Hajdú-Bihari Napló, 1974. május (31. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-09 / 106. szám
lijyieJuõuv' A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „Adj vért, életet mentesz!” Ünnepség Debrecenben a Vöröskeresztes világnap alkalmából Március 8-án ünnepelték meg szerte a világon a vöröskeresztes világnapot. E nap a Vöröskereszt megalapítójának, Henry Dunant-nak születésnapja, s a megemlékezés gondolata 1948-ban egy nemzetközi vöröskeresztes tanácskozáson született meg és vált határozattá. Azóta— immáron huszonhatodszor — szerte a világon megemlékeznek e napon a vöröskeresztes mozgalomról, s arról az emberek érdekében végzett munkáról, amit ma már több mint százhúsz országban végeznek a vöröskeresztes tagok és aktivisták. A vöröskeresztes világnap alkalmából szerdán délelőtt ünnepséget rendezett a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar megyei vezetősége és a vérellátó alközpont. Az ünnepséget — amelyen megjelent Magyar József, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára, Velikov Ivanovné, a Vöröskereszt Országos Központjának munkatársa, valamint a megye és Debrecen állami és tömegszervezeteinek több képviselője — dr. Tímár Irma, a vérellátó alközpont megbízott főorvosa nyitotta meg, majd dr. Pinczés László, a Vöröskereszt országos vezetőségének tagja, a megyei vezetőség elnöke mondott ünnepi beszédet. — Az idei vöröskeresztes világnapot a hagyományokhoz híven egy mottóval, egy jelszóval ünnepeljük. E jelszó most: „Adj vért, életet mentesz!” Aki vért ad, életet ment, ez hangzik el a vöröskeresztes világnapon száznál több nyelven. A magyar véradó mozgalom ezen a napon két évfordulót is ünnepel. Negyedszázaddal ezelőtt alakult meg az Országos Vérellátó Szolgálat, amely azóta is a szükséges mennyiségben biztosítja a gyógyítás számára a semmi mással nem pótolható orvosságot, az emberi vért. És évfordulót ünneplünk mi, vöröskeresztesek is — mondotta ünnepi beszédében dr. Pinczés László —, ugyanis éppen tizenöt esztendővel ezelőtt, 1959-ben tűzte napirendre I. kongresszusunk a térítésmentes véradás kérdését. Másfél évtizeddel ezelőtt ezer véradó közül csupán kettő volt térítésmentes véradó, az elmúlt esztendőben több mint nyolcszáz. Ezután elmondotta dr. Pinczés László, hogy Hajdú-Biharban Polgáron volt 1959-ben az első térítésmentes véradás, amelyen százhegyvenöten jelentkeztek, hogy ingyen, emberségből adják vérüket betegek gyógyításához. 1961 januárjában volt az az aktívaértekezlet, ahol megszületett az elhatározás: Hajdú- Bihar megye csak térítésmentesen ad vért. S ez így is történt. A véradó mozgalom a hajdú-bihariak szívügyévé vált, s évről évre többen adnak vért a megyében, s több vér áll rendelkezésére az orvosoknak a műtétek elvégzéséhez, a betegek meggyógyításához, az életveszélyben forgó emberek megmentéséhez. 1970-ben több mint 19 ezer véradó volt a megyében, 1973-ban pedig már meghaladta számuk a huszonötezret. — A közelmúltban, felépült műveseállomás, s a különböző szívműtétek — amelyeket gyakran végeznek megyénkben — sok vért kívánnak. De büszkén elmondhatjuk — hangsúlyozta dr. Pinczés László —, hogy műtétet még vérhiány miatt soha nem kellett elhalasztani. Ahhoz, hogy eredményeket értünk el, a köszönet első szava a véradókat illeti. Azokat az áldozatkész embereket, akik a hívó szóra mindig szívesen jelentkeznek. Karjukat tartják, amikor a vérvételre kiszálló brigád felkeresi őket és a karjukat tartják akkor is, amikor