Hajdú-Bihari Napló, 1982. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! m XXXIX. ÉVFOLYAM “ 11 ■ l!lüll:IUNllltlJI!lll.lltlJI:ll!llMigll!ll;l!IJAlJlliJlltl.NI!llllHW m A Jasszer Arafat Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására hétfőn a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttségének élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke. A palesztin delegáció tagjai: Abdel Mohszin Abu Maszer, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának tagja, a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője, a szervezet szóvivője, Szahar Abu Nizar, a PFSZ központi tanácsának tagja, az El-Fatah forradalmi tanácsának titkára, Mohammad Dzsihad ezredes, a PFSZ központi tanácsának tagja, katonai vezető a PFSZ-ben, Ibrahim Ammari, a PFSZ központi tanácsának tagja. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarló István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Házi Vencel külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet budapesti irodájának vezetője. A megérkezést követően Sarlós István megbeszélést folytatott a Palesztinai delegációval. A szívélyes légkörű, az imperializmus elleni harcban vállalt kölcsönös szolidaritás szellemében megtartott tárgyaláson véleménycserére került sor a magyar és a Palesztinai arab nép kapcsolatáról, a PFSZ-szel kialakult együttműködésről. Sarlós István tájékoztatást adott társadalmi és gazdasági fejlődésünkről, a szocializmus építésének időszerű feladatairól. Jasszer Arafat ismertette a PFSZ tevékenységét, a Palesztinai arab nép harcának helyzetét. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője és Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Délután az MSZMP Központi Bizottságának székházában Gyenes András tárgyalt Jasszer Arafattal. A baráti légkörben folytatott tárgyaláson áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a közelkeleti térség legújabb fejleményeire. Aggodalmukat se(Folytatás a 2. oldalon) Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára (balról) megbeszélést folytatott Budapesten Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnökével (MTI- fotó: Manek Attila felvétele — Telefotó — KS) SOK EZREK A BOLTOKBAN Bőséges a kínálat Február 1-én, hétfőn megkezdődött, s február 13-ig tart az engedményes téli vásár. Elsősorban olyan cikkeket kínálnak megvételre a kiskereskedelmi vállalatok, amelyeket ősszel és télen hordanak az emberek. Az első osztályú áruk engedményes értékesítése a vállalatok kockázati alapját csökkenti. Hajdú-Bihar megyében 30, illetve 40 százalékos az árengedmény mértéke. A kiskereskedelmi vállalatok és áruházak egyeztették elképzeléseiket, így mindenütt 30 százalékkal olcsóbban kínálják a fehérneműt, a kötöttárut és a lakástextíliát. Az eredeti ár 60 százalékáért árusítják a cipőket, konfekciótermékeket, a méterárut és egyes divatárucikkeket. A Centrum Áruházban a tavalyinál 65 százalékkal nagyobb árualappal, összesen 12 millió forint értékű engedményes készlettel várják a vásárlókat. Nagyon jó a kínálat darabárukból, cipőkből, különböző télikabátokból. A Hajdú-Bihar megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat a tavalyinál 5 százalékkal nagyobb készlettel, összesen 40 millió forint értékű engedményes áruval kezdte a téli vásárt. Harminchat debreceni és kilenc megyeszékhelyen kívüli üzletében elsősorban férfitélikabátokból, cipőkből és méteráruból bőséges a választék. A Debrecen Áruházban a tavalyival azonos mértékű, közel 10 millió forintos árukészlet a téli vásár alapja. Itt is a konfekció, a télikabátok kínálata a legszélesebb, de különböző cipőkből, fehérneműkből is bőséges a választék. A Debrecen Áruház a vásár első napján fél órával korábban nyitott, akkora tömeg állt az áruház előtt (Fotó: Kalmár István) * Közéletiség, tanulói aktivitás, szókimondás MEGYEI DIÁKPARLAMENT DEBRECENBEN Van miről beszámolnia a tudósítónak: reggeltől estig hallgatta az érdekesebbnél érdekesebb témákat, jegyzetelt, cikkekhez gyűjtött adatokat a Hajdú- Bihar megyei Tanács művelődési osztálya által megrendezett megyei diákparlamenten. A riport megírásáig — szokásos tudósításban — íme a leglényegesebb adatok: Százharminc tizenéves küldött tanácskozott tegnapelőtt, vasárnap Debrecenben, az Újkerti Általános Művelődési Központban, hogy több mint húszezer társuk — a megye 38 középiskolájában és szakmunkásképző intézetében tanuló diákok — érdekeit képviselve megvitassák az őket érintő és érdeklő legfontosabb kérdéseket. A középfokú oktatási intézmények küldötteinek megyei diákparlamentjén az ifjú parlamentereket és a meghívott vendégeket — köztük az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztálya, a Művelődési Minisztérium közoktatási, valamint szakoktatási és továbbképzési főosztálya, illetve a megye és a város állami és pártszerveinek képviselőit — a 108. sz. Szakmunkásképző Intézetben tanuló Lakatos