Hajdú-Bihari Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-01 / 178. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! I I Wl— ■■■■■ mr- Mai számunkban: ÉVFOLYAM * ÁRA: 80 FILLÉR ^ 1*• oldal) ^ . . . (5. oldal) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ^ f J ‘ t t" . " Aratók örülnünk kell a melegnek. Igaz, a hőség egyik napról a másikra zúdult ránk, igaz, a szervezet nehezen viseli az átmenet nélküli hőmérsékletváltozást, valójában azonban mégiscsak arra van jó idő, amire most a legjobban kell: az aratásra. A napfény, a szárazság abban segít, amiben elmaradás volt. Az életet ugyanis be kell takarítanunk, a jövő évi kenyeret, vetőmagot biztos helyen kell tudnunk. S annak, hogy ezt a nagy munkát befejezhessük, mégiscsak a kedvező időjárás az egyik feltétele. A másik feltétel, a fontosabb, a lényegesebb azonban most is csak az emberi munkaerő. Azoknak a munkája, akik ott vannak a napfényben fürdő határban kora reggeltől késő estig. Róluk essék hát szó elsősorban, róluk, akik minden dicséretet, elismerést megérdemelnek. Az aratók persze egészen más munkakörülmények köözött dolgoznnak, mint a hajdan volt kézi aratás idején. Az akkori törődés, fáradság össze sem hasonlítható a maival, mert ha csak azt mondjuk, hogy a régi aratásokban szinte csontig nyúzódott az ember a fizikai erőnek szinte minden morzsája felemésztődvén, ak-ikor világosan kitetszik a különbség a mostani aratás javá ra. Pedig a fizikai tényező csak egyik motívuma volt a régebbi nyaraknak. Mert mi minden hozzájárult méjt, hogy nehézségét, súlyosságát növelje. A kiszolgáltatottság, a lett bizonytalanság, a gyenge táplálkozási adottság mind-mind növelték gondját, árnyoldalát a felszabadulás előtti helyzet- I nek. A mai aratás minősége azon-ban mégsem azáltal tetszik ki, hogy a múlthoz viszonyítjuk. I Realitását egyszerűen jelenléte I igazolja. Eredményeivel, értékeivel, s mindazzal, amit a szo- I cialista nagyüzem gyakorlati- Ilag már jelenleg is produkálni tud. Hogy miben és mennyilyen, arra most nem kell külön érveket keresnünk. A híradások jelzik, hogy még az I idei rendhagyó időjárás köze- I pette is jók és szépek a kilátá- Isok.Mindezek mögött azonban I elsősorban azokat kell lát- I nunk, akik ma is elsőszámú fe- | lelősei az ország kenyerének. | Az embereket. S az a munka, amit ma is el kell végezni, I semmivel sem kisebb vagy kevesebb, mint régebben. Mert I elég, ha csak azt mondjuk: a | termésátlagok jóval magasabbak, mint egy-két évtizede. S | e megállapításban nemcsak a végeredménynek van fontossá-ga. A folyamatnak, amelyben a feltételek úgy gyakorlódnak, hogy abban a kilátások nem csak ígéretek maradjanak. S j ez a folyamat már kezdődik az őszi előkészítéssel, a vetőmag, kiválasztással, a műtrágyázás- sal, a növényvédelemmel, szóval mindazokkal a mozzana■ tokkal, amelyek egymásban épülvén, a gyakorlatot gazda- gítják. Nos, a folyamatot tekintve most vagyunk az egyik legfontosabb munkában. S akik e fo- l lyamat részesei, mindannyian meg kell hogy dolgozzanak azeredményekért. Mert az aratás ma is nehéz munka. Szép munka, de a verejték csak végig csorog az aratók szempilláján, a gép is port kavar, s nap sem kímél harminc fok felett. Örömét azonban mégiscsak az adja: biztos a jövő évi kenyér is... L Ötvenezer hektár búzát arattak le a megyében Szerdán délután ismételten megkerestük a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályát, hogy rövid helyzetjelentést kapjunk az aratásról. A hír, amelyet Karácsony Sándor osztályvezető-helyettes közölt, igen jó. A megyében összesen — állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben— mintegy 96 000 hektár búza várt betakarításra. Az elmúlt öt nap alatt az időjárás nagyon kedvező volt, nem gátolta az aratási munkákat, és így folyamatosan lehetett dolgozni a földeken. Ennek eredménye, hogy szerdán estig 885 kolabája a megyében mintegy 50 000 hektárról már betakarította a termést. Ez pedig azt jelenti, hogy a búzának több mint 50 százaléka le van aratva, magtárba került a termés. Ilyen időjárási körülmények között — mondotta a továbbiakban Karácsony Sándor — naponta mintegy 5000 hektárral csökken az aratandó terület. Azért csak ennyivel, mert az esős időjárás következtében nagyon elgyomosodtak a vetések, s így az aratás sokkal nagyobb erőfeszítéseket kíván. Örvendetes, hogy most már az aratás-cséplés után általában szárítani sem kell a betakarított termést. Hétfőn még több helyen működtek a szárítók, de kedden és szerdán — a jó meleg hatására — „csontszáraz” lett a búza, nem kell szárítani, azonnal lehet a raktárakba, magtárakba szállítani a szemet. Szerdán beszámoltunk arról, hogy két hajdúnánási termelőszövetkezet befejezte az aratást. Most azt is közölhetjük, hogy minden valószínűség szerint ma, de legkésőbb pénteken a hajdúnánási termelőszövetkezetekben sehol sem lesz aratatlan terület. Szerdán befejezte az aratást a pocsaji Új Élet Termelőszövetkezet is. Ebben az évben 300 hektáron termeltek búzát, és az átlagtermésük 35 mázsa lett hektáronként. A szövetkezet gépei, kombájnjai azonban nem álltak le a munka végeztével. Kismarján nyújtanak segítséget az aratásban. MEDICOR Művek Készül a II. debreceni ipari vásárra a MEDICOR Művek Debreceni Orvosiműszer-gyára is. A vásár forgatókönyve már hónapokkal ezelőtt elkészült, s azóta a kiállításra való felkészülés tervszerűen folyik, sőt az elmúlt napokban már megkezdték a termékbemutatón szereplő termékek összeszerelését is. A MEDICOR Művek, a II. debreceni ipari vásáron egy komplett, korszerű légzésfunkciót vizsgáló laboratóriumot rendez be, illetve állít ki. A laboratórium a debreceni gyárat reprezentálja majd, hiszen a bonyolult műszerkomplexumot nagy tapasztalatú orvosszakértők és műszaki szakemberek bevonásával a debreceni gyár kollektívája fejlesztette ki. A magyar egészségügyben fontos szerepet kap a vásáron bemutatásra kerülő laboratórium, hiszen egyre több ember dohányzik, egyre nagyobb a levegő szennyezettsége, s az emberek légzési mechanizmusa egyre nagyobb ártalmakat szenved az urbanizáció velejáróitól. A különböző légzési megbetegedések gyógyításának eredményessége attól is függ, hogy idejében felismerik-e a betegséget az orvosok. A légzésfunkciót vizsgáló laboratórium segítségével a légzési megbetegedéseket már kezdetükkor megállapíthatják az orvosok, s idejében elkezdhetik a gyógyító munkát. Az új terméket a debreceni gyár hagyományos gyártmányaival együtt a szakemberek számára augusztus 12-én és 13-án szakmai napok keretében, filmvetítéssel és sajtótájékoztatóval egybekötve mutatják be a tervezők és a kivitelezők. Egyébként a MEDICOR Művek nagyarányú exporttevékenysége mellett gondol a hazai ellátásra is, hiszen az utóbbi esztendőkben lényegesen növelte a belföldi szállítások volumenét. Az ipari vásáron 72 négyzetméter alapterületen a hazai egészségügyben döntő szerepet játszó műszerezettség magas színvonalát kívánja reprezentálni a MEDICOR Művek debreceni orvosiműszer-gyára. BIOGAL Gyógyszergyár A BIOGAL Gyógyszergyár a nagy ipari seregszemlén a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban mutatkozik be a nagykötöttség előtt. Kiváló gyógyszereik bemutatásán kívül a gyógyszerészet múltjáról is képet adnak a vásáron a BIOGÁL dolgozói, hiszen a magyar gyógyszerészet történelmi kezdetei a középkorig nyúlnak vissza. A XIII. századtól oklevelek és képes ábrázolások tanúskodnak a gyógyászat és a gyógyszerészet fejlődéséről. A II. debreceni ipari vásáron az 1744-ben alapított kőszegi magyar patika, a barokk kézműipar egyik legszebb remeke kerül bemutatásra a BIOGÁL rendezésében. Az eredeti patika Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban látható. Hogy a Hajdú-bihari közönség is megismerhesse a kőszegi patika barokk berendezéseit, színes fotókat készíttetett arról a debreceni gyógyszergyár, s életnagyságban állítják ki azokat. Középen az eredeti bútorról készült túra asztal másolatát mutatják be, rajta a gyógyszertörténeti bemutató tárgyi emlékeivel. A fotóból készülő falakba polcokat építenek, s azokon helyezik el a középkori patikaedények kópiáit. A patikaedények hű másolatai az eredeti