Hajdú-Bihari Napló, 1981. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

m rm II jemeni párt- és állami küldöttség megyei programja Amint arról lapunk tegna­pi számában már beszámol­tunk, a hétfő óta hazánkban tartózkodó jemeni párt- és állami küldöttség megyénkbe is ellátogatott. A küldöttség, amelyet Abdel Ghani Abdul Kader, a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezet, hajdú-bihari lá­togatásának első napja után, szombaton reggel tovább folytatta megyénk életének tanulmányozását. Előbb a Hajdú-Bihar me­gyei Üdítőital-ipari Válla­latot látogatta meg. A válla­lat vezetőjének közreműködé­sével megtekintette az epres­kerti töltőüzem működését. Ezt követően a Jemeni NDK párt­­ég állami küldöttsége a debreceni BIOGAL Gyógy­szergyárat kereste fel. Itt Kéri Tibor igazgató fogadta és tájékoztatta a vendégeket a gyár tevékenységéről. Meg­nézték az üzem életéről, mun­kájáról szóló filmet, majd a gyár vezetőinek kalauzolásá­val üzemlátogatást tettek. Működés közben is megis­merték a kísérleti fermentáló és a tablettaadagoló üzemré­szeket. Az üzemlátogatás után a jemeni vendégek több kér­dést tettek fel a gyári gazda­sági folyamatokkal, a termé­kek összetételével, valamint a gyógyszergyár és a Debreceni Orvostudományi Egyetem együttműködésével kapcsolat­ban. Ezekre Kéri Tibor igaz­gató válaszolt. A gyár párt­os társadalmi életével kapcso­latos kérdésekre Nagy Ká­­rolyné, az üzemi pártbizott­ság titkára adott választ. A BIOGAL Gyógyszergyár meglátogatása után a delegá­ció vezetője és tagjai a gaz­daság pártirányításáról foly­tattak tapasztalatcserét Bé­­nyei Bélával, a megyei párt­­bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjével. Délután a küldöttség meg­tekintette a debreceni Refor­mátus Kollégium könyvtárát és más nevezetességeit, majd Hajdúszoboszlóra utazott. Itt az üdülőövezetben rövid pi­henés közben találkoztak a város párt- és állami vezetői­vel. Szűcs Gábor, a városi pártbizottság első titkára és Ur Attiláné, a városi tanács elnöke adott részükre tájé­koztatást Hajdúszoboszló je­lenéről. A Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság párt- és ál­lami küldöttsége ma debrece­ni városnézés után megyei programja végeztével vissza­utazik Budapestre. Látogatás a BIOGAL Gyógyszergyárban VIDÉKI KÖNYVKIÁLLÍTÁSOK, VÁSÁROK A téli mezőgazdasági könyvhónap megyei eseményso­rozatának kezdete előtt a könyvesboltok úgy igyekez­nek, hogy a hétfői, debreceni megnyitót követően (az országos eseménysorozatot Szabó István, a TÓT elnöke pénteken nyitotta meg Túrkevén) a közönség lehetőleg teljes választékát találja a mezőgazdasági tárgyú szak­­könyveknek. A kínálatról Györfi Lajosnétól, a debreceni Csokonai könyvesbolt vezetőjétől kértünk tájékoztatást. Mint mondta, a most megjelent újdonságokkal együtt mintegy félmillió forint árú, mezőgazdasági témájú könyv várja a vásárlókat. A többi között kapható dr. Kovács Ferenc Állathigiénia (az utóbbi időben nem lehetett hozzájutni, bár nagyon keresett könyv volt), Gyúró Ferenc Művelé­si rendszerek és metszésmódok a modern gyümölcster­mesztésben című munkája, továbbá az­ Agrobotanika második átdolgozott, bővített kiadása. A könyvhónap idején a Csokonai könyvesbolt több járásban, körülbe­lül húsz faluban egészíti ki könyvkiállítással, illetve -vá­sárral a TIT rendezvényeit. Katonai eskütétel Debrecenben Az alakulat gyakorlóterén felsorakozott katonákat, a zászlók fogadása után és a parancsnoknak adott jelen­téstételt követően Tóth Iván őrnagy köszöntötte, üdvözöl­ve az elnökségben helyet fog­laló Agárdi Lászlót, a me­gyei pártbizottság munkatár­sát, Hegedűs Zoltán alezre­dest, a magasabb egység kép­viselőjét, a katonák hozzá­tartozóit, ismerőseit, baráta­it, a debreceni MÁV-igazga­­tóság képviselőit. A köszöntő, üdvözlő szavak után Bácskai István honvéd olvasta fel az eskü szövegét, amit társai kórusban mond­tak utána. A már esküt tett katonák nevében Kiss II. László honvéd versben vála­szolt. A felavatott honvédeket Babcsán József alezredes, az alakulat parancsnoka köszön­tötte ünnepi beszédben. A többi között megjegyezte, hogy a most esküt tett kato­náknak nemcsak a haza vé­delme a kötelességük, hanem szolgálatuk ideje alatt ko­moly építőmunkát is végez­nek. Az elmúlt esztendőben például 395,5 millió forint volt a termelési érték, 18,7 millió forint bér­bevétele volt az alakulatnak. 