Hajdú-Bihari Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

Közel-keleti helyzetjelentés Carter és Waldheim megbeszélés a közel-keleti ügyben WASHINGTON Carter amerikai elnök Wa­shingtonban a közel-keleti helyzetről és a sínai-félszige­ti izraeli csapatvisszavoná­sok ellenőrzéséről tárgyalt Kurt Waldheim ENSZ-főtit­­kárral. Az amerikai elnök kifejtette, az izraeli ellenke­zés dacára Washington azt szorgalmazza, hogy az egyiptomi—izraeli különalku végrehajtására az ENSZ-nek a térségben 1948 óta szolgá­latot teljesítő közel-keleti fegyverszünet-ellenőrző szer­vezete (UNTSO) ügyeljen. Elmondotta, hogy a közeljö­vőben szeretné e kérdést az izraeli és egyiptomi fél kép­viselőivel megvitatni. Ismeretes, hogy Washing­ton vasárnap meghívást kül­dött ez ügyben Kairóba és­­ Tel Avivba. Dajan izraeli­­ külügyminiszter elfogadta az­­ amerikai meghívást, de az­­ egyiptomiak visszautasítot­ták, arra hivatkozva, hogy megvárják, míg véget ér az egyiptomi és az izraeli had­ügyminiszter tárgyalása a sínai-félszigeti kivonulásról. Washingtoni diplomáciai körök szerint így az egyip­tomi—izraeli—amerikai ta­lálkozóra legfeljebb csak a­ jövő héten kerülhet sor. Izrael arra hivatkozva el-­­ lenzi a sínai­ csapatvissza-­­ vonásoknak az UNTSO által­­ való ellenőrzését, hogy a­­ fegyverszünet-ellenőrző szer-­­­vezetet Waldheim bármikor­­ visszavonhatja,­­ és ezzel le-­­­hetővé teheti új háborús­­ konfliktus kirobbanását.­­ Washingtoni értesülések sze­rint az amerikai kormányzat azt szeretné, ha az UNTSO alakulatait 800 főre növelnék, és mozgékonyságuk fokozá­sára repülőgépekkel látnák el őket. NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn augusztus 23-ra halasztotta a palesztinai kérdésről korábban megkez­dett vita folytatását. A vita elhalasztását az Egyesült Államok, Kuvait és a Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­­­­vezet képviselői kérték. ENSZ-körökben elterjedt ta­lálgatások szerint Washing­ton állítólag azt fontolgatja, hogy ha a PFSZ elismeri az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967-es, 242. számú, a közel­­keleti rendezésre vonatkozó határozatát, és ezzel Izrael állam létet, az Egyesült Ál­lamok is támogatna egy olyan BT-határozatot, amely leszögezné a palesztin nép­nek az önrendelkezéshez és az önálló államalapításhoz való jogát. Robert Strauss, aki Washington részéről volt jelen Egyiptomnak és Izrael­nek a palesztin „önkormány­zatról” folyó tárgyalásain, hétfői nyilatkozatában arra­­ célzott, hogy Washington ta­lán tárgyalóasztalhoz ülhet a palesztinok „mérsékelt” kép­viselőivel. Zehdi Terazi, a PFSZ ENSZ-megfigyelője vi­szont cáfolta, hogy bármilyen kapcsolat is volna az ameri­kai kormány és szervezete között. JERUZSÁLEM Izraeli arabok ezrei tüntet­tek hétfőn Jeruzsálemben az ellen, hogy az izraeli kor­mány arab tulajdonban levő földeket sajátít ki izraeli félkatonai települések céljá­ra, és olyan törvényt készül elfogadtatni, amelynek ér­telmében a Negev-sivatag­­ban a beduin arabok földjein katonai repülőtereket építe­nének. WASHINGTON Az amerikai hadügyminisz­térium bejelentése szerint 32 millió dollár értékben hat darab F—5-ös amerikai gyártmányú vadászgépet ad­nak el Jordániának, hogy „az amerikai külpolitikának megfelelően segítsék Jordá­niát védelmi szükségletei tel­jesítésében”. Jordánia eddig már 104 hasonló harci gé­pet vásárolt. BEJRÚT összetűzés robbant ki hét­főn a libanoni fővárosban az arabközi békefenntartó erők szíriai egységei és a libanoni jobboldal fegyveresei között. A szemben álló felek aknave­tőkkel és páncéltörő raké­tákkal lőtték egymást