Hajdú-Bihari Napló, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

(fjí Ajtít&) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. ÉVFOLYAM 51. SZÁM­ÁRA: 80 FILLÉR 1978. III. 1., SZERDA II MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HA­JDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Volt, van és lesz? Ha a nyolcórás napi műszak teljesítményét száz százalékosnak vesz­­szük — s ez jóindulatú feltételezés —, akkor a napi 10 órás műszakban dolgozó ember teljesít­ménye 85, a 12 órás mű­szakban dolgozóé már csak 75 százalékos. A két, illetve négy túlórá­val meghosszabbított mű­szakért természetesen tisztes túlóradíj jár. Ezt is bekalkulálva a kép­let így fest: minél több a túlóra, annál maga­sabb a bér, és annál ala­csonyabb a teljesítmény. Erre az összefüggésre nem magyar, hanem francia kutatók hívták fel a figyelmet. Lengyel kutatók viszont szoros összefüggést mutattak ki a túlórák számának nö-­­­vekedése és a munkahe­lyi balesetek száma kö­­­­zött. A teljesen automatizált munkák kivételével, a túlórában végzett mun­ka eredménye lényege­sen kisebb, mint a ren­des munkaidő alatt elér­hető eredmény. Nyilván­való: az ember nem ké­pes napi 12—13 órát azonos intenzitással, azo­nos hatékonysággal vé­gigdolgozni. Mondom: nyilvánvaló ... Legalább­is a külföldi szakiroda­­lom szerint... Mert ilyen természetű hazai vizsgá­latok után hiába is ku­tatna az ember. Nincse­nek. Holott az is nyil­vánvaló, hogy az iménti megállapítások nemcsak a francia vagy a lengyel iparra jellemzőek. Nálunk a túlóra a vi­lág legtermészetesebb je­lenségei közé tartozik; afféle előre tervezett „kapacitástartalék”, olyan szükséges rossz, amely ellen legfeljebb zsurnalisztikai eszközök­kel, módszerekkel eme­lünk szót, ám a valósá­gos okok vizsgálatával, elemzésével nem sokat törődünk. Túlóra volt, van és lesz ... A túlóra rossz üzlet a munkaadó számára. És nem jó a munkásoknak sem. Nemcsak a nagyobb elfáradás, a nagyobb bal­esetveszély miatt, hanem mert a rendszeres túl­munka érthető módon zavarja az ember bioló­giai és társadalmi éle­tét. És mégis: a túlóra, nemcsak a munkáltató által előre betervezett „kapacitásbővítés”, ha­nem a munkavállaló ál­tal is szívesen vett kere­setnövelési lehetőség. Előállhat ezért a fur­csa helyzet: miközben a szakszervezet harcol a mértéktelen túlórázás el­len, hivatkozva a mun­kások érdekeire, közben könnyen szembetalál­hatja magát éppen azok­kal, akiknek az érdekeit védi. S mert ez cseppet sem kívánatos állapot, talán érdemes lenne a szakszervezetnek bele­vágnia a nagy feladatba, sokoldalúan és részlete­sen elemezni, hogy a túlórázás miért is tarto­zik gazdasági életünk szűnni nem akaró, káros jelenségei közé. Vértes Csaba Folytatja munkáját a KB-titkárok budapesti tanácskozása A szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozása kedden folytatta mun­káját. A szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozásán részt vevő küldöttsé­gek tiszteletére kedden ünnepi estet rendeztek a Várszín­házban. A nagy tetszést aratott műsorban kiváló magyar ének- és táncegyüttesek léptek fel. (MTI) Kertbarátok fóruma A Hazafias Népfront Haj­­dú-Bihar megyei Bizottsága, valamint a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya a kertbará­tok és kistenyésztők szövet­ségével együtt fórumot szer­vezett a Bartók Teremben. Dr. Géczi László, a társa­dalmi szövetség elnöke üd­vözölte a megjelenteket, majd Tóth Pál, a megyei ta­nács csoportvezetője mon­dott bevezetőt a házikerti termelés és a felvásárlás összehangolásáról. Ezt köve­tően a ZÖLDÉRT és a MÉ­SZÖV munkatársai ismertet­ték az ez évi terveket, majd a megjelent kertbarátok és kistenyésztők kérdéseire vá­laszoltak az illetékesek. Jogtudat és jogpropaganda Dr. Varga József előadása Debrecenben