Hajdú-Bihari Napló, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-01 / 152. szám
A humánum és a szigor egységében A megyei bíróság elnöke az új Büntető törvénykönyvről A múlt év decemberében fogadta el az országgyűlés a Magyar Népköztársaság új Büntető törvénykönyvét. A törvény 1979. július elsején, tehát a mai napon lép életbe. Az új Btk. megalkotásának szükségességéről, a büntetőjog új vonásairól beszélgettünk dr. Kozma Tiborral, a Debreceni Megyei Bíróság elnökével. — Mi indokolta, illetve tette szükségessé az új Büntető tör- I vénykönyv megalkotását? — A társadalom tagjainak dön-tő többsége törvénytisztelő ember- ként él és dolgozik. Társadalmunk- fiak azonban vannak még ellentmondásai, fellelhetők a lakosságok tudatilag és morálisan eluat csoportjai, vannak olyan elrek, akik a szocialista életmód együttélés szabályainak erkölcsi követelményeitől eltérnek, megsértik államunk törvényes rendjét. A fejlődés alapvetően kedvező jelenségei mellett bizonyos feltételek esetén pozitív társadalmi folyamatoknak is lehetnek a bűnözésre kiható negatív következményei. A bűnözés elleni küzdelemben jelentősebb javulást akkor lehet elérni, ha erőteljesen fokozható a bűnmegelőzés, valamint a társadalom összefogása és tevékeny közreműködése. Ezek egyik feltétele, hogy a büntető jogszabályok megfeleljenek a társadalmi igényeknek, a bűnözés adott helyzetének és várható alakulásának. Ezért is szükséges a büntető jogszabályok tervszerű továbbfejlesztése. A korábbi években több alkalommal is sor került a Btk. részleges kiegészítésére és módosítására. Ezek a változtatások azonban nem eredményezhették a büntetőjog átfogó reformját. Szükségessé vált a jogfejlődést is összegező, de a további fejlődést is hatékonyan elősegítő új Btk. megalkotása. Az 1970-es évek elején, amikor fejlődésünk a szocialista társadalom építésének új szakaszába lépett, felmerült az igénye jogrendszerünk felülvizsgálatának, az új követelményekkel való összhangba hozatalának. Erre most került sor. — Milyen célokat tart elősorban szem előtt az új Btk.? — A törvény alapvető célja, hogy a jelenleginél teljesebb összhangot teremtsen a jelentősen megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok és azok büntetőjogi védelme között, időállóan, az elkövetkezendő hosszabb időre is. További célja, hogy a bűnözés elleni küzdelemhez az eddiginél hatékonyabb és differenciáltabb jogi eszközöket biztosítson a bűnüldöző és igazságügyi szervek részére. Célkitűzése a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült nehézségek kiküszöbölése, mint pl. az életveszélyt okozó testi sértés megítélésénél. A törvény messzemenően törekszik a bűnügyi és más tudományok eredményeinek felhasználására. Törekszik arra is, hogy a büntetőjogi szabályozás közérthető legyen. Abból viszont, hogy a Btk. eddig is alapvetően jól szolgálta a társadalom védelmét, következik, hogy az új törvény változatlanul átveszi azokat a jogintézményeket, amelyek jól beváltak. Továbbfejleszti és új jogintézményekkel gyarapítja viszont azokat, amelyek már nem mindenben töltötték be társadalmi bűnmegelőzési feladataikat. — Milyen módon szolgálja a törvény az eddiginél hatékonyabb, differenciáltabb igazságszolgáltatást? — A Btk. tapvető törekvése a törvényesség még következetesebb isítása. A jövőben nem lehetes majd egyes bűncselekményeit fegyelmi vagy más útra terelv“finomítja a bűncselekménvek■Hekre és vétségekre törs felosztását, és tudatosszik az azonos típusú ,’e magatartásoknál az jogkövetkezményekkel étségi”. ¡sietve a súlyosabb ■rben a „bűntetti” alakzat szavazására Az új kódex a büntetőjogi következmények rendszerét több vonatkozásban is módosítja, és ezzel kedvezőbb feltételeket teremt az elkövetők nevelésére, a társadalom védelmére. A törvény a büntetések és az intézkedések eddiginél korszerűbb és hatékonyabb rendszerét alakította ki. A kisebb, de a társadalomra veszélyes cselekmények elkövetőivel szemben a szabadságvesztéssel nem járó büntetések még inkább előtérbe kerültek. