Hajdú-Bihari Napló, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
Egy hét a világpolitikában HÉTFŐ: Kádár János fogadta Banes portugál köztársasági elnököt. Közös közleményt fogadtak el a magyar—portugál tárgyalások végén — Washingtonban Szadat és Begin aláírta a különbéke-megállapodást — Gromiko szovjet külügyminiszter befejezte damaszkuszi látogatását. KEDD: Elhalasztották Giscard d’Estaing moszkvai útját — az OPEC tagországai 9 százalékkal emelték az olajárakat — Moszkvában összeült a KGST végrehajtó bizottsága. SZERDA: Megbukott az angol kormány, május 3-ára tűzték ki az új választásokat — A különbéke-megállapodás elutasításáról Bagdadban tárgyalnak 19 ország miniszterei, de a palesztinok, szírek és irakiak kivonultak az ülésről. CSÜTÖRTÖK: Az eredetileg megjelölt napon nem kezdődhettek meg a vietnami—kínai tárgyalások, mert Peking nem küldte el képviselőit Hanoiba — Szadat Bonnba érkezett, hogy az NSZK által Egyiptomnak nyújtandó gazdasági segítségről tárgyaljon — Bemutatkozott az olasz parlament előtt Andreotti kormánya. PÉNTEK: A washingtoni kongresszus tagjai titkos megegyezéseket gyanítanak Izrael és az USA között — Londonban bombamerénylet áldozata lett a konzervatív párt egyik vezetője, az „árnyék-kormány”-ban az északír ügyek felelőse — Megegyezés Kuvaitban Észak- és Dél-Jemen államfői között a két ország egyesítéséről. SZOMBAT: Befejeződött a népszavazás Iránban az iszlám köztársaság megalakításáról . Ülésezik Rómában az olasz, Brüsszelben a belga kommunisták kongresszusa. A nemzetközi élet eseményeinek értékelésében, a bonyolult világ új jelenségei közt segít eligazodni az MSZMP Központi Bizottságának március 28-i üléséről kiadott közlemény, amely összegezte a párt álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekben is. A hét elején aláírták Washingtonban az egyiptomi— izraeli különbéke-megállapodást. Vajon ez képes lesz megszüntetni a feszültséget a Közel-Keleten? Iránban megrendezték a népszavazást az iszlám köztársaság megteremtéséről. Mi lehet ennek a tartalma? Az angol kormány megbukott, az alsóház bizalmatlanságot szavazott, az új választásokat május 3-ra írták ki. Az olasz kormányválság nem ért véget azzal, hogy Andreotti a képviselőház elé állt bukásra ítélt új kormányával. Mi a közös és mi az eltérő a két ország kormányválságában ? Képes-e megszüntetni a feszültséget a Közel- Keleten az egyiptomiizraeli különbéke-megállapodás? Nézzük a tényeket: az arab világban és a közel-keleti térségben vajmi kevesen vállalkoztak Szadat védelmére, annál többen bírálták megalkuvó politikáját. A különbéke-megállapodást helyeslők sorát az ománi sejk nyitotta meg, a másik oldalon a palesztinok, az irakiak, a Pham Hien vietnami külügyminiszter-helyettes vezeti azt a tárgyaló csoportot, amely Kína képviselőivel tanácskozna a kapcsolatok normalizálásáról. Kína azonban még mindig nem vonta ki összes erőit Vietnamból szírek és a líbiaiak foglalnak a legkeményebben állást az elutasítás frontjában. Persze, s ezt már megszokhattuk, az „arab egységet” mindenáron keresők között a nyugattal és az imperializmussal szövetséges reakciós rendszerek képviselői is befolyásosak tudnak lenni: a bagdadi Békepalotában szerdán öszszeült 19 arab ország többsége csak enyhébb és főként politikai szankciók meghozatalára volt hajlandó. Emiatt a PFSZ küldöttsége, majd Szíria, Líbia és Irak delegációja egy időre ott is hagyta a tanácskozást... Amerikai lapjelentésekben egyre több szó esik arról, hogy milyen súlyos és kockázatos katonai kötelezettségeket vállalt az USA A főbenjáró bűncselekmények — így a háborús bűnök — elévüléséről tartott parlamenti vitában felszólalt Schmidt nyugatnémet kancellár és az elévülés ellen foglalt állást Izrael védelmére. Egy példa : Washington állítólag hajlandó katonai erővel felszámolni adott esetben egy Izrael elleni tengeri blokádot ... Se szeri, se száma az olyan közléseknek, amelyek az Egyesült Államok fegyverszállítási kötelezettségeiről szólnak. Az újdonság az, hogy az USA Egyiptomnak is rengeteg fegyvert ad, ennek ellensúlyozására egyrészt Izrael is több fegyverhez jut, másrészt külön amerikai— izraeli kiegészítő megállapodások Izraelnak olyan védelmet biztosítanak — hiába tiltakozott ez ellen már az egyiptomi miniszterelnök —, hogy az egy Egyiptom elleni amerikai—izraeli katonai szövetséggel egyenértékű. Ilyen körülmények között csak még helytállóbbnak tűnik az MSZMP Központi Bizottságának az az álláspontja, hogy az amerikai