Hajdú-Bihari Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-02 / 180. szám
Etiópiában folytatódtak a harcok Továbbra is áttekinthetetlen az Etiópia délnyugati területein kialakult helyzet. Az Addisz Abeba-i rádió azt jelentette, hogy a Szomáliai hadsereg egységei páncélosokkal, repülőgépekkel és tüzérségi fegyverekkel támadják az ország északnyugati térségeit. A Szomáliai támadás a jelentés szerint súlyos veszteségeket okoz a polgári lakosság, mindenekelőtt az idősek, a nők és a gyermekek között. Szomália továbbra is tagadja, hogy reguláris egységei vennének részt az Etiópiában dúló harcokban, és szerinte Szomáliai származású helyi lakosok keltek fel az etiópiai rendszer ellen. A fegyverkezési hajsza fokozásáról A TASZSZ NYILATKOZATA A TASZSZ szovjet hírügynökség az alábbi nyilatkozatot tette közzé: A nemzetközi közvélemény figyelmét nem kerülik el azok az újabb intézkedések, amelyek tanúsága szerint az Egyesült Államok a fegyverkezési hajsza fokozására, újfajta fegyverrendszerek kifejlesztésére törekszik. A fegyverújdonságok között szerepelnek ez úgynevezett neutronbombák is, Washington a fegyverkezési verseny újabb szakaszát beindító politikájának igazolása, valamint az amerikai és a nemzetközi közvélemény tiltakozásának elhallgattatása céljából nem kis erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az új fegyver előnyeit bizonygatta, azon az alapon, hogy az csak az „emberi életet oltja ki, de érintetlenül hagyja az anyagi értékeket”. így feet a gyakorlatban a washingtoni politika „humánus és morális" volta. Figyelmet érdemel az a tény, hogy a neutronbomba reklámozói e fegyver „tisztaságát” propagálva, lényegében arra törekszenek, hogy eltagadják a hagyományos és a nukleáris fegyverek közötti lényegi különbséget, elhitessék az emberekkel azt, hogy az atomfegyverek nem veszedelmesebbek a közönséges puskáknál, ugyanezt a célt szolgálják azok az érvelések is, amelyek szerint a neutronbombát elsősorban a harcmezőkön szándékoznak csak bevetni, taktikai fegyverként. Ennek az okoskodásnak kizárólagos célja annak bizonygatása, hogy a neutronfegyver alkalmazása nem vonja feltétlenül maga után a nukleáris háborút. Az ilyen és ehhez hasonló érvelések veszedelmes és tarthatatlan volta nyilvánvaló. Feladatuk olyan konkrét, gyakorlati lépések igazolása, amelyek a nukleáris katasztrófa küszöbére sodorhatják a világot. Nyilvánvaló az is, hogy az Egyesült Államok katonapolitikai intézkedései összeegyeztethetetlenek a béke védelméről, a leszerelésről, sőt, a nukleáris fegyverzetek megsemmisítéséről széles körben hangoztatott kijelentéseivel. Nem véletlen, hogy magában az Egyesült Államokban is a józan gondolkodású politikusok aggodalmuknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy Washington fegyverkezési politikája minden valószínűség szerint negatív hatást gyakorol a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások menetére. A NATO katonai vezetői nem titkolják azt az óhajukat, hogy az Egyesült Államok bocsássa rendelkezésükre a neutronfegyvert. Mindenki számára világos, hogy azok az amerikai tervek, amelyek szerint a neutronbombát nyugat-európai országokba is telepítik, szöges ellentétben állnak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumában foglalt, a kontinens békéjét és biztonságát szolgáló ajánlásokkal. A Szovjetunió szeretné remélni, hogy az Egyesült Államok vezetői tudatában vannak annak, milyen felelősség terheli őket a fegyverkezési hajsza újabb szakaszának elindításáért. Hasonlóképpen reméli azt is, hogy Washingtonban végül is felülkerekedik a józan ész és a politikai realizmus. (MTI) ----------A Kennedy-ügy újra kísért GYILKOSOK ÖSSZEESKÜVÉSE Az Egyesült Államokban a legutóbbi időben egyre erőteljesebben követelik azt, hogy