Hajdú-Bihari Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-03 / 1. szám

^ HAJDÚ -BIHARI ’ Világ proletárjai, egyesüljetek! 1- SZAM ^ I p » ! W ffc ZÁRA:80FILLÉR' A . a mk| Jm Ilii m !97v-3- J® újévi fos, WmF vám ... " HL csütörtök 9 I - jjjji^ jmKB', k°szont°je A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ­r FC­* Mb • Az év első munkanapján Hajdúsági Iparművek 1,1 milliárd forintos várható árbevétel A Hajdúsági Iparművekben a szokásos munkanap kezdődött teg­nap reggel. Amiben­ mégis eltért: most már 1974-et írunk, más ter­veknek, elképzeléseknek a megva­lósításáért kell fáradozni. Hein Bélával, az igazgató gazdasági he­lyettesével beszélgetünk, s először még a múlt esztendőről kérdezem. — Normálisan eltelt, lezajlott az elmúlt év — mondja. — Volt sok gond, probléma, különösen a nyers­anyagok, elsősorban is a műanyag beszerzésével, de ilyen probléma valószínűleg ebben az esztendőben is lesz. Nincsenek meg ugyan még a végleges adatok, de valószínűnek látszik, hogy az árbevétel 1973-ban mintegy 10 millió forinttal keve­sebb lett. De ez olyan cikkekből tevődik össze, amelyek egyáltalán nem zavarták az ellátást. — És hogyan indul ez az év? — Ebben az évben a negyedik ötéves terv Hajdúsági Iparművek­­beli legjelentősebb beruházása va­lósul meg. Arról van szó, hogy en­nek az esztendőnek a második fe­lében elkezdünk két új terméket gyártani. Az egyik a páraelszívó, a másik pedig a panelradiátor. — Hallhatnánk erről egy kicsit részletesebben? — Hogyne. Legelőször is azt mondanám el, hogy a panelradiátor egy nagyon korszerű, modern ter­méke lesz a gyárnak. Korszerű kö­rülmények között folyik majd a gyártása is, ahogyan mondani szokták: az üzem egyik részén be­kerül a lemez és a másikon már kijön a kész termék. Az itt műkö­dő, dolgozó gépeknek a beszerzése 85 millió forintba kerül, és ha tel­jes kapacitással folyik m­ajd a ter­melés, akkor egy esztendőben — re­méljük 1975-ben ez már így lesz — mintegy 1 millió négyzetméter — különböző méretű — panelradiá­tort bocsát ki a gyár. — Ez tehát ebben az évben, az első munkanapon a legnagyobb új­ság? — Igen, de azért van még más is. Például az, hogy ebben az évben a gyár árbevétele mintegy 1,1 mil­liárd forint lesz, 70-80 millió fo­rinttal több, mint az elmúlt esz­tendőben. Mintegy 7-8 százalékos termelésfelfutással számolunk. Aztán azt is elmondhatom: meg­kezdődik a bojlergyártás korszerű­sítése is ebben az évben, aminek a következtében mintegy 100 ezer darabbal nő majd a bojlergyártási kapacitása a gyárnak. Másképpen megfogalmazva: arra is képesek leszünk, hogy évente 250 ezer boj­lert gyártsunk le. — A hagyományos termékekből mi várható? — Vegyük sorra ezeket. Mosó­gépekből ebben az évben mintegy 130 ezer gyártását terveztük, s eb­ből már 15 ezer lesz a Super Auto­mata mosógépeknek a száma, 4-5 ezerrel több, mint az elmúlt évben volt. Centrifugából az elmúlt év­ben 140 ezret gyártottunk, ebben az évben a tervek szerint mintegy 160 ezret készítünk, mert úgy ta­láljuk, van kereslet, érdeklődés utána a piacon. Porszívóból 92 ez­ret gyártunk, forróvíztárolóból pe­dig 65 ezret belföldi forgalmazásra, 60 ezret pedig külföldi, tőkés piac­ra. Padlóápolóból 6 ezret, ruhaszá­rítóból pedig az elmúlt évinél lé­nyegesen többet, 20 ezret készítünk el.41 — Tehát lesz mit csinálni eb­ben az évben is? — Nem