Hajdú-Bihari Napló, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-01 / 27. szám
HAJDÚ-BIHARI pM,ei,'gyesietek! f n s£i m^k; wm • ?vjm ni^ *». szám 'éiii W ^ a M Ara 1.20 FORINT 1| I §l| H HBh |p| Jill 1|> 1975. II. 1., IÜ : '■ "' Mm lm SZOMBAT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA -------------------------------------------------■ Gyermek a családban A költő, Szekszárd felé utazván gyűjtötte azt az élményanyagot, amelyből aztán megírta a magyar világirodalom egyik legszebb versét a várandós anyáról. Glóriát font a terhes kicsi nő homloka fölé tisztelegve hajtva főt mindazok előtt, akik vállalják a jövendőt, az emberi élet folytonosságának a varázslatát. Igen, a gyermeket szülő, gyermeket nevelő édesanyák megérdemelnek minden költői dicséretet, minden magasztos tiszteletet. Nélkülük aligha beszélhetnénk terveink szépségéről, vágyaink, elképzeléseink távlatairól. Társadalmunk, kormányunk, államunk osztozik a költői tisztelet érzelmi és hangulati gazdagságában. Általánossá tette a gyermeket nevelő édesanyák megbecsülését közgondolkodásunk homlokterébe állítva erkölcsi és etikai rangját. A gyermekkultusz azonban nemcsak érzelmi tényezőkből épül. Több kell hozzá. Anyagi segítség, anyagi megbecsülés. S társadalmi méretekben. Úgy és azzal a következetességgel, ahogyan az ma nálunk megvalósul. A gyermekgondozási segélyben, a családi pótlékban, s az egyéb kedvezményekben. Mindezek mellett azonban azt is látnunk kell, hogy államunknak, pártunknak ez a megkülönböztetett figyelme, segítőkészsége nem vált mindenütt és mindenkinél egységes szemléletté. Tapasztalható, hogy egyes munkahelyeken, ha az édesanya gyereket vár, ha bejelenti, hogy szülési szabadságra megy, ha egy-egy reggel telefonál, értesítést küld, hogy nem jelenhet meg a munkahelyen, mert beteg a gyerek s otthon kell maradnia idegesek lesznek. Igaz, az idegesség még csak a kisebbik gond, ha azt nem követi erőteljesebb szemrehányás, félreérthetetlen példálózás. A konfliktus akkor kezdődik, amikor ilyenek is elhangzanak, amikor az édesanyának viselnie kell a rideg, nem egyszer tapintatlan kijelentéseket a munkahely elsődlegességéről, a hivatali kötelesség semmit nem tűrő fontosságáról. Aligha kell bizonyítanunk, hogy ebben az esetben kinek van igaza, kinek a pártján állunk. Idevágó törvényeink, rendelkezéseink félreérthetetlenek. Igenis, a kisgyermekes édesanyákat bizonyos jogok nagyon is megilletik. A gyermeknevelés fontossága a legnagyobb társadalmi érdekek egyike. A gyermeket, a gyermekeket nevelő édesanyák többszörösen kiveszik részüket a munkából. Ma nálunk a termelés nők nélküle elképzelhetetlen s nagy többségük gyermekeket is nevel, családanyai minőségben is dolgozik. Tehát nemcsak egy teher van a vállukon. Mert valljuk be őszintén: a családról való gondoskodás, a háztartás megannyi feladata még ma is asszonyi „kötelesség” s ez önmagában véve is felér egy nagyon is megerőltető műszakkal. A gyermek mindennél nagyobb öröm a családban. Igazi fénye és tisztasága azonban akkor tetszik ki leginkább, ha megértés övezi őket, ha szeretettel és megbecsüléssel veszszük körül e közösségeket. A jó családi élet a kiegyensúlyozott jövő bölcsőhelye is. A lakosság élelmiszer-ellátása kiegyensúlyozott Országos tanácskozás a belkereskedelem helyzetéről, feladatairól A negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakának eredményeiről és az idei feladatokról országos értekezlet kezdődött pénteken az ágazat vezetőinek