. Legnagyobb mértékben (volumenben 10,2 szá­zalékkal) a vegyes iparcikkek el­adása emelkedett. Az élelmiszer­eladás négy, a ruházati cikkeké két százalékkal volt több az egy évvel ezelőttinél. A kiskereskedelmi for­galom árszínvonala — a tervvel összhangban — 3,7 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év első felében. A fél év folyamán a népgazda­ság szocialista szektorában kereken 40 milliárd forintot fordítottak be­ruházásokra, valamivel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az egye­di nagyberuházások összege túlha­ladta a tavalyi első félévit. Az export — folyó devizaárak alapján — 20 százalékkal nőtt 1972 első félévéhez képest. A behozatal — ugyancsak folyó devizaárakon — négy százalékkal haladta túl az egy évvel korábbit. A kivitel az 1973-ra előirányzott ütemnél na­gyobb, a behozatal kisebb mérték­ben nőtt. (MTI) Határidő előtt 6 hónappal új sütőüzemet avattak Hajdúszoboszlón Új, korszerű sütőüzemmel gyara­podott megyénk, amelynek ünnepé­lyes üzembe helyezésére tegnap, jú­lius 31-én került sor Hajdúszobosz­lón. A Hajdú-Bihar megyei Sütőipa­ri Vállalat hajdúszoboszlói üzemé­nek átadási ünnepségén megjelent többek között Magyar József, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Jakab Tamás, a me­gyei tanács osztályvezetője, dr. Kun László, a Hajdúszoboszló városi Pártbizottság titkára, Szak Ferenc, a Hajdúszoboszló városi Tanács el­nökhelyettese, valamint a tervezők, a beruházók, a kivitelezők és társ­­vállalatok, intézmények képviselői. Az üzembe helyezési ünnepségre délután két órakor került sor, ame­lyen a vendégeket és az üzem dol­gozóit Pénzes József, a Hajdú-Bihar megyei Sütőipari Vállalat igazgató­ja köszönötte, majd ünnepi beszédé­ben tájékoztatást adott a sütőipar helyzetéről, fejlődéséről, az új üzem jelentőségéről.­­ A Kormány 1968 augusztusá­ban hozott határozatot a sütőipar fejlesztésére, technikai elmaradásá­nak pótlására, valamint az itt dol­gozók élet- és munkakörülményei­nek javítására — mondta bevezető­ben Pénzes József. Ennek szellemé­ben készült el megyénkben is a fej­lesztési program, amelynek első lép­csője az 1968—70-es, a második lépcsője pedig az 1971—75-ös idő­szakot foglalja magában. Megyénk­ben a most átadásra kerülő hajdú­szoboszlói sütőüzem a kilencedik új létesítményünk, s öt üzem teljes re­konstrukcióját hajtottuk végre ed­dig. Az új sütőüzemet a Hajdúszobosz­lói Építőipari Szövetkezet építette úgy, hogy az építés ideje alatt is folyamatosan ment a termelés, az üzem biztosította a város lakossá­gának ellátását. A munkát a szö­vetkezet 16 hónapos építési határ­időre vállalta, de jó munkával mintegy 10 hónap alatt befejezte, közel hat hónappal a vállalt határ­idő előtt. Ezért a szövetkezet veze­­­tőinek, minden egyes dolgozójának köszönet jár. Az új sütőüzem egyik legkorsze­rűbb létesítményünk. Mintegy 8,5 millió forintos beruházással készült, s napi teljesítménye két műszakban — tehát 16 óra alatt — 12,5 tonna. Kenyeret és sokféle péksüteményt készít az üzem, amely Hajdúszo­boszló, Nagyhegyes és Hortobágy lakosságának ellátására van kijelöl­ve. S ahogy Pénzes József igazgató elmondta ünnepi beszédében: ennek a feladatnak az ellátására képes az új üzem, jelenleg is és perspektivi­kusan is eleget tud tenni ennek a követelménynek. Az üzemhez kap­csolódik egy szakbolt is, amely két műszakban — reggel 6-tól este fél 7-ig — áll a fogyasztók rendelke­zésére. Az új üzemben a technológiai fo­lyamat nagyon kedvezően van ki­alakítva, a termelés ütemei nem ke­resztezik egymást. Technológiája a hagyományos módszereket követi. Újszerű a konténeres kenyérraktá­rozás. Az üzem raktárhelyiségei úgy vannak