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatainak és az ehhez igazodó feltételes szabadságra bocsátás szabályozásának fontos jelentősége van a büntetésekre vonatkozó rendelkezések sorában. A pénzbüntetés kiszabásának új rendszere alkalmas lesz a cselekmény súlyának, az elkövető bűnösségének még körültekintőbb értékelésére. A mellékbüntetések vonatkozásában a legalapvetőbb változás az, hogy — a közügyektől eltiltás és a pénzmellékbüntetés kivételével — főbüntetés helyett önálló büntetésként is alkalmazhatók. A járművezetéstől való eltiltás legkisebb tartama a jövőben egy év lehet, és a törvény e mellékbüntetésnél és a foglalkozás eltiltásánál lehetővé teszi a végleges hatályú eltiltást is. Az intézkedési nemek tekintetében a hatályos figyelmeztetés helyett mind a felnőtt korúakkal, mind a fiatalkorúakkal szemben megrovást lehet alkalmazni. Az intézkedések rendszere bővül a felnőtt korúakkal szemben is alkalmazható próbára bocsátással, az alkoholisták kényszergyógyításának új formájával, a szigorított őrizettel — mint" a Btk.-ba beépített intézménnyel —, valamint a pártfogó felügyelettel. A büntetések és az intézkedések körében jelentkező leglényegesebb változásokról a Napló keddi számaiban rendszeresen jelennek meg cikkek. A Btk. általános részéből itt kell még megemlíteni, mint igen fontos változást, a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítés új szabályozását. A mentesítés az eddigi jogszabályok mellett meglehetősen bonyolult, és indokolatlan előnyökhöz juttatja az ismételt bűnelkövetőket. A kialakult ellentmondásokat az új törvény úgy szünteti meg, hogy szabályozásában a mentesítés csupán az előélethez fűződő államigazgatási, jogi, munkajogi, szövetkezeti jogi ,stb. következményekre terjed ki. Nem érinti azonban az újabb bűncselekmény miatti felelősségre vonás esetén azokat a hátrányos büntetőjogi következményeket amelyeket a törvény a korábbi elítéléshez fűz. A korábbi elítélést tehát az új törvény hatályba lépését követően az újabb bűncselekmény elbírálásánál akkor is figyelembe kell venni, ha az említett egyéb következmények tekintetében amentesítés arra bekövetkezett. — Hogyan alkalmazkodik a törvény társadalmi, gazdasági életünk változásaihoz, az abból eredően lehetségessé váló bűnözés elleni küzdelem követelményeihez? — A Btk. különös részében szereplő legfontosabb változásokat illetően mindenekelőtt arra kell utalni, hogy az egyes bűncselekmények sorrendi elhelyezésénél a törvényalkotó értékrendet is kíván kifejezésre juttatni. A társadalomra veszélyes büntetendő cselekmények között helyes értékrendet állít fel, és a védendő érdekek közül élre helyezi az emberi élet, a társadalom és az állampolgári szabadságjogok védelmét. A közlekedési bűncselekményekről szóló rendelkezések új fejezetbe kerültek, éspedig közvetlenül a személy elleni bűncselekményeket követően, a gazdasági bűncselekmények pedig közvetlenül a vagyon elleni bűncselekmények elé kerültek arra is tekintettel, hogy e két csoportba tartozó bűncselekmények között bizonyos kapcsolódások is előfordulnak. A törvényalkotó állást foglalt abban, hogy a hatályos Btk. általában helyesen határozza meg azokat a társadalomra , veszélyes cselekményeket, amelyeket bűncselekménnyé kell nyilvánítani. Hazai viszonyaink és a nemzetközi bűnözés helyzete létrehoztak olyan új jelenségeket, amelyek büntetőjogi üldözése szükséges. Új bűncselekmények pl. a terrorcselekmény, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a muzeális értékek fosztogatása, rongálása, a kóos szenvedély keltése, a sugárzó anyaggal való visszaélés, a járművezetésnek arra alkalmatlan személy részére való átengedése, az üzletszerű nénikölcsönzés, a csekkel való visszaélés stb. Ugyanakkor a törvényalkotó egyes kisebb súlyú bűncselekményeket szabálysértéssé nyilvánított. A szabálysértési kódexbe kerültek az 1000 Ft-os értékhatárt meg nem haladó vagyon elleni, a 3000 Ft értékhatár alatti devizacselekmények, továbbá a nem