Hajdú-Bihari Napló, 1981. május (38. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

­ A munka és a munkások nagy ünnepén a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa nevében tisztelettel köszöntöm a Hajdú-Bihar me­gyében élő és dolgozó munkáso­kat, termelőszövetkezeti parasz­­tcsent, értelmiségieket, megyénk minden dolgozóját. Az alkotó munkát, a dolgozó embert és a történelmet formáló munkásösszefogást ünnepeljük ma és ünnepük szerte a világon május elseje alkalmából. Tiszte­lettel adózunk az embert ember­ré tevő munkának, jelenlegi és el­jövendő sikereink zálogának. Meghajtjuk az elismerés zászla­ját a dolgozó ember előtt, aki nap mint nap alkot, a föld kincseit a felszínre hozza, a gyárban érté­ket termel, házat épít, elveti a ma­got, gyógyít, tanít. Május elseje a teremtő mun­kát, a proletár nemzetköziséget és az új életet hordozó tavaszt jelképezi. Ez a nap világszerte összeforrott a dolgozók legben­sőbb érzéseivel, vágyaival és tö­rekvéseivel. Ezért május elseje mindig új lendületet, kedvet és ösztönzést ad a­­munkához, a küz­delemhez­ épült. Az előirányzatnak megfe­lelően — a megye dolgozóinak társadalmi erőfeszítéseivel együtt — 800 bölcsődei, 7437 óvodai, 155 szociális otthoni hely, 318 általá­nos iskolai és 38 szakmunkástan­terem, 600 szakmunkástanulót befogadó diákotthon jött létre, és további 304 kórházi ággyal bővült az egészségügyi ellátás. Számot­tevően fejlődött a megye lakossá­gának szociális ellátottsága. Ja­vultak a munkavégzés, az ipari és mezőgazdasági üzemek étkezteté­si, üzemegészségügyi és a közvet­len munkahelyi szociális ellátás feltételei, a munkahelyre szállí­tás rendszeressége és kulturáltsá­ga. További eredményeket értünk el a területpolitikai feladatok tel­jesítésében, a települések fejlesz­tésében, a közműellátás javításá­ban.­­ Hosszú lenne még csak felso­rolni is mindazt, amit az elmúlt években megvalósítottunk. A jö­vőben ennél még többet akarunk elérni, hogy minden becsületes dolgozó embernek még jobb és gondtalanabb legyen az élete. Ezért nem pihenhetünk meg, szün­telenül hajt bennünket a holna­pért vállalt felelősség, a magunk és gyermekeink jövőjéért való tenniakarásunk. Munkánkhoz konkrét és reális terveink, a jövőnket illetően lel­kesítő céljaink vannak, amelyek a VI. ötéves tervben meg is fo­galmazódtak. A terv célkitűzéseit reálisnak és igazságosnak tartjuk több szempontból is. Reálisnak tartjuk azért, mert megjelöli fej­lődésünk legfontosabb irányait, ugyanakkor lehetőséget teremt a gazdálkodásunkat fékező belső fogyatékosságok csökkentésére és megszüntetésére is; a gazdasági fejlődéssel összhangban jelöli ki az életszínvonal és az életkörül­mények további fejlődésének le­hetőségeit. Igazságosnak tartjuk azért, mert oda juttatja a rendel­kezésre álló anyagi eszközöket, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ezért az elképzelések talál­koznak a dolgozók igazságérzeté­vel is. Olyan tervek és távlatok ezek, amelyek joggal serkente­nek további alkotó munkára. A VI. ötéves terv olyan célokat tartalmaz, amelyért a szocializ­mus minden hívének, minden tisz­tességes és becsületes állam­polgárnak még fegyelmezetteb­ben, még nagyobb odaadással kell és érdemes dolgoznia, mint eddig. A feladatok nagyok. Tel­jesítésük megköveteli, hogy min­denki, akitől valamilyen mér­tékben függ a termelés és a mi­nőség, minden vezető, aki irá­nyít, az eddiginél nagyobb oda­adással dolgozzék. irányú erőfeszítés és a munkás kollektívák nevelő hatásának eredményeként felgyorsult, követ­kezésképpen a megye munkássá­ga egységesebb lett. A munkásság döntő többsége politikailag szi­lárd, azonosul a párt politikájá­val és annak megvalósításában cselekvően részt vesz. Szociálpolitikai céljainkkal összhangban