Hajdú-Bihari Napló, 1980. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ■ - -------------------------------------------------------1— ■ ppn MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: XXXVII. ÉVFOLYAM 257. SZÁM INGÁZIK A CSALÁDFŐ ,?;\l­­.7 ■ . "| A FEKETE GÉN TITKA ÁRA: 1,20 FORINT ^ ^ ^ (4. oldal) 1980. XI. 1» §g| H 1 HANGLEMEZFIGYELŐ SZOMBAT A minőség ára „Termelj többet — job­ban élsz” — így hangzott a néhány évtizeddel ez­előtti jelmondat. Félő azonban­, hogy nemcsak a slogan avult el azóta, hanem a hozzá tapadó szemlélet is. Legalábbis akkor, ha a világpiac mércéjén mérjük termé­keinket. Optimizmusra csak ak­kor lehetne ok, ha az áru­ellátás már olyan színvo­nalon állna, hogy a rossz vagy a gyengébb minősé­gű termékekre rá sem néznénk. De amíg örülhe­tünk annak is, ha meg­kapjuk a régóta várt szekrénysort, vagy ki­egészítő bútort, netán a padlószőnyeghez illő gye­rekágyat, addig igazán nem lehet számítani arra, hogy válogatni fogunk. Így van ez a legkorsze­rűbb műszaki cikkekkel (Colorion, Videocolor, há­romcsillagos hűtőszek­rény), a divatos játékok­kal, és még tovább sorol­hatnánk a példákat. Ha valaki hozzájut ilyen ké­szülékhez, annyira meg­örül neki, hogy minőségi kifogásait gyakran in­kább elhallgatja, „majd kijavítja a szerviz” — fel­kiáltással. Egészen más a helyzet, ha termékeink külföldre kerülnek, és baj van a minőséggel. Hogy érzé­keltessük a dolgot, ex­portunk értéke egy évben megközelíti a 300 milliárd forintot, így ha csak az áruk egy százalékára ér­kezik minőségi reklamá­ció, már akkor is 3 mil­liárd forintos tételről van szó. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a veszteség ennél is több. Miből ered a hiba? Vagy nem tökéletes a ter­mék, vagy baj van a cso­magolással, esetenként a szállítással. A jogos kifo­gásokat a legtöbb helyen a termelésre lehet vissza­vezetni, legalábbis ezt ál­lapítják meg a vizsgála­tok, jelentések, hiszen in­nen ered a hibák nyolc­vanöt százaléka. A do­log hátterében pedig az áll, hogy a vállalatok in­kább „engedékenyen” ke­zelik a minőségi előíráso­kat, mintsem veszélyez­tessék a szállítási határ­időket. Ebből aztán az következik, hogy a ma­gyar termékek árszínvo­nala sok esetben még a közepes kategóriába sem kerül. Ha viszont nagyobb gondot fordítanának a minőségre, többet kérhet­nénk termékeinkért, ame­lyekben nincs kevesebb anyag vagy kevesebb munka, mint a konkur­­rens cikkekben. A minőségellenőrzés ma már a termelési fo­lyamatnak szerves része. Érzékeny műszerek van­nak, amelyek kimutatják a hibákat. Mi az oka an­nak, hogy ennek ellenére még mindig kevés javu­lás észlelhető a minőség­ben? A magyarázat a hibás szemléletben kere­sendő, a piac — legyen az hazai vagy külföldi — le­becsülésében s abban, hogy az eredmények ér­tékelésénél még ma is a mennyiségi mutatók játsszák a főszerepet. Új földértékelés -BBKBS993HHHHHHHKHE9HBHHnBBHnnRSnSB9B5KSRSB jogszabály a kisajátításról ÜLÉST TARTOTT AZ ELNÖKI TANÁCS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a szocialista Etiópiában, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársa­ságban és a Zambiai Köztár­saságban ez év szeptemberé­ben tett hivatalos látogatásá­ról és ezen államok vezetői­vel folytatott tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács a tájékoz­tató jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megálla­pította, hogy a látogatások és tárgyalások eredményesek voltak, jelentősen hozzájá­rultak a Magyar Népköztár­saság és a meglátogatott ál­lamok politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak to­vábbfejlődéséhez. Törvényerejű rendeletet fo­gadott el az Elnöki Tanács a földértékelésről. A rendelet értelmében a jelenleginél kor­szerűbb, a hatékony jövede­lemszabályozást jobban szol­gáló, a termelést leginkább befolyásoló természeti ténye­zőkön alapuló földértékelés kerül bevezetésre. Az új földértékelést — amely a mező- és erdőgazdasági mű­velést szolgáló külterületi és zártkerti, továbbá a nagyüze­mi műveléssel hasznosított belterületi földekre vonatko­zik — 1981-től folyamatosan hajtják végre. