Hajdú-Bihari Napló, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

Ünnepség a polgári védelem megalakulásának 25. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) vezésének, kiképzésének fejleszté­sét és magasabb színvonalát kíván­ta meg. Állami és társadalmi éle­tünk akkor kiépülő szocialista szer­vezetéhez, a tanácsrendszerhez is ebben az időszakban kapcsolódott szorosan a légoltalmi tevékenység. Ez a kapcsolat évtizedekre meg­határozta a polgári védelem fejlő­désének útját és a lakosság, az üze­mi, intézményi, szövetkezeti dolgo­zók közreműködésével, támogatá­sával sikerült polgári­­ védelmi rendszerünket erős bázissá fejlesz­teni. Megyénk lakossága megértet­te: szép és nagyszerű feladat a nép élete és szorgalma által termelt javak védelmének biztosítása. Ezután dr. Hegedűs Gábor arról beszélt, hogy a megyei, városi, já­rási, községi és üzemi pártbizottsá­gok, tanácsi és gazdasági szervek dolgozóinak, parancsnokainak kö­vetkezetes felvilágosító munkája alapján megyénk lakosságában erő­södött a haza védelméért érzett fe­lelősség, egyre tudatosabbá vált, hogy a polgári védelmi munka a szocializmus építésének szerves része, egész társadalmunk ügye. Megyénk lakossága helyesli, tá­mogatja azokat a célkitűzéseket, amelyeket pártunk és kormányunk fogalmazott meg honvédelmünk, polgári védelmünk erősítése érde­kében. Részletesen szólt a törzs­parancsnok a parancsnokok és a beosztottak oktatásá­ról, a sikeresen végrehajtott gyakorlatokról, s elismeréssel szólt azok munkájáról, akik 25, vagy 20 esztendeje állampolgári kötelessé­güknek eleget téve veszik ki részü­ket a haza szolgálatának polgári védelmi részéből. Ezután dr. Hege­dűs Gábor külön is köszönetet mondott több politikai, társadalmi és gazdasági szervezetnek azért az áldozatkész támogatásért, amellyel az elmúlt negyed század során se­gítették megyénkben a polgári vé­delem fejlődését. Dr. Hegedűs Gábor nagy tapssal fogadott ünnepi beszéde után Kollár János, Vágó László, Elkán Károly és Grisenko főtiszt köszön­tötte a 25 éves polgári védelem pa­rancsnokait, szakszolgálati vezetőit és az ünnepség résztvevőit, majd Kiss Imre kitüntetéseket és jutal­makat adott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Fegyveres Antal, a derecskei járás polgári védelmi parancsnoka és Szathmári Károly, a debreceni járás polgári védelmi parancsnoka. A kitüntetés ezüst fokozatát Oláh Béla őrnagy és Vass Antal őrnagy, bronz foko­zatát pedig I. Tóth János százados kapta. A 25 éves polgári védelem­ben végzett munkáért 8-an, a 20 éves munkáért 10-en, a 15 éves munkáért 26-an, a 10 éves munká­ért pedig 47-en kaptak Honvédel­mi Érdemérmet. Különböző tárgy- és pénzjutalomban csaknem két­százan részesültek. Dr. Hegedűs Gábor a polgári vé­delmi munka segítéséért tárgyju­talmakat adott a társ-fegyveres tes­­tületek képviselőinek. Az ünnepség Kiss Imre zársza­vával, majd az Internacionálé hangjaival ért véget. Szathmári Károly átveszi kitün­tetését Lázár György távirata Csou En-lajnak Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének PEKING A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepén, megalakulásának 26. évfor­dulója alkalmából a Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm önnek, a Kí­nai Népköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai népeink érdekeinek megfele­lően, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában fejlődjenek. Budapest, 1975. október 1. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Az enyhülés megszilárdításáért ülésezik az ENSZ-társaságok Világszövetsége Mód Péter, a Magyar ENSZ-társaság elnöke vezetésével kedden Moszkvába utazott az a magyar küldöttség, amely részt vesz az ENSZ-tár­saságok Világszövetsége (WFTM­A) XXV. közgyűlésén. A delegáció tagjai: dr. Timkó Imre görögkatolikus püspök, a Magyar ENSZ-társaság alelnöke és dr. Simai Mihály egyetemi tanár, a társaság főtitkára. Október elsejétől hatodikáig Moszkvában tartják meg az ENSZ- társaság Világszövetségének 25. ple­náris közgyűlését. Perera, a szövetség főtitkára az APN tudósítójának adott nyilatko­zatában a többi között elmondotta, hogy a közgyűlésre olyan időben ke­rül sor, amikor világszerte a nem­zetközi feszültség enyhülése tapasz­talható és amikor az ENSZ fennál­lásának harmincadik évfordulójáról emlékeznek meg. A szövetség munkájának formái és módszerei különböznek. Keretei­ben működik például 27 nemzetkö­zi pedagógusszeminárium. A szö­vetség felszólalhat és okmányokat terjeszthet be az ENSZ-nél korunk fontos problémáiról. Genfi és New York-i állandó képviselete révén a különféle kormányok tudomására hozhatja az ENSZ-társaságok véle­ményét bizonyos kérdésekben. A helsinki fórum záróokmányáról szólván a főtitkár kijelentette: el­ismerésem a szovjet vezetők sok­éves fáradozásáért, azoknak az országoknak, ahol megszületett a konferencia eszméje. A főtitkár azonban hangsúlyozta, hogy az ok­mány csupán papiros marad, ha a benne rögzített elveket nem való­sítják meg. A moszkvai fórum rész­vevőinek tehát konkrétan meg kell vitatniuk, hogyan mozgósítsák a közvéleményt a helsinki okmány tételeinek valóra váltására. Európa értékes tapsztalatokat adhat más kontinenseknek is — mondotta Perera. Én, mint Sri Lan­­­ka (Ceylon) képviselője, úgy vélem, hogy az indokínai háború befejezése megteremtette a feltételeket az ázsiai kollektív biztonsági rendszer létrehozásához. Az ázsiai országok — eltérően Afrikától és Latin-Ame­­rikától, ahol az Amerikai Államok Szervezetéhez és az Afrikai Egy­ségszervezethez hasonló szervezetek működnek — elkülönültek egymás­tól. Az ázsiai biztonsági rendszer tehát mindannyiuk érdekeit szolgál­ná. Az ENSZ-társaságok Világszövet­sége plenáris közgyűlésének napi­rendjén időszerű kérdések állnak, amelyek azzal függnek össze, mi­ként szilárdítsák a nemzetközi eny­hülést és a békét. A részvevők meg­vizsgálják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésének problé­máit, a nemzetközi konfliktusok megoldásának új stratégiáját, to­vábbá a nemzetközi megértés szel­lemében a művelődés kérdéseit. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1975. OKTÓBER 1. RÖVIDEN BEJR­T. A libanoni főváros ked­den reggel a súlyos fegyveres ösz­­szetűzések kéthetes időszaka után a normalizálódó élet képét mutatta. Az előző nap már egyetlen na­gyobb szabású fegyveres akció sem történt, mindössze a külső kerüle­tekben hallatszott időnként szórvá­nyos fegyverropogás. Kedd reggel Bejrút főbb bankjai is kinyitottak. NEW PORT: Hirohito japán csá­szár és felesége kedden — közép­európai idő szerint kora délután — megérkezett a Virginia állambeli New Port nemzetközi repülőterére. A japán uralkodót Ford elnök hívta meg kéthetes látogatásra az Egye­sült Államokba. BUDAPEST. Elutazott Budapest­ről a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának küldöttsége, amely a magyar országgyűlés meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget a Ferihegyi repülőté­ren Apró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az ország­­gyűlés elnöke búcsúztatta. WASHINGTON. Első ízben tesz látogatást az Egyesült Államokba a Béke-világtanács egy küldöttsége. A Romesh Chandra főtitkár vezette delegációban, amely hétfőn érkezett meg a Szovjetunió, Lengyelország, India, Anglia, Svédország és több más ország neves közéleti személyi­ségei és politikusai foglalnak helyet. BUDAPEST. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke kedden hiva­talában fogadta B. Castillát, a Ku­bai Köztársaság miniszterelnök-he­lyettesét, a Magyar—Kubai Gazda­sági és Műszaki-tudományos Együtt­működési Bizottság kubai tagozatá­nak elnökét, MADRID. A spanyol kormány a közeli napokban további 15 baszk hazafit állít vérbíróság elé, köztük José Mugica Arreguit, a szeparatis­ta mozgalom katonai vezetőjét is — közölték madridi jogászkörökből. Az ügyész valószínűleg négyükre kér halálbüntetést. Magyar ajándék az ENSZ-nek NEW YORK: Puja Frigyes kül­ügyminiszter kedden átadta a ma­gyar kormány ajándékát az ENSZ- nek. A világszervezet