Hajdú-Bihari Napló, 1981. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
ill II II dm ................. ■ ■ mii | A PÁRTMUNKA MINDENNAPJAI TÁMOGATÁSOK ÉS KEDVEZMÉNYEK 35 ÉV A GYERMEKMOZGALOMBAN (3. oldal) KÖRNYEZETVÉDELMI TÁBOR REHABILITÁCIÓS SZAKMUNKÁSKÉPZÉS (4. oldal) SZÓBÜVÉSZEK FESZTIVÁLJA HONFOGLALÁSKORI TEMETŐ EPERJESVÖLGYBEN (5. oldal) Mai SZÁMUNK TARTALMÁBÓL. BBwMflGrflRSZOCinUSTrMUNKflSPflRT HaJDÚ-BlHflR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA | Napirenden a költségvetés, a közlekedés érp ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS Június 30-án, kedden délelőtt a Hajdú-Bihar megyei Tanács első emeleti tanácstermében került sor a megyei tanács ülésére. A tanácsülés kezdetén dr. Szabó Imre tanácselnök köszöntötte a megjelent megyei tanácstagokat, a meghívott vendégeket, az elnökségben helyet foglaló Fülöp Jánost, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkárát, dr. Pálosi Miklóst, aki a Minisztertanács Tanácsi Hivatala képviseletében volt jelen, Molnár Jánost, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium tanácsi közlekedési főosztályának vezetőjét. Ezután került sor a megyei tanács elnökének jelentésére. Az elnöki jelentés után — az ülés második napirendi pontjaként — megvitatták Hajdú-Bihar megye 1980. évi költségvetése és fejlesztési alapja gazdálkodásának végrehajtásáról, valamint az ötödik ötéves terv teljesítéséről szóló jelentést, amit dr. Szöllős Gábor pénzügyi osztályvezető terjesztett elő. Hajdú-Bihar megye tanácsai az elmúlt esztendőben fejlesztésekre és működési kiadásokra összesen 5 402 097 forint bevételi volument tervezhettek, ami 381 891 forinttal volt több az előző évinél. Debrecen megyei város a már említett összegen belül 1 319 996 forintot tervezett fejlesztésekre, 1 145 528 forintot pedig működési kiadásokra. A napirendről szóló jelentésben egyebek között leszögezték, hogy például a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — működési bevételeinél — befizetése elmaradt a tervezettől. Megyei szinten a bevételi kiesés 4 millió 261 ezer forint, ebből Debrecen városban 2 millió 212 ezer forint. Az okok között elsősorban az elmúlt esztendő rendkívüli időjárási viszonyait említhetjük meg. Figyelemreméltó viszont, hogy a vállalatok és szövetkezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulás a tervezettnek megfelelően — tehát száz százalékban — folyt be a megyében ésDebrecen városában. Fontos feladatként kezelték a gyermekintézmények bővítését. Az óvodai ellátottság aránya — immár a fejlesztések után — megyei szinten 77,9 százalék. A megyei tanács ülésén harmadik napirendi pontjában — dr. Angyal László építési, közlekedési és vízügyi osztályvezető előterjesztésében — a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásának tapasztalatairól, eredményeiről, az elkövetkezendő feladatokról tárgyaltak. Ezekről rövidesen mi tájékoztatjuk olvasóinkat. A második, illetve harmadik napirendi pontban felvetett témákhoz többen is hozzászóltak. Így: Táborszky Gyuláné, a számvizsgáló bizottság elnöke, Reschovszky György (Ebes), Csorba Julianna (Komádi), Tóth László (Biharkeresztes), Bocskai Istvánná (Polgár), Molnár János, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetője, Kulcsár József, a MÁV debreceni igazgatóságának igazgatója. A június 30-i megyei tanácsülés befejező részében különfélékről tárgyaltak; egy interpelláció hangzott el. Megyei újítói tanácskozás Kedden Debrecenben, a Technika Házában megyei újítói tanácskozást tartottak a Szakszervezetek Hajdú- Bihar megyei Tanácsa, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és az Országos Találmányi Hivatal rendezésében. Dr. Zsiga János, az Országos Találmányi Hivatal fő15 osztályvezetője tartott megnyitó előadást, egyben áttekintette az újítómozgalom országos helyzetét és időszerű feladatait. Ezután Zsurovits Sándorné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára adott tájékoztatást a mozgalom megyei tapasztalatairól. Az elmúlt ötéves tervidőszakban 30 százalékkal emelkedett az újítók létszáma. 