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek vég­rehajtásaként az Elnöki Ta­nács módosította a bányá­szatról, valamint a villamos energiáról szóló törvényt. A jogszabály a kisajátítástól el­térő sajátos kártalanítási sza­bályokat tartalmaz azokra a fő esetekre, amikor a bányásza­ti tevékenység vagy az ener­gia továbbítását szolgáló be­rendezések elhelyezése a használati jogok korlátozásá­val jár. A törvényerejű ren­delet a kihirdetéssel lép ha­tályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb folyamat­ban levő ügyeket tárgyalt. Irodalmi délután a barátság jegyében Szovjet írók Berettyóújfaluban A szovjet kultúra napjai rendezvénysorozat alkalmá­ból a hazánkba érkezett szov­jet íródelegáció — Rimma Kazakova költőnő, a szovjet írószövetség titkára, Viktor Tyelpugov prózaíró, Mihail Lvov költő, a „Novij Mir" főszerkesztő-helyettese és Petras Brazenes kritikus, a litván írószövetség titkára — pénteken, október 31-én a déli órákban Berettyóújfalu­ba érkezett, ahova a küldött­séget elkísérte Fábián Zoltán, a Magyar Írók Szövetségének titkára. A szovjet íródelegá­ciót a berettyóújfalui járási­városi pártbizottságon a vá­ros és az EDZETT Művek ve­zetői fogadták. A vendégeket Miskolczi János, a berettyó­újfalui járási­ városi pártbi­zottság első titkára köszön­tötte, majd Kovács Lajos, a városi tanács elnöke rövid ismertetőt tartott Berettyóúj­falu történetéről, a várossá válás erőfeszítéseiről. A küldöttség délután az ELZETT Művek berettyóújfa­lui gyárába látogatott, ahol a delegációt fogadták a gyár gazdasági, párt-, szakszerve­zeti, ifjúsági vezetői. A szov­­j­jet íróvendégeket az ELZETT gyárba elkísérte Miskolczi János, Kovács Lajos és Feld Györgyné, a járási hivatal el­nöke. A gyár történetét Tóth József igazgató ismertette a delegációval. Ezután irodal­mi műsor hangzott el a gyár kultúrtermében, melyet a Magyar Rádió is rögzített Az irodalmi délután kö­zönségét Kovács Lajos, az ELZETT Művek berettyóúj­falui gyáregységének párttit­kára üdvözölte, aztán Rimma Kazakova lépett a mikrofon elé. A költőnő néhány üdvöz­lő mondat után bemutatta a­­ delegáció tagjait, jellemezte irodalmi munkásságukat. A műsorban a jelenlevő írók versein, elbeszélésein kívül még Martinon, Jevtusenko, Bulat Okudzsava és Harold Regisztán műveit szólaltatta meg Kohut Magda, Szokolay Ottó, Löte Attila és Mélykúti Ilona. Szünet után a delegáció tagjai találkoztak és beszél­gettek hét berettyóújfalui szocialista brigád képviselői­vel. A közvetlen hangú, he­lyenként derűs beszélgetés mindenre kiterjedt, nemcsak az irodalomra, illetve a mű­élvezetre. A beszélgetést Bé­­nyei József, a Magyar Írók Szövetsége Kelet-magyaror­szági csoportjának titkára vezette. A találkozó után a szovjet irodalom képviselői gyárláto­gatáson vettek részt. A ven­dégek ma, szombaton dél­előtt Debrecenben élő írókkal találkoznak. Rimma Kazakova saját versét szavalja Másodikok lettek a magyarok Véget ért a szakmunkástanuló-verseny Eredményhirdetéssel, majd ifjúsági hálál zárult a Ma­gyar Gördülőcsapágy Mű­vekben az ötödik nemzetkö­zi ifjúsági találkozó és szak­munkástanuló-verseny. Az MGM szociális épületének konferenciatermében Kum­mer István, az üzemi KISZ- bizottság titkára köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően dr. Gazdag Istvánné, az MGM vezérigazgató-helyet­tese, gazdasági igazgató át­adta a szakmunkástanuló­­verseny helyezettjeinek a dí­jakat. Marós és lakatos szak­mákban NDK-siker született, Uwe Mittenheim és Lutz Petzold első helyezést ért el. Az esztergályosok versenyé­ben Jan Rybarik, a cseh­szlovák küldöttség képviselő­je bizonyult a legjobbnak. A magyar fiatalok: Pesti Sán­dor, Pető Zoltán, valamint Hosszú Mihály, a három szakmában második helyezést ért el. A díjak átadása után a lengyel, bolgár, csehszlovák és NDK delegációvezetők kértek szót és elismeréssel nyilatkoztak a verseny kor­rektségéről, a rendezvények szervezettségéről, a házigaz­dák szívélyes vendéglátásá­ról. Ezt követően Végh Lajos, az MGM szociális igazgatója, a magyar delegáció vezetője mondott záró beszédet, hangsúlyozva, hogy az egy héten át tartó rendezvényso­rozat, valamint a magas színvonalú szakmai verseny jól szolgálta a résztvevő szo­cialista országok ifjúsági mozgalmának megismerését, a szakmunkásképzés pilla­natnyi helyzetének leméré­­sét. A záró beszéd után a Ge­mini együttes és Karda Beá­ta főszereplésével ifjúsági bál kezdődött. A küldöttségek szombat délelőtt utaznak haza. BENZIN JEGY HELYETT — MEGOLDATLAN GONDOK !