vizsgálják ki újra John Kennedy elnök 1963. november 22-én történt meggyilkolásának ügyét. A legújabb közvélemény-kutatások szerint, az amerikaiak 85 százaléka nem hiszi el az „évszázad bűncselekményé”-nek körülményeiről szóló hivatalos változatot. Emellett felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy „rejtélyes okok miatt” sorra eltűnnek azok az emberek, akik hiteles vallomást tehetnének azokról, akiknek közük volt ehhez a gyilkossághoz. „Ki ölte meg Kennedyt?” Ez a kérdés áll most ismét egy amerikai lap, a Sceptic borítólapján. Sorozatunkat a Kaliforniában megjelenő folyóirat különszámának alapján állítottuk össze. „ Mondhatja-e elnök úr ? Bár majdnem tizennégy év telt el a verőfényes dallasi 1963. november 22-e óta, még most is majdnem mindenki emlékszik a gyilkosságra. Elnökök jöttek és mentek, az USA átélte a vietnami háborút, tömegméretű zavargásokon, sok változáson ment keresztül, a tragikus nap azonban nem törlődött ki az emberek emlékezetéből. Kennedy elnök nyitott gépkocsin hajtott, s a tömeg örvendező kiáltásokkal köszöntötte. Kanyar, még egy kanyar, az autó elhaladt egy magas épület mellett és lassan közeledett a fűvel és bozóttal benőtt vasúti töltés alatt átvezető alagúthoz. Texas állam kormányzójának felesége mosolyogva így szólt a vendéghez: „Elnök úr, nem mondhatja, hogy Dallasban nem szeretik önt...” Ezután azonban éles csattanás hallatszott és egyetlen szempillantás alatt megváltozott minden... Azokat a gonosz szellemeket, amelyek John Fitzgerald Kennedy meggyilkolása után „kitörtek a palackból”, sehogy sem sikerült megfékezni. A gyilkosság körülményeivel kapcsolatos kételyeket sem sikerült elnémítani. A hivatalos verzió gyengéi A Warren vezette különbizottság verdiktje az volt, hogy egy Lee Harvey Oswald nevű, lelkileg kiegyensúlyozatlan fiatalember egymaga cselekedett, ölte meg Kennedy elnököt és sebesítette meg súlyosan Connallyt, Texas állam kormányzóját — csupán azért, hogy két nappal később egy másik, szintén magányos és lelkileg kiegyensúlyozatlan gyilkos, Jack Ruby golyójától haljon meg. Ez a változat több kérdést tett fel, mint amennyire választ adott. Két évvel azután, hogy közzétették a bizottság munkájának eredményét — egy terjedelmes jelentést, 26 kötetnyi okmányt és 25 ezer tanú vallomását — a közvéleménykutatások megállapították, hogy az amerikaiak majd kétharmad része nem hiszi el a Warrenbizottság következtetéseit. Nemcsak az egyszerű amerikaiaknak voltak kétségeik. Johnson elnök meg volt győződve arról, hogy elődje összesküvés áldozatául esett. John Connally a nyilvánosság előtt kijelentette: nem hiszi el a bizottságnak azt a következtetését, amely szerint az őt megsebző golyó ugyanaz volt, mint amely az elnök torkát átfúrta. Még a bizottság tagjai közül sem volt mindenki meggyőződve a következtetések helyességéről. Thomas H. de Boggs, louisianai képviselő, a bizottság egyik tagja, anynyira nem értett egyet a jelentés sok megállapításával, hogy közölni akarta a „különvéleményéhez ragaszkodó kisebbség” álláspontját. Ettől a szándékától csak akkor állt el, amikor a bizottság beleegyezett abba, hogy a jelentésben levő sok adat elé — amelyet eleinte feltétlenül hitelesnek tüntettek fel — a „valószínűleg” szót tegye. Egy másik tag, a néhai Richard B. Russel szenátor így nyilatkozott 1970-ben: „Én sohasem hittem, hogy Oswald tanácsadók és felbújtók nélkül követte el a gyilkosságot. Túlságosan sok minden ébreszt bennem kétséget azzal kapcsolatban, hogy ő mindent teljesen önállóan tervezett ki”. Végül ott voltak a gyilkosság tanúi. 