Hajdú-Bihari Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-03 / 1. szám
^ HAJDÚ -BIHARI ’ Világ proletárjai, egyesüljetek! 1- SZAM ^ I p » ! W ffc ZÁRA:80FILLÉR' A . a mk| Jm Ilii m !97v-3- J® újévi fos, WmF vám ... " HL csütörtök 9 I - jjjji^ jmKB', k°szont°je A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA r FC* Mb • Az év első munkanapján Hajdúsági Iparművek 1,1 milliárd forintos várható árbevétel A Hajdúsági Iparművekben a szokásos munkanap kezdődött tegnap reggel. Amiben mégis eltért: most már 1974-et írunk, más terveknek, elképzeléseknek a megvalósításáért kell fáradozni. Hein Bélával, az igazgató gazdasági helyettesével beszélgetünk, s először még a múlt esztendőről kérdezem. — Normálisan eltelt, lezajlott az elmúlt év — mondja. — Volt sok gond, probléma, különösen a nyersanyagok, elsősorban is a műanyag beszerzésével, de ilyen probléma valószínűleg ebben az esztendőben is lesz. Nincsenek meg ugyan még a végleges adatok, de valószínűnek látszik, hogy az árbevétel 1973-ban mintegy 10 millió forinttal kevesebb lett. De ez olyan cikkekből tevődik össze, amelyek egyáltalán nem zavarták az ellátást. — És hogyan indul ez az év? — Ebben az évben a negyedik ötéves terv Hajdúsági Iparművekbeli legjelentősebb beruházása valósul meg. Arról van szó, hogy ennek az esztendőnek a második felében elkezdünk két új terméket gyártani. Az egyik a páraelszívó, a másik pedig a panelradiátor. — Hallhatnánk erről egy kicsit részletesebben? — Hogyne. Legelőször is azt mondanám el, hogy a panelradiátor egy nagyon korszerű, modern terméke lesz a gyárnak. Korszerű körülmények között folyik majd a gyártása is, ahogyan mondani szokták: az üzem egyik részén bekerül a lemez és a másikon már kijön a kész termék. Az itt működő, dolgozó gépeknek a beszerzése 85 millió forintba kerül, és ha teljes kapacitással folyik majd a termelés, akkor egy esztendőben — reméljük 1975-ben ez már így lesz — mintegy 1 millió négyzetméter — különböző méretű — panelradiátort bocsát ki a gyár. — Ez tehát ebben az évben, az első munkanapon a legnagyobb újság? — Igen, de azért van még más is. Például az, hogy ebben az évben a gyár árbevétele mintegy 1,1 milliárd forint lesz, 70-80 millió forinttal több, mint az elmúlt esztendőben. Mintegy 7-8 százalékos termelésfelfutással számolunk. Aztán azt is elmondhatom: megkezdődik a bojlergyártás korszerűsítése is ebben az évben, aminek a következtében mintegy 100 ezer darabbal nő majd a bojlergyártási kapacitása a gyárnak. Másképpen megfogalmazva: arra is képesek leszünk, hogy évente 250 ezer bojlert gyártsunk le. — A hagyományos termékekből mi várható? — Vegyük sorra ezeket. Mosógépekből ebben az évben mintegy 130 ezer gyártását terveztük, s ebből már 15 ezer lesz a Super Automata mosógépeknek a száma, 4-5 ezerrel több, mint az elmúlt évben volt. Centrifugából az elmúlt évben 140 ezret gyártottunk, ebben az évben a tervek szerint mintegy 160 ezret készítünk, mert úgy találjuk, van kereslet, érdeklődés utána a piacon. Porszívóból 92 ezret gyártunk, forróvíztárolóból pedig 65 ezret belföldi forgalmazásra, 60 ezret pedig külföldi, tőkés piacra. Padlóápolóból 6 ezret, ruhaszárítóból pedig az elmúlt évinél lényegesen többet, 20 ezret készítünk el.41 — Tehát lesz mit csinálni ebben az évben is? — Nem fogunk unatkozni, az már biztos. Reméljük azonban, hogy amikor majd ezt az évet búcsúztatjuk, akkor azt is mondhatjuk: a tervet, a célkitűzéseket eredményesen megvalósítottuk, építésvezető fogadalmat tett az előbb említett létesítményt az év végére , átadják, ígértek, és most örömmel számolhatunk be arról, hogy teljesítették is a vállalást. Az építkezésben több mint 10 alvállalkozó vett részt, s ezek között voltak olyanok, akik nem tartották magukat a határidőhöz. Ennek ellenére sikerült a szerelőcsarnok elkészítése, átadása. Azt is elmondták az építőipari vállalatnál, hogy számosan kiváló munkát végeztek ezen az építkezésen. Többek között Kónya Imre kubikos, Varga Imre ács és állványozó, Fábián József, Kiss János, Hajósi János villanyszerelő és Dankó Béla kőműves brigádja. A megyei tanács építőipari vállalatának ebben az évben is bőven lesz munkája, építenivalója. Szentesi István termelési osztályvezető elmondotta például, hogy Hajdúnánáson további nagy volumenű építkezésekre kerül sor, mintegy 30 millió forintos nagyságrendben. Ebből