fogunk unatkozni, az már biztos. Reméljük azonban, hogy amikor majd ezt az évet bú­csúztatjuk, akkor azt is mondhat­juk: a tervet, a célkitűzéseket ered­ményesen megvalósítottuk, építésvezető fogadalmat tett­ az előbb említett létesítményt az év végére , átadják, ígértek, és most örömmel számolhatunk be arról, hogy teljesítették is a vállalást. Az építkezésben több mint 10 alvállal­kozó vett részt, s ezek között vol­tak olyanok, akik nem tartották magukat a határidőhöz. Ennek el­lenére sikerült a szerelőcsarnok el­készítése, átadása. Azt is elmond­ták az építőipari vállalatnál, hogy számosan kiváló munkát végeztek ezen az építkezésen. Többek között Kónya Imre kubikos, Varga Imre ács és állványozó, Fábián József, Kiss János, Hajósi János villany­­szerelő és Dankó Béla kőműves brigádja. A megyei tanács építőipari válla­latának ebben az évben is bőven lesz munkája, építenivalója. Szen­tesi István termelési osztályvezető elmondotta például, hogy Hajdú­nánáson további nagy volumenű építkezésekre kerül sor, mintegy 30 millió forintos nagyságrendben. Ebből az összegből az itt levő épí­tésvezetőség egy korszerű nevelő­­otthon építéséhez fogott hozzá,és az alapozási munkákat már javá­ban készítik. Természetesen a me­gye számos helységében folytatnak még munkákat, építkezéseket eb­ben az évben az 1300 dolgozót fog­lalkoztató vállalatnál. Magyar Gördülőcsapágy Művek 2 milliárdos rekonstrukció — Mi újság az első munkanapon, hogyan fejeződött be az­ óév, ho­gyan kezdődött az új esztendő? A kérdésre Fiák László, a Ma­gyar Gördülőcsapágy Művek vezér­­igazgatója válaszolt: — Semmi különös, dolgozunk. Az 1973-as évet jól zártuk, a tervet december 29-re teljesítettük. Az idei első munkanap is megkezdő­dött, reggel a termelési főmérnök­kel megtartottuk a szokásos üzemi szemlét, a termelés zavartalanul, zökkenőmentesen folytatódik, a terveknek megfelelően a mai nap is 55-60 ezer darab csapágy ké­szül. — Mit várnak 1974-től? — Ebben az évben a termelé­kenység növelése mellett a rekonst­rukció a fő feladat. A kétmilliárd forintos rekonstrukció tulajdon­képpen már 1973. második félévé­ben kezdődött, a műszaki tervek egyeztetésével és a kiviteli tervek készítésével. A szovjet partner két hónappal a határidő előtt elkészí­tette a műszaki terveket, így ért­hető, hogy jól halad a munka. A 12 ezer négyzetméteres új nagy csarnok alapozását már meg is kezdte a Hajdú-Bihar megyei Álla­mi Építőipari Vállalat. Februárban az építkezés is megkezdődik. Az elmúlt évben 444-féle, összesen 18 millió csapágy készült, a rekonst­rukció befejezése után az 1977-es évben a tervek szerint 25 millió csapágy készül, 560-féle változat­ban. Ez a néhány számadat is ér­zékelteti, mit is jelent a magyar Csapágygyártás rekonstrukciója, mely megvalósításának első sza­kasza képezi az idei év legfonto­sabb feladatait — fejezte be nyi­latkozatát Fiák László. Tanácsi Építőipari Vállalat Megígérték, teljesítették A Hajdú-Bihar megyei Tanács­­ítőipari Vállalatánál az év első munkanapján az a legnagyobb új­ág, hogy Hajdúnánás egyik leg­nagyobb volumenű létesítménye, a Szellőző Művek szerelőcsarnoka és az ahhoz kapcsolódó építmények a múlt év utolsó napján átadásra ke­rültek. Korábban a Naplóban már hírt adtunk arról, hogy Kiss Dezső ÉVFOLYAM iflle Losonczi Kukorica- és iparnövény-termelési együttműködés s Hektáronként 16,8 mázsával több termés A korábbi esztendőkben három úgynevezett kukoricatermelési rendszer működött az országban Ezek mindegyike állami gazdaság köré csoportosult. 