Február 28-án Debrecenben, a Déri Múzeum nagytermében dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője előadást tartott a Magyar Jogászszövetség Hajdú-Bihar megyei szervezeté­nek, a Házi Jogtanácsadó szerkesztőségének, a Köz­­alkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságá­nak, a Hazafias Népfront megyei bizottságának és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szer­vezete jogi szakosztályának közös szervezésében. A rendezvényen megjelent Fülöp János, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizott­ságának titkára és dr. Al­bertit Béláné, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar me­gyei Bizottságának titkára. Dr. Kolozsvári Lajos, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-titkára, a Magyar Jo­gászszövetség megyei szerve­zetének elnöke megnyitójá­ban a jogpropaganda fontos­ságát hangsúlyozta. Dr. Varga József Jogtudat és jogpropaganda című elő­adásában többek között a kö­vetkezőket mondotta: — A jogpropaganda ma a közérdeklődés homlokterében van. Állampolgáraink nem kellően vagy egyáltalán nem ismerik azokat a szabályokat, rendelkezéseket, amelyek ál­lampolgárságukból, munka­­vállalói szerepkörükből, a közügyekben való részvéte­lükből következően indokolt és célszerű lenne. A jogi is­meretek terjesztésével, a jog­­propagandával többet kell foglalkozni: a párt XI. kong­resszusa fontos feladatként határozta meg az állami szer­veknek, de egyben a társa­dalmi szerveknek is, hogy növelni kell a közérthető jo­gi propagandát. Pozitív vonása az elmúlt időszaknak, hogy a jogi is­meretterjesztés folyamatosan és állandóan napirenden van. Örvendetes az is, hogy az el­múlt időszakban sok új meg­oldási forma, módszer jött létre — akár a jogsegélyszol­gálatra, az ügyfélszolgálati irodákra, a jogi fórumokra, a Házi Jogtanácsadóra gondo­lok, és a példákat még sorol­hatnám. Pozitív az is, hogy bizonyos szemléletváltozás kezd alakulni a társadalom­ban a jog megértetése, a jog­gal való azonosulás szem­pontjából. Végül azt is a po­zitív mozzanatok közé kell sorolni, hogy sokan, egyre többen szívesen vállalják a jogi ismeretterjesztő, a jog­­propaganda munkát. Kissé leegyszerűsítve a la­kosság jogszabályismerete három megközelítésből érde­mel figyelmet. Az egyik né­zőpont a jogszabályoknak a társadalomban betöltött szerepe , a jog szervesen kapcsolódik, illetőleg kell hogy kapcsoljuk a szocialista demokrácia egész intézmény­­rendszeréhez, vagyis a köz­­életiséghez. A második néző­pont a lakosság nézőpontja — abból alapvetően, hogy azonosuljon saját jogával és a jog önkéntes követése mi­nél szélesebb körben való­suljon meg! És végül a har­madik megközelítése az is­meretterjesztésben részt ve­vő szervezetek nézőpontja — ide sorolva az állami és tár­sadalmi szerveket egyaránt. A jogpropaganda tartalma és lényege: a jognak és sza­bályainak céltudatos, terv­szerű hirdetése, terjesztése, elfogadtatása­­ és netán megkedvelte­tése. Mai ismeretterjesztésünk leszűkített, részben vagy kis részben jogi tanácsadás, majd hogy nem ügyvédi te­vékenység, majd hogy nem ügyfélszolgálati tevékenység. A mai felfogás nem vonja a jogpropaganda, a jogi isme­retterjesztés témakörébe pél­dául azt a típusú tevékeny­séget, melyet államigazgatási ügyek megelőzésének neve­zünk. Nem sorolja ide pél­dául a jogszabálytervezetek társadalmi vitáját. Mai jogi ismeretterjesztésünk és pro­pagandánk jogon belül ma­gyarázza a jogot. Kissé le­egyszerűsítve indokoltnak és szükségesnek tartom, hogy az úgynevezett mögöttes viszo­nyokat is mutassuk be a jo­gi ismeretterjesztő munká­ban, s azt is, hogy milyen po­litikai célokat szolgál a jog­szabály. A mai felfogás a for­mákat egy kicsit leszűkíti, például nem sorolja ide a falugyűlést vagy a tanács­ülést. Szélesebb összefüggésben