Sándor, a plenáris ülés levezető elnöke köszöntötte. A fiatalember ismertette küldött társaival a diákparlamentek történetét. A 14—18 évesek korosztályának e demokratikus fórumait legelőször 1968-ban, még az ifjúsági törvény elfogadása előtt rendezték meg. A tegnapelőtti rendezvény a VII. volt a megyei diákparlamentek sorában. A vitaindító referátumot Szekeres Antal, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője tartotta. Bevezetőjében értékelte a nemrégiben megtartott iskolai parlamentek tapasztalatait, elmondván, hogy igen aktív tanácskozások voltak: nyolcszáz hozzászólás hangzott el, s az ifjúsági törvény végrehajtásáról beszámoló igazgatók csaknem ugyanennyi kérdésre adtak választ. A referátum megismertette a hallgatóságot azokkal a változásokkal is, amelyek megvalósulásukat a legutóbbi iskolai, megyei, illetve az országos diákparlamenten elhangzott javaslatoknak is köszönhették. A megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője ezt követően részletesen taglalta azokat a gondokat és eredményeket, amelyek ma az oktatást jellemzik. Eredmények: javult a kollégiumi nevelőmunka színvonala, fejlődtek — ha lassú ütemben is — a tárgyi-személyi feltételek, a szakos ellátottság csaknem 100%-os, a gimnáziumban csökkent a lemorzsolódás és a bukás. Gondok: a szakmunkásképző intézetek zsúfoltak és más iskolatípusban is növekszik a gyermeklétszám, a fakultációban a reál tantárgyak aránya elmarad a szükségestől, hiányzik vagy késik több tankönyv, oktatási segédanyag. A referátum alapján gimnazisták, szakközépiskolások és szakmunkástanulók külön-külön szekcióülésen vitatták meg az iskolatípusonként eltérő problémákat. Valamennyiük részéről kifogás érte egyebek között a diákigazolványok kedvezményeinek nem mindenütt elismert rendszerét, az ötnapos tanítási hétre való előkészületek néhány vonatkozását és a tankönyveket. Az ennél persze sokkal szerteágazóbb kérdéskör ebéd után — a szekcióvezetők beszámolóiban — — ismét plenáris ülés elé került. Délután interpellációkkal, a társadalmi és politikai szervek képviselőinek hozzászólásával folytatta munkáját a megyei diákparlament. Tagjai megszavazták a VII. országos diákparlamentre szánt ajánlások szövegét, majd megválasztották a hajdú-bihari diákokat képviselő küldötteket. A tanácskozás Szekeres Antal válaszadásával ért véget Pillanatkép a szakmunkástanulók szekciójának üléséről AZ ÜZLET BEINDULT A MÓDOSÍTOTT SZABADSÁGRENDSZERRŐL (3. oldal) A NAPLÓ POSTÁJA (4. oldal) HOZZÁSZÓLÁS A NAPLÓ CIKKÉHEZ PIROSKA NÉNI (5. oldal) MM SZÁMUNK TARTALMÁRÓL: SIKERES ÉV UTÁN A SZALAGGYÁR Beruházás elüti a debreceni üzem Az eredeti 1981-es tervben 135 millió forintos árbevétellel számoltak, a Szalag- és Zsinórgyár debreceni gyárában. A termékek iránti növekvő kereslet, a nagyobb kapacitás miatt a tervet 151 millió forintra növelték. Ettől csak azzal a négy és fél millióval maradt el a debreceni gyár, amely lényegében az árcsökkentés „eredménye”. Ráadásul már félévkor áttértek az ötnapos munkahétre, s ez újabb szervezési intézkedéseket tett szükségessé. A debreceni gyár tőkés exportja nem mutat reális képet a termékek minőségéről, piaci eladhatóságáról. Kiszolgáló iparágként ugyanis a gyár számos könnyűipari üzemnek szállít különböző olyan termékeket, amelyeket bedolgoznak más árucikkekbe, s azután így visznek a határokon túlra. Legnagyobb vevőik közé tartozik a Tisza Cipőgyár (negyedévente 8 millió méter szalaggal), de számottevő mennyiséget vásárol tőlük a Ganz-MÁVAG, az Alföldi Nyomda és több egyéb vállalat is. A közvetlen tőkés export egyik nagy tételét (több tonna lámpabelet) Nigériába szállították. A mintás szalagok és szövött gyári védjegyek régi vásárlója Franciaország, Görögország és Törökország. A hímzés nélküli termékek egy része az NSZK-ba és Hollandiába került. A közvetlen, nem rubel elszámolású kivitel értéke meghaladta a 14 millió forintot. A Szalag- és Zsinórgyár debreceni gyárában az elmúlt esztendőben sikeresen bővítették a terméklistát. A tépőzárak világszínvonalú gyártására vállalkoztak, az importkiváltó beruházás eredményeként olyan minőségű terméket sikerült gyártaniuk, amely megnyerte a hazai fogyasztók tetszését. Erre utal az is, hogy a korábbi mennyiség háromszorosára növekedett a felhasználás. A piaci viszonyok stabilizálódása miatt már Csehszlovákiába is küldtek mintát a debreceni gyár szakemberei. Ha a bútoripari termékváltás során a tervezők az eddiginél fokozottabb mértékben készítiktervezik tépőzárral új modelljeiket, a termék iránti igény a jelenleginél is nagyobb lehet. Az idei esztendőben is a belföldi piac biztonságos ellátását tartják legfontosabb feladatuknak a debreceni gyár vezetői. Ezért elsősorban a tömegcikkek gyártását próbálják fejleszteni. Poliészter és poliamid típusú anyagok használatával kísérleteznek, s a gyár szabad fejlesztési alapjából nagyobb kapacitású gépeket vásárolnak.