1980-ban összesen 7141-en nyújtottak be újítást, említésre méltó a nők részvételi arányának növekedése. Az elfogadott és megvalósult újítások száma örvendetes emelkedést mutat. Sajnos, számolni kell még mindig negatív jelenségekkel. Jobban ki lehetne használni az adott lehetőségeket, csökkenteni kell az újítási javaslatok elbírálási idejét, a vállalatok közötti újításcserét meg kell szervezni, és többet kell tenni az újítók anyagi és erkölcsi elismerése terén. A beszámolókat vita követte. Az országosnál gyorsabban nőtt a megye háztáji termelése A mezőgazdasági nagyüzemek háztáji ágazatainak vezetői, a háztájival foglalkozó vállalatok és szervezetek képviselői, mintegy nyolcvan vezető szakember részvételével rendeztek tegnap, keddn délelőtt tanácskozást Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ konferenciatermében. Mint imeretes, a megyei párt-végehajtó bizottság, ez év márciusában a megye háztáji gazdálkodásának helyzetével foglalkozva feladatul tűzte ki a VI. ötéves terv időszakára az eredmények megtartása mellett — egyes területeken a lehetőségek fokozottabb kihasználását. A párthatározat szellemében a Termelőszövetkezetek Hajdú-Bihar megyei Szövetsége konzultációs lehetőséget kívánt teremteni a háztáji gazdálkodással valamiképpen kapcsolatban álló szakvezetőknek, kihasználva a tanácskozást arra is, hogy közvetlen tájékoztatást adjon a gazdálkodás legfrissebb eredményeiről, az adóztatás új rendszeréről, tájékozódva egyúttal az üzemi vezetők gondjairól, javaslatairól. Az elmúlt évek eredményeiről szólva Tóth Zoltán, a szövetség osztályvezetője elmondta, hogy az ágazat termelése Hajdú-Biharban az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt. A szocialista mezőgazdasági üzemek dinamikus fejlődése mellett a kisüzemi termelés jelentőségére valló tény: a növénytermesztés termelési értékének 25 százaléka, az állattenyésztés termelési értékének 46 százaléka e szektorból származik. Természetes, ezek a számok nem csak a mezőgazdaságban foglalkoztatott lakosságot érintik. A 200 ezer főre tehető hajdúbihari termelő csak 35 százalékban mezőgazdasági dolgozó, többségében munkás, alkalmazott és nyugdíjas. A kisüzemi termelés a társadalom döntő többségét érinti mind a termelés, mind a fogyasztás oldaláról. Dinamikusnak mondható a fejlődés a sertéstenyésztésben és -hizlalásban. A kocaállomány rekordszintet ért el, az elmúlt év során értékesített 368 ezer hízott sertés pedig 27 százalékkal haladta meg az 1975. évit. A szarvasmarha-állomány csökkenését nem követte csökkenés a tejértékesítésben, ami arra vall, hogy a háztájiban is javult az állomány minősége. a vágómarha-értékesítés körülbelül szinten maradt az utóbbi évek folyamán. A zöldségértékesítés 28 százalékkal, a gyümölcsértékesítés 11 százalékkal nőtt. A fóliafelület hatszorosára növekedett, így különösen sokat javult a korai zöldségellátás. A boltok részére való közvetlen értékesítés javította az áru minőségét. A termelés feltételeinek a biztosításában a téeszek tevékenysége a meghatározó. A megye mezőgazdasági nagyüzemei évente átlag 10 százalékkal növelték