Hajdú-Bihari Napló, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
(fjí Ajtít&) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. ÉVFOLYAM 51. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR 1978. III. 1., SZERDA II MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Volt, van és lesz? Ha a nyolcórás napi műszak teljesítményét száz százalékosnak veszszük — s ez jóindulatú feltételezés —, akkor a napi 10 órás műszakban dolgozó ember teljesítménye 85, a 12 órás műszakban dolgozóé már csak 75 százalékos. A két, illetve négy túlórával meghosszabbított műszakért természetesen tisztes túlóradíj jár. Ezt is bekalkulálva a képlet így fest: minél több a túlóra, annál magasabb a bér, és annál alacsonyabb a teljesítmény. Erre az összefüggésre nem magyar, hanem francia kutatók hívták fel a figyelmet. Lengyel kutatók viszont szoros összefüggést mutattak ki a túlórák számának nö-vekedése és a munkahelyi balesetek száma között. A teljesen automatizált munkák kivételével, a túlórában végzett munka eredménye lényegesen kisebb, mint a rendes munkaidő alatt elérhető eredmény. Nyilvánvaló: az ember nem képes napi 12—13 órát azonos intenzitással, azonos hatékonysággal végigdolgozni. Mondom: nyilvánvaló ... Legalábbis a külföldi szakirodalom szerint... Mert ilyen természetű hazai vizsgálatok után hiába is kutatna az ember. Nincsenek. Holott az is nyilvánvaló, hogy az iménti megállapítások nemcsak a francia vagy a lengyel iparra jellemzőek. Nálunk a túlóra a világ legtermészetesebb jelenségei közé tartozik; afféle előre tervezett „kapacitástartalék”, olyan szükséges rossz, amely ellen legfeljebb zsurnalisztikai eszközökkel, módszerekkel emelünk szót, ám a valóságos okok vizsgálatával, elemzésével nem sokat törődünk. Túlóra volt, van és lesz ... A túlóra rossz üzlet a munkaadó számára. És nem jó a munkásoknak sem. Nemcsak a nagyobb elfáradás, a nagyobb balesetveszély miatt, hanem mert a rendszeres túlmunka érthető módon zavarja az ember biológiai és társadalmi életét. És mégis: a túlóra, nemcsak a munkáltató által előre betervezett „kapacitásbővítés”, hanem a munkavállaló által is szívesen vett keresetnövelési lehetőség. Előállhat ezért a furcsa helyzet: miközben a szakszervezet harcol a mértéktelen túlórázás ellen, hivatkozva a munkások érdekeire, közben könnyen szembetalálhatja magát éppen azokkal, akiknek az érdekeit védi. S mert ez cseppet sem kívánatos állapot, talán érdemes lenne a szakszervezetnek belevágnia a nagy feladatba, sokoldalúan és részletesen elemezni, hogy a túlórázás miért is tartozik gazdasági életünk szűnni nem akaró, káros jelenségei közé. Vértes Csaba Folytatja munkáját a KB-titkárok budapesti tanácskozása A szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozása kedden folytatta munkáját. A szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozásán részt vevő küldöttségek tiszteletére kedden ünnepi estet rendeztek a Várszínházban. A nagy tetszést aratott műsorban kiváló magyar ének- és táncegyüttesek léptek fel. (MTI) Kertbarátok fóruma A Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottsága, valamint a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a kertbarátok és kistenyésztők szövetségével együtt fórumot szervezett a Bartók Teremben. Dr. Géczi László, a társadalmi szövetség elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Tóth Pál, a megyei tanács csoportvezetője mondott bevezetőt a házikerti termelés és a felvásárlás összehangolásáról. Ezt követően a ZÖLDÉRT és a MÉSZÖV munkatársai ismertették az ez évi terveket, majd a megjelent kertbarátok és kistenyésztők kérdéseire válaszoltak az illetékesek. Jogtudat és jogpropaganda Dr. Varga