Hajdú-Bihari Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

EMLÉKEZÉS - TANULSÁGGAL Ne legyen harmadik! A két világháború legfőbb tanulsága, hogy meg kell akadályozni a harmadikat. A múlt nagyon is beszédes, ha akarunk és tudunk olvasni belőle: az olyan alkalom, mint a második világháború kitörésének negyvenedik évfordulója, lehetőséget ad a hasznos emlékezésre. A második világháború fölfegyverzett népek óriási csatája volt, politikai, gazda­sági, társadalmi, eszmei küzdelem. Negyven esztendeje, a Lengyelország ellen intézett német fasiszta támadás robbantotta ki. Hat évig tartott, ötvenmillió ember életét ol­totta ki, városok és falvak százait pusztítot­ta el. Ez elég ok arra, hogy aggódva kér­dezzük: fenyegeti-e az emberiséget hasonló katasztrófa? A lelkiismeretünk válasza ez: fennáll a veszély, de megvan elkerülésének minden lehetősége is. A háborút diplomá­ciai nyelven az államok közötti viták fegy­veres megoldásának nevezik. Nemcsak a múlt, a jelen sem mentes a feszültségektől, az érdekellentétektől, a helyenként robba­násveszélyes súrlódásoktól. Küzd egymás­sal a régi és az új, a két alapvető társadal­mi rendszer, a gazdasági problémák olykor súlyos válságokat okoznak. Gyors változás­ban van a világ, s a béke egyik kulcsa: meggyőzni minél több polgári erőt, csopor­tot, kormányzatot, hogy fegyverkezéssel, fegyveres nyomással, háborús fenyegetés­sel sem állítható meg a haladás. Napjainkra kialakultak azok a biztató jelek, amelyek azt mutatják, hogy az embe­riség — a történelemben először — meg tudja akadályozni a nagyméretű háború kirobbanását. Ha a múltban végzetszerű­nek tekintették is a háborút, amióta a szo­cializmus világrendszerré vált — már nem az. A félelem egyensúlya alakult ki, mond­ják é­s valóban, a mai fegyverekkel el le­hetne pusztítani az egész civilizációt. De ha elolvassuk a szocialista politikusok beszé­deit, a Szovjetuniónak és szövetségeseinek állásfoglalásait, ma és hosszú évekre visz­­szamenőleg, kiderül: nem a félelemre, ha­nem az ésszerűségre akarják építeni a jö­vőt. S e tekintetben is szolgált tanulsággal a második világháború: nagy veszély esetén összefoghatnak, együtt küzdhetnek a külön­böző társadalmi rendszerű országok. Akkor a felfegyverzett és támadó fasizmus rém­uralma fenyegette az emberiséget, ma az atomháború. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — ellentétek hosszú korszaka után ugyan, de — végül is összefogott a nácizmus ellen. Ez a múltbeli tanulság történelmi méretű biztatást ad a mára és a jövőre, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megteremtéséhez. Ha a félelem kormányozná a világot, két vagy több sündisznóállásba húzódó, puska­csővel egymás felé meredő csoport különül­ne el egymástól, amely legjobb esetben is tartós bizalmatlanságban élne. Ennél azon­ban sokkal többet lehet tenni. A verseny, amely országok és rendszerek között folyik, megengedi az együttműködést, sőt meg is követeli azt. Nézzünk körül a világban: a nemzetközi kereskedelem soha nem hálóz­ta be úgy a földet, mint a XX. század má­sodik felében. Száz ország árucikkeit vásá­rolhatjuk, kooperációk, gazdasági együtt­működési szerződések kötnek össze erős szálakkal egymástól igencsak különböző országokat. A világ kisebb lett, az államok egymásra utaltak. A béke jóval több ha­szonnal kecsegtet, mint a háború,­­ ha a múltban ez nem is volt mindig nyilvánva­ló, ma egyértelműen az. Mindez azonban nem érvényesül önmagá­tól, a veszélyek és a jó lehetőségek birkóz­nak egymással . . . Ezért dolgozták ki a Szovjetunió és szövetségesei a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének tételét, s valósítják meg azt a gyakorlatban a helyzetet felis­merő nyugati partnerekkel karöltve. Három és fél évtized Európája és a nagyhatalmak világméretű viszonya megmutatta, hogy járható az út, de tovább kell rajta menni Biztosítékot kell teremteni arra, hogy senki ne vihesse a