Hajdú-Bihari Napló, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
A közös piaci csúcsértekezlet elutasította a brit követelést sok tagállam nem járult hozzá ahhoz, hogy az eddiginél többet fizessenek be az EGK pénztárába és ezzel könnyítsenek Nagy-Britannia terhein. Ami a külpolitikai kérdéseket illeti a csúcsértekezlet két kérdéssel foglalkozott, az iráni kérdésben nyilatkozatot tettek közzé. Ebben hangoztatják, hogy a diplomáciai missziókat minden államnak meg kell védenie, aki megsérti a diplomáciai képviseletek jogállását és túszokat szed azért, hogy más kormányokra nyomást gyakorolhasson, az helytelenül jár el, az ilyen eljárás elfogadhatatlan. A kambodzsai határozat a kilencek megszokott vonalát követve felszólítja a világot, hogy segítsék „a kambodzsai menekülteket”. (MTI) Az Európai Gazdasági Közösség dublini csúcsértekezletén nem jött létre konkrét megegyezés annak a brit követelésnek a kérdésében, hogy egymillió font sterlinggel csökkentsék London hozzájárulását az 1980. évi közös piaci költségvetéshez. Pénteken az állam- és kormányfők az utolsó percig azon fáradoztak, hogy olyan megoldást találjanak, amelylyel elkerülhetik a „válság” szó kimondását a közös piacban. Az utolsó pillanatban végül is olyan megállapodásra jutottak, hogy a brit követelést újból megvizsgálják és a jövő évi csúcsértekezleten tárgyalják meg ismét. A most véget ért csúcsértekezlet mindenesetre kimondta, hogy a brit követelést csak a közös piaci erőforrások keretében lehet megoldani, tehát a nyolc más dublini tanácskozás résztvevői (Telefotó — AP—MTI —RS) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a társadalom fejlődése követelményeivel összhangban — módosította a Munka Törvénykönyvet. Az új rendelkezések elősegítik a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást, valamint — a jogok és kötelezettségek összhangjának figyelembevételével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerűsítik a munkajogi szabályozást. Az új szabályok 1980. január 1-én lépnek hatályba. A törvényerejű rendelettel egyidejűleg adják ki majd a végrehajtást szabályozó minisztertanácsi és munkaügyi miniszteri rendeleteket. Az Elnöki Tanács Szikszai Sándor ezredest vezérőrnaggyá és dr. Csiba István rendőr ezredest rendőr vezérőrnaggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács Dobay Károly István elítéltre a katonai bíróságok által jogerősen kiszabott halálbüntetést kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre változtatta. A belügyminiszter dr. Csiba István vezérőrnagyot kinevezte a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetőjének bűnügyi első helyettesévé. Véget ért a KGST szakértői értekezlet Visegrádon Közös kísérleti állati fehérje takarmányt feldolgozó vizem létrehozását határozták el a KGST-országok szakemberei az általuk egységesített építészeti és gyártástechnológiai tervek helytállóságának gyakorlati bizonyítására. A KGST építésügyi állandó bizottsága 3. számú ipari és mezőgazdasági szekciójának pénteken Visegrádon véget ért ötnapos szakértői értekezlete a közös tervezés más feladatainak meghatározásában, egységesítésében is egyetértésre jutott. A tanácskozás plenáris ülésén megvitatták a mezőgaz-dasági épületek tervezésével foglalkozó vezető szervezet 1980—81. évi munkatervét. Az egyes szekciókban — a már említett állatifehérje-feldol- gozó üzemek mellett — meg- tárgyalták a takarmánykeve- rők, valamint különböző állattartási épületek egységes kialakításának lehetőségeit. Az egyes tagországok ajánlásai alapján a résztvevők kiválasztották, melyek a legalkalmasabb típusok az általános elterjesztésre, a legszínvonalasabb technika biztosítására. A tervek egységesítésénél különös figyelmet fordítottak a környezetvédelmi szempontokra is. A bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, az NDK- beli és a szovjet szakemberek egyebek között megállapodtak a takarmánylisztek nyersanyagának feldolgozása során alkalmazott hőkezelés optimális időtartamában és mértékében, amely a következőkben valamennyi országban azonos lesz. A szakértői tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy az együttműködő országok további információkat, normatívákat és szabványokat küldenek meg a témafelelős országoknak, azzal a céllal, hogy ajánlásokat készítsenek