Hajdú-Bihari Napló, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

Az elmúlt év a KGST-országok gazdasá­gában egy újabb ötéves tervciklus kezdő éve volt. A több mint 370 millió lakost, a vi­lág népességének mintegy egytizedét tö­mörítő közösségünk dolgozóinak erőfeszíté­sei arra irányultak, hogy az országok kom­munista és munkáspártjai által az 1980. év­re kitűzött nagyszabású társadalmi-gazdasá­gi célok elérését megalapozzák. Ez a munka és erőfeszítés nem maradt eredménytelen. A baráti államokban csakúgy, mint hazánk­ban — a világgazdaságban bekövetkezett mélyreható változások és számos, a belső fejlődést nehezítő körülmények ellenére — lényegében sikeresen teljesítették az 1976. évi terveket. Ennek eredményeként közös­ségünk országaiban a nemzeti jövedelem az elmúlt év során átlagosan 5,5 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva Ezen belül a növekedés Romániában 10,5 Lengyel­­országban 7,5, Bulgáriában 7, a Szovjetunió­ban 5, Csehszlovákiában és az NDK-ban 4, Magyarországon pedig 3 százalék volt. A növekedés fő forrása A gazdasági növekedés motorja az elmúlt évben is az ipar volt. Az ipari termelés emel­kedése 1976-ban együttesen megközelítette a 6 százalékot. Továbbra is az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődött Románia, Len­gyelország, Bulgária, valamint az NDK ipari termelése. Jelentős az a tény, hogy a növe­kedés fő forrását, mintegy négyötödét — né­hány KGST-országban, közöttük hazánkban a teljes növekedést — a munkatermelé­kenység emelése biztosította. Az ipari ter­melésen belül a növekedés fő hordozói a KGST-országok iparában is az energetika, a gépgyártás, a rádióelektronika és a vegy­ipar. Ezeknek az ágazatoknak kiemelt fej­lesztése kedvezően befolyásolta az ipar töb­bi ágazatának, valamint az egész gazdaság­nak a fejlődését. A gazdaság másik igen fontos ágazata a mezőgazdaság. Bár az elmúlt év időjárási viszonyai — Magyarországéhoz hasonlóan — nem a legkedvezőbben alakultak néhány más KGST-országban sem, a mezőgazdasá­gi termelés összességében mégis 3 százalék­kal emelkedett egy év alatt. Jelentősen, több mint 11 százalékkal bő­vültek a KGST-országok külgazdasági kap­csolatai. A KGST-országok egymás közötti forgalmának aránya és növekedése orszá­gaink külgazdasági kapcsolatainak legfőbb stabilizáló tényezője, de fontos szerepet töl­tött be a fejlett tőkés, valamint a fejlődő országokkal bonyolított külkereskedelmi for­galom is. A gazdasági növekedés eredményei lehető­vé tették a szociálpolitikai elképzelések meg­valósítását. Az elmúlt évben a KGST-orszá­­gokban összesen több mint 3 millió lakást építettek fel, nőtt a dolgozók reáljövedelme, emelkedett a kiskereskedelmi áruforgalom, tovább javult a dolgozóknak nyújtott kultu­rális, oktatási, egészségügyi és egyéb szol­gáltatások színvonala. E néhány adat is bizonyítja, hogy a KGST- országok gazdasága, természetesen gondoktól és problémáktól nem mentes, de tervszerűen és magabiztosan fejlődött. A fejlett tőkés országok gazdasága az el­múlt évben még az 1974—1975. évi válság következményeit viselte. Bár egész termelé­sük az 1975. évi visszaesés után 1976-ban már 4,6 százalékos emelkedést mutatott, az ipari termelés élénkülése mégis csupán a válság előtti legmagasabb — 1973. évi — szint eléréséhez volt elegendő. A tőkés or­szágokban továbbra is erős az infláció, min­denekelőtt a dolgozókat sújtja. Magas a munkanélküliek száma, elérte a foglalkozta­tottak 4—8 százalékát. Az élénkülés tartós­sága tekintetében jelenleg is bizonytalanság uralkodik ez országok gazdaságában. Kedvező mérleg Az elmúlt év gazdasági eredményei ma­gukban hordozzák a KGST-országok egész együttműködésének, benne a komplex prog­ KÖTELEZETTSÉGEINK TELJESÍTÉSE INTERNACIONALISTA TETT A komplex program megvalósításának útján írta: Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese vam célkitűzéseinek megvalósítására, a szocialista gazdasági integráció kibontakoz­tatására irányuló törekvéseik hatását is. Ezt ma annál is inkább elmondhatjuk, mert a KGST-országok ötéves gazdaságfejlesztési tervei külön fejezetként tartalmazzák a sok­oldalú integrációs intézkedésekből