Hajdú-Bihari Napló, 1980. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-01 / 51. szám
HAJDÚ-1 | | IKi |1 | I MG1HR SZOCIALISTA MUHKfiSPlIRTHIHDÚ-BimR MEGYEI BIZOTTSIBfIHWK HPIB | kivullll BIZALOM ÉS FELELŐSSÉG Számvetés kezdődik ma Hajdú-Biharban. Taggyűlések, összevont taggyűlések, küldöttértekezletek, járásivárosi szintű pártértekezletek után ma és holnap a megyei pártértekezlet fórumán tanácskoznak a kommunisták küldöttei. E tanácskozáson számvetés készül a közelmúltról, a legutóbbi pártértekezlet óta eltelt öt esztendőről; számvetés a jelenről, de számvetés a jövendőről is: mit kell tennünk, hogyan kell dolgoznunk a korábban már elfogadott pártprogram céljainak megvalósítása érdekében. A pártértekezletek mint fórumok így és ezért válnak összekötő, évtizedeken átívelő, korunkat és népünk sorsát tartó történelmi hídpillérekké: múlt, jelen és jövő kötődik bennük a mai nemzedék akaratához, cselekvési szándékához, vállalásaihoz. A történelem szoros és tartalmas rendje ez: célok és megvalósult tervek épülnek egymásra, s az emberi munka verítéke köti őket fallá, épületté, emberszabású álmaink otthonává. Gazdagabb múltról a megye kommunistái számadást még nem készítettek, s ez akkor is igaz, ha az eltelt öt év eredményeit beárnyékolják kissé az utóbbi év gazdasági gondjai. Korábbi szárnyaló, nagy számokat sorjáztató terveink után talán kissé szerénynek tűnik a kongresszusi irányelvek célkitűzése: megőrizni, megtartani, megszilárdítani a következő években az elért életszínvonalat, s ezzel alapozni meg a továbblépés társadalmi-gazdasági feltételeit. Viszont van mit megőrizni, megtartani, van mit féltenünk, mire vigyáznunk. Életünk mai tartalma talán a 20—25 év előtt elgondoltnál is gazdagabb, anyagiakban és szellemiekben mindenképpen. S ebben a gazdagodásban, értékeink gyarapodásában a legtöbbet éppen annak köszönhetjük, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nyílt, őszinte, következetes politikát folytatott és folytat; múlt és jelen tanulságait felhasználva tudatosan alakítja a jövőt is. A megőrzés továbbvitel is: szilárd talajt keresünk a támaszkodó lábnak, hogy biztosabb legyen a lépés lendülete, íve, célja, távolsága. Ez a politika a bizalom politikája. A párt bízik a tömegekben, a dolgozó nép, a dolgozó ember akaratában, erejében és a nép bízik a pártban, s e bizalmat a történelem tapasztalatai kovácsolták erőssé, szorossá. E bizalom tartalmazza az emberek cselekvési szándékát is. Nemcsak a párt által kijelölt célokat vállalja dolgozó népünk, hanem a célokhoz vezető utat, sőt ennek az útnak megépítését is: a hazát, országot, embert formáló alkotó munkát. A bizalom lényege ez: a párt a vezető szerep gyakorlása közben olyan célokat tűz ki, amelyeket vállalhat a társadalom minden tagja, ezért a megvalósításban is az egységes akaratnak, szándéknak, cselekvésnek kell meghatározóvá válnia. Ez a bizalom adja a megyei pártértekezlet számvetésének légkörét, társadalmi atmoszféráját. Ez a bizalom növeli meg a számvetést készítők felelősségét is: a párt és a nép között levő szemléleti és cselekvési kapcsolat nyílt szét, őszinte szembenézést, reális értékítéletet, pontosan kimunkált, megvalósítható, vállalható célokat igényel. S a pártértekezleten megfogalmazott célok, tervek csak úgy válhatnak a jövendő valóságává, ha nemcsak most, a megajánláskor, hanem a megvalósításkor is mindannyiunknál jelen lesz a személyes, közvetlen felelősségvállalás igénye és gyakorlata. Pártunk politikáját — olvashatjuk a kongresszusi irányelvekben — „bizalommal elfogadja, magáénak tekinti, követi a magyar nép, és elismeri, értékeli a kommunisták áldozatkész, odaadó munkáját. Ez nagy felelősséget hárít a pártra a szocializmus építésének irányításában.” A kommunisták számtalanszor bizonyították már, hogy elkötelezettjei egy eszmének, s mindig elöl jártak, ha cselekedni kellett. Kommunistának lenni alkotó erőt is jelent: keresni és vállalni a dolgok nehezét, példát mutatni tettekben, felelősségben. A járási, városi pártértekezletek is azt bizonyították: a megye kommunistái nemcsak az elmúlt öt év eredményeit vállalják s tartják személyes ügyüknek, hanem a jövendő feladatait, gondjait is. A vitákban részt vevő küldöttek a nép iránt érzett felelősségtől áthatva tettek javaslatokat; közös gondolkozás