elő azok egységesítésére. A tervek szerint 1980—81-ben a szarvasmarha- és a sertéstartás 1982—83-ban pedig a juh- és a baromfitartás épületeinek, technológiájának egységesítésére kerül sor a KGST- országok e témával foglalkozó tervező szervezeteiben. A most véget ért szakértői tanácskozáson közösen kialakított terveket hazánk illetékes szervei, az AGROBER mezőgazdasági tervező és beruházási vállalat szakemberei koordinálták. (MTI) Gáspár Sándor fogadta a spanyol szakszervezeti küldöttséget Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára pénteken, a SZOT székházában fogadta a spanyol munkásbizottságok szakszervezeti szövetségének küldöttségét, amely Serafin Állagának, a szervezet országos titkárának vezetésével a SZOT meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A baráti légkörben lezajlott megbeszélésen eszmecserét folytattak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom aktuális kérdéseiről, és a két szervezet együttműködésének elmélyítéséről. (MTI) B HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1979. DECEMBER 1. Befejezte munkáját a Szovjetunió Legfesőbb Tanácsának ülésszaka Együttes üléssel folytatta munkáját pénteken délelőtt Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács csütörtökön külön-külön ülésen vitatta meg a jövő évi népgazdasági és szociális tervet, valamint a költségvetés előirányzatát. A pénteki együttes ülésen Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke válaszolt a képviselők felszólalásaira, javaslataira, hangsúlyozva: a vita megmutatta, hogy az SZKP KB határozatának útmutatásával a jövő évi terv teljesíthető s a szovjet törvényhozás tagjai maguk is hozzá kívánnak járulni annak végrehajtásához. A költségvetéssel kapcsolatos felszólalásokra Gorbuzov pénzügyminiszter válaszolt. A Legfelsőbb Tanács a tervet és a költségvetést egyhangúlag elfogadta. A Szovjetunió népi ellenőrzéséről szóló törvénytervezetet Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese terjesztette elő. Hangsúlyozta: a törvénytervezet elősegíti a szocialista törvényesség fokozott érvényre jutását, még jobban bevonja a dolgozókat a szovjet állam ügyeinek igazgatásába. A népi ellenőrzés feladata, hogy elősegítse az SZKP, a Legfelsőbb Tanács és a Minisztertanács határozatainak megvalósítását, segítse a szovjet állam sikeres folytatását. A népi ellenőrzésben ma már mintegy kilenc millió szovjet állampolgár vesz részt, egy egész három tized millió ellenőrző csoport működik. A törvény szabályozza a népi ellenőrzés szervezetét és hatáskörét, összhangba hozza azt a Szovjetunió új alkotmányával. A törvénytervezetet a Legfelsőbb Tanács egyhangúlag elfogadta. A Szovjetunió bíróságáról, ügyészségéről, a gazdasági döntőbíróságról és az ügyvédi munkáról szóló törvények tervezetét Mihail Gorbacsov, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy a tervezetet az illetékes bizottságok gondosan áttanulmányozták. A tervezetek elfogadása szabályozza az igazságügyi szervek munkáját, fokozottan érvényre juttatja a szocialista törvényességet. A Legfelsőbb Tanács a törvényeket egyhangúlag elfogadta. Ezzel a Legfelsőbb Tanács ülésszaka befejezte munkáját. A pénteki ülésen részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel. (MTI) Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin távirata Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszönetet Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából küldött jókívánságokért. Irán nem küld képviselőt a Biztonsági Tanács ülésére Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter pénteken hajnalban bejelentette, hogy nem engedik vissza az országba a jelenleg New Yorkban tartózkodó Reza Pahlavit, a megbuktatott iráni sahot. Emlékezetes, hogy az ex-sah és családja korábban Mexikóváros melletti rezidenciáján tartózkodott, s a volt uralkodó onnan utazott gyógykezelésre New Yorkba. A mexikói nyilatkozat alig néhány órával azt követően hangzott el, hogy Pahlavi orvosai kijelentették: páciensük kielégítő állapotban van, s hamarosan elhagyhatja az Egyesült Államokat. Washingtonban az első jelentések szerint meglepetéssel fogadták ugyan, de nem kommentálták a mexikói döntést. Hivatalos személyiségek csupán annyit közöltek, hogy a külügyminisztérium egyelőre tisztázni kívánja, „mi