Hajdú-Bihari Napló, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

J-í Kíle-i- . HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! 282. SZÁM | 1 P 1 * IP ÁRA: 80 FILLÉR 0 3 ^ || ^ ^ 1975- XII. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Húszéves az önkéntes rendőri szervezet Tanácskozás Debrecenben A Belügyminisztérium rendőri szerveinek az állam- és közbiztonság fenntartására irányuló tevékenysé­gét, a lakossággal való kapcsolat erősítését az 1066 1955. MT. számú határozat alapján szervezett önkén­tes rendőri csoportok immár 20 éve eredményesen segítik, Hajdú-Bihar megyében jelenleg 156 csoportban 1766 önkéntes rendőr teljesít szol­gálatot. A jubileum alkalmából a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főka­­pitányság a legrégebben, legered­ményesebben dolgozó önkéntes rendőröket tanácskozásra, ünnep­ségre hívta össze, melyet novem­ber 30-án délelőtt tartottak Debre­­cenben, a Dózsa klubban. A rendez­vényen megjelent Kiss Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese, a Bel­ügyminisztériumot dr. Bálint Sán­dor alezredes képviselte. Cifra László, a Hajdú-Bihar me­gyei Rendőr-főkapitányság vezetője megnyitó beszédében a társadalmi munka jelentőségéről szólt. Dr. Kö­vesdi Bertalan rendőr ezredes be­számolója következett ezután a húszéves időszakról. — A Minisztertanács határozata alapján 1955-ben mi is megkezdtük a ma ténykedő önkéntes rendőri csoportok elődeinek a szervezését. Azon önkéntes rendőrök közül kö­rünkben már csak 11 elvtársat üd­vözölhetünk, elsősorban Szatmári Mátyás elvtársat az egyeki csoport­ból, aki 1954 óta vesz részt az ön­kéntes rendőri munkában, Borsos Sándor, Kiss László, Kelemen Ba­lázs, Lovas Mihály debreceni, Bartha László hajdúhadházi, Bara­bás Lajos, László László, Miri Mó­zes, Szilágyi József berettyóújfalui és Forgács Imre hajdúböszörményi elvtársakat, akik 20 éven keresztül kitartóan és lelkiismeretesen segí­tették a rendőri munkát, vettek részt a közrend, közbiztonság fenn­tartásában. A kezdeti szervezési és egyéb nehézségek után, az illetékes párt-, tanácsi és gazdasági szervek vezetőinek segítségével kialakítot­tuk az önkéntes rendőrök megyét átfogó társadalmi szervezetét, amely megalakulása óta hűséges segítője a hivatásos állománynak. A közrend, közbiztonság fenntartása, a lakos­ság problémáinak intézése ma már nem képzelhető el az önkéntes rendőrök mindennapos segítsége nél­kül. A munkahely, a lakókörnyezet is természetesnek veszi jelenlétüket és kéri segítségüket a felmerülő problémák megoldásához. Az el­múlt két évtized azt igazolta, hogy az önkéntes rendőrök nagy többsége igyekezett becsülettel eleget tenni ennek a bizalomnak és a törvényes keretek között megfelelő hozzáér­téssel és szakszerűséggel segítette a lakosságot. Mindez legtöbbször fá­radságos munka után, szabad ide­jük egy részének feláldozásával vé­gezték és­­végzik jelenleg is. Télen és nyáron, esőben, sárban és hóban ott vannak a hivatásos rendőrök mellett, biztosítják a kü­lönböző ünnepségeket, sport és egyéb rendezvényeket. Ezen túl­menően jelen vannak és segítséget adnak elemi csapások és más rend­kívüli események alkalmával és részt vesznek az élet- és vagyon­mentésben. Igen sok jelzést adnak szabálysértés elkövetéséről, aktívan ténykednek a megelőző munka te­rületén, részt vesznek a propaganda munkában. Egyes konkrét esetek­ben pl. helyszínbiztosítás, tanúk visszatartása, forgalmi elterelés se­gítés stb. területén szintén ott talál­juk az önkéntes rendőröket, akik zömében jól és szakszerűen hajt­ják végre az intézkedéseket. Több igen jól működő csoportunk van a megyében, ahol évek óta együtt dolgoznak a csoport tagjai és a körzeti megbízottak irányításá­val biztosítják az adott terület köz­rend, közbiztonságát. Ezek közül is elsősorban a debreceni, a hortobá­gyi, a téglási, a hajdúvidi, a hajdú­­szováti, a berettyóújfalui csoporto­kat említem (de többet is lehetne felsorolni), akiknek segítségével sorozatos baromfilopás tettesét, gépkocsifeltörőt, betörő és áruházi tolvajt sikerült elfogni. Ezen túl­menően a társadalmi tulajdon vé­delmében is segítik a rendőri szer­veket, tárolás és őrzés területén észlelt hiányosságokat jelzik az il­letékes szerveknek és a körzeti megbízottaknak, aminek alapján a szükséges intézkedést meg lehet tenni. A határmenti őrsök önkéntes rendőrei rész vesznek a határőrizeti feladatok végrehajtásában, határ­sértők elfogásában. Az említett csoportokon