Hajdú-Bihari Napló, 1980. október (37. évfolyam, 231-256. szám)

1980-10-02 / 231. szám

Ülést tartott­­ a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ÖSSZEHÍVTÁK A HNF KONGRESSZUSÁT Kádár János felszólalása A Hazafias Népfront VII. határozott a HNF Országos kongresszusát 1981. február Tanácsa szerdán, a Parla- 21—22-re összehívták — erről ment vadásztermében meg­tartott ülésen. A tanácsko­zás elnökségében foglalt he­lyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. Kállai Gyulának, a HNF OT elnökének megnyitó sza­vai után Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára ismertette a VII. népfrontkongresszus össze­hívására és a mozgalom tes­tületeinek újjáválasztására vonatkozó javaslatot. — Éppen négy esztendeje annak, hogy befejezte mun­káját a népfront legutóbbi, VI. kongresszusa — mondot­ta. — Azóta is többször megállapítottuk, hogy betöl­tötte hivatását, és megfelelt (Folytatás a 2. oldalon) Sarlós István beszédét tartja Dr.Hársfalvi Alajos kitüntetése Szerdán, október elsején a Debrecen megyei városi Ta­nács V. B. Hivatalának elnö­két, dr. Hársfalvi Alajost köszöntötték nyugdíjba vo­nulása alkalmából munka­társai, valamint a városi és megyei tanács vezetői. A Debrecen városi Tanács leg­utóbbi ülésén, érdemeit elis­merve, dr. Hársfalvi Alajost, felmentette hivatalelnöki­­ funkciójából, és kinevezte dr. Kántor Bélát, a hivatal eddi­gi elnökhelyettesét. A szerdai ünnepségen dr. Ács István, a városi tanács elnöke méltatta dr. Hársfal­vi Alajos több évtizedes taná­csi munkáját. Ezután dr. Sza­bó Imre, a Hajdú-Bihar me­gyei Tanács elnöke átnyújtot­ta dr. Hársfalvi Alajosnak a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa által adomá­nyozott kitüntetést, a Munka Érdemrend arany fokozatát. A kitüntetés átadásán jelen volt dr. Lévai Imre, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa." • Vill­ II ^^^^^IGYI^ZOCIVUST MUNKASPARDIBJDU-BIHAM JEGYE^IZOITSIGINIIHAPJ^^ Megnyitották a KPVDSZ kulturális napokat Huszadik alkalommal ren­dezi meg egyre növekvő je­lentőségű kulturális napjait a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete. A két évtized alatt a kul­turális napok formájukban és tartalmukban is sokat változtak. A céljuk viszont változatlan maradt: a gaz­dasági vezetők felelősségé­nek erősítése a kultúra ápo­lásáért, a dolgozók művelt­ségének emelése, érdeklődé­sének felkeltése az irodalom és a művészetek iránt, a sza­bad idő tartalmas eltöltésé­nek elősegítése, a kulturális munka színvonalának emelé­se. Ezt hangsúlyozta többek között a József Attila Műve­lődési Házban október 1-én megtartott ünnepélyes meg­nyitón Telekesi Gézáné, a KPVDSZ központi vezetősé­gének osztályvezetője is. A kulturális napok rendezvény­­sorozatának nyitánya ezúttal egybeesett a megyei üzemi tárlat megnyitásával, amely­re most tizedik alkalommal került sor. Az idei tárlaton 15 megyei képzőművész 22 alkotását tekintheti majd meg a közönség. Éles Péter tárlatvezetést tart Vendégek Bulgáriából Sumenből, Debrecen bolgár testvérvárosából öttagú ven­déglátóipari küldöttség érke­zett a Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalathoz. A delegáció vezetője Konszta­­dinov Kosztov, a megyei ta­nács titkára. A bolgár vendé­geket dr. Ács István a Deb­recen városi Tanács elnöke és dr. Barabás Gábor, a megyei tanács kereskedelmi osztály­­vezetője fogadta. A vendégek fölkeresték Hortobágyot, Haj­dúszoboszlót, a Nagyerdőt és a hajdúvárosokat. Találkoz­tak Hajdú-Bihar megye ven­déglátásának vezetőivel is. A vállalat életéről Végh László igazgató tartott tájékoztatást. Ezek után a tapasztalatcse­rék, üzletlátogatások, techno­lógiai bemutatók és szakmai kirándulások következnek. A bolgár testvérváros kül­döttei a hét végén utaznak vissza Sumenbe. Megyénkbe látogatott az NSZEP pártmunkáskü­ldöttsége Németország Szocialista Egységpártjának pártmun­kásküldöttsége, amely Bor­bély Sándornak, a munkás­őrség országos parancsnoká­nak meghívására hazánkban tartózkodik, október 1-én délelőtt Debrecenbe érkezett A megyei pártbizottság épületében a küldöttséget — melynek vezetője Heinz Len­ke vezérőrnagy, az NSZEP Központi Bizottságának al­osztályvezetője, tagjai Otto Trötscher ezredes, valamint Roland Hetzer ezredes — Si­­kolla György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizott­ságának első titkára, az MSZMP KB tagja fogadta. Az üdvözlő szavak után a német vendégeket tájékoztat­ta a megye politikai, gazda­sági és ideológiai életéről. Ezután Kruppa Károly me­gyei munkásőrparancsnok a megyei munkásőrség pártirá­nyításáról, annak ellenőrzé­séről