is történt tulajdonképpen”. A teheráni amerikai nagykövetséget megszállva tartó „iszlám diákok” ugyanakkor üdvözölték a mexikói bejelentést, amit úgy minősítettek, mint „kis lépést győzelmük felé”. Ugyanakkor leszögezték: továbbra is azon vannak, hogy az amerikai túszokat kémkedés vádjával bíróság elé állítják, hacsak az Egyesült Államok nem adja ki Reza Pahlavit Teheránnak. Hangoztatták azt is, hogy a volt császár távozása bármelyik országba nem változtat álláspontjukon. Irán nem küldi el képviselőjét a Biztonsági Tanács szombatra tervezett ülésére — jelentette be pénteki sajtóértekezletén Szadegh Ghatbzadeh iráni külügyminiszter. Mint közölte, ez az Iszlám Forradalmi Tanács döntése. Megismételte, hogy a testületet Irán nem tartja illetékesnek arra, hogy vitára tűzze az amerikai—iráni viszony kérdését. Leszögezte, hogy Irán a BT semmilyen határozatát sem tartja magára nézve kötelezőnek. A teheráni amerikai nagykövetségen fogva tartott túszok sorsával kapcsolatban kijelentette, hogy tárgyalásoknak mindaddig nincsen helyük, míg az Egyesült Államok nem teljesíti a megdöntött sah kiadására vonatkozó jogos iráni követelést. Az iráni külügyminiszter kategorikusan visszautasította az Egyesült Államok és személyesen Carter elnök azzal kapcsolatos vádjait, hogy az amerikai túszokkal roszszul bánnak. Bejelentette, hogy Bruce Laingen ügyvivő és az a másik két diplomata, akik nem a nagykövetség épületében, hanem a külügyminisztériumban tartózkodnak, szabadok. Irán nemcsak hogy nem kívánja bíróság elé állítani őket, hanem kifejezetten üdvözölné, ha távoznának az országból. ■ Ghatbzadeh hangsúlyozta, hogy Teherán semmilyen nyomást sem gyakorolt Mexikóra annak érdekében, hogy tagadják meg a beutazási engedélyt a volt uralkodótól. Utalva a sah befogadására megismételt egyiptomi ajánlatra, a külügyminiszter leszögezte, hogy továbbra is követelni fogják Reza Pahlavi kiadatását, s ebből az egyiptomi kormánynak „még sok baja származhat”. Szadat egyiptomi elnök ugyanis, mint ismeretes, megerősítette: Egyiptom változatlanul kész befogadni a volt sahot. Az MTI washigtoni értesülései szerint amerikai politikai és katonai körökben nem tartják kívánatosnak ezt a megoldást, mert attól tartanak, hogy Pahlavi egyiptomi tartózkodása veszélybe sodorhatná nemcsak a Szadatrendszert, hanem a térség valamennyi Amerika-barát kormányzatát. Donald McHenry amerikai ENSZ-nagykövet az iráni távolmaradást bejelentő külügyminiszteri nyilatkozat után az NBC televíziónak pénteken elmondta: arra számít, hogy ennek ellenére sor kerül a BT szombati ülésére. Mint fogalmazott: „A testület változatlanul felelős azért, hogy békés megoldást próbáljon találni a válság rendezésére.” (MTI) Palesztin realitások Akár a világ lelkiismeretének is nevezhetjük az ENSZ fórumát. Ritkán fordul elő, hogy a világszervezetben fölborulnának az értékrendek és visszájára fordulna az igazság. Híven tükrözi a földkerekség jobbik felének, a haladó gondolkodású, felelős államoknak a törekvését a csütörtök esti határozat, amelyet a palesztin ügyben hoztak. Nagy többséggel — 75 szavazattal, 33 ellenszavazattal és 37 tartózkodás mellett — az ENSZ-közgyűlés kimondta: érvénytelen a Camp David-ben kötött különmegállapodás. Már létrejöttekor világos volt: a földönfutóvá tett, szülőföldjéről elűzött palesztin nép jövőjét, elidegeníthetetlen jogait figyelmen kívül hagyta az egyiptomiizraeli—amerikai egyezmény. Azóta bebizonyosodott, hogy az aggodalom nem volt fölösleges. A Közel-Keleten azóta sem csökkent a feszültség, s annak ellenére, hogy Izrael bizonyos területeket visszaszolgáltatott Egyiptomnak — jogos tulajdonosának —, a kérdések kérdése máig is megoldatlan. Nevezetesen: a palesztin arab nép államalapítási jogát változatlanul nem ismerték el, s az erre vonatkozó tárgyalások elől Izrael makacsul elzárkózik. A világszervezet felismerte ezt a tarthatatlan állapotot. Hozzátartozik az igazsághoz: az ENSZ már korábban is nagy megértéssel közelített a kérdéshez. Ezt bizonyítja, hogy a palesztin nép egyetlen törvényes képviselője, a PFSZ számára megfigyelői státust engedélyezett, s lehetővé tette, hogy Jasszer Arafat a világszervezet fórumán kifejtse népének konstruktív javaslatait a válság megoldására. A mostani szavazás néhány tanulságát nem árt szemügyre