Hajdú-Bihari Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

HAJDÚ -BIHARI Vilás Proletárjai’ egyesüljetek! Y/9^^//'/////w/////^^S^ ///''"/ ÉVFOLYAM |ffÉ­­ " ■ 20­. SZÁM * ^’T­­W ' i át ÁRA : 1,20 FORINT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT H­AJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ­ Bányászok • köszöntése Ma ünnepük és köszöntik az egész országban a bányászokat. Ez a szeptember első vasár­napja minden esztendőben a bányászok napja. Azoké a bá­nyászoké, akiknek munkájára az elmúlt évtizedekben is és most is mindig kiemelkedő módon odafigyel az ország. Hajdanában, amikor a bá­nyászokról, a bányászatról esett szó, akkor általában min­dig csak a szénbányászokra gondoltunk. Azokra, akik a föld alatt fejtik a szenet na­gyon nehéz — és nemegyszer életveszélyes — körülmények között, hogy fent aztán legyen belőle elegendő fűtőanyag, vil­lamos energia. A szénbányászat azonban most már csak a bányászatnak egyik ága — ha nagyon jelen­tős ága is. Amikor a bányászo­kat köszöntjük, akkor nemcsak a „fekete gyémántok” hőseire gondolunk megkülönböztetett tisztelettel, hanem a többi bá­nyászra is. Azokra, akik fel­színre segítik juttatni az ola­jat, a földgázt, az uránércet és a különböző fémeket. Ők is a bányászok nagy családjába tartoznak, s munkájuktól nagy­ban függ, hogy tudnak-e járni a villany- és Diesel-mozdo­nyok a síneken, a gyárakban és üzemekben a gépek, a gáztűz­helyeken tudnak-e mindig főz­ni az asszonyok, van-e vagy lesz-e kellő meleg a lakások­ban. Úgy szoktak fogalmazni: Magyarország nem gazdag energiahordozókban. Ez így igaz is. De az is igaz, hogy az utóbbi jó néhány esztendőben egyre nagyobb erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy a meglevő szénhidrogén­mezőinket feltárjuk és haszno­sítsuk. Olyan nagy létesítmé­nyek készültek el az elmúlt években, amelyek nevét ma már ismeri az egész ország. S nemcsak Százhalombattára gondolunk, ahova a Barátság kőolajvezetékek is befutnak, hanem Algyőre, Szánkra, Haj­dúszoboszlóra is. Az elmúlt másfél-két évtizedben nagyon megváltozott az ország ener­giahordozóinak összetétele. A szén, amely valamikor még úgy is mondhatnánk, hogy egyeduralkodó volt, most már csak az egyik energiahordozó. Ott van most már mellette az olaj, s ott van egyre nagyobb mértékben — évente milliárd köbméterekben — a földgáz is. Magyarország összes energiá­jának felét most már a szén­­hidrogének fedezik. S ennek az egyre növekvő energiaéhség­nek a biztosításához jelentős mértékben járul hozzá szűkebb hazánk, Hajdú-Bihar megye is. Itt soha nem voltak hagyomá­nyai a bányászatnak, annak a bányászatnak, amelyet gyak­ran még most is a közvéle­mény ismer. Nem volt szénbá­nyászat — most sincs —, nem találtak fémeket, de találtak szénhidrogéneket. S így itt is tért hódított a bányászat, Haj­dú-Bihar megye sík zónáin is megjelentek a fúrótornyok, a gázmező kiaknázásához szük­séges berendezések és megho­nosodott itt is egy szakma, a bányászat­. A mai nappal az országban mindenütt tisztelettel emlé­keznek meg az összes bányá­szok hősies munkájáról, helyt­állásáról. Köszöntsük hát a bányászo­kat a mai nap mi is úgy, aho­gyan illik: jó szerencsét! Budapestre érkezett dr. Raul Rea kubai külügyminiszter Paja Frigyes külügyminiszter meghívására szombaton hi­vatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett dr. Raúl Rea, a Kubai Köztársaság külügyminisztere. A kubai külügyminisz­terrel együtt Budapestre érkezett felesége is. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Puja Fri­gyes és felesége, Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, s a Kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a fogadta­tásnál dr. Meruk Vilmos, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete és Floreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) ☆ ☆ ☆ Dr. Raúl Roa, a Kubai Köztársa­ság külügyminisztere 1909. április 18-án született Havannában. Az ot­tani egyetemen közjogi és polgári jogi doktorátust szerzett. A havan­nai egyetem közjogi és társadalom­­tudományi fakultásán a történelem­professzor. Az egyetemen társada­lomtant és társadalomfilozófiát ok­tatott és a fakultás igazgatója volt. Diákéveitől kezdve tevékenyen részt vett a kubai népnek a nemze­ti és társadalmi felszabadulásért ví­vott forradalmi harcában. Machado és Batista diktatúrái alatt üldözték, bebörtönözték, száműzték. A forra­dalmi kormánynak nagykövete volt az Amerikai Államok Szervezeté­nél. 1959-től a forradalmi kormány külügyminisztere. Tagja a Kubai Kommunista Párt Központi Bizott­ságának. Dr. Raúl Roa széles körű tudo­mányos és irodalmi tevékenységet fejt ki. Irodalmi munkásságában el­sősorban esszéíró, szinte valameny­­nyi jelentős kubai témáról írt iro­dalmi szinten. Cikkeinek, tanulmá­nyainak gyűjteménye felöleli az irodalom, a filozófia, a szociológia és a politika számos területét. A folyóiratokban közölt nagy számú cikk, kritika, esszé mellett több ku­bai költő kötetét rendezte sajtó alá. (MTI) Véget értek a magyar-iraki vízügyi tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával szomba­ton Budapesten befejeződtek a ma­gyar-iraki vízügyi együttműködési tárgyalások. A tanácskozás jegyző­könyvét Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és Mukaram Al-Talabani, iraki öntö­zésügyi miniszter írta alá. Az együttműködési megállapodás lehetőséget teremt magyar vízügyi ipari berendezések — öntözőszivat­­­tyúk, fúróberendezések, víztisztító művek, kisvízművek — szállítására Iraknak. Mukaram Al-Talabani iraki ön­tözésügyi minisztert fogadta dr. Ti­­már Mátyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese, és szívélyes baráti eszmecserét folytatott vele. Az iraki minisztert dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter is fogadta. Az iraki vízügyi küldöttség töb­bek között meglátogatta Kiskörén a Tisza II. vízlépcsőt, a kisújszállási és balatonaligai öntözőrendszert. \ Befejeződött az egyetemi fellebbezések elbírálása Az Oktatási Minisztériumban be­fejeződött az egyetemi és főiskolai fellebbezések elbírálása. A fellebbezési bizottság — az egyetemek és főiskolák képviselői­nek bevonásával — egyenként tár­gyalt meg minden fellebbezést és panaszos ügyet. A fellebbezésre jo­gosultak száma meghaladta a ko­rábbi évekét, különösen a bölcsész, a jogász és egyes műszaki szakokon. A szakemberszükségleti tervben meghatározott felvételi keretszám miatt arra nem volt lehetőség, hogy valamennyi magas pontszámot elért tehetséges, rátermett fiatalt felve­gyék. A műszaki egyetemekre és főis­kolákra pályázók közül azok, akik fellebbezési jogot kaptak, döntő többségükben abban az intézmény­ben kezdhetik meg tanulmányaikat, ahová pályáztak. Másokat a bizott­ság — saját kérésükre — hasonló képzést nyújtó felsőoktatási intéz­ménybe irányított át. Ezzel az 1974/75. évi egyetemi és­­ főiskolai felvételek lezárultak. A bizottság döntéséről minden felleb­bező néhány napon belül értesítést kap. (MTI) Vasárnapi gondolatok