lényegesen javult a munkásosztály és vele együtt megyénk dolgozóinak életszínvo­nala, jövedelmi helyzete. A mun­kásosztály, mint vezető erő — a lehetőségekhez mérten — elősegí­tette azt a folyamatot, amelynek révén a megye lakosságának egészét tekintve is kedvező irány­ba befolyásolta a fejlődést. A gazdasági fejlődés eredményei tükröződnek a jövedelmek alaku­lásában is. A kereseti arányok kedvezően változtak, a koráb­binál erőteljesebben érvényesül a szakképzettség a felelősség, a munka nehézségi foka és foko­zódott a munkásnők anyagi meg­becsülése. A munkás-paraszti jövedelmek növekedésének mér­tékében kiegyenlítődés ment végbe. A pénzbeni társadalmi juttatások a kereseteknél is nagyobb arányban nőttek. A középtávú vállalati szociá­lis tervek jól segítették a dol­gozók szociális ellátását, a mun­kavégzés feltételeinek javítását. Növekedett a fizikai dolgozók részére biztosított lakások száma. Az állami és a társadalmi szer­vek erőfeszítései nyomán je­lentősen fejlődött a megye la­kosságának általános és szakmai műveltsége. Megfelelő igény és érdeklődés tapasztalható körük­ben politikai felkészültségük, is­mereteik gyarapítása iránt, és növekedett az önművelődési készségük. A munkások műve­lődésében kedvező irányú fej­lődés és szemléletváltozás ta­pasztalható. MÁJUS KÖSZÖNTÉSE * írta: Dankaházi János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára Cselekvő szolidaritás A mai napon lezajló demonst­rációk, ünnepségek a munkások és a velük együtt vonuló tömegek síkra szállását jelentik eddigi vív­mányaik védelméért, további cél­jaikért. A mai ünnepet áthatja a proletár internacionalizmus és a népek testvériségének eszméje. A dolgozó emberek osztályha­gyománya, hogy megünneplik május elsejét, hiszen a dolgozók nemzetközi szolidaritásának gon­dolata rejlik benne. A szolidaritás olyan tényező, amely korunkban igen nagy hatással van az embe­riség sorsára. A haladó emberiség ma ismét hatalmas és elkötele­zett seregszemléken száll síkra a béke, a szabadság és a társadalmi haladás ügyéért Ezek azok a cé­lok, amelyek a nemzetközi mun­kásszolidaritás, a népek összefo­gásának tartalmát és értelmét ad­ják ma is. Ez képes lefogni az ag­­resszorok kezét, képes megakadá­lyozni az emberiséget szörnyű pusztítással fenyegető termonuk­leáris háborút és képes megfékez­ni a fegyverkezési hajszát. Ez a cselekvő szolidaritás teszi ered­ményessé a még szabadságukért és nemzeti függetlenségükért küz­dő népek harcát ugyanúgy, mint azokét a munkástestvéreinkét, akik a tőkés országokban vívják küzdelmüket a monopóliumok ha­talmának visszaszorításáért és felszámolásáért, a neofasiszta tö­rekvések meghiúsításáért, a de­mokratikus néphatalomért. A tőkés világ és a fejlődő or­szágok haladó tömegeinek mai megmozdulásai különös jelentő­séggel bírnak a szocialista orszá­gok testvéri közössége mellett, amelyek valóra váltják május eszméit. Ez az alapja annak a ro­­konszenvnek, bizalomnak és re­ménynek, amellyel a vil­ág prole­tariátusa a szocialista országokra tekint. Ma a nemzetközi szolidaritást úgy értelmezzük, mint a világpro­letariátus belső osztályegységé­nek kereteit messze túllépő nem­zetközi együttműködést. Ebben korunk forradalmi folyamatának rendkívül fontos és vitathatatla­nul pozitív szerepe van. A mi szolidaritásunk ma abban fejeződik ki, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség oldalán minden erőnkkel folytatjuk­­a harcot a világbéke védelméért; erkölcsi és politikai támogatói vagyunk a világszerte folyó forra­dalmi küzdelmeknek. Az, hogy miben tudjuk kifejezni szolidari­tásunkat a világ népeivel, az a hétköznapok tetteiben dől el. Né­pünk érzékenyen reagál a nem­zetközi élet eseményeire, egysége­sen lép fel minden olyan törek­vés és erőszak ellen, amely