venni. Azt például, hogy a többség által sarokba szorított Egyiptom és az Egyesült Államok kísérletet tett obstrukcióval megakadályozni a határozatok megszavazását. Az ügyrendi kifogások azonban hatástalanok maradtak. További figyelemreméltó jelenség, hogy a kilencek korábbi egysége felbomlott: az EGK nyolc tagjának elutasításával szemben Franciaország tartózkodó voksa került az urnába. Bizonyságul annak, hogy Párizs nemcsak szavakban próbál szövetségeseitől eltérő irányvonalat követni a Közel-Keleten. Végül azt sem szabad lebecsülni, hogy jogerős határozat született, miszerint a PFSZ egyenjogú félként üljön tárgyalóasztalhoz, vegyen részt minden olyan tanácskozáson, erőfeszítésben vagy akcióban, amely az igazságos és tartós rendezés útját-módját keresi. Ezt az állásfoglalást 117 tagállam helyeselte, vagyis az előbbi határozatnál is nagyobb egyetértés övezte. Más szóval: a világ nagy többsége józan, reális módon értékeli a közel-keleti helyzetet, s törekvése egybeesik a palesztin nép céljaival. Sajnálatos, hogy a velük szembenálló kisebbség nem okult meg ebből. Az ilyesfajta makacsság pedig előbb-utóbb megbosszulja magát. Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Két előterjesztés szerepelt napirendjén: megtárgyalta a készletgazdálkodás egyes kérdéseinek ellenőrzéséről készült jelentést, majd megvitatta az 1980. évi munkatervre előterjesztett javaslatot. Felhatalmazta elnökét, hogy a munkatervet jóváhagyásra a kormány elé terjessze. A KNEB tudomásul vette az egyes vizsgálatokat követő intézkedésekről szóló tájékoztatást, ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Elutazott az osztrák parlamenti küldöttség Pénteken elutazott Buda- Ipestről az osztrák parlament küldöttsége, amely Apró An- talnak, az országgyűlés elnö-kének meghívására november 26-a és 30-a között hivatalos látogatást tett hazánk- ban. A Rudolf Thalhammer, az Osztrák Nemzeti Tanács harmadik elnöke és a delegáció búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent az országgyűlés több tisztségviselője. Jelen volt Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Düsseldorfi magyar napok Pénteken este ünnepélyes keretek között megnyílt a düsseldorfi magyar napok gazdasági és kulturális eseménysorozata. Észak-Rajna- Vesztfália tartomány fővárosának vásárközpontjában Marjai József miniszterelnök-helyettes jelenlétében Josef Kuerten főpolgármester üdvözölte a megnyitó résztvevőit, majd Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Lieselotte Foncke tartományi gazdaságügyi miniszter mondott beszédet, méltatva a magyar—nyugatnémet gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlődését. (MTI) Változatlan díj, magasabb összeg Január 1-től új életbiztosítási rendszer Az életbiztosítások január 1-től változatlan díj mellett növekvő biztosítási összegért köthetők meg — jelentették be pénteken az Állami Biztosítónál. A hazánkban eddig nem alkalmazott új biztosítási rendszer lényege, hogy ezentúl minden évben 2 százalékkal emelkedik az életbiztosításokra kifizetendő összeg. A tájékoztatón elmondták, hogy az életviszonyok javulásával, az átlagos életkor meghosszabodásával együtt fejlődött az életbiztosítási rendszer, bővült a szolgáltatások köre. A biztosító megalakulásakor, 1949-ben még mindössze 117 millió forint, 1969-ben 32 milliárd, az idén pedig már több mint százmilliárd forint az életbiztosítások összege. Az elmúlt években az igények kielégítésére egész sor új konstrukciót rendszeresítettek, meghatározott célú biztosításokkal. Fokozottabban gondoskodnak a gyermekről, az élettársról, a szülőkről, vagyis azokról, akik részesülnek a biztosított keresetéből, ezenkívül a nyugdíjkiegészítő járadékbiztosítással és a hitelfedezeti életbiztosítással bővült a kör. A most bevezetésre kerülő , új életbiztosítási rendszer lényegében takarékossági biztosítás. A korábbi módozatoknál ugyanis a biztosítási idő letelte után 1,7 százalékos, most 5,6 százalékos kamattal fizetik ki a biztosítási összeget. Egy 40 éves személy például a 15 évre szóló 100 000 forintos életbiztosításra havi 480 forint díj mellett a 15 év eltelte után 134 590 forintot kap kézhez. Az új életbiztosítási rendszer nemcsak a január elseje utáni, hanem a korábban megkötött, mintegy 300 000 életbiztosításra is érvényes