az iskoláról (3. oldal) A szárító ürügyén — A sorbaállásról (4. oldal) Az ismeretlen isten (3. oldal) A Napló vasárnapi melléklete (9. oldal) Mai számunkban: Dr. Korom Mihály látogatása Debrecenben Dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja Kozári Józsefnek, az MSZMP KB pártgazdasági osz­tálya vezetőjének társaságában szombaton Debrecenben tett láto­gatást. A vendégeket a megyei párt­­bizottságon Sikula György, a me­gyei pártbizottság első titkára, dr. Ambrus István, a megyei tanács el­nöke, dr. Szilágyi Gábor, a Debre­cen városi Pártbizottság első titká­ra, dr. Balogh János, a megyei bí­róság elnöke és dr. Nagy Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezető­je fogadták. Sikula György tájékoz­tatást adott Hajdú-Bihar életéről, a jogpolitikai elvek érvényesüléséről megyénkben. A vendégek a nap folyamán ellá­togattak a Debreceni Konzervgyár­ba és a Budapesti Finomkötöttáru­gyár debreceni gyáregységébe. Befejeződött az egészségügyi szakdolgozók értekezlete A Debrecenben ötödízben meg­rendezett egészségügyi szakdolgo­zók tudományos értekezletének má­sodik napján, tegnap délelőtt szek­cióüléseken vettek részt az ország különböző egészségügyi­­intézmé­nyeiből Debrecenbe érkezett egész­ségügyi szakdolgozók. A négy szek­cióban — a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem természettu­­­­dományi kara új épületének ter­meiben — pénteken és szombaton összesen százhuszonnyolc, előadás hangzott el az értekezlet megadott főbb témájából. A gondos munká­ról, tudományos ismeretekről és hasznos gyakorlati tapasztalatokról számot adó előadásokat nagy figye­lemmel hallgatták végig a résztve­vők, s számos egészségügyi szak­­dolgozó hozzászólásban fűzte az előadásokhoz véleményét és a min­dennapi munkában szerzett tapasz­talatait. A szekcióülések befejeztével ün­nepélyes záróülésre került sor. A záróülésen dr. Pinczés László, a megyei tanács kórházának igazgató főorvosa, a tudományos rendező bi­zottság elnöke összefoglalta a két­napos értekezlet tapasztalatait, eredményeit, majd kiosztotta a leg­jobb előadásokkal kiérdemelt pá­­lyadíjakat. Az első témakörben — „Az ápolási-gondozási módszerek alkalmazásának lehetőségei és ered­ményei a , különböző típusú egész­ségügyi intézetek mindennapi mun­kájában” — Oksai Miklósné (Pécs) lett az első helyezett, Böröcz Zsu­zsanna (Acsád) a második, Pallagi Erzsébet (megyei tanács kórháza, Debrecen) a harmadik. A második témakörben — „Egészségnevelési munka lehetőségei és eredményei az egészségügyi intézeteken belül, s a területen” — első, második, illet­ve harmadik lett: Bedi József­né (Ivánc), Molnár Sándorné (Dunaúj­város), Bardóczy Ferencné, dr. Gaj­­dics Györgyné, Lapos György­né, Sinkó Ferencné, Wagner Lajosné, Tuza Lászlóné (Miskolc). A harma­dik témakörben — „Subintensív be­tegellátás területén elért eredmé­nyek, új módszerek” — az első há­rom helyet a következők szerezték meg dolgozataikkal: Szűcs Gizella (Budapest), Illés Tóth Jánosné (Miskolc), Rozsos Erzsébet, Szatmá­ri Eszter, Komlósi Mária, Komáro­mi Zsuzsa (Budapest). A szabadon választott témákból a legjobb há­rom dolgozatot készítette: Müller Ágnes (Budapest), Kalmár Etelka (Szentes), Kőhalmi Mariann (Nagy­kanizsa). Az első három díj — mind a négy témakörben — 1200, 1000, il­letve 800 forint volt. A díjazási le­hetőséghez számos megyei üzem és vállalat járult hozzá, amelyek felis­merték az egészségügyi szakdolgo­zók továbbképzésének jelentőségét és annak