az összegből az itt levő építésvezetőség egy korszerű nevelőotthon építéséhez fogott hozzá,és az alapozási munkákat már javában készítik. Természetesen a megye számos helységében folytatnak még munkákat, építkezéseket ebben az évben az 1300 dolgozót foglalkoztató vállalatnál. Magyar Gördülőcsapágy Művek 2 milliárdos rekonstrukció — Mi újság az első munkanapon, hogyan fejeződött be az óév, hogyan kezdődött az új esztendő? A kérdésre Fiák László, a Magyar Gördülőcsapágy Művek vezérigazgatója válaszolt: — Semmi különös, dolgozunk. Az 1973-as évet jól zártuk, a tervet december 29-re teljesítettük. Az idei első munkanap is megkezdődött, reggel a termelési főmérnökkel megtartottuk a szokásos üzemi szemlét, a termelés zavartalanul, zökkenőmentesen folytatódik, a terveknek megfelelően a mai nap is 55-60 ezer darab csapágy készül. — Mit várnak 1974-től? — Ebben az évben a termelékenység növelése mellett a rekonstrukció a fő feladat. A kétmilliárd forintos rekonstrukció tulajdonképpen már 1973. második félévében kezdődött, a műszaki tervek egyeztetésével és a kiviteli tervek készítésével. A szovjet partner két hónappal a határidő előtt elkészítette a műszaki terveket, így érthető, hogy jól halad a munka. A 12 ezer négyzetméteres új nagy csarnok alapozását már meg is kezdte a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat. Februárban az építkezés is megkezdődik. Az elmúlt évben 444-féle, összesen 18 millió csapágy készült, a rekonstrukció befejezése után az 1977-es évben a tervek szerint 25 millió csapágy készül, 560-féle változatban. Ez a néhány számadat is érzékelteti, mit is jelent a magyar Csapágygyártás rekonstrukciója, mely megvalósításának első szakasza képezi az idei év legfontosabb feladatait — fejezte be nyilatkozatát Fiák László. Tanácsi Építőipari Vállalat Megígérték, teljesítették A Hajdú-Bihar megyei Tanácsítőipari Vállalatánál az év első munkanapján az a legnagyobb újág, hogy Hajdúnánás egyik legnagyobb volumenű létesítménye, a Szellőző Művek szerelőcsarnoka és az ahhoz kapcsolódó építmények a múlt év utolsó napján átadásra kerültek. Korábban a Naplóban már hírt adtunk arról, hogy Kiss Dezső ÉVFOLYAM iflle Losonczi Kukorica- és iparnövény-termelési együttműködés s Hektáronként 16,8 mázsával több termés A korábbi esztendőkben három úgynevezett kukoricatermelési rendszer működött az országban Ezek mindegyike állami gazdaság köré csoportosult. 1972 augusztusában 9 termelőszövetkezet — a balmazújvárosi Vörös Csillag, a debreceni Bocskai, az ebesi Vörös Csillag, a hajdúböszörményi Vörös Csillag, a kábai Vörös Csillag, a karcagi Május 1, a nádudvari Vörös Csillag, a püspökladányi Zöld Mező és az újkígyósi Aranykalász — megalakította a kukorica és iparinövény-termelési együttműködést és a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetet bízták meg a rendszerközpont létrehozásával. A korábbi csoportosulásokkal szemben lényeges különbség volt, hogy kizárólag tsz-ek fogták össze és a központ is termelőszövetkezet lett. A megalakulás után került sor a gépek beszerzésére és 1973 tavaszán a gépek üzembehelyezésére. A 9 termelőszövetkezet ebben az esztendőben 16 kukoricatermelő gépsort vásárolt és 10 500 hektáron termelték az értékes takarmánynövényt új módszerrel. Az első termelési cikluson túljutottak, összegezték a különböző gazdaságok eredményeit, látják a gondokat, a különbséget és előnyöket az összesített számadatokból. Dr. Magyar Gibor, a KITE igazgatója adta az 1973-as esztendő zárt termelési eredményeiről a tájékoztatást : — A zárt termelési rendszerben részt vett tsz-ekben a megelőző öt évben átlagosan 50,9 mázsa kukorica termett hektáronként. Ha ezt bázisszámnak tekintjük, akkor lényeges különbség van az idei esztendő javára. Ugyanis 1973-ban a 16 gépsorral megművelt 10 500 hektáron átlagosan 67,7 mázsa kukorica termett, s ez hektáronként 16,8 mázsával több a megelőző öt esztendő átlagánál. Nádudvaron 1830 hektár átlagában 75,1 mázsa termett, a karcagi Május 1. Tsz-ben 40 mázsáról 66 mázsára emelkedett a hektáronkénti átlag. Mint ismeretes, a zárt termelési rendszeren belül a cukorrépa-termelést is igyekeztek korszerűsíteni. A számok itt is figyelemre méltóak, nagyok a terméskülönbségek. — Nem egészen végleges adatok szerint — mondotta az igazgató — 430-450 mázsa cukorrépa termett hektáronként. Igen figyelemreméltó a