Hajdú-Bihari Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-01 / 178. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozása a Krímben Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára kedden a Krímben találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A találkozón, a szovjet párt- és kormányküldöttségnek 1972 őszén Vagyarországon tett látogatása során elért megállapodások szellemében megvitatták az SZKP és az MSZMP közötti testvéri kapcsolatok elmélylésének és a sokoldalú szovjet—magyar együttműködés további fejlesztésének kérdéseit. A szívélyes, baráti légkörű találkozót a megvitatott kérdésekben való teljes nézetazonosság jellemezte. (TASZSZ, MTI) Az első félévben a tervezettnél gyorsabban nőtt az ipari termelés A lakosság pénzbevétele 8 százalékkal emelkedett A KSH adatai szerint 1973 első félévében az ipari termelés a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt. A bruttó termelés az állami iparban 6,3, a szövetkezeti iparban 10,1 százalékkal, a szocialista iparban összesen 6,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A terv azzal számolt, hogy 1973-ban a szocialista ipar termelése 5,5—6 százalékkal emelkedik. Az idén is általában azok az ipari ágazatok fejlődnek a leggyorsabban, amelyek valamely kiemelt programhoz kapcsolódnak. A dinamikusan fejlődő ágazatok többségénél a termelés növekedésében közrejátszottak a közelmúltban, vagy az idén belépett új kapacitások, rekonstrukciók, a fejlettebb gyártási eljárások alkalmazása. A bányászat termelése 4,1 százalékkal haladta meg az 1972. első félévit. Ezen belül a szénbányászat termelése lényegében stagnált, a kőolaj- és földgáztermelés 7,7 százalékkal emelkedett. Az alapenergia-hordozók felhasználásán belül a szénhidrogének aránya az 1972. első félévi 55,9-ről 57,9 százalékra nőtt. A vaskohászat első félévi termelése 5,3, az alumíniumkohászaté 6,6 százalékkal volt magasabb, mint tavaly az első félévben. Az építőanyagipar 4,1 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A növekedés nagyrészt a mész- és cementipar termelésének 14 százalékos emelkedéséből adódott. A tégla-, cserép- és tűzállóanyag-ipar megközelítőleg annyit termelt, mint egy évvel ezelőtt. A gépipar termelése 4,9 százalékkal múlta felül a tavalyi első félévit. A gépipari ágazatok közül a közlekedési eszközök gyártása 6,8, a műszeripar termelése 8,5 százalékkal nőtt. Nem érte el az általános fejlődési ütemet a gépek és gépi berendezések, valamint a villamosipari gépek és készülékek gyártása. A vegyipar és a könnyűipar csaknem valamennyi ágazata gyors ütemben, 10-15 százalékkal fejlődött. Az élelmiszeripar két százalékkal termelt többet, mint tavaly ilyenkor. A szocialista ipar ez év első felében összesen 5,9 százalékkal több terméket értékesített, mint egy évvel korábban, a külkereskedelemnek azonban 13, a nagy- és kiskereskedelemnek 9,2 százalékkal több árut adott el. Ugyanakkor a termelőágazatok részére két százalékkal többet, beruházási célokra pedig valamivel kevesebbet értékesítettek az iparvállalatok, mint tavaly az első félévben. A szocialista ipar létszáma 1,2 százalékkal, az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés 5,3 százalékkal haladta túl az egy évvel korábbi szintet. A kivitelező építőipar a fél év folyamán három százalékkal több munkát végzett, mint tavaly ilyenkor. A növekedési ütem némileg elmaradt az előirányzottól. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése négy-négy százalékkal emelkedett, az építőipari közös vállalkozásoké csökkent. A fél év folyamán a kivitelező építőipar négy százalékkal több lakást adott át, mint az elmúlt év első felében. A mezőgazdasági üzemek kevesebb vágósertést, több vágómarhát és tejet értékesítettek, mint a múlt év első felében. 