fennállásának közelgő 30. ,hazánk ENSZ-tagságá­­nak 20. évfordulója alkalmából a magyar kormány egy herendi vázát ajándékozott az ENSZ-nek, amelyet Puja Frigyes adott át Kurt Wald­heim­ főtitkárnak. Az ajándékot át­vevő Waldheim főtitkár meleg sza­vakkal mondott köszönetet a ma­gyar kormánynak és népnek, amely — mint mondotta — tagságának húsz éve alatt jelentősen hozzájá­rult a világszervezet tevékenységé­hez. Új műsorrend a rádióban Dr. Kiss Kálmán elnökhelyettes sajtótájékoztatója Október 6-tól új műsorrend lép életbe a Magyar Rádióban. A vál­tozásokról és a készülő műsorter­vekről tájékoztatta kedden az új­ságírókat dr. Kiss Kálmán, a Ma­gyar Rádió elnökhelyettese. El­mondta, a műsorreform fő célja az adások hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy a rádió a politikai, kulturális, társadalmi fel­adatainak még eredményesebben tehessen eleget. A lakosság nagyob­bik részének az esti időszakban már nem a rádió jelenti az elsődle­ges tájékozódó, ismeretszerző és szó­rakoztató forrást. Ugyanakkor a rá­dió szerepe megnövekedett a többi napszakban és általában az emberek hétköznapjaiban. A felmérések szerint nőtt a rádió­hallgatásra fordított idő, ugyanak­kor a rádiózási szokások valamelyest megváltoztak. Mindezek alapján a Magyar Rádió vezetősége alkal­mazkodni kíván a változásokhoz, és a közönség számára napszakonként differenciáltabb műsorválasztékot igyekeznek biztosítani. Az új rendszerben heti 24 órával nő a műsoridő mennyisége. Hétfő­től péntekig a III. adó a jelenlegi 18 óra helyett 14 órától, szombaton pedig 12 óra helyett reggel 8 órá­tól sugároz műsort. Ez lehetővé te­szi a három adó műsorainak jobb összehangolását, a műsorválaszték további bővítését. A Kossuth-adó hangban, tarta­lomban — a magyar rádiózás leg­jobb hagyományait továbbvivő or­szágos fő­adó. Feladata az alapos, részletes informálás és az oktatás. Itt hangzanak el a rádió „napi-” és „hetilapjai”, „folyóiratai”, valamint a legrangosabb művészi műsorok. A Petőfi-adó feladata a gyors hír­közlés, emellett minden napszakban számos szórakoztató irodalmi és könnyűzenei műsort hallhatunk majd itt. A harmadik adón elsősor­ban a nagyobb terjedelmű zenei és prózai műsorokat sugározzák majd. Lényegesen növekszik a híradá­sok száma. Október 6-tól a Kossuth­on 16-szor, a Petőfin 21-szer, a III. adón pedig ötször mondanak híre­ket. Változatlanul tovább jelentke­­zik a reggeli krónika három kiadása és a déli krónika. Az esti krónika utódja lesz az esti magazin, amely korábbi időpontban, meghosszabbí­tott műsoridővel jelentkezik. Hét­főtől péntekig a Kossuth-adón hall­hatjuk 18.30-tól 19.15-ig az új poli­tikai magazint, amely a jelenlegi rövid tudósításokon és riportokon túlmenően a napi események hátte­rét és összefüggéseit igyekszik majd elemzőbben, színes és változatos formákban magyarázni. A délutáni Kossuth-műsorban minden nap 20— 25 percben, 17 és 18 óra között egy­­egy gazdaságpolitikai, belpolitikai, művelődéspolitikai, illetve tudomá­nyos ismeretterjesztő műsor kerül a hallgatók elé. Külön gonddal szerkesztik a pén­tek esti a hét végi napok műsorát. A péntek esti program — a szabad szombat miatt — részben átveszi a korábbi szombat esték szerepét. Ezért itt lehetőség lesz akár az éj­szakába is belenyúló gazdag esti programok szerkesztésére. Az új műsorstruktúra nagyobb teret biz­tosít az ifjúsági adásoknak és arra is lehetőségeket teremt, hogy a jö­vőben több speciális adás készüljön a nőknek, nyugdíjasoknak, a vál­tott műszakban dolgozó munkások­nak. (MTI) NYÍREGYHÁZA Alig másfél éve adtuk hírül, hogy a Magyar Rádió nyíregyházi stú­diója az eddigi napi egy órás adás után, heti három napon másfél órás műsorokkal jelentkezik. Most újabb eseményhez érkezett a stú­dió: október 6-tól már öt napon át, hétfőtől péntekig lesz másfél órás napi adás, szombaton és va­sárnap pedig megmaradnak az egy­órás jelentkezések. Január 1-től már a hét vala­mennyi napján egységesen 90 perc­ben szólnak a hajdúsági és a sza­bolcsi