a város kikötő- és kereskedelmi ne­gyedében. A harcokat az vál­totta ki, hogy a bejrúti ki­kötőben egy orvlövész meg­gyilkolt egy munkást. Megalakult az új portugál kormány Maria de Lurdes Pintassil­­go, Portugália kinevezett ügyvezető miniszterelnöke hétfőn este nyilvánosságra hozta kormánya összetételét. A tizenhat főnyi kabinetben három katona található, a kulcspozíciókat Eanes állam­fő hívei töltik be. A minisz­­terelnök-helyettes és egyúttal belügyminiszter Manuel da Costa Rias ezredes, a had­ügyminiszter ismét Jose Joureiro dos Santos ezredes. Megerősítették tisztségében a korábbi külügyminisztert, Joao Freitas Cruzt is. Pintassilgónak nyilvánva­lóan törekednie kellett arra, hogy a kormány összetétele és annak programja elfogad­ható legyen a két baloldali párt — a kommunista és a szocialista párt —, vagy leg­alábbis az utóbbi számára. Ezt bizonyítja Mario Soares­­nek a szocialista párt főtit­kárának első állásfoglalása. Soares rendkívül elégedetten nyilatkozott az átmeneti kor­mány összetételéről, mint mondotta, az teljes mérték­ben megfelel annak a köve­telménynek, hogy „semleges és független” választások megtartását biztosítsa. Az egymással választási szövetségbe lépett két jobbol­dali párt vezetője viszont élesen támadta a kormány összetételét, s hangot adott „aggodalmának”, hogy az át­meneti kormány a baloldal javára befolyásolhatja az őszi választások kimenetelét. A két jobboldali politikus az­zal vádolta a miniszterelnö­köt, hogy az általuk túlságo­san baloldalinak tartott Meló Antunesnek, a forradalmi ta­nács befolyásos tagjának bi­zalmas, elkötelezett híve. LUSAKAI MALOMKÖVEK Ma nyílik meg a zambiai fővárosban a brit nemzet­közösség csúcsértekezlete. Az egykori gyarmatbiroda­lom utódállamainak ez a sajátos, rendkívül ellent­mondásos és nem kevésbé heterogén gyülekezete mind a színhelyet, mind az idő­pontot illetően kényes kö­rülmények között ül össze. Az értekezlet legizgalma­sabb témája ugyanis nyil­vánvalóan a Rhodesiával kapcsolatos dilemmaszöve­vény lesz és a konferencia színhelye, Zambia az úgy­nevezett frontállamok egyi­ke. Kenneth Kaunda zam­biai elnök a Rhodesiával szomszédos államok veze­tőivel, Machel mozambiki, Neto angolai, Nyerere tan­zániai és Serethse Khama botswanai államfővel — együtt nem véletlenül időzí­tette a frontállamok külön csúcsértekezletét a lusakai konferencia előestéjére — ugyancsak a zambiai fővá­rosban. A cél nyilvánvaló volt: közös álláspontot ki­dolgozni a nemzetközösségi értekezletre. Az itt várható viták egyik legfőbb gerjesztője és cél­pontja az egykori „anyaor­szág”, Anglia lesz. Nem ne­héz megjósolni, hogy Mar­garet Thatcher miniszter­elnök-asszony Lusakában újabb leckét kap a régi igazságból, amely szerint sokkal könnyebb ellenzéki pozícióból „kemény dolgo­kat” mondani, mint a bár­sonyszékből gyakorlati eredményeket elérni a kül- és belpolitika veszélyes vi­zein. Tekintélyes angol kom­mentátorok szerint a kor­mányfő két malomkő kö­zött kénytelen megpróbál­ni a lehetetlent Lusakában: összeegyeztetni az össze­­egyeztethetetlent, vagyis saját pártja „héját” és az afrikai országok igényeit. Thatcher asszony megvá­lasztásához nagy segítséget kapott a fehértelepes-re­zsim angliai védelmezőitől és ez a csoport elég nagy­hatalmú ahhoz, hogy tarta­ni kelljen tőle. Ugyanakkor Rhodesia ügyében egész Afrika — érthetően — elsősorban Angliát teszi felelőssé azért, hogy a dolgok idáig fejlőd­hettek és egy csaknem össz­­afrikai ellenérzés alapos gondokat jelenthet hosz­­szabb távon is a brit külpo­litikának. London ráadásul azt a Nyugatot képviseli egy el­söprő