1972 augusztusá­ban 9 termelőszövetkezet — a bal­mazújvárosi Vörös Csillag, a deb­receni Bocskai, az ebesi Vörös Csil­lag, a hajdúböszörményi Vörös Csillag, a kábai Vörös Csillag, a karcagi Május 1, a nádudvari Vö­rös Csillag, a püspökladányi Zöld Mező és az újkígyósi Aranykalász — megalakította a kukorica és iparinövény-termelési együttműkö­dést és a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetet bízták meg a rendszerközpont létrehozásával. A korábbi csoportosulásokkal szem­ben lényeges különbség volt, hogy kizárólag tsz-ek fogták össze és a központ is termelőszövetkezet lett. A megalakulás után került sor a gépek beszerzésére és 1973 tava­szán a gépek üzembehelyezésére. A 9 termelőszövetkezet ebben az esz­tendőben 16 kukoricatermelő gép­sort vásárolt és 10 500 hektáron termelték az értékes takarmánynö­vényt új módszerrel. Az első termelési cikluson túlju­tottak, összegezték a különböző gazdaságok eredményeit, látják a gondokat, a különbséget és előnyö­ket az összesített számadatokból. Dr. Magyar G­ibor, a KITE igaz­gatója adta az 1973-as esztendő zárt termelési eredményeiről a tájékoz­tatást : — A zárt termelési rendszerben részt vett tsz-ekben a megelőző öt évben átlagosan 50,9 mázsa kuko­rica termett hektáronként. Ha ezt bázis­számnak tekintjük, akkor lé­nyeges különbség van az idei esz­tendő javára. Ugyanis 1973-ban a 16 gépsorral megművelt 10 500 hek­táron átlagosan 67,7 mázsa kukori­ca termett, s ez hektáronként 16,8 mázsával több a megelőző öt esz­tendő átlagánál. Nádudvaron 1830 hektár átlagában 75,1 mázsa ter­mett, a karcagi Május 1. Tsz-ben 40 mázsáról 66 mázsára emelkedett a hektáronkénti átlag. Mint ismeretes, a zárt termelési rendszeren belül a cukorrépa-ter­melést is igyekeztek korszerűsíteni. A számok itt is figyelemre méltóak, nagyok a terméskülönbségek. — Nem egészen végleges adatok szerint — mondotta az igazgató — 430-450 mázsa cukorrépa termett hektáronként. Igen figyelemremél­tó a terméstöbblet az országos 310 mázsához viszonyítva. Kábán, Haj­­dúszováton és Nádudvaron pedig 600 mázsa fölött volt a hektáron­kénti termés az idén cukorrépából Néhány héttel ezelőtt Debrecen­ben tartotta közgyűlését a KITE, ahol­­ megválasztották az új igaz­gatóságot, a szakbizottságokat, s megszabták a következő esztendők­­ fejlesztésével kapcsolatos tenniva­lókat.­­ A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium 197­4-re a je­lenlegi 10 500 hektárhoz további 70 000 hektár kukoricaterület be­kapcsolását engedélyezte. A jövő esztendőben tehát összesen 80 000 hektáron valósítják meg a nádud­vari kukoricatermelési rendszert. Ennek a területnek­­a műveléséhez a jelenlegi 16 gépsoron kívül 120 gépsort hozunk be és állítunk mun­kába. Ebből az ősz folyamán 42 már az üzemekbe érkezett, az őszi talaj-előkészítésnél dolgozott. A hiányzó 78-at 1974 tavaszán hozzuk be és állítjuk munkába. Ennek a szállítására, fogadására, összesze­relésére és a gazdaságokba küldé­sére is megvannak a menetirány­tervek. Vagyis 1974-ben a nádudva­ri központú rendszerben 136 gép­sorral 80 ezer hektáron termelnek kukoricát, s ebből 38 gépsor Hajdú- Bihar megye termelőszövetkezetei­ben