segélykérő hívás érkezik címükre: sürgősen segítsenek, mert valakinek az élete függ gyors, önzetlen közreműködésüktől. Hálatelt szívvel köszönjük meg véradóink emberségét, de velük együtt elismerőleg kell nyilatkoznunk azokról is, akik a véradók szervezésének, mozgósításának, tájékoztatásának sok fáradságot igénylő munkáját végzik. S nemcsak áldozatkész véradó szervezők ők, de szinte kivétel nélkül maguk is véradók. Persze, a szívből jövő köszönő szavak mellett a legnagyobb elismerés az életben maradottak hálája, azoké, akik visszatérhettek családjuk körébe, gyermekeik, szüleik, barátaik társaságába. Dr. Pinczés László ünnepi beszéde után kitüntetések átadása következett. A kitüntetéseket Velikov Ivanovné és Herczku Józsefné, a Vöröskereszt megyei titkára adta át. A Kiváló Véradó kitüntetés arany fokozatát kapta meg Bálint Lajos debreceni nyugdíjas, aki már ötvenszer adott vért beteg embertársai életének megmentése, egészségének megőrzése érdekében. A kitüntetés bronz fokozatát kapta meg Bacza Zoltánná és Bacza Zoltán, akii ugyancsak többszörös véradók. Kiváló Véradó Szervező kitüntetést kapott Szilágyi Jánosné, a komádi ktsz dolgozója. A Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés arany fokozatát adták át Hüse Péternek, a Debrecen városi Tanács I. kerületi Hivatala vezetőjének Lovas Antalnénak, a hajdúböszörményi Bocskai Gimnázium tanárának, dr. Márton Lászlónak, a Debrecen városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya főorvosának, ■dr. Mersány Gézának, a püspökladányi rendelőintézet főorvosának és Tumpek Lajosnak, a komádi kendergyár igazgatójának, öten a kitüntetés ezüst fokozatát, s tizenegyen a bronz fokozatot kapták meg. A kitüntetések után számos vöröskeresztes aktivistának és a Vöröskereszt dolgozóinak Herczku Józsefné jutalmakat adott át. Az ünnepség végén a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziumának növendékei Boda Istvánná vezetésével műsort adtak elő „Köszönet” címmel, amelyben a vöröskeresztes munka szépségét, az emberi áldozathozás nagyszerűségét illusztrálták. Bálint Lajos átveszi a kitüntetést Velikov Ivanovnétól Mikor épül fel a berettyóújfalui szakmunkásképző? A hajdúhadházi népfrontbizottság munkájáról 14. oldal) „Szóljatok játszók, regölők!” (5. oldal) Mai számunkban: ” (3. oldal) Folytatódott a Nemzetközi Diákszövetség XI.kongresszusa Szerdán délelőtt az Építők Rózsa Ferenc székházában plenáris ülésen folytatta tanácskozását a Nemzetközi Diákszövetség XI. kongresszusa. Még a keddi nap krónikájához tartozik: döntöttek,, a napirendekről, megalakították a mandátumvizsgáló bizottságot, elfogadták a kongresszus ügyrendjét. Az ünnepi nyitóülést követően hangzott el a Nemzetközi Diákszövetség Végrehajtó Bizottságának beszámolója az öt földrész diákmozgalmának fejlődéséről, az NDSZ szerepéről és feladatairól, az imperializmus ellen, a békéért, a nemzetközi biztonságért és együttműködésért,a nemzeti függetlenségért folyó általános harcban. Az elfogadott napirend szerint szerdán egész nap plenáris ülések voltak. Beszámoló hangzott el az NDSZ szerepéről a nemzetközi diákmozgalomnak az oktatás reformjáért, korszerűsítéséért és megkezdődött az általános vita. Az esti órákig tartó vitában az NDSZ számos tagszervezetének képviselői fejtették ki véleményüket, álláspontjukat. A kongresszus csütörtökön plenáris üléssel folytatja tanácskozását. (MTI) Dusán Ulcak, az NDSZ elnöke beszél (MTI-fotó: Friedmann Endre felv. M