Hajdú-Bihari Napló, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

­ A közös piaci csúcsértekezlet elutasította a brit követelést sok tagállam nem járult hoz­zá ahhoz, hogy az eddiginél többet fizessenek be az EGK pénztárába és ezzel könnyít­senek Nagy-Britannia ter­hein. Ami a külpolitikai kérdé­seket illeti a csúcsértekezlet két kérdéssel foglalkozott, az iráni kérdésben nyilatkoza­tot tettek közzé. Ebben han­goztatják, hogy a diplomá­ciai missziókat minden ál­lamnak meg kell védenie, aki megsérti a diplomáciai képviseletek jogállását és tú­szokat szed azért, hogy más kormányokra nyomást gya­korolhasson, az helytelenül jár el, az ilyen eljárás elfo­gadhatatlan. A kambodzsai határozat­­ a kilencek megszokott vonalát követve felszólítja a világot, hogy segítsék „a kambodzsai menekülteket”. (MTI) Az Európai Gazdasági Kö­zösség dublini csúcsértekez­letén nem jött létre konkrét megegyezés annak a brit kö­vetelésnek a kérdésében, hogy egymillió font sterling­gel csökkentsék London hozzájárulását az 1980. évi közös piaci költségvetéshez. Pénteken az állam- és kor­mányfők az utolsó percig azon fáradoztak, hogy olyan megoldást találjanak, amely­­lyel elkerülhetik a „válság” szó kimondását a közös piac­ban. Az utolsó pillanatban végül is olyan megállapodás­ra jutottak, hogy a brit kö­vetelést újból megvizsgálják és a jövő évi csúcsértekezle­ten tárgyalják meg ismét. A most véget ért csúcsér­tekezlet mindenesetre ki­mondta, hogy a brit követe­lést csak a közös piaci erő­források keretében lehet megoldani, tehát a nyolc má­s dublini tanácskozás részt­vevői (Telefotó — AP—MTI —RS) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a tár­sadalom fejlődése követel­ményeivel összhangban — módosította a Munka Tör­vénykönyvet. Az új rendel­kezések elősegítik a hatéko­nyabb munkaerő-gazdálko­dást, valamint — a jogok és kötelezettségek összhangjá­nak figyelembevételével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerű­sítik a munkajogi szabályo­zást. Az új szabályok 1980. január 1-én lépnek hatályba. A törvényerejű rendelettel egyidejűleg adják ki majd a végrehajtást szabályozó mi­nisztertanácsi és munkaügyi miniszteri rendeleteket. Az Elnöki Tanács Szikszai Sándor ezredest vezérőrnag­­­gyá és dr. Csiba István rend­őr ezredest rendőr vezérőr­naggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács Dobay Károly István elítéltre a ka­tonai bíróságok által jogerő­sen kiszabott halálbüntetést kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre változtat­ta. A belügyminiszter dr. Csi­ba István vezérőrnagyot ki­nevezte a Budapesti Rendőr­főkapitányság vezetőjének bűnügyi első helyettesévé. Véget ért a KGST szakértői értekezlet Visegrádon Közös kísérleti állati fehér­je takarmányt feldolgozó vizem létrehozását határozták el a KGST-országok szakem­berei az általuk egységesített építészeti és gyártástechnoló­giai tervek helytállóságának gyakorlati bizonyítására. A KGST építésügyi állandó bi­zottsága 3. számú ipari és mezőgazdasági szekciójának pénteken Visegrádon véget ért ötnapos szakértői értekez­lete a közös tervezés más fel­­­­adatainak meghatározásában, egységesítésében is egyetér­tésre jutott. A tanácskozás plenáris ülé­sén megvitatták a mezőgaz-­­­dasági épületek tervezésével foglalkozó vezető szervezet­ 1980—81. évi munkatervét. Az­­ egyes szekciókban — a már­­ említett állatifehérje-feldol-­ gozó üzemek mellett — meg-­­ tárgyalták a takarmánykeve-­­ rők, valamint különböző ál­lattartási épületek egységes kialakításának