felül né­hány önkéntes rendőrt név szerint is meg kívánok említeni, akik önál­lóan fogták el a tettest, vagy az el­fogáshoz konkrét segítséget adtak. Többek között Orbán Sándor haj­dúböszörményi önkéntes rendőr bűncselekmény elkövetőjét tetten érte és elfogta. Bereczki József hor­tobágyi önkéntes rendőr a MÁV-ál­­lomáson végzett ellenőrzést és iga­zoltatást. Ennek során került kézre az ABC-áruház betörője. Horváth József görbeházi önkéntes rendőri csoportvezető észlelte, hogy a községbe ismeretlen személy érke­zett kerékpárral. Jelzése alapján többrendbeli kerékpárlopás tettesét sikerült elfogni. Galgóczi Sándor és Görög László nagypródi önkéntes rendőrök körözött személyt fogtak el. Kondor Sándor debreceni önkén­tes rendőr a munkásszállóban tör­tént lopások tetteseinek felderítésé­hez nyújtott segítséget. A Nádasdi Imre balmazújvárosi csoportvezető által irányított csoport 6 rendbeli betöréses lopás tetteseinek elfogá­sához nyújtott segítséget. Jánosi Pál hajdúböszörményi önkéntes rendőr garázda személyekkel szemben in­tézkedett és előállította őket a ka­pitányságra. A Dóka Sándor haj­dúhadházi csoportvezető által irá­nyított csoport az ismeretlen tettes ügyekben végzett tevékenységet, melynek alapján egy betöréses lo­pás és egy kerékpár­lopás tettesét sikerült elfogni. A példákat lehetne tovább is sorolni, de azt hiszem, ez is igazolja, hogy önkéntes rend­őreink éberen látják el szolgálatu­kat és hozzájárulnak ahhoz, hogy a megyében a közrend, közbiztonság biztosítva van. A belügyminiszter elvtárs felsza­badulásunk 30. évfordulóján tartott ünnepségen többek között hangsú­lyozta: „A belügyi munka fejlesz­tésének fontos követelménye a tár­sadalmi erők további széles körű bekapcsolása az állami, a társadal­mi tulajdon és a közbiztonság vé­delmébe. Szocialista fejlődésünk fontos mutatója, hogy az állampol­gárok egyre szélesebb köre szíve­sen és készséggel vesz részt a bel­ügyi feladatok segítésében. A több tízezer fős önkéntes rendőri és ön­kéntes tűzoltó szolgálat, a határőr­séggel együttműködő csoportok már eddig is felbecsülhetetlen értékű se­­gítséget nyújtottak feladatunk vég­zéséhez.” Ez a megállapítás me­gyénk önkéntes rendőri csoportjai­ra vonatkozik. Az évenként több mint 50 000 esetben önállóan és 10—15 ezer esetben rendőrrel telje­sített járőrszolgálat igazolja, hogy az önkéntes rendőrök valóban, készséggel vesznek részt a belügyi feladatok végrehajtásában. A beszá­moló összegzéseképpen a főkapi­tányság vezetői, a BM megyei szer­vek pártbizottsága nevében meg­köszönöm az eddig végzett önzetlen és fáradságos munkát. Külön köszö­netet mondok a 20 éve szolgálatot teljesítő elvtársaknak, akik úttö­rői és egyben veteránjaivá váltak e társadalmi szervezetnek — hang­zott el többek között. Hozzászólások, észrevételek, ja­vaslatok következtek, melyekre Cifra László válaszolt. Végül felolvasták a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitány napi pa­rancsát: negyven önkéntes rendőr kapott dicséretet, jutalmat. S. F. Dr. Kövesdi Bertalan rendőr ezredes beszámolóját tartja A munkaértekezlet résztvevőinek egy csoportja (Fotó: Kalmár) Mai számunkban: „Kis” ügyek, nagy célok Egy képviselő hétköznapjai 3. oldal A Napló postája 4. oldal Beszélgetés Bán Imre professzorral 5. oldal N­ SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfőn megtartotta a magyar szakszervezetek de­cember 8-án kezdődő 23. kongresszusa előtti utolsó ülését, amelyen meg­jelent Karakas László munkaügyi miniszter és dr. Markója Imre igazság­ügy-minisztériumi államtitkár is. Az elnökség Herczeg Károly szóbeli kiegé­szítője után megvitatta és jóváhagyta a szakszervezeti jogsegélyszolgálat tapasztalatait összefoglaló jelentést, valamint a kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny értékeléséről és elismerési rendszeréről készült elő­terjesztést. (MTI) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése Nagy érdeklődés előzi meg a szovjet fővárosban a Legfelsőbb Tanács téli ülésszakának megnyi­tását. A várakozás oka: a szovjet parlament másfél ezer képviselője a kedden kezdődő ülésszakon fo­gadja el a tizedik ötéves terv első évének terv- és költségvetési ja­vaslatát. A javaslatokat Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, il­letve Vaszilij Gorbuzov pénzügy­­miniszter terjeszti elő. A Pravda hétfői vezércikkében méltatja a tervteljesítés és a kong­resszusi munkaverseny helyzetét. A lap felhívja a figyelmet