részvételével a MOM Szakasits Árpád úti művelődési központjában. A tanácskozáson részt vesz Huszár István miniszterelnök-helyettes. Szurdi István belkereskedelmi miniszter bevezető előadásában elmondotta: az elmúlt négy év alatt a belkereskedelem egészében sikeresen teljesítette feladatát. A kiskereskedelem forgalma évente átlagosan meghaladta a hat százalékot. Az elmúlt időszakban a központi támogatás eredményeként kedvezően fejlődött az országos kereskedelmi hálózat, többszáz új üzletet, vendéglátóhelyet és több szállodát adtak át a nagyközönségnek a kulturáltabb ellátás bizosítására. A lakosság élelmiszerellátása évek óta kiegyensúlyozott. Tovább javul azoknak az élelmiszereknek a kínálata, amelyek a korszerűbb, egészségesebb táplálkozáshoz szükségesek. A tej és tejtermék fogyasztása az utóbbi négy év alatt 10—11 százalékkal növekedett, s jelenleg a tanulóknak körülbelül egyharmada fogyaszthat tejet az iskolákban. Emelkedett a konzervkészítmények fogyasztása, a lakosság az elmúlt évben 41—42 százalékkal több konzervet vásárolt, mint 1970- ben. Kiemelkedő a forgalom növekedése a csecsemők számára készített konzervekből. Jelentős mértékben javult a munkahelyi ellátás színvonala, ez azért különösen jelentős, mert a különböző ágazatokban dolgozóknak mintegy 36—37 százaléka, 1,2—1,3 millió ember étkezik rendszeresen munkahelyén. A ruházati termékek kiskereskedelmi értékesítése változatlan áron 21—22 százalékkal emelkedett, pedig 37 százalékra tervezték. A korábbi prognózissal szemben jóval nagyobb a népszaporulat és ez arra kötelezi a ruházati vállalatokat és szövetkezeteket, hogy a csecsemő- és gyermekruházati cikkekből a jelenleginél is jobb kínálatot teremtsenek. (MTI) Rekonstrukció a malomiparban, új gabonatárolók A Gabona Tröszt sajtótájékoztatója Dr. Bagi József, a Gabona Tröszt vezérigazgató-helyettese pénteken ismertette a sajtó munkatársaival a gabonaipar helyzetét, feladatait. A vállalatok az elmúlt évi gabonatermésből 536 000 vagonnyit vásároltak fel. A készlet zavartalan és jó minőségű lakossági és ipari ellátást tesz lehetővé. A megnövekedett állatállomány takarmányigényei fokozódtak, a mezőgazdasági üzemek szükségleteit a vállalatok kielégítették. A kisállattartók takarmányellátását öszszességében szintén megoldották, helyenként azonban a kínálat — a készletek nem megfelelő összetétele miatt — nem volt összhangban a kereslettel. A tröszt növekvő takarmányértékesítési feladatait jelzi, hogy egy év alatt csaknem 60 000 vagonnal nőtt a gazdálkodóknak eladott takarmány mennyisége. Tavaly például 105 000 vagonnyi különféle takarmányt vásároltak a kisállattartók, csaknem 50 százalékkel többet, mint egy évvel korábban. 1975-re az igények alapján 270 000 vagonnyi táp, koncentrátum, és dúsított takarmányliszt gyártását irányozták elő, ez csaknem 20 000 vagonnal több az elmúlt évinél. Az élelmiszeripari, valamint a mezőgazdasági szükséglet fedezése érdekében az iparban korszerűsítésre került sor. Húszmillió forintos költséggel rekonstrukció fejeződik be a budai malomban, valamint a veszprémi, a siklósi, és a kaposvári üzemekben. Hasonló nagyságrendű költséggel felújítják a szegedi, a soltvadkerti és a mernyei takarmánykeverő üzemeket. Krónikus gond az iparban a tárolóhelyhiány. A helyzet javítására idén az állami célcsoportos és a vállalati beruházások keretében összesen 20 000 vagon befogadóképességű vasbeton- és fémsilót adnak át, ezzel 260 000 vagonra nő az ipar tároló