adott tájékoztatást, és a politikai nevelőmunkáról szólt. A delegáció október 1-én felkereste a debreceni mun­­kásőrbázist, október 2-án pe­dig meglátogatja a berettyó­újfalui munkásőr egységeket, majd az ELZETT berettyóúj­falui gyárában tesz látogatást. A delegációt elkísérte Gáti József, a munkásőrség orszá­gos parancsnokának helyette­se. A német delegáció Sikula György tájékoztatóját hall­gatja Segítség a belvízkárt szenvedett mezőgazdasági üzemeknek Nem lehet pénzügyi akadályuk az őszi munkáknak Az ár- és belvízsújtotta mezőgazdasági szövetkezetek gaz­dasági helyzetének megítélésére és az elkövetkezendő idő­szak feladatainak megbeszélésére október 1-én, szerdán dél­előtt az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Oktatási Igazgatóság előadótermében megyei értekezletet tartottak a károsult ter­melőszövetkezetek vezetői részére. Az értekezleten megje­lent Tóth Imre, a megyei pártbizottság titkára. Juhász István, a megyei tanács elnökhelyettese tartott tá­jékoztatót a megye mezőgazdaságát ért belvízkárokról és a további tennivalókról. Elmondta, hogy a legtöbb kárt a júniusban és júliusban lehullott nagy mennyiségű csapadék okozta. A mezőgazdasági miniszter intézkedésére a legnagyobb kárt szenvedett 45 termelő­­szövetkezetben és egy szak­­szövetkezetben megtörtént a helyszíni kárfelmérés. A fel­mérés szerint a közvetlen és közvetett károk összege 729 millió forint. A bizottságok által fel nem mért szövetke­zetek jelentett kárösszege to­vábbi 320 millió forint, ösz­­szesen tehát a megye mező­­gazdaságát több mint egymil­­liárd forint elemi kár érte. Az Állami Biztosító szin­tén megkezdte a felmérést. A károk elhárítására, hatá­suknak csökkentésére, illetve felszámolására nagy erőfeszí­téseket tettek a mezőgazda­­sági üzemek, a területi és megyei szervek, valamint az országos hatóságok és intéz­mények. Az összefogás, a köl­csönös segítségnyújtás szinte minden területre jellemző volt. A rendkívüli helyzet könnyítését, az értékek men­tését eredményesen szolgálta több, kormányzati szintű in­tézkedés is, így sor került a kedvezményes gépvásárlási akcióra az 1981. évi amorti­záció terhére tizenhat terme­lőszövetkezetnél. A Pénzügy­minisztérium intézkedése alapján a Magyar Nemzeti Bank Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága a lehetőségek határáig segítette és segíti az üzemeket. Ahol szükség volt rá, ott az esedékes fejlesztési hiteleket prolongálja vagy prolongálja; a fedezetlenné vált hiteleket nem teszi le­járttá, a termelés folyama­tosságához szükséges hitele­ket biztosítja. A hitelképte­len üzemek részére óvadék­­ letétele esetén hitelt nyújt. A MÉM szeptember 23-i miniszteri értekezletén egy­hangú döntés született, hogy az őszi betakarítást, az őszi vetést, az 1981. évi termelés megalapozását pénzügyi gond egyetlen ütemben sem gátol­hatja. Ezt követően az előadó a kialakult és várható év végi pénzügyi helyzetről beszélt. A bizottságok által készített felmérés szerint a 46 érintett üzemből az év végére 34 ter­melőszövetkezet várhatóan veszteséges lesz. Ugyanezt a felmérést elvégezte a Nemze­ti Bank az első félévre vonat­kozóan, s hasonló megállapí­tásra jutott. Tizenegy téesz tudja hiányát saját forrásból és banki eszközökkel rendez­ni. A többi mezőgazdasági üzemnél viszont a pénzügyi hiány több mint 200 millió forint. Mivel megyénket a kor­mány elemi kár sújtotta te­rületnek minősítette, a ke­letkezett károk egy része megkülönböztetett kedvez­ményes elbírálást igényel. Ezek szerint ha az Állami Biztosító által meg nem térí­tett kár értéke nagyobb mint az év végi veszteség, a pénz­ügyeket szanálás nélkül do­tációval rendezik. A kivétele­sen nagy kárt szenvedett né­hány termelőszövetkezet egyedi felülvizsgálata alap­ján a mérleg elkészítése előtt előleget kaphat. Befejezésül a megyei ta­nács elnökhelyettese­ a me­zőgazdasági üzemek előtt ál­ló őszi mezőgazdasági mun­kákról szólott. Amint el­mondta, nagy jelentősége van az elvégzendő munkák he­lyes rangsorolásának. Első­ként a betakarítást kell úgy ütemezni — mondta —, hogy a kalászosok előveteménye kerüljön le leghamarabb. Ha ez nem elegendő, a vetések­hez táblacseréket kell végre­hajtani. Felhívta a szake­m­­berek figyelmét arra is,­ hogy ne csökkentsék a kalászos ve­tések területét, s mindenütt arra kell törekedni, hogy a betakarítási veszteségek a minimálisak legyenek. A tanácselnök-helyettes tá­jékoztatója után a megjelent mezőgazdasági szakemberek tették fel kérdéseiket, és mondták el véleményüket. A munkaértekezlet az illetéke­sek válaszadásával ért véget. I. G.

Next