vitákat a fegyveres megoldás útjára, meg kell szilárdítani az alapvető bizalmat a kormányok, államok, csoporto­sulások között. E fontos feladat megvalósí­tásának további kulcsa: a fegyverzetkorlá­tozás. Különböző nemzetközi tárgyalóaszta­lokon szocialista javaslatok sora fekszik, s küzdünk életbeléptetésükért. Nem könnyű küzdelem ez."A béke: kemény politikai helytállást, bölcsességet, taktikai érzéket, higgadtságot, erélyt, megértést, szívósságot követel. A visszaemlékezés a második vi­lágháborúra új erőt ad ehhez a fáradságos munkához. Tatár Imre Szocialista országok külügyminiszter-helyetteseinek konzultatív tanácskozása Ulánbátorban ULÁNBÁTOR A Mongol Népköztársaság külügyminisztériumának meghívására augusztus 27- től 31-ig a szocialista orszá­gok külügyminisztériumainak képviselői konzultatív ta­nácskozást tartottak Ulán­bátorban. A tanácskozáson a Belorusz Szovjet Szocialis­ta Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, a Kubai Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Nép­­köztársaság, a Magyar Nép­­köztársaság, a Mongol Nép­­köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az u­krán Szovjet Szocialista Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztériumának mi­niszterhelyettesei és más ve­zető munkatársai vettek részt. A tanácskozás munkájá­ban részt vettek a KGST tit­kárságának képviselői is. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek az ENSZ tevékenységének aktuális problémáiról és az ENSZ- közgyűlés 34. ülésszakának kérdéseiről. A találkozó szí­vélyes, baráti légkörben folyt le. (MTI) Líbia ünnepén kereken 10 éve, hogy egy gyors, vértelen hatalomátvé­tel révén Líbia új irányba fejlődött. A szabad unionista tisztek titkos szervezete ek­kor döntötte meg Idrisz ki­rály imperialista-barát mo­narchiáját, gyökeres változá­sok sorát nyitva meg a ha­zánknál majdnem hússzor nagyobb (de csak negyed­annyi lakosú) országban. A katonák államosították a leg­fontosabb bevételi forrást je­lentő kőolajkitermelést, a bankokat, korlátozták a földtulajdont, bevezették a tervgazdálkodást. Moammer al-Kadhafi ezre­des vezetésével Líbia külpoli­tikája is haladó irányvonalat követ. Az ország az el nem kötelezett mozgalom aktív tagja, s különös erőfeszítése­ket tesz a közel-keleti válság megoldására, a különutas tár­gyalásokat folytató Egyiptom elszigetelésére. (KS) A képen: Tripoli lakosai köszöntik az 1969-es hatalom­átvételt végrehajtó katonákat (MTI-fotó: Külföldi Képszol­gálat — KS) 2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1979. SZEPTEMBER 1. El nem kötelezett országok Tanácskoznak a külügyminiszterek HAVANNA Fort Péter és Nyárádi Ró­bert, az MTI tudósítói jelen­tik: Tárgyszerű légkörben, a napirenden szereplő kérdé­sekre összpontosítva tartották meg első napi tanácskozásu­kat az el nem kötelezett or­szágok külügyminiszterei. A hétfőn megnyíló csúcsér­tekezletet előkészítő külügy­miniszteri konferencia csü­törtökön ünnepélyes aktussal kezdődött. Szakul Hamid, Srí Lanka külügyminisztere, aki az 1976-ban Colombóban tar­tott csúcstalálkozó óta az el­nöki tisztet ellátta, a követke­ző három évre a Kubai Köz­társaság képviselőjének, Isi-­­ Grenada, Irán, Pakisztán és doro Malmierca külügymi­ a Zimbabwe Hazafias Front niszternek adta át az elnöki­­ kérését a mozgalom teljes széket. jogú tagjául történő felvé-Az érdemi munka megkezd­­­telte. Az új tagok felvétele­­zése előtt, mint már a nagy- vei — amelyet a jövő heti követi tanácskozáson is. Ma­­j csúcsértekezlet minden bi­­laysia felvetette a kambod- s­zonnyal jóváhagy — az el­zsai képviselet kérdését. Vi-­­ nem kötelezettek mozgalma tára azonban ezúttal nem­­ tagjainak száma 95-re növek­­került sor, a csütörtöki ülésen i­szik, erről a témáról más nem tett . A külügyminiszterek úgy említést i­­ határoztak, hogy a Fülöp-szi-A tanácskozás résztvevői , getek, Dominica, Santa Lucia ezután a napirendnek meg-­­ és Costa Rica