1973. június végén — előzetes adatok szerint — a szarvasmarha-állomány 1 992 000 darab volt, 2,7 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. A sertések 7 653 000-es állománya is megközelítette a tavalyi magas szintet. Az állományon belül nőtt a tehenek, illetve a kocák aránya. A lakosság központi forrásokból származó félévi pénzbevétele 8 százalékkal volt magasabb, mint egyévvel ezelőtt, ezen belül a munkabérek összege 7 százalékkal emelkedett. 1973 első negyedében négy, a második negyedévben — az ipari és építőipari munkásoknál végrehajtott béremelések hatására — kilenc százalékkal emelkedtek a munkabérek. A kiskereskedelmi forgalom folyó árakon számítva 9,6 százalékkal, volumenben 5,7 százalékkal haladta túl az egy évvel korábbi szintet. A növekedési ütem megfelelt a tervezettnek. Legnagyobb mértékben (volumenben 10,2 százalékkal) a vegyes iparcikkek eladása emelkedett. Az élelmiszereladás négy, a ruházati cikkeké két százalékkal volt több az egy évvel ezelőttinél. A kiskereskedelmi forgalom árszínvonala — a tervvel összhangban — 3,7 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év első felében. A fél év folyamán a népgazdaság szocialista szektorában kereken 40 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, valamivel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az egyedi nagyberuházások összege túlhaladta a tavalyi első félévit. Az export — folyó devizaárak alapján — 20 százalékkal nőtt 1972 első félévéhez képest. A behozatal — ugyancsak folyó devizaárakon — négy százalékkal haladta túl az egy évvel korábbit. A kivitel az 1973-ra előirányzott ütemnél nagyobb, a behozatal kisebb mértékben nőtt. (MTI) Határidő előtt 6 hónappal új sütőüzemet avattak Hajdúszoboszlón Új, korszerű sütőüzemmel gyarapodott megyénk, amelynek ünnepélyes üzembe helyezésére tegnap, július 31-én került sor Hajdúszoboszlón. A Hajdú-Bihar megyei Sütőipari Vállalat hajdúszoboszlói üzemének átadási ünnepségén megjelent többek között Magyar József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Jakab Tamás, a megyei tanács osztályvezetője, dr. Kun László, a Hajdúszoboszló városi Pártbizottság titkára, Szak Ferenc, a Hajdúszoboszló városi Tanács elnökhelyettese, valamint a tervezők, a beruházók, a kivitelezők és társvállalatok, intézmények képviselői. Az üzembe helyezési ünnepségre délután két órakor került sor, amelyen a vendégeket és az üzem dolgozóit Pénzes József, a Hajdú-Bihar megyei Sütőipari Vállalat igazgatója köszönötte, majd ünnepi beszédében tájékoztatást adott a sütőipar helyzetéről, fejlődéséről, az új üzem jelentőségéről. A Kormány 1968 augusztusában hozott határozatot a sütőipar fejlesztésére, technikai elmaradásának pótlására, valamint az itt dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására — mondta bevezetőben Pénzes József. Ennek szellemében készült el megyénkben is a fejlesztési program, amelynek első lépcsője az 1968—70-es, a második lépcsője pedig az 1971—75-ös időszakot foglalja magában. Megyénkben a most átadásra kerülő hajdúszoboszlói sütőüzem a kilencedik új létesítményünk, s öt üzem teljes rekonstrukcióját hajtottuk végre eddig. Az új sütőüzemet a Hajdúszoboszlói Építőipari Szövetkezet építette úgy, hogy az építés ideje alatt is folyamatosan ment a termelés, az üzem biztosította a város lakosságának ellátását. A munkát a szövetkezet 16 hónapos építési határidőre vállalta, de jó munkával mintegy 10 hónap alatt befejezte, közel hat hónappal a vállalt határidő előtt. Ezért a szövetkezet vezetőinek, minden egyes dolgozójának köszönet jár. Az új sütőüzem egyik legkorszerűbb létesítményünk. Mintegy 8,5 millió forintos beruházással készült, s napi teljesítménye két műszakban — tehát 16 óra alatt — 12,5 tonna. Kenyeret és sokféle péksüteményt készít az üzem, amely Hajdúszoboszló, Nagyhegyes és Hortobágy lakosságának ellátására van kijelölve. S ahogy Pénzes József igazgató elmondta ünnepi beszédében: ennek a feladatnak az ellátására képes az új üzem, jelenleg is és perspektivikusan is eleget tud tenni ennek a követelménynek. Az üzemhez kapcsolódik egy szakbolt