jelentősebb súlyú becsületsértés és magánlaksértés esetei, az ún. „koccanásos” balesetet előidéző közlekedési jogsértések, a lovas kocsi és a kerékpár ittas vezetése (amennyiben súlyosabb eredmény nem következik be) és a gazdálkodás rendjét sértő egyes jogellenes magatartások. Továbbra is bűncselekmények maradnak azonban azok a vagyon elleni cselekmények, amelyeknél az elkövetés módja, illetőleg az elkövető vissza- eső mivolta miatt a fokozott veszélyesség esete áll fenn, függetlenül attól, hogy az érték, illetve a kár az 1000 forintot nem haladja meg. — Szocialista jogpolitikánk alapelve a szigorral párosuló humánum. Hogyan érvényesül ez az új Btk.-ban? — Az új büntetőkódexnek fontos jellemzője a reális büntetőpolitikai megfontolások érvényre jut-tatása. Ez az új szabályozásban a szigor és a humánum elvének egymást kiegészítő érvényesítésében jut kifejezésre. A differenciált felelősségre vonás jogpolitikai elvének érvényesülését segíti elő azáltal, hogy az egyes bűncselekmé■gyek büntetési tételeit reálisan határozza meg, jelentősen növeli azoknak a bűncselekményeknek a számát, amelyeket nemcsak szabadságvesztéssel, hanem javító- , nevelő munkával és pénzbüntetéssel is büntethetőnek tart. Ezzel szemben viszont kétségtelenül szigorítást jelent, hogy a jövőben csak kivételesen teszi lehetővé a törvény a bűncselekményre megállapított büntetési tételnél enyhébb büntetés kiszabását. A gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével a szabadságvesztés büntetés eddigi 30 napos alsó határát 3 hónapra emelte fel a törvényhozó. A viszszaeső bűnözőkkel szemben a társadalom védelmét hatékonyabban szolgáló, lényegesen súlyosabb következményeket szab meg. Az új törvény a korábbi szabályozástól eltérően részben szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz az alkoholis ,tákkal szemben. A kiemelteken túl több más ren- delkezésre is a szigorítás a jellemző, ugyanakkor azonban az új Btk. számos rendelkezésben a humánum -mot helyezi előtérbe. — Milyen feladatokat jelent az új Btk. hatálybalépése a bíróságok munkájában? — Az új Btk. és a hozzá kapcsolódó büntető jogszabályok , igénylik, hogy a büntetőügyekben eljáró hatóságok a törvényes és a differenciált felelősségre vonáshoz i szükséges tényállást felderítsék, az elkövető büntetőjogi felelősségé- nek megállapításához nélkülözhe- , tetlen, mind a terhére, mind pedigs a javára szolgáló valamennyi kö- rülményt feltárják. Olyan kérdés- Iben, mint az elkövető próbára bo- csátása vagy a felfüggesztett sza- badságvesztéshez kapcsolódó átfo- l gó felügyelet elrendelése, nélkülöz- hetetlen a személyi körülmények, az életvitel alapos felderítése. A pénzbüntetés új rendszerű kisza- básával együtt jár a kereseti, jog s védelmi, vagyoni viszonyok ala- I pos tisztázása. A feltárandó tények j , körét kibővíti pl. a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések alkalma- | zása. Ennek során sokkal mélyebben kell tisztázni a hatóságoknak, hogy mely okok vezettek az újabb ij bűncselekmény elkövetésére. A Btk. új jogintézményei és rendelkezései a jogpolitikai elveknek megfelelő helyes gyakorlat kialakításának feladatát hárítja a bűnüldöző és az igazságügyi szervekre. Így pl. helyes gyakorlatot kell kialakítani az új törvény szellemének megfelelő büntetéskiszabási elvek alkalmazására. A közeljövőben a bíróságnak , vizsgálat alá kell venni minden folyamatban levő ügyet annak a megállapítása végett, hogy a törvény hatálybalépése előtt elkövetett, de a hatálybalépés után elbírálásra kerülő bűncselekmények tekintetében a törvény milyen rendelkezéseit kell alkalmazni. A Btk. hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett büntetésekre és intézkedésekre vonatkozóan is — amelyek végrehajtása áthúzódik a július 1. utáni időre — szükséges a bíróság tevékenysége. Az említetteken túlmenően a bíróságoknak számos és jelentős feladata van az új büntető jogszabályokkal kapcsolatban. Kiemelt feladatként jelentkezik a törvényesség, a jogpolitikai irányelvek