Hajdú-Bihari Napló, 1981. november (38. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

[ I­­ m ^ I ] ­D MIGYOR SZGCN­HISTE MUWHKSPIJHT HAJDÚ-BIHA­R MEGYEI BIZOTTSÁGIWBK LHPU Harmincöt éve jött létre az első gyermekváros EMLÉKÜLÉS HAJDÚHADHÁZON A Magyar Pedagógiai Tár­saság gyermek- és ifjúság­­védelmi szakosztálya és haj­dúsági tagozata, a Hajdúhad­­ház nagyközségi Tanács, Haj­­dúhadház és Téglás TIT- szervezete a hajdúhadházi gyermekváros megalakulásá­nak 35. és Ádám Zsigmond születésének 75. évfordulója alkalmából október 30-án, pénteken ünnepséget rende­zett a hajdúhadházi Földi János Könyvtárban. Harmincöt évvel ezelőtt, 1946-ban Hajdúhadházon jött létre Ádám Zsigmond irányí­tásával az első magyarorszá­gi gyermekváros. Az intéz­mény megalakulására emlé­keztek a gyermekváros egy­kori pedagógusai, lakói. Balogh Erzsébet tanácsel­nök köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság társelnöke, Élő Zol­tán, az MSZMP Fejér me­gyei Bizottsága archívumának vezetője, Tóth László igaz­gató, a Magyar Pedagógiai Társaság gyermek- és ifjú­ságvédelmi szakosztályának elnöke, Kelemen Lajos, a bu­dapesti Róbert Károly kör­úti nevelőotthon igazgatóhe­lyettese emlékezett Ádám Zsigmond tevékenységére és a gyermekváros egykori éle­tére s annak fontos társa­dalmi szerepére. Az ünnep­ségre eljött Ádám Zsigmond özvegye, aki férje pedagógiai hagyatékát felajánlotta Haj­dú-Bihar megyének. Zárszót dr. Bajkó Mátyás, a debrece­ni Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem docense mondott. Az emlékülés résztvevői be­fejezésül megtekintették a gyermekváros életéről készült archív filmet, valamint a könyvtárban rendezett kiállí­tást Dr. Simon Gyula emlékezik a gyermekváros megalaku­lására Nemet mondunk a fegyverkezésre! I­ leszerelési hét eseményei Közvéleményünk élénk fi­gyelemmel kíséri a nemzet­közi helyzet fejleményeit. Vi­lágosan látja, hogy az új im­perialista stratégia a globális biztonság veszélyeztetésével elsősorban Európa — így ha­zánk — népének békés építő­munkáját fenyegeti, s a fegy­verkezés fokozására irányu­ló amerikai törekvésekkel itt­hon s külföldön milliók tilta­kozó szavát, állásfoglalását kell szembeszegezni. Így ösz­­szegezhetők azoknak a meg­mozdulásoknak, külpolitikai fórumoknak, békegyűlések­nek a tapasztalatai, amelyek az október 24. és 31. közötti leszerelési héten rendeztek az ország városaiban, falvaiban, üzemeiben. Elmélyül az a felismerés, hogy az emberek beleszólhat­nak a politika alakításába, jövőjük formálásába. Méltón tükrözi ezt a debreceni ipari szövetkezetek fiataljainak megmozdulásán megfogalma­zott tiltakozó távirat is. Az ezekben a hetekben or­szágszerte sorra kerülő mun­kahelyi ifjúsági parlamentek nyilvánosságát is felhasznál­ják a fiatalok véleményük kifejtésére. Az új fegyver­­rendszerek tervezett európai telepítése miatti felháboro­dást, az ifjúság békevágyát kifejező állásfoglalás szüle­tett például a Tatabányai Szénbányák Vállalat, a Haj­dúhadházi ÁFÉSZ és a gyo­mai sütőipari üzem parla­mentjén. Elsők a vízügyiek a medőszövetet­etső MEGYEI DÖNTŐJE A Magyarországi Föld­munkások Országos Szövet­sége megalakulása 75. év­fordulójának tiszteletére or­szágos vetélkedősorozatot in­dított a Mezőgazdasági, Er­dészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete. A vetélkedő megyei döntő­jét október 31-én, szomba­ton délelőtt rendezték meg a Szakszervezetek Hajdú-Bihar megyei Tanácsának székhá­zában. Ezt megelőzően az alapszervezeti versenyek ke­retében tizennégy helyen mintegy 180 szocialista bri­gád vetélkedett. Ezeknek a versenyeknek a győztesei (ti­zennégy háromfős csapat) bi­zonyíthatták felkészültségü­ket a szombati döntőn. A vetélkedő résztvevői, va­lamint a megye csaknem 17 ezer MEDOSZ-tagjának kép­viselői előtt Pocsai István, a MEDOSZ megyei bizottságá­nak titkára — a döntő zsűri­jének elnöke — emlékezett a szakszervezet születésnapjá­ra, a földmunkásmozgalom hőseire. Ezt követően a ver­senyzők öt fordulóban adtak számot — szóban és írásban — tudásukról. A vetélkedőn első lett a Ti­szántúli Vízügyi