dolgozik, a többi Békés, Szol­nok, Csongrád, Bács, Szabolcs, He­ves és Borsod megyében. Valamit a későbbi programról? — Tulajdonképpen az 1975-ös tennivalók is egyre közelebb kerül­nek a gyakorlati megvalósításhoz, további gépsorok üzembehelyezésén dolgozunk a gazdaságok igényeinek megfelelően. Vagyis már 1975-re is megkezdtük a szervezést. Ennek menetrendje: 1974-ben a búza ara­tására behozzuk a kombájnokat az 1975. évi fejlesztés részeként, a traktorokat pedig jövő őszre küld­jük az üzemekbe. Vagyis a már em­lített 136 gépsorhoz 1975-re további százat irányoztunk elő, s ezeknek egy része­­ a jelentkező tsz-igények nyomán a Dunántúlon üzemel. Ha az 1975-re előirányzott és szerve­zés alatt álló programot is vesszük, akkor 220-230 gépsorral számolunk, s a nádudvari rendszerben 150 000 hektáron termelünk kukoricát. Chilei szolidaritási gyűlés Chilei szolidaritási gyűlés volt újév napján a SZOT rózsadombi üdülőjében: a hazánkban tartózko­dó népes olasz vendégsereg, az Olasz Általános Munkásszövetség képviselői felemelték tiltakozó sza­vukat a Chilében dühöngő fasiszta terror ellen. Nemzetközi méretűvé szélesedett az esemény, mert részt vettek a találkozón a Magyar Szo­lidaritási Bizottság chilei akcióbi­zottságának képviselői és — szintén a magyar szakszervezetek vendége­ként hazánkban tartózkodó — ju­goszláv vendégek is. Ott volt az összejövetelen Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság el­nöke és Rostás István, szolidaritá­si bizottságunk chilei akcióbizottsá­gának elnöke, valamint e bizottság chilei tagjai. (MTI) Várkonyi Péter Kubába utazott Orlando Fundora, a Kubai For­radalmi Orientációs Bizottság elnö­ke, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának osztályvezetője és Augusto Zimmermann, a Perui Országos Tájékoztatási Hivatal el­nöke meghívására dr. Várkonyi Pé­ter államtitkár, a kormány Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke Kubába, illetve Peruba utazott. (MTI) Tsz. nőbizottságok mmmmmmmmmmmmmma vezetőinek továbbképzése Hagyománya van már annak, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó nőbizottságok vezetői min­den esztendőben — már az év ele­jén — összeülnek, hogy egy eszten­dő munkáját összegezzék és a ta­pasztalatok alapján megszabják az új év legfontosabb tennivalóit. A kezdeményezés 1974-ben is folyta­tódott. Szerdán délelőtt Debrecenben a tsz-üdülőben kezdődött meg a há­romnapos továbbképzés. A tanfo­lyamon a Hajdúsági, valamint a Debrecen és környéke Tsz-szövet­­ség tagszövetkezeteiben dolgozó hő­bizottságok, valamint a szövetségi nőbizottságok vezetői vesznek részt. A megtárgyalandó témák a nagy­üzemi gazdálkodáshoz, a lányok­nak és az asszonyoknak a közösben és a szövetkezeti mozgalomban végzett munkájához kapcsolódik. Szó lesz a nőpolitikai határozatok végrehajtásáról, tájékoztatást ad­nak a társadalmi, a szociálpolitikai, a gazdasági kérdésekről.­­ Szerdán délelőtt Zeke Tibor, a Hajdúsági Tsz-szövetség elnökhe­lyettese nyitotta meg a három na­pos továbbképzést. Vigh Mártonné, a megyei pártbizottság munkatársa tartotta az első előadást a nőpoliti­kai határozat végrehajtásának ta­pasztalatairól, a nők között végzett munka módszereiről és eredmé­nyeiről. Dr. Jenei György, a Központi Bizottság munkatársa a népesedés­­politika időszerű kérdéseiről tar­tott előadást.

Next