még következetesebb figyelembevétele. — Köszönöm a beszélgetést. Nagy Zsuzsa A párthatározat szellemében EREDMÉNYEK ÉS GONDOK AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN Szocialista társadalmunk gyorsabb ütemű fejlődése döntő mértékben függ a társadalmi műveltség szintjétől, vagyis attól, hogy milyen mértékben válik a tudomány termelőerővé, és a megszerzett tudás hogyan formálja, alakítja az emberi gondolkodást és magatartást. Ebben a folyamatban az iskoláknak, az iskolai oktatásnak meghatározó szerepe van. Nem véletlen tehát, hogy a legmagasabb fórumok igen gyakran foglalkoznak az iskolai oktatás kérdéseivel. Az elmúlt év végén a Politikai Bizottság, majd az országgyűlés tűzte napirendjére ezt a fontos témát. Az oktatáspolitika alapdokumentuma az 1972-es párthatározat. Debrecen város Tanácsa a közelmúltban azt vizsgálta, hogy város oktatási intézményei milyen szinten és milyen hatékonysággal hajtották végre a párthatározatot, és mit kell tenniük a továbbfejlődés érdekében. Az elemző vita végén jóleső érzéssel állapíthatta meg a testület, hogy bár az elmúlt három évben többféle gonddal és nehézséggel kellett megbirkózniuk az iskoláknak, a város oktatásügye a párthatározat szellemében továbbfejlődött. *** A változás, az előrelépés legfőbb mozzanata a tartalmi munkában tapasztalható. A tudatosabb tervező munka és a nevelők jobb felkészítése révén emelkedett a nevelő tevékenység színvonala. Az óvodai nevelési program jól igazodott a gyermekek életkori sajátosságaihoz, hatékonyabb segítséget nyújtott a munkára neveléshez, a gyermekek világképének formálásához. Határozott fejlődés érzékelhető az óvodák iskola-előkészítő tevékenységében is. Az oktatáspolitikai párthatározat az általános iskolák kiemelt fejlesztését tűzte ki célul. Ennek nyomán felgyorsultak azok a törekvések, amelyek az általános iskola tartalmi munkájának javítására irányultak. Az elmúlt három évben hét osztatlan, illetve részben osztott tanyai iskolát, illetve azok felső tagozatait szüntettük meg, és ezzel tovább javítottuk a szakrendszerű oktatást Tovább szélesedett Debrecenben is a szaktantermi hálózat, amely egyre több iskolában biztosította a hatékonyabb nevelőmunka feltételeit. Az általános iskolákban azonban a legfontosabb feladat az új dokumentumok bevezetésének előkészítése, illetve bevezetése volt. És ez nem volt könnyű dolog, hiszen az új nevelési tervektől nemcsak a szülők féltek, hanem annak bevezetése némi aggodalmat és bizonytalanságot okozott a pedagógusok körében is. Az idő rövidsége miatt megfelelő tapasztalattal még nem rendelkezünk, de azt megállapíthatjuk, hogy a bizonytalanság, a félelem megszűnt, vagy megszűnőben van, és egyre többen érzékelik az új dokumentumok előnyeit, pozitív hatását. Az új nevelési-oktatási terv különös figyelmet fordít a marxista világnézet és erkölcs formálására, a közösségre, a közéletiségre és a munkára nevelésre, a szocialista hazafiság és internacionalizmus érzésének fejlesztésére. Az azonban máris látható, hogy ezeknek a magasabb követelményeknek az iskola önmaga nem tud eleget tenni. A család, a szülői ház segítségére eddig is szükség volt, de most és a jövőben még jobban együtt kell dolgozni. De az üzemeknek és a munkahelyeknek is erősíteni kell az új pedagógiai dokumentumok szellemét, mert bizony nem volt mindig egyértelmű az a hatás, ami a tanulókat tágabb környezetükben érte. Különösen a veszélyeztetett és nehezen nevelhető gyermekek érdekében kell fokozni az iskola, a család és a társadalom együttműködését. Fejlődés tapasztalható a középiskolás nevelőmunkájában is. Az elmúlt években hozott intézkedések egyik fő célkitűzése az volt, hogy a szaktárgyi oktatás keretein belül erősödjön a nevelőmunka. Ma már általános tapasztalat a nevelés tematikus tervezése, és a tanórák színvonala is javult. Erősödött a nevelők kísérletező kedve, nőtt a jobb, a korszerűbb módszerek iránti igény. Az iskolák egyre körültekintőbben foglalkoznak a fizikai dolgozók gyermekeivel, és