kapacitása. Szeghalmon, Marcaliban, Nyíregyházán és Hódmezővásárhelyen egyenként 2000 vagonos, Karcagon pedig 3000 vagonos silót adnak át. (MTI) Pártértekezlet a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben (3. oldal) Jogi tanácsok (4. oldal) Karambol Rádió- és tv-műsor Mai számunkban: (5. oldal) (9. oldal) Ülést tartott az Elnöki Tanács Az Elnöki Tanács megvitatta az állampolgársági, valamint az egyéni kegyelmi ügyekkel kapcsolatos 1974. évi tevékenységét. Megállapította, hogy az ügyeket előkészítő szervek az Elnöki Tanács iránymutatásait figyelembe véve végezték munkájukat. A hozott döntések hozzájárultak a szocialista törvényesség erősítéséhez. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és választott meg, végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Ellenőrzik a népesedéspolitikai határozat végrehajtását ÜLÉST TARTOTT A KÖZPONTI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén három vizsgálat programját tárgyalta meg az első félévi munkatervében előirányzott feladatok közül. A népesedéspolitikai feladatokról 1973-ban hozott minisztertanácsi határozat végrehajtását a tanácsoknál és a gyermekellátási cikkeket gyártó iparban, s a nagy- és kiskereskedelemben vizsgálják a népi ellenőrök. Választ keresnek arra is, hogy a munkáltató szervek milyen segítséget nyújtanak a gyermekek nevelését vállaló családok anyagi terheinek könynyítéséhez, élet- és munkakörülményeik javításához. Ugyancsak most készítik elő a felsőoktatási intézmények szerződéses tevékenységének és a kivitelezési munkák hasznosításának vizsgálatát, továbbá a vetőmagtermelés, forgalmazás és ellátás helyzetének ellenőrzését. A bizottság mindhárom vizsgálat programját jóváhagyta. Tudomásul vette, hogy a fővárosi és a megyei népi ellenőrzési bizottságok megkezdik az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonát szabályozó, valamint a luxusjellegű üdülő- és lakásépítkezés korlátozására hozott rendelkezések végrehajtásának vizsgálatát. A KNEB elfogadta a lakosságot érintő ipari szolgáltatások és javítások áralkalmazásáról és számlázási rendjéről készült jelentést. Végül a KNEB elnöke tájékoztatta a bizottságot a kokadi Lenin Tsz és a Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat ellen indítványozott gazdasági bírságügy befejezéséről. A Legfelsőbb Bíróság másodfokon jogerősen ítéletet hozott: fuvareszközök tiltott bérbeadása miatt a termelőszövetkezetet 947 261 forint, a Hajdú-Bihar megyei AGROKER Vállalatot 100 000 forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezte. (MTI) Megállapodás a testnevelés és sportegészségügyi ellátás fejlesztésére Az Egészségügyi Minisztériumban dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és dr. Beckl Sándor államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke megállapodást írt alá a testnevelés és a sportegészségügyi ellátás fejlesztéséről. Megállapodtak abban, hogy a két főhatóság közös feladatának tekinti a testnevelés és a sport, valamint a sportegészségügy útján elősegíteni a lakosság és a sportoló ifjúság egészségének megőrzését és fejlesztését. Ez a célkitűzés képezi a két szerv együttműködésének alapját. A megállapodás kiemelten foglalkozik az élsport fejlesztésének sportegészségügyi vonatkozásaival, a válogatott keretek orvosi ellátásával, valamint a sportegyesületi orvosi hálózat kiépítését szolgáló és a kellő színvonalon végzett sportegészségügyi tevékenység megszervezésével. A megállapodás értelmében, a tömeges testnevelés és