Hajdú-Bihari Napló, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányelvei (Folytatás az 1. oldalról) és a tagállamaihoz: Bulgáriához, Csehszlovákiához, Kubához,­ Len­gyelországhoz, Magyarországhoz, Mongóliához, a Német Demokrati­­­kus Köztársasághoz, Romániához, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság­hoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz fűző barátság szálai. Országunk és a földkerekség va­lamennyi népe számára óriási jelen­tőségű az SZKP XXIV. kongresszu­sán elfogadott békeprogram alapté­teleinek sikeres valóra váltása. Há­la a Szovjetunió, a szocialista kö­zösséghez tartozó országok, az ösz­­szes békeszerető népek és államok erőfeszítéseinek, a világban elmé­lyül a feszültség enyhülésének fo­lyamata. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak han­got, amikor egyöntetűen hangsú­lyozzák, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság, élén korunk kiemelkedő politikai személyiségé­vel, Leonyid Iljics Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának, fő­titkárával, elvi marxista-leninista álláspontot képviselve nagy ener­giával és céltudatossággal gondos­kodik az SZKP egész bel- és kül­politikájának kidolgozásáról és si­keres megvalósításáról. Ezt újra megerősíti a párt Köz­ponti Bizottságának „A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fej­lesztésének fő irányairól” címmel megtárgyalásra a kongresszus elé terjesztett tervezete, amelyet, mint ismeretes, a pártszervezetekben, a dolgozók gyűlésein és a sajtóban mélyrehatóan megvitatták. A dol­gozók kinyilvánították a párt és a nép közös ügyének sikerre vitelé­ben való, az előttünk álló feladatok mély megértésén alapuló nagyfokú érdekeltségüket. Felvetették, hogy a minisztériu­mok, a főhatóságok és más gazda­sági szervek fordítsanak nagyobb figyelmet a termelés megszervezé­sében tapasztalható hiányosságok felszámolására, a termelési kapaci­tások kihasználásának javítására. A tervezet megvitatása során elő­terjesztett javaslatokat és kiegészí­téseket nagy figyelemmel fogjuk megvizsgálni, a jelen dokumentum végleges formába öntése és az öt­éves terv kidolgozása folyamán. A szovjet nép lelkes helyesléssel fogadta pártunknak a tizedik ötéves tervre vonatkozó új programdoku­mentumát, és ezzel kifejezésre jut­tatta, hogy egyöntetűen támogatja a párt gazdasági és szociális poli­tikáját. I. A Szovjetunió gazdasági fejlődésének eredményei Melyek voltak az ország fejlődé­sének fő gazdasági eredményei az utóbbi öt évben? Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista ter­melés, meggyorsult a tudományos­műszaki haladás. Az ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelé­sét szolgáló új intézkedésekhez tör­tént állami ráfordítások abszolút növekedésének mértékét tekintve a IX. ötéves terv országunk történel­mének legjobb ötéves terve. A Központi Bizottság beszámo­lójában Leonyid Iljics Brezsnyev melegen s szeretettel beszélt mun­kásosztályunk, kolhozparasztsá­gunk és értelmiségünk nagyszerű munkasikereiről,­­ és valamennyi küldött forró helyeslése közepette tolmácsolta nekik a kongresszus mély köszönetét. A gazdasági fejlődés eredménye­it legteljesebben az ország nemzeti jövedelme jellemzi, amely a közfo­gyasztásnak és a nemzeti vagyon­növelésnek forrása. A nemzeti jö­vedelem a IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, mint a VIII. ötéves tervben. A nemzeti jö­­­vedelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra for­dítottuk. Ha a mindenkori fogyasz­tási alapokhoz hozzászámítjuk azo­kat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, iskolák, kór­házak, kulturális­ oktatási intéz­mények, sportlétesítmények, a kommunális és szolgáltató üzemek építésére fordítottunk, akkor kide­rül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljaira. A nemzeti jövedelemnek a fogyasz­tásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. Engedjék meg, hogy most az SZKP XXIV. kongresszusán kitű­zött szociális program megvalósítá­sában elért főbb eredményekkel foglalkozzam. A IX. ötéves terv feladatul tűzte ki az egész lakosság jólétének emelését, s ugyanakkor azt, hogy különleges figyelmet kell fordítani a dolgozók kisebb jövedelmű ka­tegóriás életszínvonalának