a jövőben fel­­telelően az el nem kötelezett­­ szólalási joggal rendelkező tek mozgalmához csatlakozó megfigyelőként. Spanyoloz­­ni kívánók felvételi kérelme­­r­szág pedig meghívottként vé­vel foglalkoztak. Elfogadták két részt az el nem kötelezett Nicaragua, Bolívia, Suriname­­ tek tanácskozásain. Libanoni a Biztonsági Tanács barométer a libanoni válságról NEW YORK Andrew Yotungnnak, az ENSZ Biztonsági Tanácsa so­ros elnökének fegyvernyug­vásra felszólító nyilatkozatá­val közép-európai idő szerint péntekre virradóan befejező­dött a Biztonsági Tanácsnak a dél-libanoni helyzetről foly­tatott kétnapos vitája. Isme­retes, hogy a testület összehí­vását a bejrúti kormány kér­te, tekintettel a sorozatos iz­raeli támadások miatt kiéle­ződött helyzetre. Kurt Waldheim ENSZ-fő­­titkár a Biztonsági Tanács tagjai előtt aggodalmát fejez­te ki a libanoni események alakulása miatt. Kijelentette, hogy a dél-libanoni válság kihat az egész közel-keleti politikai helyzetre, és nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy maradéktalanul be kell tartani a jelenlegi tűzszünetet és a helyzet rendezését célzó ENSZ-határozatokat. Wald­heim leszögezte, hogy Tel - Aviv semmivel sem tudja igazolni Libanon ellen inté­zett támadásait. A Szovjetunió képviselője a közel-keleti válság megol­dásával kapcsolatos szovjet álláspontot kifejtve rámuta­tott, hogy a helyzet rendezé­sének előfeltétele az izraeli csapatok kivonása a meg­szállt területekről, a Paleszti­nai arab nép jogainak — köztük az államalapításhoz való jog — érvényesítése és annak elismerése, hogy a tér­ség valamennyi országának joga van biztonságos határok között élni. A szovjet ENSZ- diplomata éles szavakkal bé­lyegezte meg a libanoni cél­pontok­ ellen irányuló izraeli támadásokat. Andrew Young a BT soros elnökének minőségében tett zárónyilatkozatában azzal a kéréssel fordult a dél-libano­ni válság által érintett felek­hez, hogy vessenek véget az ellenségeskedéseknek és tart­sák be a Biztonsági Tanács 425. számú határozatát. Az ENSZ székhelyén elter­jedt értesülés szerint Waldheim különmegbízot­­tat küld a térségbe a dél-li­banoni probléma rendezésé­nek elősegítésére. A küldött valamennyi érdekelt féllel, így Izraellel és a PFSZ-sel is érintkezésbe kíván lépni. (UPI, DPA, ADN, AFP, TASZSZ, MTI) Alighanem a legtapasztal­tabb ENSZ-szakértők sem­­ tudnának hamarjában pontos­­ választ adni arra, hányszor­­ is került már a libanoni vál­ság ügye a Biztonsági Tanács elé. Hosszú, makacs és újab­ban az egész térség békéjét fenyegető krízis uralja a Kö­zel-Kelet legszebb országát. Különösen veszedelmessé vált a helyzet, amióta a szakadár Haddad őrnagy martalócai Libanon déli, Izraellel hatá­ros vidékén tevékenykednek, s Tel-Aviv nyílt támogatásá­val valamiféle önálló terület kialakítása érdekében harc­ban állnak a központi bejrúti kormány csapataival is. Had­­dadék valójában izraeli célo­kat szolgálnak a térségben, megkönnyítve a határ túlsó oldaláról minduntalan meg­megismétlődő fegyveres ak­ciókat Libanon területe ellen. Beginék azzal érvelnek: a dél-libanoni táborokban te­vékenykednek a palesztin kommandók, s az izraeli csa­patok, a tüzérség, a légierő­­ és nemegyszer a haditenge­részet csupán megtorlásul tá­madja a libanoni városokat, falvakat. Pedig a Palesztinai Felszabadítási Szervezet jó ideje kivonta egységeit Tyr városából és környékéről, azt remélve, hogy a gesztus meg­szünteti a békés lakosság el­leni izraeli akciókat. A Biztonsági Tanács most lezajlott kétnapos vitája — akárcsak a megelőzőek — végeredményben meddő ma­radt. Andrew Young, a BT soros elnöke — aki időközben lemondott amerikai ENSZ- nagyköveti tisztségéről, s így búcsúbeszédét tartotta a Biz­tonsági Tanácsban — felhívta az érdekelteket az ellenséges­kedések haladéktalan beszün­tetésére. Kurt Waldheim — ugyancsak nem először és bi­zonyára nem is utoljára — aggodalmának adott hangot a libanoni válság