adódó gazdasági feladatokat. Ezzel kapcsolatban nyomatékosan kell rámutatni arra, hogy az elmúlt és a közeljövő évek is a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének azt a sza­kaszát képezik, amikor a munka és a figye­lem középpontjában a közösen kidolgozott együttműködési elgondolások, illetve a meg­állapodásokban foglaltak valóra váltása áll. A KGST tavaly júniusban tartott XXX. ülésszaka részletesen áttekintette az integrá­ció komplex programja realizálásának közel ötévi eredményeit, tapasztalatait. Akkor er­ről a rádió és a televízió, a napi sajtó, vala­mint folyóirataink is beszámoltak. Az akkor megvont mérleg egyértelműen kedvező volt. Elmondhattuk, hogy az anyagi termelésben megkezdődött a közösen kialakított intézke­dések végrehajtása, elsősorban az alapvető energiahordozók és nyersanyagfajták közép- és hosszabb távú biztosítása érdekében. Bő­vült a feldolgozóipari szakosítás és kooperá­ció. Előrehaladtunk a mezőgazdaság, vala­mint a szállítás kulcsfontosságú szektorai­ban, a tudományos-műszaki együttműködés­ben és több más fontos területen. 1976-ban az országaink között kialakult együttműködés tovább folytatódott, lényegé­ben olyan ütemben és módon, ahogyan azt az egyes országok népgazdasági tervei, a kül­kereskedelmi megállapodások előírták. Ez az együttműködés ma már olyan széles skálán és sok szinten folyik, hogy itt csupán né­hány részére kívánok emlékeztetni. Helyszíni építőmunkával is Az elmúlt évben nagy erővel bontakozott ki a Szovjetunió területén az orenburgi gáz­vezeték építése. Ismeretes, hogy e nagysza­bású, sok tekintetben egyedülálló vállalko­zásban a Szovjetunión kívül öt európai KGST-ország nem csupán gazdasági eszkö­zökkel, hanem helyszíni építőmunkával is részt vesz. A kijelölt építési szakaszokon több mint 15 ezer fős nemzetközi szakember­­gárda, többek között közel két és fél ezer magyar munkás is dolgozik. Az egész vállal­kozás, amely a gázvezeték kiépítésén kívül szovjet részről a gáz kitermelését és előké­szítését is magában foglalja, jó ütemben ha­lad, így a fővezeték 1978 végére kitűzött üzembe helyezése reálisnak látszik. A ma­gyar ipar egyik fontos feladata, hogy az 1980. évben 3,8 milliárd köbméter szovjet földgáz fogadására és ésszerű hasznosítására felkészüljön. Ugyancsak eredményekről adhatunk szá­mot a másik, hazánkat még közvetlenebbül érintő közös vállalkozás, a Vinnyica (Szov­jetunió)—Albertirsa (Magyarország) között húzódó 750 kV-os távvezeték építésével kap­csolatban is. A távvezeték szovjet területen fekvő egyik szakaszát már átállították a 750 kV-os feszültségre, a vezeték szovjet és ma­gyar területen szükséges továbbépítése pedig az előirányzott ütemben halad. Ha minden terveink szerint alakul, 1979-ben már e nagy­­feszültségű vezetéken energia áramlik hoz­zánk. A villamos energiáról szólva érdemes megemlíteni azt is, hogy a KGST-országok villamosenergia-rendszereinek összekapcso­lása 1976-ban is jól szolgálta az országok gazdaságát. A KGST-országok egyesített energiarendszeréhez tartozó országos háló­zatok teljesítménye az elmúlt évben tovább nőtt és a kölcsönös villamosenergia-szállítá­­sok tavaly megközelítették a 20 milliárd kWó-t. A KGST-országok együttműködésének igen lényeges területe a gépgyártás. Gazda­ságaink korszerűsítése jelentős — többek kö­zött tőkés — gépbeszerzést igényel. Az alap­vető gépszükségleteket az egymás közötti forgalom elégíti ki. Ezt bizonyítják az egy­más közötti gépszállítások évről évre emel­kedő volumenei. Jellemzésül néhány 1976. évi adat: országaink gépipari termelése ta­valy együttesen mintegy 10 százalékkal nőtt, az egymás közötti export 11,5 százalékkal, ebből a gépipari kivitel közel 18 százalékkal emelkedett. 