- ÚJJÁSZÜLETIK A VAGONGYÁR oldal) NÉGY FÉNYKÉP-KIÁLLÍTÁS (5. oldal) Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Pjotr Gyemi­­csevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió­­kulturális­ mi­niszterét, aki a szovjet kultú­ra napjai magyarországi ren­dezvényein vesz részt. Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök-he­lyettes, a­ Politikai Bizottság tagjai ugyancsak pénteken fogadták Pjotr Gyemicsevet és Vaszilij Lavrót, az SZKP KB kulturális osztályának vezetőjét. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszélé­seken véleménycserére ke­rült sor a magyar—szovjet barátság, a tudományos és kulturális együttműködés fejlődésének tapasztalatairól, és időszerű feladatairól. Megállapodtak a kulturális kapcsolatok elmélyítésében és sokoldalú továbbfejleszté­sében. (MTI) Téma: a következő öt év Még két hónap és befeje­ződik az V. ötéves tervidő­szak. Mennyiben, hogyan si­került teljesíteni mindazt, amit egy fél évtizeddel ez­előtt elhatároztunk? Megfe­lelő, biztos alapot képez­tünk-e a következő tervidő­szak fejlesztési munkáihoz? Olyan kérdések, amelyekre a feleletet a társadalom széles rétegeivel folytatott véle­ménycsere alapján lehet csak adni. S talán még ennél is fontosabb, hogy minél többen részt vegyenek a tervezés­ben, mondjanak véleményt, tegyenek javaslatot, latolgas­sák a lehetőségeket. Ahogyan a kormány is tet­te, a Hajdú-Bihar megyei Tanács is felkérte a két leg­fontosabb társadalmi szerv, a Szakszervezetek megyei Ta­nácsa és a Hazafias Népfront megyei elnöksége tagjait, vi­tassák meg a megye VI. öt­éves tervére kidolgozott kon­cepciót. Az SZMT elnöksége a múlt héten, a népfrontel­nökség a tegnap tartott ülé­sén folytatott beható vitát a következő öt esztendő lehe­tőségeiről és feladatairól. A tervkoncepció előter­jesztője Gál István, a megyei tanács elnökhelyettese volt, az ülésen részt vett és a vi­tában elhangzottakra vála­szolt dr. Szabó Imre tanács­elnök is­. A népfrontelnökség tagjai számos kérdést tettek fel és nemcsak problémákra, ha­nem lehetőségekre is felhív­ták a megyei tanács vezetői­nek figyelmét. A koncepciót az elnökség jónak, a legfon­tosabb feladatokat tükröző­nek ítélte meg. Kábán fut az ötvenezredik IFA A kábai Vörös Csillag Ter-­ melőszövetkezet teherautói­nak számát gyarapítja a Ma­gyarországon­­üzemelő ötven-­­­ezredik IFA teherautó. Az első háromszáz IFA te­herautó 1966-ban került Ma­gyarországra, s azóta a vásá­rolt autók mennyisége folya­matosan nő. 1975 őszén meg­érkezett a huszonötezredik, majd újabb öt év után sor kerülhetett az ötvenezredik átadására is. A kábai Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben csütör­tökön délelőtt népes vendég­sereg volt tanúja az ünnepé­lyes aktusnak. A meghívot­tak között volt Tóth Imre, a megyei pártbizottság titkára és Juhász István, a megyei tanács elnökhelyettese is. Az NDK és Magyarország között régóta tartó és állan­dóan fejlődő autókereskedel­mi kapcsolatokat méltató be­szédek után Lothar Heinz­mann, az IFA Kombinát ve­zérigazgatója az ötvenezredik teherautó kulcsait átnyújtotta Brezniczki Miklósnak, az AUTOKER igazgatójának, aki a kulcsokat továbbadta Bíró Istvánnak, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöké­nek. Az ünnepség keretében még egy eseményre került sor. A TSZKER és az AUTOKER közös ajándékaként a külö­nösen nagy árvízkárt szenve­dett szövetkezetek közül a csökmői Dózsa Termelőszö­vetkezet gondjait egy vado­natúj IFA teherautóval eny-­­hítették. Brezniczki Miklós átnyújtotta Bíró Istvánnak az öt­venezredik IFA tehergépkocsi kulcsait

Next