hallgatókhoz a rádió mun­katársai a 240 méteres középhullá­mon. A Magyar Rádió központi adá­sainak új műsorstruktúrája függ­vényében változik az öt vidéki adó köztük a nyíregyházi stúdió­k mű­sorszerkezete is. E változás új adásidőpontokat és teljesen új ro­vatok indítását, régebbi sikeres műsorok frissítését is jelenti. Ami az adások időpontjait illeti: hétfő­től péntekig a 90 perces műsorok naponta 17 órakor kezdődnek és 18.30 percig tartanak. Szombaton este fél hattól fél hétig, vasárnap változatlanul hat és hét óra között sugározza műsorát a nyíregyházi rádió. Január elsején megszűnik a háromféle műsorkezdés, egysége­sen este 5 órakor hangzik majd fel a Kállai kettős, az adó szignálja. A tartalmi változásoknál egy változatlan időpontról is kell szól­nunk. A hallgatók által megszo­kott időben kezdődik valamennyi hétköznapon az Észak-tiszántúli Krónika. Ennek a 15 perces infor­mációs blokknak a rögzített idő­pontját az újévi műsorbővüléssel is megtartja a nyíregyházi rádió. Fussunk végig az új mű­sorterveken. Hétfőn — ezentúl kéthetenként — jelentkezik: a „Ta­nácstag utcája ...”, Ágoston István sorozata. A váltóhéten ipari témá­jú gazdaságpolitikai műsor lesz. Újdonság ezen a napon a 17 óra 50 perckor elhangzó hétfői jegyzet, amely aktuális társadalmi, politi­kai kérdésekről szól. A kedd több meglepetést tarto­gat. Új lesz a Vállon hordott évti­zedek, a Nyugdíjasok műsora, két­hetenkénti váltásban pedig a Tíz perc gyermekhangra című úttörő- és gyermekműsor. Ugyanezen a napon hangzik el majd egy riport­montázs , Koháry Mária szerkesz­tésében, a címe: Amiről híreink szóltak. Itt egy-egy hajdú-bihari vagy szabolcs-szatmári eseményre hangképekben, kis riportokban, interjúkban térnek vissza a stúdió munkatársai. Ez a műsor is minden második héten hangzik el. A pár­huzamos hét keddi adásának cí­me: Egymás közt , sokak halla­tára; újságírók kerekasztalbeszél­­getése lesz ez, amelyre a műsorve­zető olykor meghívja a megyei la­pok munkatársait, egy-egy közér­dekű téma tekintélyes szakembe­rével vagy éppen a rádió riporte­reivel beszélget... A csütörtöki napokon a rádió felújítja a Mi kis lépcsőházunk cí­mű szatirikus sorozatot, pénteken pedig két új ötperces adás jelent­kezik. Én, az állampolgár lesz a címe az oldott hangvételű rende­letmagyarázatnak, mely első 12 adásában ad helyt az új KRESZ ismertetésének. A másik pénteki sorozat, köztünk maradjon szerző­je Angyal Sándor, aki komoly dol­gokról szól, könnyedén. A hallgatók népszerű zenei kí­vánságműsorait a jövőben is hétfőn és szombaton sugározza Nyíregyhá­za hullámhossza. Zenei csemegét ígér a fiataloknak a Beat-ablak (csütörtök 17.15) a hagyományos könnyűzene kedvelőinek pedig a Zenés emlékalbum és az Emlék­szel még? című összeállítás. Végül a vasárnapokról. Az év utolsó negyedében az eddigi ha­gyományokat követi a stúdió. Húsz­huszonöt perces hajdú-bihari és szabolcsi tájműsorokat, riport­összeállításokat, jövő heti zenés műsorajánlatot sugároz és ismerteti a friss hét végi sporthíreket. Repülőgép-szerencsétlenség A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium­­ jelenti, hogy az MA— 240-es budapest—bejrúti járata szeptember 30-án a hajnali órák­ban, 8 perccel a bejrúti repülőtér­re való leszállás előtt, eddig isme­retlen okból a tengerbe zuhant. A gépnek 50 utasa volt, köztük egy magyar: Glak­szilisz Gábor, az Iro­­dagépipari és Finommechanikai Vállalat budapesti dolgozója. A gé­pen 10 főnyi személyzet teljesített szolgálatot: Pintér János elsőpilóta, parancsnok, Mohovits Árpád első­pilóta, Kvasz Károly másodpilóta, Horváth István fedélzeti mérnök, Majoros László technikus, Fried Richárd, Kmeth Ágnes, Szentpáli Mercedes, Herczeg Miklósné és Né­meth Lászlóné utaskísérők. Vala­mennyien életüket vesztették. A szerencsétlenség színhelyén mentőhajók tartózkodnak és foly­tatják a kutatást a gép utasai után. A szerencsétlenség kivizsgálására bizottság utazott a helyszínre és a libanoni hatóságok közreműködé­sével megkezdte munkáját. (MTI)

Next