lehetőségeit. Az egyes tagországok ajánlá­sai alapján a résztvevők ki­választották, melyek a legal­kalmasabb típusok az általá­nos elterjesztésre, a legszín­vonalasabb technika biztosí­tására. A tervek egységesíté­sénél különös figyelmet for­dítottak a környezetvédelmi szempontokra is. A bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, az NDK- beli és a szovjet szakemberek egyebek között megállapod­tak a takarmánylisztek nyers­anyagának feldolgozása során alkalmazott hőkezelés opti­mális időtartamában és mér­tékében, amely a követke­zőkben valamennyi ország­ban azonos lesz. A szakértői tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy az együttműködő országok további információkat, nor­matívákat és szabványokat küldenek meg a témafelelős országoknak, azzal a céllal, hogy ajánlásokat készítsenek elő azok egységesítésére. A tervek szerint 1980—81-ben a szarvasmarha- és a sertéstar­tás 1982—83-ban pedig a juh- és a baromfitartás épületei­nek, technológiájának egysé­gesítésére kerül sor a KGST- országok e témával foglalko­zó tervező szervezeteiben. A most véget ért szakértői ta­nácskozáson közösen kialakí­tott terveket hazánk illetékes szervei, az AGROBER mező­­gazdasági tervező és beruhá­zási vállalat szakemberei ko­ordinálták. (MTI) Gáspár Sándor fogadta a spanyol szakszervezeti küldöttséget Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára pénteken, a SZOT székházában fogadta a spa­nyol munkásbizottságok szakszervezeti szövetségének küldöttségét, amely Serafin Állagának, a szervezet orszá­gos titkárának vezetésével a SZOT meghívására hivata­los látogatáson tartózkodik hazánkban. A baráti légkör­ben lezajlott megbeszélésen eszmecserét folytattak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom aktuális kérdései­ről, és a két szervezet együtt­működésének elmélyítéséről. (MTI) B HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1979. DECEMBER 1. Befejezte munkáját a Szovjetunió Legfe­sőbb Tanácsának ülésszaka Együttes üléssel folytatta munkáját pénteken délelőtt Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács csütör­tökön külön-külön ülésen vi­tatta meg a jövő évi népgaz­dasági és szociális tervet, va­lamint a költségvetés elő­irányzatát. A pénteki együt­tes ülésen Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke válaszolt a képviselők felszó­lalásaira, javaslataira, hang­súlyozva: a vita megmutat­ta, hogy az SZKP KB hatá­rozatának útmutatásával a jövő évi terv teljesíthető s a szovjet törvényhozás tagjai maguk is hozzá kívánnak járulni annak végrehajtásá­hoz. A költségvetéssel kap­csolatos felszólalásokra Gor­buzov pénzügyminiszter vá­laszolt. A Legfelsőbb Tanács a ter­vet és a költségvetést egy­hangúlag elfogadta. A Szovjetunió népi ellen­őrzéséről szóló törvényterve­zetet Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese ter­jesztette elő. Hangsúlyozta: a törvénytervezet elősegíti a szocialista törvényesség fo­kozott érvényre jutását, még jobban bevonja a dolgozó­kat a szovjet állam ügyeinek igazgatásába. A népi ellenőr­zés feladata, hogy elősegítse az SZKP, a Legfelsőbb Ta­nács és a Minisztertanács határozatainak megvalósítá­sát, segítse a szovjet állam sikeres folytatását. A népi ellenőrzésben ma már mint­egy kilenc millió szovjet ál­lampolgár vesz részt, egy egész három tized millió el­lenőrző csoport működik. A törvény szabályozza a népi ellenőrzés szervezetét és ha­táskörét, összhangba hozza azt a Szovjetunió új alkotmá­nyával. A törvénytervezetet a Leg­felsőbb Tanács egyhangúlag­­ elfogadta. A Szovjetunió bí­róságáról, ügyészségéről, a gazdasági döntőbíróságról és az ügyvédi munkáról szóló törvények tervezetét Mihail Gorbacsov, a Politikai Bizott­ság póttagja, a Központi Bi­zottság titkára terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy a tervezetet az illetékes bizott­ságok gondosan áttanulmá­nyozták. A tervezetek elfo­gadása szabályozza az igaz­ságügyi szervek munkáját, fokozottan érvényre juttatja a szocialista törvényességet. A Legfelsőbb Tanács a tör­vényeket egyhangúlag elfo­gadta. Ezzel a Legfelsőbb Tanács ülésszaka befejezte munká­ját. A pénteki ülésen részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel. (MTI) Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin távirata Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke és Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke táv­iratban mondott köszönetet Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából küldött jókívánságokért. Irán nem küld képviselőt a Biztonsági Tanács ülésére Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter pénteken hajnalban bejelentette, hogy nem engedik vissza az or­szágba a jelenleg New York­ban tartózkodó Reza Pahlavit, a megbuktatott iráni sahot. Emlékezetes, hogy az ex-sah és családja korábban Mexi­kóváros melletti rezidenciá­ján tartózkodott, s a volt uralkodó onnan utazott gyógykezelésre New Yorkba. A mexikói nyilatkozat alig néhány órával azt követően hangzott el, hogy Pahlavi or­vosai kijelentették: páciensük kielégítő állapotban van, s hamarosan elhagyhatja az Egyesült Államokat. Washingtonban az első je­lentések szerint meglepetés­sel fogadták ugyan, de nem kommentálták a mexikói döntést. Hivatalos személyisé­gek csupán annyit közöltek, hogy a külügyminisztérium egyelőre tisztázni kívánja, „mi is történt tulajdonkép­pen”. A teheráni amerikai nagy­­követséget megszállva tartó „iszlám diákok” ugyanakkor üdvözölték a mexikói beje­lentést, amit úgy minősítet­tek, mint „kis lépést győ­zelmük felé”. Ugyanakkor leszögezték: továbbra is azon vannak, hogy az amerikai túszokat kémkedés vádjával bíróság elé állítják, hacsak az Egyesült Államok nem adja ki Reza Pahlavit Teheránnak. Hangoztatták azt is, hogy a volt császár távozása bárme­lyik országba nem változtat álláspontjukon. Irán nem küldi el képvise­lőjét a Biztonsági Tanács szombatra tervezett ülésére — jelentette be pénteki sajtó­­értekezletén Szadegh Ghatb­­zadeh iráni külügyminiszter. Mint közölte, ez az Iszlám Forradalmi Tanács döntése. Megismételte, hogy a tes­tületet Irán nem tartja ille­tékesnek arra, hogy vitára tűzze az amerikai—iráni vi­szony kérdését. Leszögezte, hogy Irán a BT semmilyen határozatát sem tartja magára nézve kötele­zőnek. A teheráni amerikai nagy­­követségen fogva tartott tú­szok sorsával kapcsolatban kijelentette, hogy tárgyalá­soknak mindaddig nincsen helyük, míg az Egyesült Ál­lamok nem teljesíti a meg­döntött sah kiadására vonat­kozó jogos iráni követelést. Az iráni külügyminiszter kategorikusan visszautasítot­ta az Egyesült Államok és személyesen Carter elnök az­zal kapcsolatos vádjait, hogy az amerikai túszokkal rosz­­szul bánnak. Bejelentette, hogy Bruce Laingen ügyvivő és az a másik két diplomata, akik nem a nagykövetség épületében, hanem a külügy­minisztériumban tartózkod­nak, szabadok. Irán nemcsak hogy nem kívánja bíróság elé állítani őket, hanem kifeje­zetten üdvözölné, ha távoz­nának az országból. ■ Ghatbzadeh hangsúlyozta, hogy Teherán semmilyen nyomást sem gyakorolt Me­xikóra annak