József előadása Debrecenben Február 28-án Debrecenben, a Déri Múzeum nagytermében dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője előadást tartott a Magyar Jogászszövetség Hajdú-Bihar megyei szervezetének, a Házi Jogtanácsadó szerkesztőségének, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának, a Hazafias Népfront megyei bizottságának és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete jogi szakosztályának közös szervezésében. A rendezvényen megjelent Fülöp János, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára és dr. Albertit Béláné, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára. Dr. Kolozsvári Lajos, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-titkára, a Magyar Jogászszövetség megyei szervezetének elnöke megnyitójában a jogpropaganda fontosságát hangsúlyozta. Dr. Varga József Jogtudat és jogpropaganda című előadásában többek között a következőket mondotta: — A jogpropaganda ma a közérdeklődés homlokterében van. Állampolgáraink nem kellően vagy egyáltalán nem ismerik azokat a szabályokat, rendelkezéseket, amelyek állampolgárságukból, munkavállalói szerepkörükből, a közügyekben való részvételükből következően indokolt és célszerű lenne. A jogi ismeretek terjesztésével, a jogpropagandával többet kell foglalkozni: a párt XI. kongresszusa fontos feladatként határozta meg az állami szerveknek, de egyben a társadalmi szerveknek is, hogy növelni kell a közérthető jogi propagandát. Pozitív vonása az elmúlt időszaknak, hogy a jogi ismeretterjesztés folyamatosan és állandóan napirenden van. Örvendetes az is, hogy az elmúlt időszakban sok új megoldási forma, módszer jött létre — akár a jogsegélyszolgálatra, az ügyfélszolgálati irodákra, a jogi fórumokra, a Házi Jogtanácsadóra gondolok, és a példákat még sorolhatnám. Pozitív az is, hogy bizonyos szemléletváltozás kezd alakulni a társadalomban a jog megértetése, a joggal való azonosulás szempontjából. Végül azt is a pozitív mozzanatok közé kell sorolni, hogy sokan, egyre többen szívesen vállalják a jogi ismeretterjesztő, a jogpropaganda munkát. Kissé leegyszerűsítve a lakosság jogszabályismerete három megközelítésből érdemel figyelmet. Az egyik nézőpont a jogszabályoknak a társadalomban betöltött szerepe , a jog szervesen kapcsolódik, illetőleg kell hogy kapcsoljuk a szocialista demokrácia egész intézményrendszeréhez, vagyis a közéletiséghez. A második nézőpont a lakosság nézőpontja — abból alapvetően, hogy azonosuljon saját jogával és a jog önkéntes követése minél szélesebb körben valósuljon meg! És végül a harmadik megközelítése az ismeretterjesztésben részt vevő szervezetek nézőpontja — ide sorolva az állami és társadalmi szerveket egyaránt. A jogpropaganda tartalma és lényege: a jognak és szabályainak céltudatos, tervszerű hirdetése, terjesztése, elfogadtatása és netán megkedveltetése. Mai ismeretterjesztésünk leszűkített, részben vagy kis részben jogi tanácsadás, majd hogy nem ügyvédi tevékenység, majd hogy nem ügyfélszolgálati tevékenység. A mai felfogás nem vonja a jogpropaganda, a jogi ismeretterjesztés témakörébe például azt a típusú tevékenységet, melyet államigazgatási ügyek megelőzésének nevezünk. Nem sorolja ide például a jogszabálytervezetek társadalmi vitáját. Mai jogi ismeretterjesztésünk és propagandánk jogon belül magyarázza a jogot. Kissé leegyszerűsítve indokoltnak és szükségesnek tartom, hogy az úgynevezett mögöttes viszonyokat is mutassuk be a jogi ismeretterjesztő munkában, s azt is, hogy milyen politikai célokat szolgál a jogszabály. A mai felfogás a formákat egy kicsit leszűkíti, például nem sorolja ide a falugyűlést vagy a tanácsülést. Szélesebb összefüggésben