52-en közülük kitartottak amellett, hogy a végzetes lövésen kívül legalább néhány a vasúti töltés irányából találta el szemből Kennedyt. A bizottság azonban semmibe vette ezeket a vallomásokat. Nem meglepő tehát, hogy a Warren-bizottság jelentése alapos kételyeket keltett. Néhány év alatt 26 könyv és sok cikk jelent meg, amely bírálta azt a következtetést, hogy Oswald magányosan cselekedett. A Warren-bizottság jelentésében levő sok képtelenség 1967-re annyira nyilvánvalóvá vált, a közvélemény felháborodása pedig annyira fokozódott, hogy egy képviselőcsoport új vizsgálat indítását szorgalmazta. Film, amely bizonyít A Warren-bizottság bírálói most újra támadnak. Új, tökéletes nyomozási technikával felszerelve és az információkhoz való hozzájutásra vonatkozó törvények alapján újabb bizonyítékokat ástak ki arról, hogy összeesküvés létezett — olyan összeesküvés, amelybe Lee Harvey Oswald nem keveredett bele. Henry Gonzales, a képviselőház tagja, határozattervezetet terjesztett be, amely a gyilkosság kongresszusi kivizsgálását követelte. Az ezt a követelést tartalmazó petíciót csupán az Egyesült Államok nyugati partvidékén 250 ezren írták alá. A Zapruder nevű amatőr filmes által felvett és régóta elfektetett filmről titokban készített másolatot — amely megmutatja, hogy a Kennedyt fején találó golyótól az elnök nagy erővel hátrahanyatlott — kétszer is sugározták a televízióban. És talán legnevezetesebb az a körülmény, hogy, mint ez hiteles forrásból ismeretessé vált, az igazságügyi minisztérium teljesen titokban megkezdte Oswald múltjának kivizsgálását. Azelőtt olyan hírek keringtek, hogy Oswald egy, sőt több amerikai hírszerző hivatal ügynöke volt. Most ezek a hírek kezdenek igazolódni. (Folytatása következik) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1977. AUGUSZTUS 2. KÖZÉLETÜNK HÍRES FOGADÁS A SVÁJCI NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÓL Dr. René Stoudmann, Svájc budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett dr. Bakos Zsigmond könnyűipari államtitkár, Madarasi Attila pénzügyi államtitkár, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes. ÜDVÖZLŐ TAVIRAT Svájc nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Kurt Fuglernek, a Svájci Államszövetség elnökének. KÁDÁR JÁNOS megkezdte szabadságát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára megkezdte rendes évi szabadságát. KINEVEZÉS Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke augusztus 1-i hatállyal dr. Kocsis Mihály vegyészmérnököt a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettesévé kinevezte. FOGADÁS A KÍNAI NAGYKÖVETSÉGEN Mu Hui-min, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja hétfőn este a nagykövetségen fogadást adott a kínai népi felszabadító hadsereg alapításának 50. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent Tóth Tibor vezérőrnagy, vezérkari főnökhelyettes, a Magyar Néphadsereg több tábornoka és tisztje, a Külügyminisztérium képviselői, ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, katonai és légügyi attasék. Elhunyt Csikós Imre Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Csikós Imre elvtárs, nyugalmazott rendőr őrnagy, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munka Érdemrend arany fokozata és több más kitüntetés tulajdonosa 1977. július 29-én, 79 éves korában elhunyt. Temetése 1977. augusztus 3-án 14 órakor lesz a hajdúböszörményi Köztemető I. osztályú ravatalozójából. MSZMP városi bizottsága, Hajdúböszörmény Csikós Imre 1898-ban született Hajdúböszörményben. Szegényparaszti család gyermekeként a cipész szakmában tanult mesterséget. 1919-ben a Magyar Tanácsköztársasághoz csatlakozott, és mint vöröskatona, fegyverrel védte a proletárhatalmat. A Tanácsköztársaság leverése után cipészsegédként helyezkedett el Debrecenben. Itt került kapcsolatba a munkásmozgalommal. Először a Bőripari Szakszervezetben tevékenykedett, majd tagja lett az illegális kommunista pártnak is. 1944 őszén aktív szervezője volt Hajdúböszörményben a Kommunista Párt helyi szervezetének. 