többségében „harma­dik világbeli” résztvevőkből álló konferencián, amely­nek kulcsszerepe van a má­sik fehér bástya, a Dél-af­rikai Köztársaság apar­­theidrezsimjének prolongá­lásában. Lusakában megle­hetősen nehéz lesz megaka­dályozni, hogy a brit dele­gáció széksora a vádlottak padjává váljon. Harmat Endre HAJDU-BIHARI NAPLÓ - IMI#. AW'.t'SZTI'S­­. D Békemozgalmi küldöttség az NSZK-ból Az OBT meghívására, Ing­rid Kurc elnökségi tag veze­tésével Budapestre érkezett az NSZK-beli békeunió kül­döttsége. Véleménycserét folytat az OBT és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága képviselőivel a két ország bé­kemozgalmainak helyzetéről, az európai biztonság és együttműködés, valamint a leszerelés időszerű kérdései­ről. A küldöttséget a Ferihe­­gyi repülőtéren dr. Szilágyi Béla, az OBT alelnöke fogad­ta. (MTI) Fogadás Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára kedden este a Hotel Ifjúságban fo­gadást adott az európai gyer­mektalálkozó alkalmából ren­dezett szeminárium résztve­vőinek tiszteletére. (MTI) A volt iráni miniszterelnök vissza akar térni hazájába PÁRIZS Sapur Baktiar volt iráni miniszterelnök kedden Pá­rizsban most jelent meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy febr­uárban eltűnt Iránból. Baktiar mindenekelőtt tagad­ta azt a kedden elterjedt hírt, amely szerint tevékeny sze­repet kíván játszani hazája politikai életében. Leszögez­te, hogy nem akar emigráns­­kormányt vagy politikai pár­tot létrehozni.­­ Közölte, hogy a közelgő iráni alkotmányozó nemzet­­gyűlési választásokon maga és hívei semmiféle listán nem indulnak, mint jelöltek. „Nem hiszek az iszlám köz­társaságban” — jelentette ki. Az iszlám forradalmi tör­vényszék által távollétében halálra ítélt Baktiar azzal vá­dolta az iráni politikai és val­lási vezetést, hogy nem ura a helyzetnek. Gyakorlatilag semmit sem közölt saját politikai szándé­kairól, és arról sem volt haj­landó nyilatkozni, hogy an­nak idején miképpen sikerült eltűnnie. Arra a kérdésre, hogy haza kíván-e térni, kö­zölte: a lehető leghamarabb vissza kíván menni Iránba, amint a helyzet ott biztonsá­gossá válik. A mintegy másfél órás sajtókonferencián Baktiar nem győzte hangsúlyozni, hogy ő „mint egy egyszerű állampolgár” fejti ki vélemé­nyét. Kiderült, hogy három hónapra érvényes francia ví­zuma van, akárcsak annak idején Khomeini ajatollah­­nak. Új tervezetjavaslat a ciprusi kérdésben Rauf Denktas, a ciprusi tö­rök közösség vezetője új ter­vet javasolt a ciprusi görög és török közösség június 22- én kátyúba jutott tárgyalásai­nak felújítására. A terv a ciprusi törökök rá­diójának ismertetése szerint négy bizottság felállítását javasolja. A bizottságok fel­adata volna a közösségközi tárgyalások kényes pontjai­nak, így a területi kérdések­nek a megoldása. A tárgyalá­sok folytatásának előfeltéte­leként azonban a görög cip­­riótáknak el kellene ismer­niük a különálló török és gö­rög „zóna” létét, valamint azt, hogy a török zónának önálló jogai vannak a biztonsági kérdésekben. A török közösség vezetője hétfőn Nicosiában találkozott Reinaldo Galindo Pirollal, az ENSZ különleges ciprusi kép­viselőjével és ismertette vele új tervét. Pirol feltételezhe­tően kedden továbbítja a ter­vet a ciprusi görög tárgyaló­feleknek. HELSINKI — BELGRÁD—MADRID Harmincötös találkozók Minden nemzetközi értekezlet azt a politikai hely­zetet tükrözi, amely az adott pillanatban a világban vagy a földrészen uralkodik. A jövő év végére ter­vezik a madridi Európa-találkozót — rá is vonatkozik a fenti szabály. Több, mint egy évvel ezelőtt Belgrád­­ban tűzték ki az