a né­pek szabadságát, jogait és emberi méltóságát veszélyezteti. Dolgozó­ink akaratát valósítja meg pár­tunk és kormányunk, akkor, ami­kor konstruktív magatartással, következetes politikával küzd az enyhülésért, a fegyverkezési ver­seny megszüntetéséért és a kü­lönböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élé­séért. A magyar nép számtalan konkrét megnyilvánulását adta a közelmúltban is internacionaliz­musának és szolidaritásának. Ezt teszik megyénk dolgozói is. Néhány nap múlva emlékezünk a fasizmus feletti győzelem nap­jára, a Szovjetunió világtörténel­mi jelentőségű, az egész emberi­ségért vívott hősies küzdelmére. Az azóta eltelt 36 év alatt olyan erős tábora jött létre a szocializ­musnak, amely a világ haladó erőivel együtt képes megfékezni az imperializmus háborús törek­véseit, képes megvédeni a békét. Megnyugvással, tölt el bennünket, hogy mi ebbe a táborba tarto­zunk és e világformáló folyamat­nak a cselekvő részesei vagyunk. Biztonságot és erőt kölcsönöz számunkra, hogy a szocializmust építő népek nagy családjában sza­badon alakíthatjuk szebb, gazda­gabb, emberibb jövőnket. Tudunk örülni nagy alkotásainknak és mindennapos eredményeinknek, mert mindezek saját munkánkból fakadnak. Május elsején, a munka ünne­pén az alkotó, a szabad, a tisztes­séggel végzett munkát ünnepeljük, amely mindannyiunk boldogulá­sát szolgálja, miközben kiteljese­dik embert és közösséget formáló ereje is. Amikor a munka ünnepén számba vesszük eredményeinket, akkor azt a jól végzett munka örömével tesszük mind hazánk­ban, mind Hajdú-Bihar megyé­ben és Debrecenben is. A fejlett szocialista társadalomért országszerte megújuló, gazda­godó és egyre tartalmasabbá váló életünk számtalan tanújelével ta­lálkozhatunk. A korszerű gyárak, az iparosodó mezőgazdaság, az újjászülető városok és falvak munkánk eredményeit hirdetik. Megváltozott életünkről vallanak azok az emberek is, akik alkotó akaratukat, hazaszeretetüket és szocialista meggyőződésüket nap mint nap tettekben juttatják kife­jezésre. A szellemi foglalkozású­ak, az alkalmazottak, a tehetsé­ges, alkotni vágyó és tudó értel­miségi dolgozók nagy többsége is becsülettel vállalja a szocialista haza és a nép szolgálatát gyara­pítja alkotásait. Népünk a mű­veltség magasabb szintjére emel­kedett, újszerűen gondolkodik, is­meri a haza és a világ dolgait, szereti hazáját és tudja becsülni más országok népeit. Számottevő eredményeket ér­tünk el a gazdaságban, erősödtek társadalmunk szocialista vonásai. Ma már közepesen fejlett iparral és korszerű mezőgazdasággal ren­delkezve építjük a fejlett szocia­lista társadalmat. Elért életszín­vonalunkat nemzetközileg is elis­merik. A számunkra kedvezőtlen külgazdasági körülmények között is eredményesen folytatjuk erőfe­szítéseinket, vívmányaink megőr­zését és gyarapítását. Hajdú-Bihar megye gazdasági struktúrája, a termelés színvona­la és társadalmi helyzete jelentő­sen változott az utóbbi években. Az V. ötéves terv gazdasági és szociálpolitikai célkitűzései ered­ményesen valósultak meg me­gyénkben. Gazdasági életünkben tovább erősödtek, a pozitív ten­denciák. Számos területen előtérbe ke­rült az intenzív fejlesztés, a gaz­daságosabb és korszerűbb ter­mékszerkezet kialakítása. Az alapvetően intenzív fejlesztés mellett sor került néhány munka­helyteremtő beruházásra is. Az anyagi és a szellemi erők újszerű koncentrációja jelentősen elősegí­tette a szocialista tulajdonviszo­nyok erősödését. A megye gazda­sága méreteiben, teljesítőképessé­gében és technikai felszereltségé­ben számottevően fejlődött, to­vább erősödtek a szocialista ter­melési viszonyok.Az ipar fejlődési üteme, a me­zőgazdaság kiegyensúlyozott fej­lődése jól segítette a gazdaságpo­litikai céljaink megvalósítását. Tovább