emelésé­re. A szovjet társadalom előrehaladt a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai létrehozásának útján. A ki­lencedik ötéves terv teljesítésének eredményeként jelentősen növeke­dett, az utóbbi tíz évben gyakorla­tilag megkétszereződött az ország gazdasági potenciálja. Ez világosan kitűnik, ha a Szov­jetunió népgazdasága kilencedik öt­éves tervben elért fejlődésének mu­tatóit összehasonlítjuk a nyolcadik és a hetedik ötéves terv mutatói­val. Ennek megfelelően sikerült lé­nyegesen emelni a nép életszínvo­­lát. A munkások és az alkalmazot­tak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt és elérte a 146 rubelt, a társadalmi­­ alapokból tör­ténő kiegészítő fizetésekkel és jut­tatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentős előrehaladás tör­tént a falusi lakosság életfeltételei­ben. A kolhoztagok munka szerin­ti javadalmazása öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. Az elmúlt öt évben növelték a munkások, alkalmazottak, kolhoz­tagok és hivatásos katonák öreg­ségi és rokkantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók, a szakközépiskolai és a műszaki tan­intézeti tanulók ösztöndíját, és más ilyen irányú intézkedéseket is tet­tek. A lakosság egy főre jutó reáljö­vedelme országunkban megközelí­tőleg minden 15 évben megkétsze­reződik. Más szavakkal: egy em­beröltő alatt a szocialista társada­lom többször is a fogyasztás minő­ségileg új színvonalát éri el. Az 1971—1975-ös években a kis­kereskedelmi áruforgalom 36 szá­zalékkal növekedett a fő élelmi­szer- és iparcikkek szilárd állami kiskereskedelmi árszintje mellett. Gyorsan növekedett a hús, a hús­­készítmények, a tojás és más ter­mékek értékesítése, a lakosság évente csaknem egymillió személy­­gépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970-ben A IX. ötéves terv az intenzív tömél­ges lakásépítkezés immár negyedik ötéves terve is volt. 1971—1975-ben több mint 11 millió lakást és csa­ládi házat építettek, ezek alapterü­lete eléri az 544 millió négyzetmé­tert. Ez lehetővé tette 56 000 000 szovjet állampolgár lakásviszonyai­nak javítását, s azt, hogy­ áttérjünk a lakások elosztásában az „egy családnak egy lakást” elv alkalma­zására. Az­­utóbbi négy ötéves terv­ben összesen felépített lakások alapterülete meghaladja a kétmil­liárd négyzetmétert. Ilyen mértékű építkezést a történelem nem ismer. Szociális programunk olyan kü­lönféle intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a munka- és életkörülmé­nyek, az oktatás, orvosi ellátás és környezetvédelem javítására irá­nyulnak. A kilencedik ötéves terv­időszak egyik vívmánya, hogy lé­nyegében áttértünk a fiatalok álta­lános középiskolai tankötelezettsé­gére. A szociális program megvalósítá­sát az tette lehetővé, hogy az anya­gi termelés gyors ütemben emelke­dett. Az ipari termelés egész mennyi­sége 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalékkal növe­kedett, s ez megfelel a XXIV. párt­­kongresszus irányelveinek. A nehézipari termelés volumene tekintetében túlteljesítettük az öt­éves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv kü­szöbéhez, hogy el van látva tüzelő-, nyers- és alapvető szer­kezeti anyaggal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 milliárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtő­anyag-energetikai bázis gyors fejlő­dése révén lényegében véve sike­rült kielégíteni a szovjet népgazda­ság szükségleteit és teljesíteni a kül­földi országoknak szóló tüzelő­anyag-szállításokkal kapcsolatos szerződéses kötelezettségeket. 1975- ben 14 millió tonna acélt olvasz­tottak, műtrágyából 90 millió ton­nát, cementből 122 millió tonnát termeltek. A gépgyártás öt év alatt 73%-al növelte teljes termelését. A gép­kocsigyártás több mint kétsze­resére, a mezőgazdasági gépek gyártása 78%-al, az automati­kai műszerek és eszközök gyártása 1,9-szeresére, a számítástechnikai eszközöké pedig 4,3-szeresére növe­kedett. Öt év alatt körülbelül 1000 köny­­nyű- és élelmiszeripari létesítmény épült fel. Iparunk egyre több fo­gyasztási cikket állít elő. A fogyasz­tási cikkek gyártása egészében vé­ve 37 százalékkal, a háztartási, kul­turális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6-szeresére