közvetítéssel megkötött egyiptomi-izraeli különbéke nem szünteti meg, ellenkezőleg, állandósítja a feszültséget a Közel-Keleten. Ami pedig a tényleges rendezés feltételeit illeti, az MSZMP Központi Bizottsága újra kifejtette: nélkülözhetetlenül szükséges az izraeli csapatok teljes kivonása a megszállt arab területekről, a Palesztinai arab nép törvényes jogainak helyreállítása, beleértve az önálló állam létesítésének jogát is. A tartós béke csak az összes érdekelt fél bevonásával folytatott tárgyalásokon teremthető meg, ahol a Palesztinai arab nép egyedüli törvényes képviselője csak a PFSZ lehet. Mi lehet az iráni iszlám köztársaság tartalma? Iránban népszavazást rendeztek az ország jövőbeni államformájáról. Az eredmény még nem ismeretes, de valószínű, hogy az „igen” elsöprő többségével fogják kikiáltani az iszlám köztársaságot. Ezzel végleg és jogszerűen megszűnik a monarchia, a császárság A Teheránból érkezett jelentések szerint a népszavazás rendben folyt le, annak ellenére, hogy korábban a kurd és más nemzeti kisebbségek, valamint egyes vallási csoportok, továbbá a fegyveres fedajinok a referendum bojkottjára szólítottak fel. Minden 16 évesnél idősebb iráni ál-Az OPEC-értekezletre Bécsbe érkezett Jamani szaúd-arábiai olajipari minisztert fogadta Bruno Kreisky osztrák kancellár (jobbra) fampolgárt az urnák elé hívtak, hozzávetőleg 16—20 millió embert... A politikai megfigyelők véleménye szerint Khomeini győzelmét hozza a népszavazás. De... sokasodnak a kérdések, hogy mire és hogyan használja fel az idős főpap újra megerősített politikai hatalmát? Az iráni köztársaság mohamedán vallási alapokra való helyezése a tőkés rendet szilárdítja-e meg? Tudnivaló ugyanis, hogy a Korán a magántulajdon szentségét mondja ki. Márpedig Irán népének földreformra van szüksége, a gazdasági rendet pedig meg kell szabadítani a császár uralma alatt kialakult korrupciótól, bürokráciától. Reza Pahlavi sah felülről engedélyezett „látszatforradalmi” reformtörekvései helyett igazi, nagy társadalmi és gazdasági reformokra van szükség. Az MSZMP Központi Bizottsága megállapította, hogy a magyar nép üdvözli az iráni forradalmi változásokat, a monarchia megdöntését Mély rokonszenvvel kíséri az iráni haladó erők, a nép küzdelmét a reakció és az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi felemelkedésért. A lényeg az, hogy az iráni nép külső beavatkozás nélkül dönthessen saját sorsáról. Mi a közös és mi az eltérő az angol meg az olasz kormányválságban ? Eddig Londonban korántsem volt olyan sűrű a kormányválság, mint Rómában, ahol már a második világháború óta közel 40 kormányt „fogyasztottak el”. Viszont a Callaghan-kormány is úgy bukott meg, mint ahogyan az olasz kormányok szoktak. Pedig előtte 14 évig tartott a munkáspárt és a liberálisok koalíciójának segítségével a munkáspárti kormányzás, azt megelőzően megint csak 14 évig a konzervatívok voltak kormányon ... A kormányválság végső oka mind Rómában, mind Londonban a tőkés gazdasági válság, amelynek súlyos következményeivel szemben Callaghanék is. Andreottiék is csak kapitalista módszereket próbáltak alkalmazni. Olaszországban, persze, kínálkoznék más megoldás is: a kereszténydemokraták balszárnyának és a kommunistáknak „történelmi kompromisszuma” alapján alkalmazható új politika. Angliában más a helyzet, ott, a politikai „váltógazdálkodás” esetleg újra a konzervatívokat segíti kormányra, s akkor csak még feszültebbé válhat a szociális helyzet. Ez természetesen az angol választások kimenetelétől függ, attól, hogy Thatcher asszony torgyai győznek-e? Az olasz választások már sokkal kevésbé tisztázhatják a belpolitikai erőviszonyokat. Inkább arra lenne szükség, hogy a kereszténydemokraták válasszanak: a válságot akarják-e tartóssá tenni vagy hajlandók-e az együttműködésre a kommunistákkal a válságból való kijutás végett? Szombaton délután hazaérkezett Kairóba Anvar Szadat egyiptomi elnök, aki a hét elején Washingtonban aláírta az egyiptomi—izraeli különmegállapodást. Az elnök számára szervezett fogadtatás — csakúgy mint a biztonsági intézkedések — minden korábbit felülmúltak. Autóbuszok, vonatok és teherautók több millió embert szállítottak az ország minden részéből a fővárosba. Kairó főútvonalain diadalkapuk c. ezreit állították fel. Hétfőn — Izrael állam létrejötte óta — első ízben látogat izraeli miniszterelnök hivatalosan Kairóba. (Az, 1977. karácsonyi iszmailiai megbeszéléseket nem tekintették hivatalos állami látogatásnak.) Az