időpontot, s még jó egy esztendő lévén hátra, csak az előkészítő szakaszban vagyunk. Mire jutnak majd a spanyol fővárosban a harminc­­három európai és két észak-amerikai állam küldöttei? Egyelőre nem tudni. Az eredményekre hatással lesz­nek az akkori körülmények, de ezért az sem közöm­bös, hogy mi történik addig. Készülünk tehát, de egyben emlékezünk: négy esztendővel ezelőtt írták alá a harmincötök legma­gasabb rangú vezetői a helsinki záróokmányt. Ez a dokumentum volt a belgrádi találkozó alapja, s ez lesz a madridié is. A száz oldalas helsinki záróok­mány Európa történetének talán legnagyobb szabású, mindenképpen legátfogóbb együttműködési meg­állapodása, amely kitér a politikai, a gazdasági, a kulturális, az emberi kapcsolatok fő vonatkozásáig és évtizedekre meghatározza a kelet-nyugati viszony békés alaphangját. Még hosszú ideig kell a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításáról és meg­valósításáért beszélni, így értendő tehát, hogy mint Belgrád, Madrid is állomás lesz ezen az úton. Annál is inkább hangsúlyozni kell ezt, mert vannak Nyugaton, akik máris elparentálták Helsinki szelle­mét, mondván: megváltozott a világ ma már nem beszélhetünk enyhülésről, nem váltak valóra az akko­ri remények. Valóban más a helyzet, mint négy esz­tendővel ezelőtt, hűvösebb a nemzetközi légkör, új problémák is előbukkantak, de az enyhülés folyama­ta napjainkban is meghatározó tényezője életünknek. Igaz, kevesebb történt, mint amennyit vártunk, s amennyi kívánatos lett volna. További harmincötös találkozóra van szükség hogy Európa új lendületbe hozza a megtorpant enyhülési folyamatot. Ma már világos, hogy a katonai enyhülés nélkül nagyon nehéz ösztönözni azt a politikai enyhülést, amely Helsinkivel megindult. Kulcskérdéssé vált te­hát a fegyverkezés korlátozása Nem jó túl sokáig egymásnak ellentmondó irányzatoknak helyt adni: a kétségtelenül fejlődő nemzetközi kapcsolatokkal sem­miképpen nem hozható összhangba a fegyverkezési hajsza fokozása. A politikai, a gazdasági és a huma­nitárius kapcsolatok gazdagítása kölcsönös bizalmat igényel. A kölcsönös bizalom pedig a fegyverzet csök­kentését kívánja. Azok az államok, amelyek (a másik fél biztonságának tiszteletben tartásával) csökkentik az egymással farkasszemet néző hadseregeket, szíve­sebben és könnyebben mélyítik a szálakat, a tartós, hosszú távú ipari-technikai együttműködést, a keres­kedést. S ha azután felszabadul néhány milliárd a fegyverkezési költségekből, több lehetősége, pénze, kapacitása lesz erre mindenkinek. Ezért léptek a Varsói Szerződés tagállamai nemrég Budapesten tartott tanácskozásuk után katonai eny­hülést szolgáló javaslattal a nemzetközi közvélemény elé. Már a helsinki záróokmány is magában foglal bi­zonyos bizalomerősítő intézkedéseket: az aláírók előre értesítik egymást bizonyos szintű hadgyakorla­taikról, meghívnak külföldi megfigyelőket. Ezt a kezdetet kívánják jelentősen szélesíteni a szocialista országok: még Madrid előtt üljenek össze a helsinki záróokmányt aláírt harmincöt állam küldöttei és ál­lapodjanak meg hasonló jellegű, további bizalomerő­sítő intézkedésekben. Ez hozzájárulna a katonai szembenállás csökkentéséhez, javítaná az európai légkört, jó alapot adna a madridi tanácskozásnak. Madridban nem leszerelési tárgyalásokat tartanak majd, a helsinki záróokmány olyan pontjait vitatják meg, amelyek az adott időpontban a legidőszerűbbek lesznek. Sok múlik azonban azon, hogy 1980 végéig mennyit tesz a világ a leszerelésért. Tatár Imre RÖVIDEN A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL LA­PAZ. A bolíviai