KS) . Nagyobb területen jobb hozamokkal A megye 1974. A napokban tartott ülést a Hajdú-Bihar megyei Tanács zöldség- és gyümölcstermeléssel foglalkozó operatív bizottsága. Napirenden szerepelt a zöldség- és gyümölcstermelés megyei helyzete, a termelés, az értékesítés és az árpolitika alakulása. Az élelmiszergazdaság alapvető feladata a lakosság friss zöldséggyümölcs szükségletének, burgonyaigényének megfelelő mennyiségű, választékú és árszintű kielégítése. Az 1971 decemberében napvilágot látott kormányhatározat alapján 1972 végére készült el Hajdú-Bihar megye zöldségtermesztésének fejlesztési programja. Ezt a programot a megyei mezőgazdasági osztály szervezésében a tsz-szövetségek, a MÉSZÖV, valamint a feldolgozó- és felvásárló vállalatok képviselőiből alakult bizottság készítette. Az idén újjáalakult fejlesztési munkabizottságba bevonták a MEZŐGÉP debreceni gyárának, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnak, öt termelésben és értékesítésben jelentős szerepet játszó termelőszövetkezetnek és egy fogyasztási szövetkezetnek a képviselőjét. A bizottság átalakítását mindenekelőtt a lakossági ellátás 1972—1973. évi helyzete, a kormány 1974. márciusi határozata és a megyei, illetve a Debrecen városi Tanács április elejei állásfoglalása tette szükségessé. Az operatív bizottság részletes tájékoztatást kapott az 1971. decemberi kormányhatározat, illetve a megyei program végrehajtásáról. A beszámolóból kitűnik, hogy megyénk termelőszövetkezetei 1972-ben 6400, 1973-ban 7200 vagon zöldséget termeltek meg. A növekedés 12 százalék. A háztáji és egyéni gazdaságok ebben az időszakban 2600, illetve 4700 vagon zöldséget termeltek, itt tehát jóval jelentősebb, mintegy 83 százalék a növekedés. A termelés alakulása természetesen a felvásárlásban is előnyösen éreztette hatását. A tanácsi gazdaságokból történő felvásárlás 1973-ban 14 százalékkal nőtt és meghaladta az 50 ezer tonnát. A termelés növekedését nem követte a termőterület növekedése. A terület 1972-ben és 1973-ban változatlanul 7600 hektár volt. Ezen belül azonban a termelőszövetkezetek zöldségterülete közel 300 hektárral csökkent 1973-ban. Az elmúlt év kora tavaszán még arra számítottak a termelők, hogy a megyei program előirányzatát jóval túlhaladva vállalhatnak szerződési kötelezettséget. A programtól eltérően ugyanis, amely 1973- ban 62 500 tonna zöldség felvásárlását tűzte ki célul, a termelők a konzervgyárral és a MÉK-kel 63 740 tonna zöldségre kötöttek szerződést. A kedvezőtlen időjárás okozta mindenekelőtt, hogy e kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni. A konzervgyár a szerződött mennyiség 90 százalékát vásárolta fel, a MÉK viszont csak kétharmadát. A lakossági ellátás problematikáját talán ez a szám fejezi ki legjobban. A tisztább kép érdekében azonban azt is látni kell, hogy a konzervgyár a megye területéről 1973-ban 17 százalékkal több zöldséget vásárolt fel mint 1972-ben. Az idei kormányhatározatnak megfelelően az operatív bizottság meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket 1974-ben, illetve 1975-ben a termelés, a forgalmazás és az árpolitika területén meg kell valósítani. Termelés területén bizonyos zöldségféléknél (paprika, paradicsom, zöldbab, gyökérfélék) elsősorban a hozamok növelésére kell a hangsúlyt helyezni. Másoknál (uborka, vöröshagyma, szamóca, meggy, kéziszedésű zöldborsó) a területnövelés a fő cél. Az operatív bizottság állást foglalt az üvegházak kérdésében