terméstöbblet az országos 310 mázsához viszonyítva. Kábán, Hajdúszováton és Nádudvaron pedig 600 mázsa fölött volt a hektáronkénti termés az idén cukorrépából Néhány héttel ezelőtt Debrecenben tartotta közgyűlését a KITE, ahol megválasztották az új igazgatóságot, a szakbizottságokat, s megszabták a következő esztendők fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1974-re a jelenlegi 10 500 hektárhoz további 70 000 hektár kukoricaterület bekapcsolását engedélyezte. A jövő esztendőben tehát összesen 80 000 hektáron valósítják meg a nádudvari kukoricatermelési rendszert. Ennek a területneka műveléséhez a jelenlegi 16 gépsoron kívül 120 gépsort hozunk be és állítunk munkába. Ebből az ősz folyamán 42 már az üzemekbe érkezett, az őszi talaj-előkészítésnél dolgozott. A hiányzó 78-at 1974 tavaszán hozzuk be és állítjuk munkába. Ennek a szállítására, fogadására, összeszerelésére és a gazdaságokba küldésére is megvannak a menetiránytervek. Vagyis 1974-ben a nádudvari központú rendszerben 136 gépsorral 80 ezer hektáron termelnek kukoricát, s ebből 38 gépsor Hajdú- Bihar megye termelőszövetkezeteiben dolgozik, a többi Békés, Szolnok, Csongrád, Bács, Szabolcs, Heves és Borsod megyében. Valamit a későbbi programról? — Tulajdonképpen az 1975-ös tennivalók is egyre közelebb kerülnek a gyakorlati megvalósításhoz, további gépsorok üzembehelyezésén dolgozunk a gazdaságok igényeinek megfelelően. Vagyis már 1975-re is megkezdtük a szervezést. Ennek menetrendje: 1974-ben a búza aratására behozzuk a kombájnokat az 1975. évi fejlesztés részeként, a traktorokat pedig jövő őszre küldjük az üzemekbe. Vagyis a már említett 136 gépsorhoz 1975-re további százat irányoztunk elő, s ezeknek egy része a jelentkező tsz-igények nyomán a Dunántúlon üzemel. Ha az 1975-re előirányzott és szervezés alatt álló programot is vesszük, akkor 220-230 gépsorral számolunk, s a nádudvari rendszerben 150 000 hektáron termelünk kukoricát. Chilei szolidaritási gyűlés Chilei szolidaritási gyűlés volt újév napján a SZOT rózsadombi üdülőjében: a hazánkban tartózkodó népes olasz vendégsereg, az Olasz Általános Munkásszövetség képviselői felemelték tiltakozó szavukat a Chilében dühöngő fasiszta terror ellen. Nemzetközi méretűvé szélesedett az esemény, mert részt vettek a találkozón a Magyar Szolidaritási Bizottság chilei akcióbizottságának képviselői és — szintén a magyar szakszervezetek vendégeként hazánkban tartózkodó — jugoszláv vendégek is. Ott volt az összejövetelen Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke és Rostás István, szolidaritási bizottságunk chilei akcióbizottságának elnöke, valamint e bizottság chilei tagjai. (MTI) Várkonyi Péter Kubába utazott Orlando Fundora, a Kubai Forradalmi Orientációs Bizottság elnöke, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának osztályvezetője és Augusto Zimmermann, a Perui Országos Tájékoztatási Hivatal elnöke meghívására dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke Kubába, illetve Peruba utazott. (MTI) Tsz. nőbizottságok mmmmmmmmmmmmmma vezetőinek továbbképzése Hagyománya van már annak, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó nőbizottságok vezetői minden esztendőben — már az év elején — összeülnek, hogy egy esztendő munkáját összegezzék és a tapasztalatok alapján megszabják az új év legfontosabb tennivalóit. A kezdeményezés 1974-ben is folytatódott. Szerdán délelőtt Debrecenben a tsz-üdülőben kezdődött meg a háromnapos továbbképzés. A tanfolyamon a Hajdúsági, valamint a Debrecen és környéke Tsz-szövetség tagszövetkezeteiben dolgozó hőbizottságok, valamint a szövetségi nőbizottságok vezetői vesznek részt. A megtárgyalandó témák a nagyüzemi gazdálkodáshoz, a lányoknak és az asszonyoknak a közösben és a szövetkezeti mozgalomban végzett munkájához kapcsolódik. Szó lesz a nőpolitikai határozatok végrehajtásáról, tájékoztatást adnak a társadalmi, a szociálpolitikai, a gazdasági kérdésekről. Szerdán délelőtt Zeke Tibor, a Hajdúsági Tsz-szövetség elnökhelyettese nyitotta meg a három napos továbbképzést. Vigh Mártonné, a megyei pártbizottság munkatársa tartotta az első előadást a nőpolitikai határozat végrehajtásának tapasztalatairól, a nők között végzett munka módszereiről és eredményeiről. Dr. Jenei György, a Központi Bizottság munkatársa a népesedéspolitika időszerű kérdéseiről tartott előadást.