parla­ment Victor Paz Estenssorot választotta az ország állam­főjévé — jelentették be ked­den a bolíviai fővárosban. Mint ismeretes a július 1-én tartott elnökválasztásokon egyik jelölt sem szerezte meg a közvetlen megválasztás­hoz szükséges 50 százalék plusz szavazatot, ezért az al­kotmány értelmében a parla­ment döntött. MOSZKVA: Borisz Pono­­marjov, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagja, az SZKP KB titkára és Ana­­tolij Csernyajev, az SZKP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagja hétfőn fogadta a Moszkvában tartózkodó Wil­liam Kashtant, a Kanadai Kommunista Párt főtitkárát. SYDNEY. Az ausztráliai dokkmunkások hétfőn 24 órás sztrájkba léptek 49 társuk el­bocsátása miatt. A sztrájk megbénította Ausztrália 44 kikötőjének tevékenységét. Megfigyelők szerint a mun­kabeszüntetés 10 millió dol­lár veszteséget okoz az or­szág kereskedelmének és ipa­rának. ISZTAMBUL: A török rendőrség hétfőn hét kiló tiszta heroint talált Isztam­bulban egy nyugatnémet rendszámú gépkocsiban. A 23 nylonzacskóban elrejtett ká­bítószer kereskedelmi érté­ke megközelíti az 5 millió dollárt. TOKIÓ: Kedden nemzetkö­zi konferencia nyílt a japán fővárosban, amelynek témája az atomfegyverek betiltása. A tanácskozáson 20 állam és 15 nemzetközi szervezet képvi­selői vesznek részt. A küldöt­tek megvitatják az atomhá­ború veszélyének megszünte­téséért és a tartós békéért fo­lyó harc időszerű kérdéseit. TÖRÖKORSZÁG: Egyre nagyobb méreteket ölt Török­országban a politikai terroriz­mus. A szélsőbaloldali ele­mek által elkövetett akciók­nak naponta átlag három ha­lálos áldozata van. LUSAKA: A zambiai fővá­rosba, Lusakába sorra érkez­nek a küldöttségek, hogy részt vegyenek a brit nemzet­közösség szerdán kezdődő egyhetes csúcsértekezletén. A delegációk és a nemzetközi sajtó képviselőinek köreiben elsősorban azt vitatják, hogy áthidalhatók lesznek-e a tag­államok közötti nézeteltéré­sek Rhodesia kérdésében. TEL AVIV: Hétfőn éjszaka egy izraeli börtönőr holttesté­re bukkantak az Izraelt és Ciszjordániát elválasztó egy­kori határvonal közelében­­ egy elhagyott autóbuszon. Az­­ akciót a demokratikus front­­ Palesztina felszabadításáért­­ (DPI ,P) palesztin szervezet­­ hajtotta végre­­, adja hírül­­ a szervezet katonai parancs­nokságának közleménye.­­ Mint a dokumentum rámutat, a börtönőr megölése válasz az izraeli katonai hatóságok­nak a megszállt területek pa­lesztin lakossága ellen foga­natosított letartóztatási hullá­mára és a mindennapossá vált kínzásokra. Az akciót el­követő palesztin harcosok sér­tetlenül visszatértek bázisuk­ra. LIEGE. A belga hírügynök­ség jelentése szerint kedden egy liege-i központú anar­chista szervezet vállalta ma­gára Zuhair Mohszen palesz­tin vezető múlt héten Cannes­­ban történt meggyilkolását. A „Liege-i anarchista front” elnevezésű szervezet közle­ménye hozzáteszi, hogy a PFSZ katonai osztályának vezetőjét az El Szaika főtit­kára ellen gyilkos merényle­tet a szervezet Marseille-ben működő, libanoni anarchistá­kat tömörítő szárnya hajtotta végre. BUDAPEST. Az elmúlt na­pokban az Egészségügyi Mi­nisztérium illetékes szervek­kel kerestette azt az NDK-ból érkezett két német családot, akiknek gyermekei egy Drez­da melletti táborban veszett macskával érintkeztek. A mi­nisztérium a sajtó, a rádió, a televízió útján a lakosság se­gítségét is kérte. Sikerült mindkét családot megtalálni. A veszélyeztettek egészség­­ügyi ellátása folyamatban van. Az Egészségügyi Minisz­térium köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a két csa­lád felkutatásához segítséget nyújtottak. (MTI)

Next