egyebek között arra, hogy az ötéves terv „finisében” számos biztató jelentés érkezik a fővárosba az ország kü­lönböző részeiből. A hét végén je­lentették, hogy a szénipar határidő előtt teljesítette ötéves tervét. A szovjet gyapottermesztők Közép- Ázsiában összesen 2,3 millió ton­nával teljesítették túl az ötéves elő­irányzatot. Az ipari termelés növe­kedése hozzávetőleg megfelel az eredeti tervszámoknak — 43 száza­lékra becsülik öt esztendő alatt. A gabonatermelésben mint ismere­tes a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok öt terve közül legalább kettő­ben lényegesen lerontották a ter­méseredményeket, de a Pravda megjegyzi, hogy a termésátlag így is magasabb lesz az előző ötéves időszak átlagánál. (MTI) A felajánlások a Postaigazgatóság céljait tükrözik Brigádvezetők megbeszélése Kettőszázhatvanegy szocialista brigád 2341 dolgozója kapcsolódott be eddig a Debreceni Postaigazga­tóság területén (Hajdú-Bihar, Szol­nok, Szabolcs-Szatmár megyében) a kongresszusi és felszabadulási munkaversenybe. A verseny idei első félévi eredményeit értékelték, vitatták meg december 1-én Deb­recenben, azon a szocialista brigád­vezetői tanácskozáson, melyen a meghívott brigádvezetőkön kívül hivatalvezetők, üzemvezetők, szak­­szervezeti titkárok is részt vettek. A tanácskozás vitaindítóját Zom­­bor Ferenc igazgatóhelyettes adta elő. Méltatta a munkaverseny je­lentőségét, majd néhány problé­mára hívta fel a brigádvezetők fi­gyelmét. Az értékelés fogyatékos­ságairól szólván például elmondta, hogy „a hogyan mérjünk”, „a­mit mivel hasonlítsunk össze” kérdése még korántsem megoldott. Az érté­keléskor sokszor figyelmen kívül hagyják, hogy a munkaversenynek a terv teljesítésére és a hatékony­ság növelésére gyakorolt hatása nem hasonlítható össze a különbö­ző vállalatok, brigádok szintjén. Arra kell törekedni, hogy a ver­senyben résztvevők teljesítményét minél pontosabban lehessen mérni. Előfordul, mondta az igazgatóhe­lyettes, hogy az egyéni vagy bri­gádvállalások nincsenek tekintettel a vállalati vagy egyéb gazdasági tervekre. Ilyenkor a hiba nem fel­tétlenül azokban keresendő, akik kevésbé jelentős, vagy pontatlanul kidolgozott vállalást tettek. Nagyon valószínű, hogy a szakmai vezetők nem tettek meg mindent annak ér­dekében, hogy a dolgozók megért­sék, mit vár tőlük a versenymozga­lom. A postás dolgozók felajánlásai többségükben az igazgatóság jelen­tős céljait tükrözik. A legjobbak munkáját méltatva az igazgatóhe­lyettes külön is szólt néhány ki­válóan helytálló brigádról, így a berettyóújfaluiak Petőfi nevét vise­lő brigádjáról, a polgári postahiva­tal Rákóczi kézbesítő brigádjáról, a Hajdú-Bihar megyei Távközlési Üzem Crossbar brigádjáról, vala­mint a Szabolcs-Szatmár megyei Távközlési Üzem Kölcsey brigádjá­ról. A vitaindítót követő hozzászólá­sok után kitüntetéseket és jutalma­kat adtak át. öt szocialista brigád­vezető kapta meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést, tizenhat brigád pénzju­talomban részesült. KISZ-aktivisták tanácskozása Hajdúszoboszlón Kibővített tanácskozást rendezett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Hajdú-Bihar megyei Bizott­sága november 28—29-én Hajdú­szoboszlón. A tanácskozáson részt vettek az MSZMP járási-városi bi­zottságainak titkárai, a KISZ Haj­dú-Bihar megyei Bizottságának tag­,­jai; a KISZ megyei, járási, városi titkárai; az úttörőelnökök; a politi­kai apparátus tagjai; a KISZ járási, városi bizottságainak gazdasági ügyintézői és a megyei ifjúsági tit­kár. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kollár János, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára és Fülöp János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A tanácskozás programjában a testület és az apparátus tagjainak felkészítése a KISZ XI. kongresszu­sa előkészítésének politikai, szerve­zeti és káderfeladataira; a KISZ KB 1975. november 12-i határozatának egységes értelmezése, a vitás kérdé­sek tisztázása, valamint a KISZ me­gyei Bizottság felkészítési tervének, akcióprogram kiegészítésének és a forradalmi ifjúsági napok 1976. évi programjának megvitatása és elfo­gadása szerepelt. Az előadásokat Vágó László, a KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára, Milbik Kálmán, a KISZ Hajdú-Bi­har megyei Bizottságának titkára és Bánsági Csaba, a KISZ Debrecen városi Bizottságának első titkára tartották. Az előadásokat és a vitát szekciófoglalkozások követték.

Next