fejlődött a megye lakos­ságának életszínvonala, javultak élet- és munkakörülményei, bő­vült a foglalkoztatottság. Az át­lagkeresetek évente 5-6 száza­lékkal, a pénzbeni társadalmi juttatások az elmúlt öt évben több mint 30 százalékkal emelkedtek. A tervezett 24 ezer lakás fel­ Kedvező feltételek Ma, amikor gazdasági építő­munkánk külső feltételei a ko­rábbinál kedvezőtlenebbek, a hazai feladataink pedig bo­nyolultabbak, akkor különösen fontos, hogy adottságainkkal meg­felelően éljünk és lehetőségeinket jól hasznosítsuk. Csak a munká­ban helytállókra, a jó szellemű közvéleményre támaszkodva te­remthetjük meg azt a közérzetet, amely újabb lendületet ad to­vábbi fejlődésünkhöz. Május 1. évről évre országon­ként és világméretekben is de­monstrálja annak az osztálynak a növekvő súlyát, amelynek törté­nelmi küldetése a kizsákmányo­lás és az elnyomás végérvényes felszámolása, a szocialista társa­dalom megteremtése. Földünk egynegyedén a hata­lomra jutott munkásosztály ered­ményesen építi az új társadal­mat A szocialista országok dol­gozó tömegei büszkén tekinthet­nek vissza a megtett útra, az elért eredményekre, és hittel, bi­zalommal nézhetnek a jövőbe. Hazánkban, így Hajdú-Bihar megyében is az elért eredmé­nyeink kedvező feltételeket te­remtettek a munkásosztály szám­beli gyarapodásához, politikai, társadalmi súlyának erősödésé­hez, élet- és munkakörülménye­ik javulásához. A megyei pártbizottság irányí­tó munkájában, főbb intézkedé­seiben politikai súlyának meg­felelően foglalkozott a munkás­osztály helyzetének alakulásá­val, és kifejezésre juttatta a munkásosztály vezető szerepé­nek érvényesülését. Határoza­taiban, döntéseiben kifejeződött megyénk munkásosztályának a társadalmi, politikai és gazda­sági életben betöltött meghatá­rozó szerepe. A munkásság szervezettsége, politikai és szakmai műveltsé­ge emelésében jelentős feladatot látnak el a szakszervezetek. To­vább javították a munkások ér­dekvédelmét, érdekképviseletét, eredményesen dolgoztak a munkahelyi szociális és kulturá­lis feltételek javításában. Az elmúlt években az üzemi de­mokrácia tartalmi gazdagításá­hoz kedvező feltételek terem­tődtek, amely révén lehetővé vált, hogy a dolgozók szélesebb köre kapcsolódjon be aktív részvétellel a vállalati gazdálko­dásba. Ezáltal erősödött aktivi­tásuk és felelősségtudatuk. Több­ségük fegyelmezetten és becsü­letesen dolgozik, politikai és társadalmi céljaink megvalósí­tása érdekében kész áldozatot is vállalni. Állásfoglalásuk és szemléletük kihat a megye tár­sadalmi, gazdasági életére. Megyénkben a munkásosztály létszáma az elmúlt hat évben 12 százalékkal gyarapodott. Szá­muk ma meghaladja a 130 ez­ret. Tömegeit tekintve is a leg­nagyobb osztály. Az anyagi javak döntő hányadát azokban az ipari, mezőgazdasági üze­mekben állítják elő, ahol a me­gye munkásságának legszilárdabb és legöntudatosabb része fejti ki tevékenységét. Ezért magatar­tásuk, munkájuk, politikai és társadalmi megbecsülésük a jö­vőben is alapvető feltétele a megye fejlődésének. A megye gyors ütemű iparosí­tása központi feladattá tette a munkaerő-utánpótlás tervszerű biztosítását, ezzel együtt a mun­kássá válás folyamatának meg­gyorsítását. Ez a folyamat a sok. Eredményeink Eddigi eredményeink elérésé­ben a szocialista munkaverseny­­mozgalomnak nagy szerepe volt. A dolgozó embernek a szocia­lizmus iránti elkötelezettsége nyilvánult meg benne. A munka­verseny, a szocialista brigád­mozgalom a gazdasági feladatok megoldásának nélkülözhetetlen eszköze, és a magatartás, a gondolkodás, a tisztességesen végzett munka tömeges formáló­ja, fontos jellemvonása életünk­nek, társadalmi fejlődésünk­nek. A nemrég lezárult kong­resszusi és jubileumi munka­verseny eredményesen szolgálta gazdasági, társadalmi