jellemezte e tanácskozásokat: hogyan tudnánk jobban, eredményesebben végrehajtani a párt politikáját. A bizalom és felelősség légkörében ül össze számvetésre ma a megyei pártértekezlet. Ez is jelzi: munkamegbeszélés lesz ez, ha a külsőségek és a kongresszusi felkészülés tartalma ünnepivé emeli is. Munkamegbeszélés, ahol célok és tervek kovácsolódnak a kommunisták tetteket is vállaló vitájában. Bizonyos, hogy a pártértekezleten végzett munka nemcsak a párttagságra gyakorol majd hatást, hanem a megye egész társadalmára. Hiszen a párt és a nép egysége éppen itt, a megyei, sőt járási, városi, községi, alapszervezeti műhelyekben kovácsolódik igazán erőssé, hazát és embert megtartóvá. A megye kommunistáinak tanácskozása így és ezért lehet a népért végzett felelős munka alkotóműhelye. Bemutatjuk Itafelum Bihart képekben (3., 4., 5., 6. OLDAL) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1930 február 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. február 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának jelentését a kongresszusi előkészítő munkáról; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját a VI. ötéves terv előkészítéséről. /. A Központi Bizottság áttekintette az utóbbi hónapok legfontosabb nemzetközi eseményeit. Megállapította, hogy a világpolitikai helyzet az imperialista körök aknamunkája következtében feszültebbé vált, felerősödtek azok az irányzatok, amelyek veszélyeztetik az enyhülés terén elért eredményeket. Az imperialisták arra törekszenek, hogy megbontsák a két világrendszer között jelenleg fennálló egyensúlyt és katonai fölényre tegyenek szert. Ezt a célt szolgálta a NATO-országok 1978. évi washingtoni döntése a katonai kiadások fokozott növeléséről, valamint az 1979. évi brüsszeli határozata, amely új középhatósugarú rakéták telepítését irányozza elő egyes nyugat-európai országokban. Az Amerikai Egyesült Államok mindmáig nem ratifikálta a hadászati támadófegyverek korlátozását szolgáló, nehezen létrejött SALT-II. megállapodást, és ez akadályozza a katonai enyhülés szempontjából nélkülözhetetlen további tárgyalásokat. A veszélyt, a feszültséget növelik azok az újabb törekvések, amelyek az imperializmus katonai jelenlétének további kiszélesítését és megerősítését célozzák a világ különböző térségeiben A társadalmi haladásért küzdő és a külső támadások ellen védekező afgán forradalomnak — a két ország szerződése alapján — nyújtott törvényes, a nemzetközi joggal összhangban álló szovjet segítség ürügyén tett amerikai lépések, a felszított szovjetellenes propagandakampány fokozta a feszültséget és mérgezi a nemzetközi légkört. Senki sem vitathatja el a népeknek azt a jogát, hogy küzdjenek nemzeti függetlenségük kivívásáért és megszilárdításáért a társadalmi felemelkedésért Ebből kiindulva a Központ Bizottság ismételten kifejezésre juttatta a magyar kommunisták szolidaritásá Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népeinek igazságos harcával amelyet nemzeti független-ségük megszilárdításáért, a társadalmi haladásért vívnak az újgyarmatosító törekvések ellen. A NATO-nak, az imperialistáknak a fegy- s verkezési verseny fokozását célzó újabb akciói veszélyez- t tetik a politikai enyhülés már elért eredményeit, nagy terheket rónak az emberiségre, aggodalommal töltik el a béke minden hívét. A Központi Bizottság ebben a helyzetben fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája, reális cél az enyhülés eredményeinek megvédése, egy új világháború kirobbantásának a megakadályozása. A világfejlődés fő irányát meghatározó erőviszonyok a reakciós körök minden próbálkozása ellenére sem változtak meg. A békét, az emberiség jövőjét fenyegető veszélyek elhárításához azonban szükség van minden, a nemzetközi helyzet élezését ellenző, békeszerető erő aktív fellépésére. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy valamennyi ország, minden nép érdekének az felel meg, ha a kormányok felelősen foglalnak állást és hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilárdításához, a béke megőrzéséhez. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai folytatják erőfeszítéseiket a világ békéjét fenyegető veszélyek elhárításért, a nemzetközi enyhülés terén elért eredmények megőrzéséért és megszilárdításáért. Ez világosan kifejezésre jutott L. I. Brezsnyev elvtársának, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének választói előtt tartott beszédében és más szocialista országok — köztük hazánk vezető testületeinek, felelős képviselőinek megnyilatkozásaiban. A nemzetközi helyzet kedvezőtlen irányzatainak felerősödése különösen időszerűvé teszi a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés Szervezetének ismert javaslatait, amelyek a katonai feszültség csökkentését, a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönös biztonságának erősítését, a bizalom növelését szolgálják. A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel együtt folytatja sokoldalú erőfeszítéseit a fegyverkezési verseny megfékezése, a békés egymás mellett élés útjában álló akadályok elhárítása érdekében. Változatlanul fontosnak tartja, hogy mielőbb életbe lépjen a SALTA II megállapodás, megkezdődjenek a tárgyalások a fegyverzet további korlátozásáról, és ne kerüljön sor az újabb közép-hatósugarú rakéták nyugat-európai elhelyezésére. A Varsói Szerződés országai — köztük hazánk — konkrét javaslatukkal már kifejezték a készségüket egy olyan európai értekezlet megtartására, amelynek feladata a katonai enyhülés elősegítése és a bizalomerősítő intézkedések megtárgyalása lenne. Ilyen értekezlet mielőbbi létrejöttét a helyzet sürgeti. Továbbra is előmozdítjuk a helsinki záróokmány ajánlásainak megvalósítását, a madridi tanácskozás előkészítését. A Magyar Népköztársaság továbbra is arra törekszik, hogy a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján fejlődjenek kétoldalú kapcsolatai a tőkésországokkal. Azért tevékenykedik, hogy a politikai, a gazdasági, a tudományosműszaki és a kulturális kapcsolatokban elért eredmények megőrzésével és fejlesztésével is hozzájáruljon a népek közötti bizalom és megértés erősítéséhez. Hazánk, a Magyar Népköztársaság a jövőben is megtesz mindent, ami tőle telik azért, hogy Európa, a világ népei tovább haladhassanak előre az enyhülés, a béke, a felemelkedés útján, a taggyűléseket. Eredményesen zajlottak le az üzemi, az intézményi, a községi, a váro- , a budapesti kerületi, a jársi és járási jogú, valamint a arosi-járási pártértekezletek. A párt szervezetei felelősségéljesen adtak számot az ötes munkáról, s tárgyalták meg a kongresszusi irányelveket. A társadalmi és tegszervezetek vezető testületei is széles körűen megviatták a Központi Bizottság sínyelveit. Mind a pártban, mind a társadalmi és tömegszervezetekben aktív és érdemi vita folyt, az eredmények számbavétele mellett nyíltan szóltak a hibákról, a társadalmunkat foglalkoztató gondokról, problémákról is. Sok hasznos észrevétel és kiegészítő javaslat érkezett a Központi Bizottsághoz. Az irányelvekről folytatott vitában is megnyilvánult pártunk eszmei, politikai egysége. A megnyilatkozásokban kifejezésre jutott népünk alapvető egyetértése a szocialista célokban és tettrekészsége a feladatok megoldásában. Ez jól tükröződik a XII. kongresszusnak és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított országos munkaversenymozgalomban is, amely új lendületet kapott a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigádjának kongresszusi műszakok szervezésére tett kezdeményezésével. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a XII. kongresszus elé terjesztendő beszámolójának és határozati javaslatának a tervezetét. A Központi Bizottság megtárgyalta a kongresszusi felkészülés további tennivalóit. Az alábbiak szerint véglegesítette az 1980. március 24-én összeülő kongresszus napirendjére vonatkozó javaslatát : A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól. Előadó: Kádár János elvtárs. O A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának beszámolója. Előadó: Brutyó János elvtárs. A fellebbviteli bizottság jelentése. Előadó: a fellebbviteli bizottság elnöke. O A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. HL A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette a tájékoztatást a VI. ötéves népgazdasági terv előkészítési munkálatairól. (MTI) //. A Központi Bizottság áttekintette a párt XII. kongresszusának előkészítését, és megállapította, hogy az a szervezeti szabályzatnak megfelelően, rendben halad. A párt 24 ezer alapszervezetében megtartották a beszámoló és a vezetőségválaszt.