érdekében, hogy tagadják meg a beuta­zási engedélyt a volt uralko­dótól. Utalva a sah befoga­dására megismételt egyipto­mi ajánlatra, a külügymi­niszter leszögezte, hogy to­vábbra is követelni fogják Reza Pahlavi kiadatását, s ebből az egyiptomi kormány­nak „még sok baja származ­hat”. Szadat egyiptomi elnök ugyanis, mint ismeretes, megerősítette: Egyiptom vál­tozatlanul kész befogadni a volt sahot. Az MTI washigtoni értesü­lései szerint amerikai poli­tikai és katonai körökben nem tartják kívánatosnak ezt a megoldást, mert attól tar­tanak, hogy Pahlavi egyipto­mi tartózkodása veszélybe so­dorhatná nemcsak a Szadat­­rendszert, hanem a térség va­lamennyi Amerika-barát kor­mányzatát. Donald McHenry amerikai ENSZ-nagykövet az iráni tá­volmaradást bejelentő kül­ügyminiszteri nyilatkozat után az NBC televíziónak pénteken elmondta: arra szá­mít, hogy ennek ellenére sor kerül a BT szombati ülésére. Mint fogalmazott: „A testü­let változatlanul felelős azért, hogy békés megoldást próbál­jon találni a válság rendezé­sére.” (MTI) Palesztin realitások Akár a világ lelkiismeretének is nevezhetjük az ENSZ fórumát. Ritkán fordul elő, hogy a világszerve­zetben fölborulnának az értékrendek és visszájára for­dulna az igazság. Híven tükrözi a földkerekség jobbik felének, a haladó gondolkodású, felelős államoknak a törekvését a csü­törtök esti határozat, amelyet a palesztin­ ügyben hoztak. Nagy többséggel — 75 szavazattal, 33 ellenszavazattal és 37 tartózkodás mellett — az ENSZ-közgyűlés ki­mondta: érvénytelen a Camp David-ben kötött külön­­megállapodás. Már létrejöttekor világos volt: a földönfutóvá tett, szülőföldjéről elűzött palesztin nép jövőjét, elidegenít­hetetlen jogait figyelmen kívül hagyta az egyiptomi­­izraeli—amerikai egyezmény. Azóta bebizonyosodott, hogy az aggodalom nem volt fölösleges. A Közel-Kele­ten azóta sem csökkent a feszültség, s annak ellenére, hogy Izrael bizonyos területeket visszaszolgáltatott Egyiptomnak — jogos tulajdonosának —, a kérdések kérdése máig is megoldatlan. Nevezetesen: a palesztin arab nép államalapítási jogát változatlanul nem ismer­ték el, s az erre vonatkozó tárgyalások elől Izrael ma­kacsul elzárkózik. A világszervezet felismerte ezt a tarthatatlan állapo­tot. Hozzátartozik az igazsághoz: az ENSZ már koráb­ban is nagy megértéssel közelített a kérdéshez. Ezt bi­zonyítja, hogy a palesztin nép egyetlen törvényes kép­viselője, a PFSZ számára megfigyelői státust engedé­lyezett, s lehetővé tette, hogy Jasszer Arafat a világ­­szervezet fórumán kifejtse népének konstruktív javasla­tait a válság megoldására. A mostani szavazás néhány tanulságát nem árt szem­ügyre venni. Azt például, hogy a többség által sarokba szorított Egyiptom és az Egyesült Államok kísérletet tett obstrukcióval megakadályozni a határozatok meg­szavazását. Az ügyrendi kifogások azonban hatástala­nok maradtak. További figyelemreméltó jelenség, hogy a kilencek korábbi egysége felbomlott: az EGK nyolc tagjának elutasításával szemben Franciaország tartóz­kodó voksa került az urnába. Bizonyságul annak, hogy Párizs nemcsak szavakban próbál szövetségeseitől elté­rő irányvonalat követni a Közel-Keleten. Végül azt sem szabad lebecsülni, hogy jogerős hatá­rozat született, miszerint a PFSZ egyenjogú félként ül­jön tárgyalóasztalhoz, vegyen részt minden olyan ta­nácskozáson, erőfeszítésben vagy akcióban, amely az igazságos és tartós rendezés útját-módját keresi. Ezt az állásfoglalást 117 tagállam helyeselte, vagyis az előb­bi határozatnál is nagyobb egyetértés övezte. Más szóval: a világ nagy többsége józan, reális mó­don értékeli a közel-keleti helyzetet, s törekvése egybe­esik a palesztin nép céljaival. Sajnálatos, hogy a velük szembenálló kisebbség nem okult meg ebből. Az ilyes­fajta makacsság pedig előbb-utóbb megbosszulja ma­gát. Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteken ülést tartott. Két előterjesztés szerepelt napirendjén: meg­tárgyalta a készletgazdálko­dás egyes kérdéseinek ellen­őrzéséről készült jelentést, majd megvitatta az 1980. évi munkatervre előterjesztett javaslatot. Felhatalmazta el­nökét, hogy a munkatervet jóváhagyásra a kormány elé terjessze. A KNEB tudomá­sul vette az egyes vizsgálato­kat követő intézkedésekről szóló tájékoztatást, ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Elutazott az osztrák parlamenti küldöttség Pénteken elutazott Buda- I­pestről az osztrák parlament­­ küldöttsége, amely Apró An-­­ talnak, az országgyűlés elnö-­­­kének meghívására novem­ber 26-a és 30-a között hiva­talos látogatást tett hazánk-­­ ban. A Rudolf Thalhammer,­­ az Osztrák Nemzeti Tanács­­ harmadik elnöke és a dele­gáció búcsúztatására a Kele­ti pályaudvaron megjelent az országgyűlés több tiszt­ségviselője. Jelen volt Jo­hann Josef Dengler, az Oszt­rák Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Düsseldorfi magyar napok Pénteken este ünnepélyes keretek között megnyílt a düsseldorfi magyar napok gazdasági és kulturális ese­ménysorozata. Észak-Rajna- Vesztfália tartomány fővá­rosának vásárközpontjában Marjai József miniszterel­nök-helyettes jelenlétében Josef Kuerten főpolgármes­ter üdvözölte a megnyitó résztvevőit, majd Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter és Lieselotte Foncke tar­tományi gazdaságügyi mi­niszter mondott beszédet, méltatva a magyar—nyugat­német gazdasági, kereskedel­mi és kulturális kapcsolatok fejlődését. (MTI) Változatlan díj, magasabb összeg Január 1-től új életbiztosítási rendszer Az életbiztosítások január 1-től változatlan díj mellett növekvő biztosítási összegért köthetők meg — jelentették be pénteken az Állami Biz­tosítónál. A hazánkban eddig nem alkalmazott új biztosítá­si rendszer lényege, hogy ezentúl minden évben 2 szá­zalékkal emelkedik az élet­­biztosításokra kifizetendő összeg. A tájékoztatón elmondták, hogy az életviszonyok javu­lásával, az átlagos életkor meghosszabodásával együtt fejlődött az életbiztosítási rendszer, bővült a szolgálta­tások köre. A biztosító meg­alakulásakor, 1949-ben még mindössze 117 millió forint, 1969-ben 32 milliárd, az idén pedig már több mint százmil­­liárd forint az életbiztosítások összege. Az elmúlt években az igények kielégítésére egész sor új konstrukciót rendsze­resítettek, meghatározott cé­lú biztosításokkal. Fokozot­tabban gondoskodnak a gyer­mekről, az élettársról, a szülőkről, vagyis azokról, akik részesülnek a biztosí­tott keresetéből, ezenkívül a nyugdíjkiegészítő járadékbiz­tosítással és a hitelfedezeti életbiztosítással bővült a kör. A most bevezetésre kerülő , új életbiztosítási rendszer lé­nyegében takarékossági biz­tosítás. A korábbi módoza­toknál ugyanis a biztosítási idő letelte után 1,7 százalé­kos, most 5,6 százalékos ka­mattal fizetik ki a biztosítási összeget. Egy 40 éves sze­mély például a 15 évre szóló 100 000 forintos életbiztosítás­ra havi 480 forint díj mellett a 15 év eltelte után 134 590 forintot kap kézhez. Az új életbiztosítási rend­szer nemcsak a január elseje utáni, hanem a korábban megkötött, mintegy 300 000 életbiztosításra is érvényes

Next