fejlődé­sünket. Olyan helyzetben szer­vezték a munkahelyek kollektí­vái, amikor gazdasági életünk­ben különösen nehéz és jórészt váratlan nehézségekkel kellett szem­benéznünk. Ez az év egy kö­vetkező, új ötéves tervciklus kezdetét is jelenti. Az új mun­kafelajánlásokban kifejeződik annak megértése, hogy csak közös erőfeszítéssel tudjuk mun­kánkat hatékonyabbá tenni, ed­digi vívmányainkat megóvni és a további előrehaladást biztosí­tani. A fejlődésnek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és dolgozóink életkörülményeinek javításában az elért eredményeinket kell megszilárdítanunk és a jövőbeni fejlődés feltételeit jól megala­poznunk. A fejlett szocialista társadalom felépítésének két fontos belső forrása van. Egyrészt a jó poli­tika, másrészt a társadalmi mére­tű összefogás. Most mindkettővel rendelkezünk. Eddigi eredményeinket is an­nak köszönhetjük, hogy jó po­litikát követünk. Az MSZMP XII. kongresszusán született jó döntések ma már a megvalósítás szakaszában vannak, mert dol­gozóink megértették, elfogadták és cselekvően részt vesznek azok végrehajtásában. A dolgozók bi­zalma a párt iránt kifejezésre jut a határozatok végrehajtásá­ban és a közügyekben való rész­vételben. Az, hogy dolgozóink egyetértéssel fogadták a XII. pártkongresszus határozatait, egyet jelent az előttünk álló nagy feladatok teljesítésének szilárd biztosítékával. Ehhez a kedvező feltételek adottak, hi­szen belpolitikai helyzetünk ki­egyensúlyozott, a párt és a dolgo­zó tömegek viszonyára a kölcsö­nös bizalom a jellemző. Dolgo­­ ­s feladataink rólük a szocialista építőmunka végzése mellett eredményesen ol­dottak meg olyan nagy fontossá­gú eseményeket is, mint az or­szággyűlési és tanácstagi válasz­tások, a kormány ötéves munka­­programjának jóváhagyása, a VI. ötéves terv kidolgozása és széles körű társadalmi vitája, a szakszervezetek és a Hazafias Népfront kongresszusa. Belpoli­tikai életünk kiegyensúlyozott­ságának alapvető tényezője, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és dolgozóink döntő többsége sikeresen dolgozik a fejlett szocialista társadalom épí­tésén. Erősödik az egymásra­utaltság kölcsönös felismerése, ami a munkásosztálynál a pa­­rasztság, az értelmiség és min­den dolgozó sorsa iránti felelős­ségtudatban nyilvánul meg. A májusi gondolatok szépsége, az ügy emelkedettsége sem en­gedheti meg, hogy akár egy perc­re is elszakadjunk a valóság té­nyétől. Helsinki óta csupán né­hány év telt el, és azt tapasz­taljuk, hogy bizonyos imperialis­ta körök az enyhülési folyamat megállításán fáradoznak. Ezért különösen fontos ebben a helyzetben a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXVI. kong­resszusán elfogadott békeprog­ram. A program jelentőségét az adja, hogy a szovjet kommunis­ták a mai helyzet követelményei­nek megfelelően alakították ki az újabb békekezdeményezése­ket, amelyek a tartós béke meg­szilárdítására, a nemzetközi fe­szültség enyhülésének elmélyíté­sére irányulnak. Teendőink ellátásához a szak­­szervezetek XXIV. kongresszusa érdemi útmutatást adott. Meg­erősítette eddig végzett munkánk pozitív vonásait. Újabb elemek­kel gazdagította a különböző szintű szakszervezeti szervek hatáskörét annak érdekében, hogy kettős feladatuk ellátását a szocialista építés jelenlegi sza­kaszában mind eredményesebben tudjuk érvényesíteni a tagság és az egész társadalom érdeké­ben. Céljainkat, terveinket csak két kezünk szorgalmas munkájával válthatjuk valóra. Ma már mil­liók tudják és érzik — saját ta­pasztalataikból —, hogy csak a jól és a tisztességesen végzett munka lehet fejlődésünk forrá­sa. Ezért tiszteljük a munkát, ezért becsüljük a jobb életünkért dolgozó embert. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1981. MÁJUS 1.

Next