növekedett. Az utóbbi öt évben következete­sen dolgoztak a párt által kidolgo­zott, és mezőgazdaság fejlesztését célzó hosszútávú komplex program megvalósításán. Erre a célra több mint 131 milliárd rubelt fordítottak, vagyis a népgazdaság összes beru­házásainak több mint egynegyedét. A kilencedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság 1 millió 700 ezer traktort, 449 ezer kombájnt, 1 mil­lió 102 ezer teherautót és sok más gépet kapott. Mindez a mezőgazda­­sági dolgozók önfeláldozó munká­jával párosulva, az elmúlt öt esz­tendő rendkívül súlyos időjárási vi­szonyai ellenére is lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés át­lagos évi volumenét a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan 14 millió tonnával növekedett az évi gabonahozam és 26 százalékkal a nyersgyapot hozama. Ugyanak­kor a mezőgazdasági termelés egé­szében véve nem érte el az ötéves tervben kitűzött feladatokat, s ez szükségszerűen megmutatkozott az élelmiszer- és a könnyűipar fejlő­désének ütemén. Lenin rámutatott, hogy az egész falusi életmód szocia­lista átszervezésében legfontosabb az „anyagi bázisnak, a technikának, a traktoroknak és a gépeknek a földművelésben történő tömeges alkalmazása, a tömeges méretű vil­lamosítás”. Milyen képet mutat szocialista falunk e követelmények fényében? Íme néhány adat. A traktorok, kom­bájnok és gépkocsik motorjainak együttes teljesítőképessége a mező­­gazdaságban az utóbbi tíz esztendő során körülbelül 80 százalékkal nö­vekedett, a mezőgazdasági munka egy dolgozóra jutó elektromos ellá­tottsága pedig több mint kétszere­sére. A falusi lakosság élete gyökere­sen megváltozott. A kolhoztagok, valamint az állami gazdaságok munkásai és alkalmazottai házai­nak, illetve lakásainak 99 százalé­kában van villany. Több tízezer községnek van földgázvezetéke. Gyors ütemben növekszik a falusi dolgozók jövedelme. Körülményeik és életfeltételeik sok mindenben közelednek a városlakókéihoz. A falvakban egyre több a kulturális és kényelmi tartós fogyasztási cikk — rádió, televízió, hűtőgép stb. A falu életében végbement gyö­keres változások lényegében új sza­kaszt jelentenek a szocialista társa­dalmi termelés fejlődésében, amely­nek alapját a lenini szövetkezeti terv vetette meg, az átalakulást a párt jól átgondolt agrárpolitikája eredményezte. A XXV. pártkongresszus által megfogalmazott irányelvek végre­hajtásában egyik legfőbb ered­ménynek tekinthető az ország ter­melési potenciáljának jelentős nö­vekedése. A kilencedik ötéves terv­ben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beruházásokra. A kilencedik ötéves tervben meggyorsult a tudományos-műsza­ki fejlődés és 23 százalékkal növe­kedett a társadalmi munka terme­lékenysége, s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel meg. A XXIV. pártkongresszus irány­elveinek megfelelően a kilencedik ötéves tervidőszakban tovább fejlő­dött a közlekedés és a hírközlés minden ága. Javult a lakosság e szolgáltatási fajtákkal való ellátása. Az elmúlt időszakban azonban nem sikerült teljes mértékben meg­oldani számos problémát, megszün­tetni a népgazdaság szűk kereszt­­metszeteit. Különösen érvényes ez a beruházásokra. A gazdasági kérdések megoldásá­ban gyakran tapasztalható szűk­­látókörű, bürokratikus magatartás. A gyors tudományos-műszaki fejlődés ellenére sem kielégítő a tudományos és a technikai vívmá­nyok bevezetésének jelenlegi üte­me. Egyes tudományos intézmény teljesítménye nem megfelelő. Éppen ezért az új ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogyaté­kosságok kiküszöbölését, a kedvező gazdasági tendenciák megerősítését és fejlesztését célzó intézkedések­nek. Az utóbbi öt év alatt a Szovjet­unió előbbre lépett a fejlett tőkés­országokkal folytatott gazdasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlagban 7,4 százalékkal növekedett, miköz­ben például az Egyesült Államok­ban és a Közös Piac országaiban 1,2 százalékkal. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huzamosabb idő­szak alatt is — 1950 és 1975 között — a Szovjetunióban és más szocia­lista országokban — a KGST tag­országaiban — az ipari termelés nö­vekedésének évi átlagos üteme több mint kétszer akkora volt, mint a fejlett tőkésországokban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 százalékkal szemben. Ennek eredményeként már a ki­lencedik ötéves terv előtt bármely más országnál több nyersvasat, vas­ércet, mangánércet és krémércet, szenet és kokszot, cementet, káli­sót és foszfátot, traktort, motoros és villamosmozdonyt, gyapotot, gyapjút, lent és néhány más ter­mékfajtát, az elmúlt ötéves terv­időszakban pedig már több acélt, kőolajat és műtrágyát gyártottunk, illetve termeltünk. A tőkés világ 1974 második felé­től kezdve súlyos gazdasági válság­ban szenved. A tőkésországokban magasra szökött a munkanélküli­ség, fokozódik a dolgozóknak jo­gaikért vívott harca. Jellemző, hogy a jelenlegi nehéz­ségek még a burzsoá közgazdászo­kat is arra késztetik, hogy elgondol­kodjanak az egész tőkésrendszer hi­báin, azon, hogy az nem képes meg­birkózni a folyamatos fejlődés fel­adataival, és még kevésbé választ találni a társadalmi-gazdasági hala­dásnak a XX. század utolsó negye­dében a világ előtt álló kérdéseire. A társadalmi fejlődés alapvető kérdéseire a szocialista világ ad vá­laszt. A szocialista országok testvér­pártjainak legutóbbi kongresszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, vala­mint a számos más országban folyó kongresszusi előkészületek meggyő­zően bizonyítják, hogy a szocialista közösség fejlődésének olyan ragyo­gó távlatai vannak, amelyek a gaz­daság állandó, tervszerű növekedé­sén alapszanak. Problémáinkat, akármilyen nagyok is, mindig az egész társadalom érdekeinek meg­felelően oldottuk és oldjuk meg, s biztosak vagyunk a kommunizmus nagy ügyének sikerében. A IX. öt- A IX. ötéves terv éves terv teljes volumene (teljes öt­ százalékban éve­s 3 volu­men mil- A vn- ötéves A VIII. ötéves lló rubel- terv terv­ben, 1965­ (1961—1965) (1966—1970) és árakon) teljes volumenéhez képest A fogyasztásra és a felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem Ipari termelés Mezőgazdasági termelés A beruházások volumene Üzembehelyezett új állóalapok értéke Nagykereskedelmi áruforgalom A társadalmi fogyasztási alapokból a lakosságnak történt kifizetések és jutta­tások folyó árakon A lakosság pénzbevételei folyó árakon • 1967. július 1-i árakon 1563 186 134 2308* 218 145 455 137 113 501 203 142 468 202 144 933 206 140 392 225 143 1178 213 142 Tájékoztató a XXV. kongresszus sajtóközpontjában, a moszkvai In­­turiszt-szállóban HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1976.­­ MÁRCIUS 2. II. A tizedik ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatai A tizedik ötéves terv feladatait meghatározta „A Szovjetunió nép­gazdasága 1976—1980. évi fejleszté­sének fő irányai” című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvalósítsa a kom­munista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalát a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése ha­tékonyágának növelése, a tudomá­nyos-műszaki fejlődés meggyorsítá­sa, a munka termelékenységének növelése és a népgazdaság vala­mennyi ágazatában a munka minő­ségének minden eszközzel történő javítása alapján. A tizedik ötéves terv új szakasz a pártnak a társadalmi-gazdasági fej­lesztés, a kommunizmus anyagi-mű­szaki bázisa építése területén köve­tett hosszú távú irányvonala meg­valósításában, amelyre a kibontako­zó tudományos-műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervekben külö­nös nyomatékott kap a termelés in­tenzitásánál, a tudományos-műsza­ki haladás és a mindenre kiterjedő takarékossági rendszer alapján tör­ténő elmélyítése. Ez az ötéves terv nagy erőfeszíté­seket irányoz elő a mezőgazdasági termelés fellendítését szolgáló prog­ram megvalósítására. A népgazdasági tervek előirányoz­zák a szocialista gazdasági integrá­ció további elmélyítését, a nemzet­közi munkamegosztás adta előnyöi teljesebb kiaknázását. A hatalmas termelési és tudomá­nyos-műszaki potenciálú fejlett szo­cialista társadalom gazdasága mó­dot adott arra is, hogy a kongresz­szusi irányelvtervezetben meghatá­rozzuk a szociális fejlesztésnek és a nép életszínvonala emelésének átfo­gó programját. A pártnak a jövedelmek és a fo­gyasztás terén folytatandó politiká­ja — mint eddig is — abból indu­li, hogy a lakosság jövedelemnöve (Folytatás a 3. oldalon)

Next