elhúzódása miatt, s nyomatékosan intet­te a feleket a tűzszünet és a helyzet rendezését szolgáló ENSZ-határozatok tisztelet­ben tartására. Csakhogy mindez aligha hoz változást: a dél-libanoni válság gyökerei messzebbre nyúlnak. Olyan szemléletvál­tozásnak kellene bekövetkez­nie, amelyre egyelőre cse­kély a kilátás. Nevezetesen: a palesztin kérdés megítélésé­ben keresendő a megoldás. Történtek ugyan az Egyesült Államok részéről tétova kí­sérletek egyfajta álláspont­módosítás irányában, ezek azonban sorra kudarcot val­lottak Tel-Aviv hajthatatlan­­sága miatt. Pedig nemcsak Libanonban, hanem a Közel- Keleten is csak akkor szűnik meg a feszültség, ha Izrael végre hajlandónak mutatko­zik a palesztinok jogainak el­ismerésére, s látszatmegoldá­sok helyett — amilyen a Camp David-i különalku — elszánja magát a PFSZ-szel folytatandó párbeszédre. Sokan hajlamosak a libano­ni összecsapásokat elszigetelt jelenségként kezelni. Valójá­ban a meg-megújuló harcok az egész térség feszültségét jelzik, s az összecsapások he­vességéből arra lehet követ­keztetni, hogy a Közel-Kele­ten változatlanul robbanás­­veszélyes a helyzet. Gyapay Dénes Kei'Men a na Líbia nemzeti ünnepe al­kalmából Losonczi Pál, az­­ Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Moamer el-Kadhafi ezredest, a Líbiai Arab Népi Szocialista Dzsa­­mahirija vezetőjét. Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának­­fő­titkárát, aki a Román Szak­­szervezetek Általános Szö­vetségének meghívására tar­tózkodik Romániában, pén­teken fogadta Nicolae Ceau­­sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöke. Nemzetközi egyezmény született a Magyar Népköz­­társaság és a Jordán Hase­­mita Királyság kormánya közötti egészségügyi együtt­működésről. A megállapodást pénteken írta alá Budapes­ten — a Hilton Szállóban — a két ország egészségügyi mi­nisztere: dr. Schultheisz Emil és Abdul Rauf Ravabdeh. Nyikolaj Vlagyimirovics Tyimofejevnek, a Szovjet­unió erdő- és fafeldolgozó­ipari miniszterének meghí­vására pénteken Keserű Já­nosné könnyűipari miniszter vezetésével küldöttség uta­zott a Szovjetunióba. A mi­niszterek megbeszélést foly­tatnak a fa- és bútoripar te­rületén történő együttműkö­désről. Walter Mondale amerikai­­ alelnök pénteken Kantonban tartott sajtóértekezletén „si­keresnek” nevezte kínai lá­togatását és utalt arra, hogy a pekingi vezetők is osztják ezt a véleményét. A japán külügyminiszté­rium bejelentette, hogy Mon­dale hétfőn rövid időre meg­áll Tokióban és megbeszélést tart Ohira Maszajosi japán miniszterelnökkel. A japán külügyminisztériumi nyi­latkozat nem említette, de megfigyelők szerint az ame­rikai alelnök pekingi tárgya­lásairól tájékoztatja majd Ohirát. Szonoda Szunao japán külügyminiszter csütörtö­kön este hazaérkezett latin­amerikai körútjáról, amely­nek során hivatalos látoga­tást tett Mexikóban, Brazí­liában, Peruban, Chilében, Argentínában és Venezuelá­ban.­ Pénteken Genfben találko­zót tartott a vegyi fegyverek betiltásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. Tájkiállítás és vásár Mezőtúron öt alföldi megye — Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Haj­dú-Bihar és Szolnok — rész­vételével háromnapos mező­­gazdasági és élelmiszeripari tájkiállítás és vásár nyílt pén­teken Mezőtúron. Az ünne­pélyes megnyitón Lakatos Tibor mezőgazdasági és élel­miszeripari miniszterhelyet­tes köszöntötte a közel nyolc­van kiállítót, mezőgazda­sági nagyüzemeket, élelmfzi­­i­szeripari vállalatokat, fo­­­­gyasztási és értékesítési szö­vetkezeteket, termelési rendszereket és kistermelő­ket. A Debreceni Agrártu­dományi Egyetem mezőtúri gépészeti főiskolai karán és a városi parkban megrende­zett seregszemle célja: be­mutatni a körzet fő mezőgaz­dasági ágazatainak eredmé­nyeit, az V. ötéves terv fej­lesztési célkitűzéseit. A me­zőtúri mezőgazdasági és élel­miszeripari tájkiállítás és vásár szeptember 2-ig tart nyitva. (MTI)

Next