előzetes tájékoztatászerint Begin huzonnyolc tölt majd Kaidban. izraeli források utalok rá : bizztonsági okokból elkerejthető, hogy az utolsó pillanatban keddre halasztják Begin megérkezését. Egyiptomban egyébként már az elnök visszatérése előtt riadókészültségbe helyezték a karhatalmat és csapatokat vezényeltek a líbiai határra. A kairói nemzetközi vásárt egy nappal korábban bezárták a tervezettnél, mert vásárterület előtt kellett elvonulnia Szadat kocsioszlopának. Az „új politikai szakasz” nyitányát Szadat jövő hét elején esedékes beszéde jelenti. Az elnök a parlament ülésén szólal majd föl. Szombaton egyébként izraeli küldöttség érkezett Kairóba Eliahu ben Elisszarnak, a miniszterelnöki hivatal vezetőjével az élen. Feladatuk Begin látogatásának előkészítése. Tájékoztatásuk szerint érdemi beszélgetéseket Szadat és Begin nem folytat majd, az út inkább protokolláris jellegű. A jövő héten Ezer Weizman hadügyminiszter jön majd Kairóba, hogy „bizonyos részletkérdéseket tisztázzon” Egyiptomban. Megdőlt egy 2500 éves császárság, s megalakult az iszlám köztársaság — az iráni nép szombaton jogilag is szentesítette ezt, amit sok vérrel és óriási áldozattal vamjában már február 11-én kivívott. • A kétnapos népszavazás végeredményére még néhány napot várni kell, ez azonban mit sem változtat a tényen. A szavazásra jogosultak a vártnál nagyobb számban járultak az urnák elé, s ezzel magyarázható, hogy a szavazóhelyiségeket a tervezett időpontnál néhány órával később, este tíz órakor zárták be. Előzetes adatok szerint a szavazásra jogosultak mintegy99,7 százaléka havazott a forradalom vezetője, Khomeini ajatollah által meghirdetett iszlám köztársaság létrehozására. Az iráni nép történelmében ezúttal másodízben vett részt valóban szabad népszavazáson, de ez a mostani történelmi sorsforduló, jelentőségét tekintve, a korábbi referendumot jóval felülmúlta. Akkor — 1953-ban — az akkori miniszterelnök, Moszadik kérte a népet, hogy járuljon az urnák elé, s döntsön a parlamenti tevékenység folytatásáról. Most ismét az igazi népakarat döntött, még akkor is, ha a referendum formája nem talált egyértelmű helyeslésre. Nem tudni még, hogy hányan nem vettek részt a népszavazáson, de annyi máris bizonyos, hogy számuk elenyésző az „igennel” szavazó túlnyomó többséghez képest. A nemzetiségek tekintélyes része — elsősorban a kurdok és türkmének — a a baloldali fedajinok, a nemzeti demokratikus front és a nőszövetségek többsége már előre bejelentette, hogy távol marad a referendumtól, s ezt meg is tették. Visszariasztotta őket a választás korlátozott lehetősége, az utóbbi hetekben tapasztalt néhány antidemokratikus intézkedés, s nem utolsósorban az, hogy egyelőre ismeretlen, milyen is lesz a gyakorlatban az iszlám köztársaság. Khomeini ajatollah éppen ezért az elmúlt hetekben nem győzte hangsúlyozni, hogy az iszlám köztársaság mindenki számára „szabadságot és egyenlőséget” biztosít majd. Bazargan miniszterelnök többször leszögezte, hogy az új államrend az iszlám alapelvein nyugszik, s az iszlám magában foglalja a demokráciát. Az ugandai rádió bejelentette, hogy az Idi Amin elnökhöz hű kormánycsapatok a nap folyamán ellentámadást hajtottak végre és viszszaszorították a Kampalát ostromló tanzániai alakulatokat és az ugandai felkelőket. A főváros ezzel az ellenség tüzérségének hatótávolságán kívül került. Az ostromló csapatok visszavonulóban vannak — állította az ugandai rádió. Ilyen értelemben tájékoztatta a Kampalában akkreditált nagyköveteket Farouk Minawa vezérezredes, ugandai belügyminiszter, aki Amin elnök nevében beszélt. Ezek után megfigyelők feltételezik, hogy Amin elnök mégis Kampalában tartózkodik. Korábbi, meg nem erősített jelentések ugyanis azt állították, hogy Amin elmennekült a fővárosból. Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Krsztju Tricskov miniszterelnök-helyettest, a bolgár állami és népi ellenőrzési bizottság elnökét Veress Péter külkereskedelmi miniszter Tárgyalások kezdődtek Kuvaitban a két Jemen államfői között a határkonfliktusok rendezése céljából Veress Péter, az új külkereskedelmi miniszter letette a hivatali esküt Losonci Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Callaghan brit miniszterelnök, azután, hogy kormánya megbukott az alsóházi szavazáson Megkezdődött a népszavazás Iránban. A képen Teherán déli negyedének lakói adják le voksaikat IH HAJDÚ-BIHARI NAP 1,0 - 1979. APRILS 1. _________________________ ._________________________ . |