Hajdú-Bihari Napló, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
BEFEJEZŐDÖTT A BERLINI KONFERENCIA (Folytatás az 1. oldalról) harcunk elvezetett a második világháború óta megoldatlan kérdések jelentős részének lezárásához. Fejlődnek a szocialista és a tőkés országok kapcsolatai. Az elmúlt évben Helsinkiben megtartották az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszát. Ez a békeszerető erők és a realitásokkal számoló politikai tényezők közös sikere volt. Történelmi jelentőségű, hogy ezen a konferencián részt vettek 33 európai és két észak-amerikai ország legmagasabb szintű képviselői, akik erkölcsileg, politikailag elkötelezték magukat a béke megszilárdítása, a békés egymás mellett élés elveinek és gyakorlatának érvényre juttatása mellett. A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bebizonyította a záróokmány ajánlásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tőkés országok vezetőinek egy része a záróokmány egyes pontjait mellőzi, másokat pedig kiemel. A szocialista országok komolyan veszik a vállalt kötelezettségeket, a megállapodások egységes és kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törekszik az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kibővítésére, az információcsere javítására, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésére, s ugyanezt várja természetesen a tőkés országok kormányaitól is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapodások valóraváltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építő munkához, a kapitalista országokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dolgozók javára történő megoldásához, a társadalmi haladáshoz. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű országok vannak, amelyekben ellentétes osztályérdekek érvényesülnek, s ennek következtében egymással kibékíthetetlenül ellentétes ideológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fejlődés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga, hogy önállóan, külső beavatkozás nélkül válassza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlődésének a következménye, kívülről nem lehet rákényszeríteni senkire. Éppen ezért minden erővel ellenezzük az ellenforradalom erőszakos terjesztését is. Kedves Elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője. A kommunisták a legállhatatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének. Így volt ez a múlt században, amikor tudományos világnézetünk, a marxizmus megszületett, így volt a századfordulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Ez jellemezte a kommunisták magatartását a második világháború idején, amikor mozgalmunk, és az első szocialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásának véget vessenek, megteremtsék a népek hőn óhajtott vágyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez másként napjainkban sem, amikor a kommunista és munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdításáért, további térhódításáért és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért szállnak síkra. Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nemzetközi kommunista munkásmozgalom számára a cselekvés vezérfonala tudományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításait az egyes kommunista pártok hazájuk nemzeti sajátosságainak, történelmi hagyományainak és társadalmi viszonyainak figyelembe vételével önállóan alkalmazzák. Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja, vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista-leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A proletár internacionalizmus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a burzsoázia nemzetközi összefogásával és a nacionalizmussal, a sovinizmussal. Az internacionalizmus eszméje állandóan gazdagodott, hatást nőtt, és a nemzetközi kommunista mozgalom ennek erejével fejlődött a történelem leghatalmasabb politikai mozgalmává. A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját, mert az egyes pártok eredményei erősítik nemzetközi mozgalmunkat, és a nemzetközi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pártokat. A proletár internacionalizmus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együttműködés, amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és egyenjogúságát, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást. A kommunista pártok között voltak, vannak és nyilván lesznek is véleményeltérések, viták egyes ideológiai, politikai, taktikai vagy stratégiai kérdések megítélésében. Ez a fejlődés velejárója. A történelem tanúsága szerint mozgalmunk erősödését az szolgálja, ha eszmecseréinket a kölcsönös megbecsülés, a proletár internacionalizmus szelleme hatja át, és állásfoglalásainkat, tevékenységünket alapvető érdekeink és céljaink azonossága vezérli. A kapitalista osztályellenség, a nemzetközi imperializmus a kommunizmus ellen vívott évszázados harcában korán felismerte, és ma is nagyon jól tudja, mi a proletár internacionalizmus jelentősége az osztályharc szempontjából. Ezért küzd ellene minden módon, igyekszik mozgalmunkat anacionalizmus, a szovjetellenség szításával, a nemzeti elzárkózás ösztönzésével, a mozgalmunkban fellelhető minden antimarxista és szakadár nézet felhasználásával gyengíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít minden burzsoá és antimarxista nézetet, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen irányul. Pártunk ezért támogatja, hogy a kommunista és munkáspártok kapcsolatai erősödjenek, hogy képviselőik két-, több és sokoldalú találkozók keretében rendszeresen találkozzanak. A testvérpártoknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat, tanácskozniuk kell a nemzetközi politikai fő kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacionalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibevevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetközi összefogása ellen. Kedves Elvtársak! Véleményünk szerint a szerkesztőbizottság által készített dokumentumtervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekezletének napirendjével és céljával összhangban van. Elemzi a nemzetközi helyzetben, az Európa biztonságáért folytatott harcban bekövetkezett változások lényegét, körültekintően határozza meg közös feladatainkat az adott helyzetben. Egyetértünk a dokumentumnak azzal a részével is, amely felhívással fordul Európa haladó, demokratikus erőihez, mindenekelőtt a szocialista, szociáldemokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésében. A szerkesztőbizottság munkájában közreműködő 28 testvérpárt egyikeként mi is részt vettünk a dokumentum készítésében, amely meggyőződésünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa kommunista és munkáspártjainak valamennyi haladó erejének közös harcát, felemelő céljaink elérését. Pártunk elfogadja a beterjesztett okmánytervezetet, és elfogadásra javasolja az értekezleten résztvevő minden testvérpárt küldöttségének. Befejezésül, kérem a testvérpártok küldötteit, vigyék magukkal hazájukba a magyar kommunisták üdvözletét és jókívánságait. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő és békeszerető magyar nép teljes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állásfoglalásait, és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Európa a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrésze legyen. Köszönöm a figyelmet. *** Félórás szünet után Michael O’Riordannak, Írország Kommunista Pártja főtitkárának elnökletével megtartották a konferencia néhány perces záróülését. Elhatározták, hogy a szerkesztőbizottság által kidolgozott dokumentumtervezetet elfogadottnak tekintve, azt a sajtó rendelkezésére bocsátják. Az elnök a résztvevő küldöttségek nevében megköszönte a Német Szocialista Egységpártnak és személy szerint Erich Honeckernek, a párt KB főtitkárának a tanácskozás sikeres munkája érdekében kifejtett tevékenységét, majd a konferencia dokumentuma egy bekezdésének felolvasásával zárta az európai kommunista és munkáspártok kétnapos berlini tanácskozását. *** A délutáni órákban az NSZEP Központi Bizottsága fogadást adott a berlini konferencián részt vett 29 küldöttség tiszteletére. Baráti találkozók Berlinben Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára június 30-án megbeszélést folytatott Berlinben. A két párt vezetői foglalkoztak néhány nemzetközi kérdéssel és megállapították, hogy az európai kommunista és munkáspártok konferenciája fontos hozzájárulás földrészünk kommunista és munkásmozgalmának összeforrottságához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev tájékoztatták egymást az MSZMP XI., illetve az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásának alakulásáról és kifejezték teljes megelégedettségüket afelett, hogy állandóan mélyül a magyar—szovjet párt- és államközi együttműködés. A találkozó baráti légkörben zajlott le. *** Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán Berlinben baráti találkozót tartott Erich Honeckerrel, a NSZEP KB főtitkárával, ezt követően Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, majd Nicolae Ceausescuval, az RKP KB főtitkárával. A találkozók szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le. *** Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán Berlinben találkozott Herbert Mies-szel, a Német Kommunista Párt elnökével. A szívélyes, baráti légkörű beszélgetés során megvitatták a békéért és demokráciáért, az enyhülés elmélyítéséért, a társadalmi haladásért vívott harc kérdéseit. A megbeszélésben B. Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára és V. Zaglagyin, az SZKP KB póttagja is részt vett. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán találkozott Alvaro Cunhallal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával. A testvéri barátság, szívélyesség és a nézetek teljes azonossága légkörében lezajlott beszélgetés során Brezsnyev és Cunhal eszmecserét folytatott az SZKP-t és a Portugál Kommunista Pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A megbeszélésben B. Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkra és V. Zaglagyin, az SZKP KB póttagja is részt vett. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán találkozott Gordon McLennan nal, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkárával. Megbeszélésüket a barátság és a szívélyesség légköre jellemezte. (MTI) A . L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán Berlinben találkozott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP KB első titkárával, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökével. A testvéri barátság légkörében lezajlott találkozón az SZKP és a BKP vezetője hangsúlyozta az európai kommunista és munkáspártok értekezletének nagy jelentőségét és véleménycserét folytatott időszerű nemzetközi kérdésekről. A beszélgetés során érintették a szovjet— bolgár együttműködés továbbfejlesztésének egyes kérdéseit a szocialista és a kommunista építésben, az SZKP XXV. és a BKP XI. kongresszusán hozott határozatokból kiindulva. Leonyid Brezsnyev ugyancsak szerdán találkozott Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével. A találkozón véleménycserét folytattak a két párt és a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének egyes kérdéseiről. KÖZÉLETÜNK HÍREI Puja Frigyes dániai látogatása szerdán véget ért. A külügyminiszter az esti órákban utazott vissza Budapest. Puja Frigyes külügyminiszter szerdán hazaérkezett Budapestre. Szerdán elutazott Budapestről a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Isidoro Malmierkának, a Kubai Kommunista Párt KB titkársága tagjának vezetésével látogatást tett hazánkban. Szerdán hazaérkezett Szófiából Havasi Ferencnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével az a delegáció, amely a magyar— bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 14. ülésszakán vett részt. Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma 1976. június 29—30-án Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották 29 európai kommunista és munkáspárt konferenciáját. E pártok képviselői véleménycserét folytattak az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért folyó harc kérdéseinek meghatározott köréről. E célok elérésében minden résztvevő párt kész közreműködni. A konferencia résztvevői hangoztatják pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden egyes párt által országuk társadalmi, gazdasági és politikai feltételeivel, valamint nemzeti sajátosságaival összhangban önállóan és függetlenül kidolgozott és elfogadott politikai irányvonal alapján a jövőben is következetes harcot vívnak a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás céljainak eléréséért, ami megfelel valamennyi ország munkásosztálya, demokratikus erői, néptömegei közös érdekeinek. Teljes határozottsággal kinyilvánítják, hogy a békés egymás mellett élés politikája az országoknak a társadalmi rendszerüktől függetlenül kifejtett tevékeny együttműködése és a nemzetközi enyhülés összhangban van valamennyi nép érdekeivel, az egész emberiség haladásának ügyével, és semmiképpen sem jelenti a különböző országok politikai és társadalmi status quo-ját, hanem ellenkezőleg, megteremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és valamennyi demokratikus erő harcának kibontakoztatásához, minden nép ama elidegeníthetetlen jogának érvényesítéséhez, hogy szabadon döntsön fejlődésének útjáról és haladhasson ezen az úton, továbbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmusért vívott harchoz. A konferencia résztvevői megállapítják, hogy a nemzetközi helyzetben alapvető, pozitív változások mentek végbe, s ezek a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a szocializmus javára megváltozott erőviszonyoknak, valamint a néptömegeknek s a széles politikai és társadalmi erők harca fokozódásának eredményei. Ez meghatározza a feszültség és a konfrontáció politikáját él az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és minden oldalú fejlesztésének irányvonalára való áttérés folyamatát. A dokumentum kiemeli, hogy ezen az alapon új helyzet jött létre Európában is, megteremtődtek a feltételek az államok közötti új kapcsolatok és együttműködés fejlődéséhez, annak leküzdéséhez, hogy a kontinenst egymással szemben álló katonai tömbök osszák meg. A továbbiakban méltatja a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentőségét, azt, hogy az értekezlet kidolgozta és rögzítette az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés elveit. A dokumentum megállapítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet új távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további megszilárdítására, valamennyi európai ország együttműködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztésére, s ez kedvező hatásokkal jár majd a világ valamennyi népe számára. Az eddigi tapasztalatok mutatják, szükség van kontinensünk kommunista és munkáspártjainak, valamennyi demokratikus és békeszerető erejének, széles közvéleményének, néptömegeinek újabb aktív erőfeszítéseire. A dokumentum áttekinti az antiimperialista, demokratikus és haladó erők sokéves harcának eredményeit, majd így folytatja: A szocialista országok — fejlődésük, a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló, a szocialista társadalom természetéből fakadó folyamatos gazdasági növekedésük alapján, a békés egymás mellett élés érvényesítésére irányuló, a nemzetközi kapcsolatokra egyre nagyobb mértékben ható külpolitikájuk eredményeként — kiemelkedő szerepet játszanak az új világháború elhárításában, a nemzetközi biztonság megszilárdításában és az enyhülési folyamat továbbfejlesztésében. A szabadságukat és függetlenségüket elért népek befolyásos nemzetközi erővé váltak. Az el nem kötelezett országok mozgalma, amelyben részt vesz a fejlődő országok többsége, ma a világpolitika egyik legfontosabb tényezője. (Folytatás a 3. oldalon) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1976. JÚLIUS 1.