is, amely két műszakban — reggel 6-tól este fél 7-ig — áll a fogyasztók rendelkezésére. Az új üzemben a technológiai folyamat nagyon kedvezően van kialakítva, a termelés ütemei nem keresztezik egymást. Technológiája a hagyományos módszereket követi. Újszerű a konténeres kenyérraktározás. Az üzem raktárhelyiségei úgy vannak méretezve, hogy a kötelező lisztpihentetést, s a kész termék tárolását csúcsidőben is meg tudja oldani. Befejezésül Pénzes János megköszönte a sütőüzem dolgozóinak az eddigi becsületes, kitartó munkáját, s annak a reményének adott kifejezést, hogy az új üzemben előállított termékek jól fogják szolgálni a város, illetve a két másik község lakosságának választékban gazdagabb ellátását. Az új üzemet Szak Ferenc elnökhelyettes vette át a város vezetőinek, lakosságának nevében, majd Kiss Gyula üzemvezető valamennyi dolgozó mondanivalóját tolmácsolva ígéretet tett arra, hogy a lehetőségeket jól fogják kamatoztatni, s hozzájárulnak a lakosság jó kenyérellátásához. A vendégek ezután megtekintették az új üzemet. Az első félév eredményei a húsipari vállalatnál (3. oldal) Néhány észrevétel a csomagoláskultúránkról (4. oldal) A 45 perces Prokrusztészágyban (5. oldal) Bravúros győzelmek Helsinkiben (7. oldal) Gyorsítják az építést a homokkerti felüljárónál (8. oldal) 19 ezer vagon búza a magtárban 100 tsz befejezte az aratást Rövid helyzetkép a megyéből az aratásról Az elmúlt napok hűvös, esős időjárása nem kedvezett az aratóknak. Most azonban már újra szárazabb, melegebb idő következett, így teljes erővel dolgozhatnak a kombájnok azokban a szövetkezetekben is, ahol még híja van az aratásnak. Kedden, amikor a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályvezető-helyettesénél, Karácsony Sándornál jártunk, arra kértünk rövid választ, hogyan állnak a megye közös gazdaságai az aratási munkákkal? — Ebben az évben a megyében összesen 117 ezer hektáron termeltek kalászosokat a gazdaságok. Július legutolsó napjáig — becsléseink szerint — mintegy 100 000 hektárról be lett takarítva a termés. Ez pedig azt jelenti, hogy a megye 132 közös gazdasága közül is már mintegy 100 termelőszövetkezet végzett a búza aratásával. Azoknak a gazdaságoknak a száma viszont szinte most már óráról órára változik, amelyek a nagy nyári munkának végére érnek. Értesülésünk szerint például a püspökladányi járás valamennyi gazdasága befejezte az aratást, de végeztek a munkával Hajdúszoboszlón is. Végefelé járunk tehát az aratásnak a megyében, és az eddigiek szerint nagyon jó termést takarítunk be, mind mennyiségben, mind minőségben. Az viszont nagyon fontos lenne, hogy azok a gazdaságok, amelyekben még van aratnivaló, vegyék igénybe a felszabadult kombájnokat, hogy itt is mielőbb be legyen takarítva a termés. — Milyen a megyében a többi növény fejlődése, állapota? — A kukorica és a cukorrépa is nagyon szép, s minden remény megvan eddig egy nagyon jó termés betakarítására. Ezeknek a növényeknek különben az elmúlt napok időjárása nem ártott, sőt talán még kedvezett is, csak most már újból napsütéses, meleg időt igényelnének a zöldségfélék és a gyümölcs. Sajnos a megye egyes területein nemcsak eső esett, hanem jégverés is volt, és ez bizony — ha még nem is tudjuk pontosan mekkorát —, de károkat okozott. Felhívtuk a Hajdú-Bihar megyei Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalatot is. Itt elmondották: eddig a megyében mintegy 19 ezer vagon kenyérgabonát vásároltak fel és az elkövetkezendő napokban, hetekben még mintegy 4-5000 vagon búza felvásárlására számítanak. Azt is hozzátették, hogy eddig a legtöbb kenyérgabonát Hajdú-Bihar megye történetében 1971-ben vásároltak fel, valamivel több mint 20 ezer vagonnal. Hogy jó a búza minősége, azt itt is megerősítették. Ezt bizonyítja például többek között az is, hogy hektolitersúly felárért — vagy más minőségi felárért — eddig mintegy 11 millió forintot fizettek ki a nagyüzemi gazdaságoknak a megyében.