sportegészségügyi ellátás érdekében az Egészségügyi Minisztérium a megyei vezető sportfőorvos feladatává teszi az iskolaorvosok, üzemorvosok és körzeti orvosok sportegészségügyi jellegű munkájának rendszeres segítését. Foglalkozik a megállapodás a tudományos együttműködés fejlesztésével, a központi és területi sportirányító és egészségügyi szervek együttműködésének kérdéseivel. A két szerv a megállapodásban vállalt feladatok megvalósításának elősegítése érdekében évenként közös intézkedési tervet készít. (MTI) A mezőgazdaság állami nagyüzemeinek meghatároló szerepük van a termelés fejlesztésében Ülést tartott a MEDOSZ Központi Vezetősége Pénteken ülést tartott a MEDOSZ központi vezetősége, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a mezőgazdaság elmúlt évi munkájáról és az idei feladatokról tartott beszámolót. Hangsúlyozta: a népgazdaságnak ebben az ágazatában az állami gazdaságok továbbra is vezető szerepet vállalnak, meghatározó szerepük van az új termelési és tartási rendszerek kialakításában és elterjesztésében. Az állami nagyüzemek idén az előirányzat szerint 5,4—5,8 százalékkal növelik termelésüket, s a korábbinál fokozottabban érvényre juttatják a takarékosabb gazdálkodás szempontjait. Ezzel kapcsolatban kiemelte a mezőgazdasági beruházások jelentőségét: 1971—1974. ruházások jelentőségét. 1971—1974 között a beruházások dinamikusan növekedtek, ami hozzájárult a termelés anyagi-műszaki megalapozásához. Új létesítmények építésére, gépek vásárlására különösen a mezőgazdaság állami szektorában fordítottak arányosan nagyobb összegeket. Ezt jelzi, hogy az elmúlt négy évben a mezőgazdaság összes vállalati beruházásának egynegyede az állami gazdaságokban valósult meg. Az eredeti előirányzatot csaknem 15 százalékkal túl is teljesítették ezekben az években, ami alapjában véve kedvező eredménynek számít. A gazdálkodó egységek egy részénél azonban túlzott, úgynevezett beruházás-centrikus szemlélet alakult ki ami esetenként háttérbe szorította a gazdaságosság és jövedelmezőség követelményeit. Amikor mindent új beruházásokkal akarnak megoldani, akkor veszélyeztetve van a meglevő kapacitások jobb kihasználása. Ezen a szemléleten változtatni kell, a mezőgazdasági beruházásoknál jobban kell ügyelni a hatékonyságra, az állóeszközök arányos fejlesztésére és arra, hogy az építkezések és a rekonstrukciók időben megvalósuljanak. Az elmúlt évben ezzel kapcsolatban már mutatkoztak a fejlődés jelei, és kedvező az is, hogy a beruházások anyagi-műszaki összetétele jelentősen javult. A gépberuházások aránya növekvőben van, ez pedig a termelésfejlesztés egyik fontos tényezője. A beruházási politika „korszerűsödését” jelzi, hogy a beruházási hitelek növekvő igénybevétele mellett az üzemek a korábbinál jobban élnek saját erőforrásaikkal is. A miniszter megállapította: az állami gazdaságok összes beruházásából tavaly 4,5 százalék szociális jellegű volt, ez hozzájárult az élet- és munkakörülmények javulásához. 1975-ben a gazdaságoknak takarékosan kell bánniuk az anyagi és pénzügyi lehetőségekkel, összefüggésben a világpiacon mutatkozó, a hazai mezőgazdaság szempontjából esetenként kedvezőtlen ártendenciákkal és a kialakult piaci helyzettel. Ezután Micsuch László, a MEDOSZ titkára a takarékos gazdálkodás jelentőségére hívta fel a figyelmet, és ezzel kapcsolatban új munkaverseny-felajánlásokról számolt be. A központi vezetőség ezután megtárgyalta a MEDOSZ állásfoglalását a gazdaságok idei tervfeladatairól. (MTI)