is. Helyesnek, kívánatosnak tartja az esetleges rekonstrukciókat és üvegház-létesítéseket, de hangsúlyozza, hogy nem az üvegházi termelést kell elsőrendű célnak tekinteni. Járható útnak a komplex termelés kialakítását tartja. Figyelmeztet például arra is, hogy az időjárási viszonyainkat figyelembe véve és az energiaköltségeket beszámítva az üvegházak üzemelési költsége meglehetősen drága. Ami pedig a gépesítést illeti, főképp a lakossági ellátásra termelő gépek elterjesztése indokolt. Jelentősen növelni kell a tSz-ek és ÁFÉSZ-ek háztáji termelést szervező munkáját. Követésre méltónak ítélte a berettyóújfalui ÁFÉSZ modellprogramját. Forgalmazás területén 1974-ben, de az azt követő esztendőkben is, meg kell oldani valamennyi felkínált zöldség- és gyümölcsáru felvásárlását. Csökkenteni kell a forgalmazás költségeit (helypénz csökkentése, közvetlen termelői értékesítés növelése). Növelni kell az elárusító helyek számát, de legfontosabb a meglevő egységek folyamatos, friss áruval történő ellátása. A friss árukínálatot konzerv és mirelit készítményekből is választékosabbá kell tenni. Meg kell szilárdítani a szerződéses fegyelmet. El kell érni, hogy a termelők csak a szerződött mennyiségen felüli árut forgalmazzák szabadon. Különös fegyelmet érdemel az operatív bizottságnak az az állásfoglalása, hogy a zöldség- és gyümölcsárak emelkedése 1974-ben nem haladhatja meg a tavaly kialakult árak 5—7 százalékát. l ■ ■■ I I r r ■■ i I II r * r f fi évi zöldség- és gyümölcsellatasarol Szélesebb alapokra helyezik az elsősegélynyújtók oktatását Ülést tartott a Magyar Vöröskereszt országos elnöksége Szerdán dr. Gegesi Kiss Pál elnökletével ülést tartott a Magyar Vöröskereszt országos elnöksége. Megvitatták az elsősegélynyújtás oktatásának helyzetét, eredményeit, és meghatározták az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásából adódó elsősegélynyújtással kapcsolatos szervezési feladatokat. Mint ismeretes, e törvény szabályozta az állampolgárok elsősegélynyújtási kötelezettségét, és előírta a szakszerű munkahelyi elsősegélynyújtó szolgálat létrehozását. A tanácskozáson az elnökség úgy foglalt állást, hogy a Vöröskereszt — az elsősegélynyújtók képzésében kifejtett széles körű munkája mellett — aktívan vegyen részt a törvény végrehajtásának elősegítésében, és az elsősegélynyújtás lakóterületekre és munkahelyekre történő szélesebb körű kiterjesztésében. Az ülésen hangsúlyozták: olyan széles körű felvilágosító propagandamunkára van szükség, amelynek keretében az egyének és a közösségek figyelmét is ráirányítják a szervezett elsősegélynyújtás fontosságára, jelentőségére. A társadalmi felelősségérzet felkeltésén túl a Vöröskereszt részt vállal az elsősegélynyújtás egységes rendszerének kialakításában is. Az elnökség ennek jegyében országos tanácskozás összehívását javasolja. *** Ünnepi esemény színhelye volt szerdán a Parlament Munkácsy Terme. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kitüntetéseket nyújtott át a magyar Béketanács megalakulásának negyedszázados jubileuma, továbbá a vöröskeresztes világnap alkalmából a békemozgalom kiemelkedő munkát végzett aktivistáinak és sokszoros véradóknak. Az ünnepi eseményen részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Jakab Sándor és Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, továbbá dr. Gegesi Kiss Pál, a Magyar Vöröskereszt elnöke. A kitüntetések átadását követően az Elnöki Tanács fogadást adott a vendégek tiszteletére.