778 kilométer hosszú vágányt építettek meg, és 75 kilométer úgyne­vezett kitérő csoportot. Har­minc brigád nevezett be a brigádmozgalomba, mind­egyik megszerezte a szocialis­ta címet. Az elmúlt évi jó munkájuk eredményeképpen egy Kiváló Század elisme­résben részesültek, és két­­ egység megkapta az Élenjár­­­ró címet. A haza védelmén kívül fontos építőmunkát is ellátnak TAVALYI EREDMÉNYEK, IDEI TERVEK Tartalékok z-­­ilm és lehetőségek Aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről, pontosabban az idei esztendő gazdasági cél­kitűzéseinek tervezetéről tárgyalt legutóbbi ülésén a Hajdúsági Iparművek párt­bizottsága, amelyen Bartha István vezérigazgató, az üze­mi párt-végrehajtó bizottság tagja elemezte a tavalyi eredményeket és szólt az idei év gazdaságpolitikai tenni­valóiról. Az elmúlt évi eredmények­ről elmondotta, hogy bár még nincsenek birtokukban végleges számadatok, azt már tudják, hogy 1980-ban az előirányzott 7 százalékos termelésnövekedéssel meg­határozott 1 milliárd 956 fo­rintos tervet 102,7 százalékra­­ teljesítették. A vállalat nyeresége lénye­gesen több a tervezettnél, 100 millió forint körül van. Exporttervüket teljesítet­ték, tőkés exportjukat meg­duplázták. Az 1980-as év főbb muta­tói még: ütemes, terv szerinti­­ termelés, pénzügyi egyen­súly, több teljesítménybéres dolgozó, létszám-stabilizáló­dás — csakhogy címszavakat írjunk. Az idei év tennivalóiról szólva a következőket mond­ta a vezérigazgató: — A különböző testületi üléseken már elfogadott idei termelési terv a tavalyihoz képest 15 százalékos növeke­dést irányoz elő. Tudjuk, számolunk vele, hogy ez a szám lényegesen nagyobb mind az országos, mind az ágazati átlagnál. Bízunk megvalósításában, mert meg­győződésünk, hogy még sok lehetőség van a Hajdúsági Iparművek termelésrend­szerében. Egyébként leg­alább ilyen arányú terme­lésnövekedést fogad (vagy sürget?) a hazai és a­ külföldi piac. Ám ez a záloga az eredményes, nyereséget hozó gazdálkodásnak is. Bartha István felhívta a figyelmet arra, hogy a célki­tűzéseket változatlan lét­számmal, kizárólag a terme­lékenység növelésével, ugyanakkor minden eddigi­nél nehezebb gazdasági kö­rülmények között kell valóra váltani. Az idén négy száza­lékkal csökken a termelés­növelést szolgáló állami tá­mogatás. Négy-öt százalék energiaár-növekedés vár­ható. A számítások szerint­­ összességében tizenegy-ti- t­zenkét százalékkal növeked­nek az úgynevezett ered- t­ményrontó tényezők, és csak hat százalékkal a gazdálko­dást javító körülmények (például a tőkés piacon el­ért áremelés). Mindez azt jelenti, hogy az idei évben — a termelésnövekedés ellenére — a tavalyinál kevesebb lesz a vállalat nyeresége. — A veszteségeket ma­gunknak kell pótolni — mondotta a vezérigazgató. — Ebben a munkában nem fi­zikai megerőltetést várunk dolgozóinktól, sokkal inkább a belső tartalékok feltárásá­ra, az ésszerűbb, hatéko­nyabb munkára építünk. Konkrétan: csökkenteni kell a termelés közvetett és köz­vetlen költségeit, a veszte­ségidőt, az emberi és a gépi „üresjáratot". Növelni kell a termelést, a nagy értékű és nagy termelékenységű gépek, berendezések kihasználtsá­gát, az intenzív, a napi nyolc órát kitöltő munkát. Tömö­ren fogalmazva: a korábbi­nál kevesebb költséggel kell többet, jobbat gyártani, mert ma már csak a volumen és a minőség együttes növelésével tudunk nyereséget számolni. Ami pedig az elkövetke­zendő fél évtized feladatait illeti: meg kell teremteni az iparművek maradandó pénz­ügyi egyensúlyát, ki kell lépni­ az alacsony haté­konyságú vállalatok sorából, és vissza kell fizetni az ál­lami kölcsönöket. A követel­mények pedig nemcsak a termelés, a gazdálkodás ke­reteit szabják meg, a fej­lesztésnek is irányt mutat­nak. A jövőben csak olyan beruházást lehet indítani, amelynek már­ az üzembe helyezéskor termelés- és gaz­dálkodásjavító hatása van. Az idei program végrehaj­tására a pártbizottság fel­adattervet dolgozott ki, amelyben meghatározza, hogy az idén a helytakaré­kos automata mosógépek gyártását, a forróvíztároló­export maradéktalan teljesí­tését és az új típusú NDK forróvíztároló bevezetését ki­emelten kell kezelni. R. D. Bácskai István az eskü szövegét mondja (Fotó: Iklódy) HIVATALOSAN IS HONVÉDEK Január 31-én, szom­baton délelőtt az apa­fai műszaki katonai építő alakulatnál a sorkatonai szolgálatu­kat nemrégen meg­kezdett honvédek es­kütételére került sor.

Next