kell szemlélnünk ezt a tevékenységet. Megjegyzem, hogy én a jogpropaganda vagy jogi ismeretterjesztés kifejezést sem tartom a legszerencsésebbnek, véleményem szerint legjobban fejezné ki tartalmában azt, amire gondolunk, és amit csinálnunk kellene, az állampolgári ismeretek vagy esetleg az állampolgári és jogi ismeretek megjelölés. Az állampolgári és jogi ismeretterjesztés jelenleg bizonyos fordulóponthoz érkezik. Az elmúlt években mennyiségi szemlélet érvényesült. Az elkövetkezendő időszakban a mennyiségi helyett a minőségi fejlesztésre kell a figyelmet fordítani. Gáspár Sándor fogadta a Szakszervezeti Világszövetség elnökét Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára kedden fogadta a Budapesten tartózkodó Enrique Pastorinót, a Szakszervezeti Világszövetség elnökét. Megbeszélést folytattak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint az áprilisban Prágában sorra kerülő IX. szakszervezeti világkongresszus előkészületeiről. (MTI) Óvoda társadalmi összefogásból , társadalmi összefogással Február 28-án, tegnap délelőtt 11 órakor adták át Debrecen legújabb óvodáját, a társadalmi összefogásból épült Faragó utcai, kétszáz személyes intézményt. A kedves, meleg hangulatú ünnepségen részt vettek többek között Pataki György, az MSZMP városi bizottságának titkára, dr. Ács István, a Debrecen megyei városi Tanács elnöke, Bánsági Csaba, a KISZ városi bizottságának első titkára, továbbá a Hazafias Népfront, a Pedagógusok Szakszervezete, az óvodák képviselői. Megnyitóbeszédet dr. Ács István mondott. — Az óvodaátadási ünnepségek az utóbbi években egyre gyakoribbak — mondotta. — Talán emiatt nem is érezzük igazában egy-egy ilyen alkalom valódi jelentőségét. Pedig nem szabad könnyen átfutni az ilyen események fölött még akkor sem, ha az elmúlt időben örvendetesen többször volt is benne részünk. Egy-egy ilyen óvoda létrehozása több száz ember teremtő munkájának, alkotó fantáziájának az eredménye — és ez is megérdemli a köszöntést. Ez az intézmény pedig még inkább a közös erőfeszítés gyümölcse, hiszen az óvoda megépítésének anyagi alapját az a társadalmi összefogás, megajánlás tette lehetővé, amely az „Egy nap az óvodákért” mozgalom keretében jött létre. Ez a kétszáz személyes óvoda tehát valóban a közösség óvodája, azé a közösségé, amely nemcsak érzi a jövő nemzedék nevelésében reá háruló feladatokat, hanem segíteni akar annak megvalósításában, a társadalom e téren jelentkező gondjainak enyhítésében. És ezt nemcsak a létrejött óvoda sok millió forintos értéke miatt jó tudni, hanem sokkal inkább amiatt, hogy társadalmunk, városunk lakossága ilyen összefogásra, ilyen megértő segítőkészségre képes. Dr. Ács István ezután a mozgalom további feladatairól beszélt. Arról egyebek között, hogy ebben az ötéves tervben 1500 óvodai helyet szeretnénk társadalmi összefogással létrehozni. Eddig 350 hely már elkészült, 992 megépítésének pénzügyi fedezete is biztosítva van. Szükséges azon ,ban, hogy megteremtsék a még hiányzó 158 hely pénzügyi alapját, hogy ily módon, az állami erőforrásból megépülő kétezer óvodai hellyel együtt, 1980-ra az ú óvodás korú gyermekek 92 százalékát óvodai nevelésben részesíthessék. — Ezért az „Egy nap az óvodáért” mozgalom meg- hirdető szerveinek, a szak- szervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak, az üzemek- nek és Debrecen lakosai- nak további önzetlen segít-ségére van szükség, hogy ebben a fontos társadalom- politikai ügyben elérjük ki- tűzött céljainkat — folytat gta a tanácselnök. Ezt követően — az új in- t tézmény dolgozóit köszönt- t ve — dr. Ács István képlejjesen átadta az óvodát Da- Iróczi Lajosnénak, a Faragó utcai óvoda vezetőjének.