magyar patikaedényeknek. Nem hiányoznak majd a kiállításról a BIOGAL Gyógyszergyár termékei sem. Grafikai falfelületen elhelyezett vitrinekben kerülnek bemutatásra a BIOGAL készítményei, az antibiotikumok, a vas- és vitaminkészítmények, valamint az állatgyógyászati készítmények. raphot ! Szerelik a laboratórium egyik egységét, az A vásáron bemutatásra kerülő kőszegi magyar patika úgynevezett PT—400-as univerzális spirág Élenjárnak munkaversenyben Kedvező tapasztalatok a mintaszervezésre kijelölt építőipari vállalatoknál Újabb vállalatok térnek át a korszerű termelésirányításra Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium összegezte a mintaszervezésre kijelölt Fejér megyei, Dél-magyarországi és Hajdú megyei építőipari vállalatoknál eléri a a szervezésfejlesztési eredményeket. Megállapította, hogy a tapasztalatok kedvezőek, és a vállalatok gazdasági eredményei igazolják a szervezésfejlesztésben kialakított módszereket. A Dél-magyarországi és a Hajdú megyei vállalatnál egyaránt alapvető feladatnak tekintették, hogy a munkákat centralizáltan programozzák valamennyi termelő egységre, építkezésre, s a gyors, korszerű megoldás érdekében messzemenően figyelembe vették a számítógépes módszereket. Így a költségvetések kézi kódolása után elektronikus számítógéppel állítják öszsze az építkezések ütemterveit, osztják el a feladatokat a termelő részlegek között, és megállapítják a létesítmények felépítéséhez szükséges munkaidőt, munkabért. A programozás egyben tartalmazza azokat a műszaki döntéseket is, amelyek alapján a létesítmények építési módszereit meghatározták. A korszerű termelésirányítási módszer eredménye, hogy a munkák jó elosztásával egyenletesen használják ki a vállalat építési kapacitását, és a műszakilag lehetséges legrövidebb idő alatt hozzák létre új új létesítményeket. A Fejér megyei Építőipari Vállalatnál a programozásban nemcsak 4 (Folytatás a 2. oldalon) Agrokémiai központok A Hajdúsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének kezdeményezésére agrokémiai központ létrehozásáról tanácskoztak Debrecenben a tagszövetkezetek vezetői, államigazgatási és szövetségi szakemberek, a METEV és az Agroker képviselői. A megbeszélés alapgondolata az volt, hogyan lehetne sokkal gazdaságosabban a helyszínre szállítani és felhasználni a szövetkezetekben a műtrágyát, esetleg más vegyszereket is. Az alábbi tény igazolja ennek a fontosságát. Csak a Hajdúsági Tsz Szövetséghez tartozó gazdaságok évente mintegy 8000 vagon műtrágyát igényelnek. Nem közömbös, hogy a drága és keresett műtrágya hogyan hoz nagyobb eredményeket. Sajnos a mostani tárolási helyzet nagyon rossz. A szállításnál és kiszórásnál nagyok a veszteségek. A legtöbb gazdaságban nincs megfelelő szín, szabad ég alatt van felhasználásig a nagy érték. A mozgatás, ki- és berakás kézzel történik, a mostani körülmények nem biztosítják a nagy teljesítményű gépek alkalmazását. Részben hazai, másfelől pedig külföldi — NDK-beli és csehszlovák — tapasztalatok és eredmények alapján érlelődött meg az agrokémiai központok létrehozásának gondolata. Itt lehetséges lenne a megfelelő tárolás, gépesített iparvágánnyal gyorsabb rakodás, továbbítás. ■› Az az érdeklődés, amely a tanácskozáson a szövetkezeti vezetők részéről megnyilvánult, bizonyítja, hogy látják ezeknek a központoknak a fontosságát, a korszerű gazdálkodásba való nélkülözhetetlenségét. Dr. Glocker Lajos, a Gépkísérleti Intézet osztályvezetője tartott tájékoztatót a központok szervezéséről és üzemeltetéséről, s útmutatást adott a legelső lépések megtételéhez az eddigi tapasztalatok is- * méretével. Ugyanis Magyarországon Hidasháton, Ongán és Hőgyészen — mind a három állami gazdaság — van már ilyen jellegű központ. Az ankéton részt vett szövetkezeti vezetők egyértelműen fejezték ki a kezdeményezéshez való csatlakozásukat. Az öt hajdúböszörményi termelőszövetkezet saját maga tervezi egy agrokémiai központ létrehozását. A két balmazújvárosi közös gazdaság ugyancsak hasonlóról tárgyal, de a püspökladányi járásban is felvetődött a megvalósítás igénye.