a háztáji gazdaságok ellátását — a takarmány-, a tenyészállat-, a műtrágya- és a vetőmag-értékesítést. Mindezek összege eléri az évi 400 millió forintot. A szövetkezeteken keresztül értékesített termékek értéke ugyanakkor az 1976. évi 700 millió forintról 1,7 milliárd forintra nőtt. A téeszen keresztül folytatott értékesítésben hatékonyan tevékenykedő mintegy 150 háztáji ágazatvezető, agronómus közel 34 ezer kistermelővel tart rendszeres kapcsolatot. Ami a fejlesztés lehetőségeit illeti, a főbb területeken — egy-két kivételtől eltekintve — megvan a lehetőség a termelés szinten tartására, sőt növelésére. Feltételekkel. A növénytermelés területén legfontosabb feladat a takarmánybázis növelése. Okulni kell a zöldséges gyümölcstermesztés megyén kívüli jó példáiból is. Tovább kell foglalkozni a zártkertek hasznosításával. A bevezető előadás utáni vitában a termelőszövetkezetek jelen levő képviselői azokról a gondokról adtak számot, amelyek gátló tényezői a kistermelés zavartalan fejlődésének. Kihasználják a kedvező időt A rendelkezésre álló géppark lehető legjobb kihasználására, okos munkaszervezésre készteti a mezőgazdasági üzemeket az aratás. A törekvés, hogy ki-ki optimális idő alatt végezzen a nagy munkával, ma már természetes, mint ahogy azt is megszoktuk, hogy egyre több helyen számolnak a szomszédos üzemek átmeneti szabad kapacitásával. Az aratás kezdete óta a megye több gazdaságából kaptunk hírt arról, hogy gépeket irányítottak át a betakarítást hamarább kezdő partnerek megsegítésére. Lassacskán azonban minden egyes kombájnra a maga helyén lesz szükség, július van, kezdődik az aratás dandárja. Az őszi árpa és a búza vágása közti rövid szünetet a gazdaságok igyekeztek maximálisan kihasználni. Amint arról a hét elején a hajdúböszörményi határban is meggyőződhettünk, az időjárás ezúttal a szalma összetakarítását sem akadályozta. Kötözték is szaporán az erős Hesston bálázók a szalmagörgetegeket a széles dedőháti ősziárpa-tarlón. Ha valamelyik gép ápolásra szorul, jönnek műhelykocsijukkal a szerelők — kisebb-nagyobb javítás végett a Béke Termelőszövetkezet gépeit nem kell a műhelybe vinni. Bálázók járják a hajdúböszörményi Béke Tsz árpatarlóját Ápolásra szorul a Hesszon bálázó Gumifutózó üzem a kábai Vörös Csillag Tsz-ben Megkezdte a termelést Kábán, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben az új gumifutózó üzem. A kábai közös gazdaság a debreceni Hunyadi Termelőszövetkezettel és a Hajdú-Bihar megyei TSZKER társulásával építette fel az üzemet, amelynek átadásán jelen volt Bényei Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kovács Béla, a Püspökladányi Járási Pártbizottság titkára. Bíró István, a szövetkezet elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd az üzem megtekintése során a szakvezetők adtak tájékoztatást a létesítmény tervezéséről, kivitelezéséről és a benne folyó munkáról. Negyvenmillió forintba került a beruházás, s ebből csaknem 23 millió forintért zömében olasz gyártmányú gépeket és berendezéseket, mintákat vásároltak. A létesítményekhez új kazánház is tartozik. A kábai Vörös Csillag Tszben társulással létesített és működő gumifutózó üzemben évente 30 ezer tehergépkocsi és 20 ezer személygépkocsi-köpenyt tudnak futózni. A méretek a legkülönbözőbbek : személygépkocsiknál a kis Polskitól a Volgáig diagonál és radiál kivitelben. Az értékesítést a TSZKER végzi, s Debrecenben önálló lerakatuk, illetve boltjuk is lesz. Egy futózott gumi ára átlagosan fele anynyi lesz, mintha újonnan vásárolnák meg. A gyártók egyéves garanciát vállalnak termékeikért.