a nevelők munkájának az eredménye is, hogy a szakközépiskolákban és a gimnáziumokban is nőtt a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. A pedagógusok fizetésrendezése fokozottabb anyagi megbecsülése, a demokratikus légkör erősödése is hozzájárult a nevelőmunka színvonalának emelkedéséhez. Nem volt azonban gondtalan az elmúlt három év. Még mindig jelentős azoknak a száma, akik 14 éves korig nem fejezik be a nyolcosztályos általános iskolát. Azokat pedig, akik korábban abbahagyják, egyre nehezebb rávenni, hogy folytassák általános iskolai tanulmányaikat. Pedig egy 1978- ban végzett — nem teljes körű — felmérés szerint a kilencezret is meghaladja azoknak az 50 év alatti férfiaknak és 45 év alatti nőknek a száma, akik nem rendelkeztek általános iskolai végzettséggel. De a beiratkozottak közt is sok a hiányzás, nagy a lemorzsolódás. Ez azonban sajnos nemcsak az esti és a levelező tagozaton jelent gondot. A tanul-mányi fegyelem lazulása, az ingadozó szorgalom, az ok nélküli mulasztás az általános és középiskolák nappali tagozatán is nehezíti az eredményes munkát. Ezen a helyzeten azonban csak akkor változtathatunk, ha az iskola mellett a szülői ház és a munkahely is emeli a követelményeket, és egyet akaró társa lesz az iskolának. Az elmúlt három évben jelentős anyagi eszközöket fordított a városi tanács az óvodák és az iskolák fejlesztésére és korszerűsítésére. 1976 óta 1750 óvodai férőhelyet építettünk, többet, mint az előző ötéves tervben összesen. Mégis keveset, mert 1978-ban is közel 1800 gyermek felvételi kérelmét nem tudtuk teljesíteni. Éppen ezért mindent meg kell tenni, hogy "a tervezett 3500 óvodai férőhelyet 1981-ig megépítsük. A terv valóra váltása jelentős mértékben függ attól, hogy az Egy nap az óvodáért mozgalom teljesíti-e célkitűzését, sikerül-e az üzemek és a dolgozók társadalmi , felajánlásából az 1500 óvodai férőhelyet megépíteni. Az utóbbi évben némiképp veszített lendületéből ez a nemes vállalkozás. Reméljük azonban, hogy ez csak átmeneti megtorpanás volt, és a társadalmi szervek segítségével megvalósulnak a tervek. Jelentős fejlesztés volt az általános iskolák területén is. Új iskola kezdte meg működését a Vén- kertben, a Bocskai téren, a Nyomotató utcán, a Nagy-Sándor-telepen, a Hajó utcán és az Újkertben. . Ezek a jól felszerelt iskolák jelentős segítséget nyújtottak a tankö-telezettségi törvény eredményesebb végrehajtásához is. Több külsőségi, hátrányos helyzetben levő ■ általános iskolát is korszerűsítetttünk, és javítottuk felszerelésüket is. Felújítottuk a Fazekas Gimná- ziumot, és helyreállítottuk a Bethlen Gábor Szakközépiskolát is. A tornatermek és a tantermek száma azonban még így is kevés. A demográfiai hullám, a gyer-meklétszám várható növekedése , miatt pedig — legalábbis átmene- tileg — még tovább nő a zsúfolt- sság. Ezért kényszermegoldásokra is szükség lesz. Módosítani kell majd a körzethatárokat, és nem tudunk minden tanulót a lakásá- hoz legközelebb fekvő iskolában felvenni. Ezért már előre is kérjük a szülők megértését és segít j ségét. Sajnos a napközibe sem tudunk felvenni minden jelentkezőt, s különösen a felső tagozatosok számára volt kevés hely. Gyors vál-tozásra azonban nem számítha- ttunk. Ahogy javulnak a feltéte-lek, úgy növelni fogjuk a napkö-zis csoportok számát is. Az eredmények mellett tette s gondjaink is voltak. Minden lehetőség megvan azonban arra, hogy iskoláink a pedagógusok hivatásos tudata, és szakértelme révén az új nevelési tervek alapján sokoldalúan fejlett, szocialista embereket neveljenek. A tanácsi testület nemcsak a végzett munkát értékelte, hanem a párthatározat szellemében meghatározta azokat a feladatokat is, amelyeket a nyitottabb iskola, az alkotóbb és eredményesebb munka érdekében tennünk kell. A feladatok megvalósíthatók, de ahhoz az iskola és a társadalom szorosabb együttműködésére, az iskola társadalmi kapcsolatainak szélesítésére van szükség. Dr. Tar Károly HAiirH’-itlHAftl .NAPLÓ -19 IPUIPS 1 Bej