Igazgatóság Széchenyi brigádja. Jutalma ötezer forint és részvétel a december 12-én megrende­zendő országos döntőn. Máso­dik a Hajdúhadházi Fafeldol­gozó Üzem Bocskai István brigádja, harmadik a Hajdú­nánási Állami Gazdaság Ifjú­ság brigádja. Három-, illetve kétezer forint jutalmat kap­tak. A felnőttnevelés szakemberei VITAÜLÉS DEBRECENBEN A Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem felnőttneve­lési és közművelődési tan­széke, a Magyar Népmű­velők Egyesülete, a Köl­csey Ferenc Művelődési Központ és Ifjúsági Ház — az egyetemi népműve­lési képzés indulásának 25. évfordulója alkalmából — november 1-én, 2-án és 3- án közművelődési képzési és tudományos vitaülést rendez. A programsorozat ma, november 1-én 17—22 óra között, a végzett hallgatók baráti találkozójával kez­dődik: az eseményt a Kos­suth Lajos Tudomány­­egyetem felnőttnevelési és közművelődési tanszékén rendezik meg. A Déri Múzeum nagy­termében november 2-án reggel 9 órai kezdettel elő­adás-sorozat indul a nép­művelőképzés, a tantervek és képzésformák, a gya­korlati képzés, a fakultá­ciós oktatás, a szakmű­veltség és hivatástudat kérdéskörében. Este 8 órai kezdettel az újkerti Neve­lési Központ szakest, ba­ráti találkozó színhelye lesz. November 3-án — ugyancsak reggel 9 órai kezdettel — a Kölcsey Művelődési Központ kon­ferenciatermében a tudo­mányos műhelymunka legújabb eredményeiről rendeznek vitaülést. A háromnapos konfe­renciát dr. Kormos Sán­dor, a Művelődési Minisz­térium közművelődési fő­osztálya vezetője nyitja meg. TÁRSADALMI JUTTATÁSOK SZÁLLÓLAKÓK (3. oldal) TÖRTÉNÉSZEK TANÁCSKOZÁSA (6. oldal) A VILÁGBAJNOKSÁG DÖNTŐJÉBEN A MAGYAR CSAPAT (15. oldal) MI SZÁMUNK TARTALMÁRÓL: Több mint 120 ezer gyümölcsfacsemete a debreceni Hunyadi Tsz-ből A debreceni Hunyadi Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet fő profilja a növény­termesztés és állattenyész­tés, de az­ elmúlt esztendők­ben jelentős beruházásokat eszközölt a közös gazdaság a csemetekert fejlesztésére is. A szövetkezet a város veze­tőinek a javaslata alapján vállalta, hogy kialakít egy olyan díszfa- és gyümölcs­­fa-csemetekertet, amely a nagyüzemi telepítésekhez termel alapanyagot, de kielé­gíti az egyre nagyobb meny­­nyiségben jelentkező kis­termelői, háztáji igényeket is, amely Debrecenben, de a megye különböző települése­in is jelentkezik. Ennek alapján létesült a most már 70 hektáros cse­metekert, amelyben díszfa- és gyümölcsfa-oltványokat nevelnek folyamatosan, több éven keresztül az előbb­ említetteknek értékesítésére. Szász Bertalan, a csemete­kert vezetője ezzel kapcso­latban elmondotta: — A hosszan tartó meleg, napsütéses ősz kedvezett a csemetenevelésnek. Kiváló minőségű csemetéket és díszfákat tudunk eladni ve­vőinknek. Az elmúlt hetek rendkívül kedvező, meleg időjárása teljesen megérlel­te a csemetéket, s ez nagy­mértékben befolyásolja mi­nőségüket. Október első fe­lére terveztük a nagyobb tö­megű kitermelést, de a közbejött, mintegy 40 mil­­liméternyi eső ezt lelassí­totta. Azt határozottan tu­dom állítani, hogy kiváló minőségű csemetét tudunk vevőinknek adni. Az idén kitermelt mintegy 120 ezer darabból 40 ezret a lakos­ságnak adunk el, a többit pedig nagyüzemeknek, te­lepítésre. Bőséges válasz­tékot tudunk kínálni: őszi­barackból 18-félét, szilvából 4 fajtát, de cseresznye, meggy, alma, körte is nagy mennyiségben áll rendelke­zésre. A tulajdonképpeni sző­­lőoltvány-eladásunk no­vember hónapban kezdődik, de három fajtát termesztő­edényben már most is áru­sítunk: Zalagyöngyét, Csaba­gyöngyét és Cardinalt. Nagy kereslete van a 14-féle kü­lönböző színárnyalatú rózsa­­tőfajtánknak, s ezen kívül árusítunk ribizlit és kösz­métét is. A cserjék egy ré­szét úgynevezett előnevelő edényekben árusítjuk. Jelenleg a Határ út és a Kishegyesi út sarkán, az if­júsági sporttelep szögleté­ben egy faházban, illetve a mellette felállított fóliasá­torban árusítanak. A szövetkezet elárusítóhelyén fólia alatt tárolják a csemetéket Szállításhoz kötözik a növé­nyeket A csemeték alatt gép lazítja a talajt (Tárkányi Béla felvételei)

Next