szükségességét, hogy tu­dományos munkájukhoz fórumot kapjanak. Hétfőtől bevezetik Debrecenben a lépcsőzetes munkakezdés I. ütemét Lapunk augusztus 4-i számában már részletes tájékoztatást adtunk olvasóinknak arról, hogy a tömegközlekedés megkönnyítése és a zsúfoltság megszüntetése érdekében Debrecenben beve­zetésre kerül a lépcsőzetes munkakezdés. A lépcsőzetes mun­kakezdés bevezetésére­­ tanulmány készült, amelyet széleskörű előké­szítő munka előzött meg. A felmé­rési adatok alapján elektronikus számítógép segítségével készítették el a szakemberek az új munkakez­dési rendet. A tanulmányban meg­állapítást nyert, hogy a lépcsőzetes munkakezdést több ütemben lehet csak bevezetni a városban. Az I. ütemű munkakezdésmódo­sítás bevezetése előtt —­ a napokban — az érintett vállalatok, intézmé-­ nyek állami, párt és társadalmi ve­zetőit a városi­ tanács vb. építési és közlekedési osztálya előzetes meg­beszélésre hívta össze. Az előzőleg kiadott írásos anyagon kívül a vál­lalatok, intézmények képviselőit tá­jékoztatták a lépcsőzetes, csúszta­tott munkaidőkezdés bevezetésének szükségességéről. Felkérték a válla­latok, intézmények képviselőit, hogy e feladat megvalósítását segítsék elő, s tanúsítsanak kellő megértést, hiszen közös érdek, hogy a tömeg­közlekedési járműveken a zsúfolt­ság, az utasok gyakori lemaradása megszűnjön. Arra is felhívták a képviselők figyelmét, hogy az át­hidalható vállalati problémáikat saját hatáskörben rendezzék, s a vállalati érdekeket rendeljék ez­­esetben alá a város egésze érdeké­nek. A vállalatok, intézmények veze­tőivel történt megbeszélés után az építési és közlekedési osztály vezetői konzultáltak a tanulmány készítőjé­vel, a Budapesti Építésgazdasági és Szervezési Intézettel, s igyekeztek a vállalatok, intézmények felvetése­it, kéréseit figyelembe venni. Bu­dapesti tapasztalatok alapján az új munkakezdési rendet a vállalatok és intézmények vezetőivel megálla­podás formájában rögzítették. Né­hány vállalat és intézmény külön­böző okokra hivatkozva nem írta alá a megállapodásban rögzített új munkakezdési rendet, a többség azonban megértést tanúsított a lép­csőzetes munkakezdés bevezetésé­vel kapcsolatban. Szeptember 2-től, hétfőtől tehát Debrecenben bevezetésre kerül a lépcsőzetes munkakezdés. Beveze­tésével javulás egyelőre azokon a vonalakon jelentkezik, ahol városi szintű közlekedés van, tehát ahol csúcsidőben a járművek legalább 15 percenként, vagy annál sűrűbben közlekednek. A korlátozó tényezők miatt a tökéletesen egyenletes ka­pacitás-kihasználás még nem old­ható meg, azonban a­ korábbi csúcs­­időszak terhelése átlagosan 25 szá­zalékkal csökken, ha a teljes beve­zetésre sor kerül. Jelenleg azonban csak az I. ütem lép életbe. Ez is a vállalatok állásfoglalásától függően korlátozottan, így a reggeli fél 8 óra előtti csúcsokban még nem várható javulás. A Városi tanács vb építési és közlekedési osztálya felkérte a Vo­lán 6. számú Vállalatát, és a Debre­ceni Közlekedési Vállalatot, hogy fokozott figyelemmel kísérjék a vil­lamos- és autóbuszjáratok közleke­dését, segítsék a hiányosságok áthi­dalását és jelezzék azokat. Az illetékesek kérik Debrecen mindazon dolgozóit, akik munka­helyi vezetőiktől utasítást kaptak a munkakezdés megváltoztatására, hogy szeptember 2-től, hétfőtől az utasításoknak megfelelően járjanak munkába. Csak közös erővel lehet megoldani a lépcsőzetes munkakez­dés bevezetésének célját, a jobb, nyugodtabb, zsúfoltságmentes tö­megközlekedés elérését.

Next