kell szemlélnünk ezt a tevé­kenységet. Megjegyzem, hogy én a jogpropaganda vagy jo­gi ismeretterjesztés kifejezést sem tartom a legszerencsé­sebbnek, véleményem sze­rint legjobban fejezné ki tar­talmában azt, amire gondo­lunk, és amit csinálnunk kel­lene, az állampolgári isme­retek vagy esetleg az állam­­polgári és jogi ismeretek megjelölés. Az állampolgári és jogi is­meretterjesztés jelenleg bi­zonyos fordulóponthoz érke­zik. Az elmúlt években mennyiségi szemlélet érvé­nyesült. Az elkövetkezendő időszakban a mennyiségi he­lyett a minőségi fejlesztésre kell a figyelmet fordítani. Gáspár Sándor fogadta a Szakszervezeti Világszövetség elnökét Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára kedden fogadta a Bu­dapesten tartózkodó Enrique Pastorinót, a Szakszervezeti Világszövetség elnökét. Megbeszélést folytattak a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, vala­mint az áprilisban Prágában sorra kerülő IX. szakszervezeti világkongresszus előkészületeiről. (MTI) Óvoda társadalmi összefogásból , társadalmi összefogással Február 28-án, tegnap délelőtt 11 órakor adták át Debrecen legújabb óvodá­ját, a társadalmi összefo­gásból épült Faragó utcai, kétszáz személyes intéz­ményt. A kedves, meleg hangu­latú ünnepségen részt vet­tek többek között Pataki György, az MSZMP városi bizottságának titkára, dr. Ács István, a Debrecen me­gyei városi Tanács elnöke, Bánsági Csaba, a KISZ vá­rosi bizottságának első tit­kára, továbbá a­­ Hazafias Népfront, a Pedagógusok Szakszervezete, az óvodák képviselői. Megnyitóbeszédet dr. Ács István mondott. — Az óvodaátadási ün­nepségek az utóbbi évek­ben egyre gyakoribbak — mondotta. — Talán emiatt nem is érezzük igazában egy-egy ilyen alkalom va­lódi jelentőségét. Pedig nem szabad könnyen át­futni az ilyen események fölött még akkor sem, ha az elmúlt időben örvende­tesen többször volt is ben­ne részünk. Egy-egy ilyen óvoda létrehozása több száz ember teremtő munká­jának, alkotó fantáziájának az eredménye — és ez is megérdemli a köszöntést. Ez az intézmény pedig még inkább a közös erőfeszítés gyümölcse, hiszen az óvoda megépítésének anyagi alap­ját az a társadalmi összefo­­gás, megajánlás tette lehe­tővé, amely az „Egy nap az óvodákért” mozgalom kere­tében jött létre. Ez a két­száz személyes óvoda tehát valóban a közösség óvodá­ja, azé a közösségé, amely nemcsak érzi a jövő nem­zedék nevelésében reá há­ruló feladatokat, hanem se­gíteni akar annak megvaló­sításában, a társadalom e téren jelentkező gondjai­nak enyhítésében. És ezt nemcsak a létrejött óvoda sok millió forintos értéke miatt jó tudni, hanem sokkal inkább amiatt, hogy társadalmunk, városunk la­kossága ilyen összefogásra, ilyen megértő segítőkész­ségre képes. Dr. Ács István ezután a mozgalom további felada­tairól beszélt. Arról egye­bek között, hogy ebben az ötéves tervben 1500 óvodai helyet szeretnénk társadal­mi összefogással létrehozni. Eddig 350 hely már elké­szült, 992 megépítésének pénzügyi fedezete is bizto­­­­sítva van. Szükséges azon­ ,­ban, hogy megteremtsék a még hiányzó 158 hely pénz­ügyi alapját, hogy ily mó­don, az állami erőforrásból megépülő kétezer óvodai hellyel együtt, 1980-ra az ú­ óvodás korú gyermekek 92 százalékát óvodai nevelés­ben részesíthessék. — Ezért az „Egy nap az óvodáért” mozgalom meg-­­ hirdető szerveinek, a szak-­­ szervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak, az üzemek-­­ nek és Debrecen lakosai-­­ nak további önzetlen segít-­­­ségére van szükség, hogy­­ ebben a fontos társadalom-­­ politikai ügyben elérjük ki-­­ tűzött céljainkat — folytat­ g­ta a tanácselnök. Ezt követően — az új in- t tézmény dolgozóit köszönt- t ve — dr. Ács István képle­­jj­­esen átadta az óvodát Da- I­róczi Lajosnén­ak, a Faragó­­ utcai óvoda vezetőjének.

Next