1976-ban az egymás közötti gép- és berendezésszállítások értéke meghaladta a 16 milliárd rubelt, s e széles termékskálá­val rendelkező árucsoport jelentette az egy­más közötti export több mint 40 százalékát. Mindez tanúsítja a nemzetközi munkameg­osztás elmélyülését országaink között Fejlődésünk elválaszthatatlan a KGST-től A magyar nép ismert, mindennapos mun­kájában és életében szerzett közvetlen ta­pasztalataiból is tudja, hogy fejlődésünk el­választhatatlan a KGST-országokkal, első­sorban a Szovjetunióval folytatott széles kö­rű együttműködéstől. Napjainkban, amikor az ipar és a mezőgazdaság termékszerkeze­tének korszerűsítése az egyik legfontosabb gazdasági feladatunk, ennek megvalósítása is alapvetően a KGST-országokkal egyeztetett és részben közösen kidolgozott programok segítségével kap biztos nemzetközi hátteret. Együttműködésünk teszi lehetővé, hogy a kialakítható nagy sorozatokra építve a leg­fejlettebb technológiákat alkalmazzuk a ma­gyar gépipar kulcsfontosságú szektoraiban: a közútijármű-gyártásban, a számítástech­nikai iparban, a híradástechnikában, a go­­lyóscsapágy-gyártásban stb. Jelenleg tárgya­lások folynak a KGST keretében az atom­­erőművi berendezések sokoldalú gyártás­megosztáson és kooperáción alapuló kiépí­tésére is. Ez iparunk műszaki fejlesztése szempontjából újabb előrelépést tesz majd lehetővé. Az együttműködés eredményességét le­mérhetjük továbbá a magyar vegyipar dina­mikus fejlődésén, egyre korszerűbb szerke­zetének kialakításán, a petrolkémiai ágazat kiépítésén, a gyógyszer- és növényvédőszer­­ipar fejlesztésén. Itt is a hosszú távra meg­teremtett nagy felvevőpiacok, a biztonságos nyersanyagszállítások képezik a gazdaságos tömeggyártás előfeltételét. A beruházások összehangolásával kiépített vegyipari ter­mékszakosítás is növekvő mértékben érez­teti hatását. Ez mind a KGST-ben folyó együttműködés előnyeit, fontosságát példáz­za. Közismert az is, hogy energia-, fűtő- és nyersanyagszükségletünk jelentős része a KGST-országokból, elsősorban a Szovjet­unióból származik. 1976-ban a KGST-orszá­gokból származott energiabehozatalunk 81, anyag- és félkésztermék-importunk több mint 40 százaléka. A mostani ötéves terv­időszakban összes beruházásainknak mint­egy 4 százalékát arra fordítjuk, hogy részt vegyünk a KGST-országokkal megvalósuló együttes integrációs intézkedésekben, az 1980 utáni nyersanyagigények kielégítése érdeké­ben. E befektetés természetesen fokozatosan megtérül majd a megfelelő kapacitások üzembe helyezése után meginduló szállítások révén. Nekünk is érdekünk tehát kötelezett­ségeink határidőre és jó minőségben való teljesítése. Ezért dolgozni azonban nem csu­pán jól felfogott gazdasági érdekünk, hanem a többi KGST-országgal szemben vállalt in­ternacionalista kötelezettségünk is. Helyére állt a tízezredik... A Hajdúsági Állami Építőipari Vállalat olyan jubileumot ünnepel Debrecenben, amelyen a munka az üdvözlő beszéd. Helyé­re állt a tízezredik panelből épített lakás az emeletek magasában, hogy hol, azt pontosan nem tudni, hiszen ahogy azt Fazekas Imre építésvezető az Újkertben elmondta, meg­jegyezte: néhány lakással már a tízezer „fe­lett” vannak. Az első lakások összeszerelé­sét a Darabos utcában kezdték, majd a Bé­ke útjai, a Dobozi, a Csapó utcai, a Burgun­dia úti, a Hüvelyes utcai, a vénkerti, a Mes­ter utcai következett, s végül és egyelőre az Újkert-lakótelepen folytatták. Sorrendben így jutottak el a tízezredik panellakásig; idáig hét év telt el. Közben az új lakástí­pusok, a technológiai változás mind gyor­sabbá tették az összeszerelést A kezdet kezdetén — a Darabos utcában — még 28— 30 panelt állítottak össze egy műszakban s bár a brigádlétszámok később 10—15 száza­lékkal megcsappantak, mégis ugyanannyi idő — egy műszak — alatt később 40—45 panelt — 21 panel egy lakás! — emeltek, szereltek családi lakásokká. És nemcsak óhaj, a HÁÉV-nél kidolgozták már a nagy rekonstrukció szellemében a még esztétiku­­sabb változatosságot. Színben és elrendezés­ben. Verényi Péter sisakosan, sárga munkaru­hában jön le odaföntről, valahonnan az ötödik emeletről, hogy a „tízezredikről” nyi­latkozzon.­­ Az első ehhez hasonló lakás még va­lóban meglepetés volt Budapesten láttuk, tanultuk meg a szerelés minden mozzanatát. Hogy a munka jövőre gyorsabb, folyama­tosabb lesz-e? Erre a kérdésre jobban a ház­gyáriak tudnának válaszolni. Dunai Antal — az ő­­brigádja és a Hetei Kálmáné a legrégibb, leghíresebb — most a „tízezrediknél” szintén megállapítja: „A blokkos és a paneles építkezés között ég és föld a különbség.” (Fotó: Kőszeghy) \\

Next