1945-től a hajdúböszörményi, majd később a püspökladányi rendőrkapitányság vezetője lett. E funkciót látta el 1952-ig, nyugdíjaztatásáig. 1956 novemberében az ellenforradalom elleni harc idején részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezésében Hajdúböszörményben. Az azóta eltelt időszakban is a párt aktív harcosaként tevékenykedett. Tagja volt az MSZMP Hajdúböszörmény városi Bizottságának is. Több évtizedes munkásságával kivívta Hajdúböszörmény kommunistáinak, és egész lakosságának tiszteletét, megbecsülését. Emlékét kegyelettel megőrizzük! • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke vasárnap hazaérkezett Szovjetunióból, ahol az SZKP Központi Bizottságának meghívására szabadságát töltötte. Didier Ratsiraka madagaszkári koitdnaidgi elnök Déli rá Rakatoarijama alezredes személyében kinevette a Ramig új miniszterelnökét, valamint nyilvánosságra hozta a legfelsőbb forradalmi tanács tagjainak névsorát. A tanácsban ránt ven valamennyi, a forradalom védelmére alakult nemzeti front keretében egyesült politikai párt vezetője. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke megválasztása alkalmából táviratban üdvözölte Nilam Szandzsiva Reddit, India új köztársasági elnökét. Keddi választáviratban köszönte meg a jókívánságokat. Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának meghívására szombaton este Bukarestbe érkezett Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára. Carrillót az otopeni repülőtéren Ilie Verdet, az RKP KB titkára, a Politikai Végrehajtó Bizottság póttagja fogadta. Julim Nyertre tanzániai elnök vasárnapi napi hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. A tanzániai elnök Washingtonban James Garter amerikai elnökkel a dél-afrikai helyzetről tárgyal, Anvar Szadat egyiptomi elnök serint egy jövendő genfi békekonferencia előtt meg kell teremteni a palesztin—-jordán államszövetség alapjait. Miután Izrael ellenzi a Palesztin Felszabadítási Szervezet részvételét a konferencián, „lehet más lehetőségeket találni" a palesztin képviseletre — mondotta Szadolt az amerikai ABC hálózatban vasárnap sugárzott nyilatkozatában. Belgrádban hivatalosan bejelentették, hogy Joszip Broz Tito államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke Kim Ir Szennek, a Koreai Munkapárt KB főtitkárának, a KNDK elnökének meghívására augusztus második felében hivatalos baráti látogatásra a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazik. A namíbiai népi felszabadító hadsereg sikeres katonai hadműveletet hajtott végre a dél-afrikai megszálló csapatok ellen. A dél-nyugat afrikai népi szervezet (SWAPO) most közzétett jelentése szerint májusban és júniusban a namíbiai hazafiak megölték az ellenfél 150 katonáját, kilőttek 25 páncélozott szállító járművet, 3 katonai tehergépkocsit és jelentős mennyiségű lőfegyvert zsákmányoltak. 40 évvel ezelőtt alakult meg a Horvát Kommunista Párt. Az évfordulóról Jugoszláviában ünnepélyesen megemlékeztek. A KGST mezőgazdasági állandó bizottsága 46. ülését 1977. július 26—28. között tartotta Moszkvában. Az ülésen részt vett Bugária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió küldöttsége. Az ülésen részt vett Jugoszlávia, megfigyelőként pedig a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői. A különböző közel-keleti országokban — menekülttáborokban és szükségtelepüléseken — élő palesztinok szociális és egészségügyi helyzetéről tárgyalnak Ammanban a Palesztinai Felszabadítási Szervezet, valamint a menekülttáborok közigazgatási képviselői. A küldöttek egyetértenek abban, hogy javítani kell a palesztin menekültek egészségügyi ellátásának, illetve foglalkoztatásának helyzetén.