méretezve, hogy a kötelező lisztpihentetést, s a kész termék tá­rolását csúcsidőben is meg tudja ol­dani. Befejezésül Pénzes János megkö­szönte a sütőüzem dolgozóinak az eddigi becsületes, kitartó munkáját, s annak a reményének adott kifeje­zést, hogy az új üzemben előállított termékek jól fogják szolgálni a vá­ros, illetve a két másik község la­kosságának választékban gazdagabb ellátását. Az új üzemet Szak Ferenc elnök­­helyettes vette át a város vezetői­nek, lakosságának nevében, majd Kiss Gyula üzemvezető valamennyi dolgozó mondanivalóját tolmácsolva ígéretet tett arra, hogy a lehetősé­geket jól fogják kamatoztatni, s hozzájárulnak a lakosság jó kenyér­­ellátásához. A vendégek ezután megtekintet­ték az új üzemet. Az első félév eredményei a húsipari vállalatnál (3. oldal) Néhány észrevétel a csomagolás­­kultúránkról (4. oldal) A 45 perces Prokrusztész­­ágyban (5. oldal) Bravúros győzelmek Helsinkiben (7. oldal) Gyorsítják az építést a homokkerti felüljárónál (8. oldal) 19 ezer vagon búza a magtárban 100 tsz befejezte az aratást Rövid helyzetkép a megyéből az aratásról Az elmúlt napok hűvös, esős időjárása nem kedvezett az ara­tóknak. Most azonban már újra szárazabb, melegebb idő követke­zett, így teljes erővel dolgozhatnak a kombájnok azokban a szövetke­zetekben is, ahol még híja van az aratásnak. Kedden, amikor a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osz­tályvezető-helyettesénél, Kará­csony Sándornál jártunk, arra kér­tünk rövid választ, hogyan állnak a megye közös gazdaságai az ara­tási munkákkal? — Ebben az évben a megyében összesen 117 ezer hektáron termel­tek kalászosokat a gazdaságok. Jú­lius legutolsó napjáig — becslé­seink szerint — mintegy 100 000 hektárról be lett takarítva a ter­més. Ez pedig azt jelenti, hogy a megye 132 közös gazdasága közül is már mintegy 100 termelőszövet­kezet végzett a búza aratásával. Azoknak a gazdaságoknak a szá­ma viszont szinte most már órá­ról órára változik, amelyek a nagy nyári munkának végére érnek. Értesülésünk szerint például a püs­pökladányi járás valamennyi gaz­dasága befejezte az aratást, de vé­geztek a munkával Hajdúszobosz­lón is.­­ Végefelé járunk tehát az ara­tásnak a megyében, és az eddigi­ek szerint nagyon jó termést ta­karítunk be, mind mennyiségben, mind minőségben. Az viszont na­gyon fontos lenne, hogy azok a gazdaságok, amelyekben még van aratnivaló, vegyék igénybe a fel­szabadult kombájnokat, hogy itt is mielőbb be legyen takarítva a ter­més. — Milyen a megyében a többi növény fejlődése, állapota? — A kukorica és a cukorrépa is nagyon szép, s minden remény megvan eddig egy nagyon jó ter­més betakarítására. Ezeknek a növényeknek különben az elmúlt napok időjárása nem ártott, sőt talán még kedvezett is, csak most már újból napsütéses, meleg időt igényelnének a zöldségfélék és a gyümölcs. Sajnos a megye egyes területein nemcsak eső esett, ha­nem jégverés is volt, és ez bizony — ha még nem is tudjuk ponto­san mekkorát —, de károkat oko­zott. Felhívtuk a Hajdú-Bihar megyei Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalatot is. Itt elmondották: ed­dig a megyében mintegy 19 ezer vagon kenyérgabonát vásároltak fel és az elkövetkezendő napok­ban, hetekben még mintegy 4-5000 vagon búza felvásárlására számí­tanak. Azt is hozzátették, hogy eddig a legtöbb kenyérgabonát Hajdú-Bihar megye történetében 1971-ben vásároltak fel, valamivel több mint 20 ezer vagonnal. Hogy jó a búza minősége, azt itt is meg­erősítették. Ezt bizonyítja például többek között az is, hogy hektoli­tersúly felárért — vagy más minő­ségi felárért — eddig mintegy 11 millió forintot fizettek ki a nagy­üzemi gazdaságoknak a megyében.

Next