Hajdú-Bihari Napló, 1982. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

I­I hajdúA 1 ■ I I 1 ■ |1 ■ lllllll A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA | [ Az oktatási-nevelési intézmények alapvető közművelődési feladata a műveltség megalapozása és fejlesztése Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Parla­mentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi testüle­tünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, vala­mint az Elnöki Tanács és a kormány tag­jai. A budapesti külképviseletek több veze­tője és tagja a diplomáciai páholyokban foglalt helyet. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg az ülésszakot. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtot­ta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vett, s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgál­ta a Fejér megyei 1. sz. választókerületben megválasztott Szalai Gyula országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság meg­állapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az Országos Választási Elnök­ség jelentését tudomásul vette és Szalai Gyula országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a leg­utóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. 2. A művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról. 3. Interpelláció. A napirendnek megfelelően dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szó­lásra. Dr. Markója Imre beszámolója Az igazságügyminiszter be­vezetőben szólt történelmünk legutóbbi negyedszázadáról, arról az útról, melyet meg­tettünk a szocialista törvé­nyesség helyreállítása, meg­szilárdítása és fejlesztése ér­dekében. Szocialista jogrendünk a legutóbbi igazságügy-minisz­teri beszámoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagy­arányú átalakuláson ment keresztül — mondotta. — A jogalkotási programok telje­sítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormá­nyunk politikai célkitűzései­nek érvényesítését. Az egyik meghatározó je­lentőségű célkitűzés az állami élet sokoldalú fejlesztése, demokratizmusának növelé­se, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsí­tése volt. Ez a tevékenység a jövőben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglal­kozni, mint a választási rend­szer tökéletesítése, demokra­tizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvé­nyesülését szolgáló garancia­­rendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerű­sítésére irányuló munka. A bűnüldözést és igazságszol­gáltatást illetően szintén to­vábbi jelentős témák kerül­nek napirendre. A másik nagy jelentőségű politikai és kodifikációs cél­kitűzés a népgazdaság továb­bi fejlődésének elősegítése, s ezen belül a gazdálkodás jo­gi kereteinek megújítása. Változatlanul napirenden le­vő feladat — mondotta a mi­niszter — a gazdaságirányí­tás komplex továbbfejleszté­se. A jogi szabályozások kö­zül a legnagyobb volumenű az új Munka Törvénykönyv előkészítése lesz. Bizonyos korrekciókra sor kerül a szö­vetkezeti joganyagban is, s az igazságügyi szervek foglal­koznak a szerződési és a fele­lősségi rendszer fejlesztésé­vel, az ezekhez, valamint a tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményesebb fellé­péshez szükséges jogi eszkö­zök kimunkálásában. Dr. Markója Imre az ál­lampolgári jogok érvényesü­léséről, s ezen belül az embe­ri jogok kérdéséről szólva ki­jelentette: a Magyar Népköz­­társaság részese az emberi jogokkal kapcsolatos minden, az ENSZ égisze alatt kötött nemzetközi szerződésnek, s azokhoz a legtöbb esetben olyan tőkés országokat meg­előzve csatlakoztunk, ame­lyek napjainkban szívesen bírálják és rágalmazzák a szocialista országokat. A továbbiakban arról be­szélt az igazságügy-miniszter, hogy a lezajlott és a most fo­lyó nagyarányú kodifikációs reformmunkával megteremt­jük a fejlett szocialista tár­sadalom építésének korszerű jogi alapjait. A jogszabály­előkészítés és a jogalkotás demokratizmusáról szólva mindenekelőtt az országgyű­lés törvényhozó tevékenysé­gét emelte ki. Egyetértett az országgyűlés bizottságaiban elhangzott javaslatokkal, hogy fontos társadalompoli­tikai vagy gazdaságpolitikai problémák készülő szabályo­zásaival, azok fő irányvona­laival a döntés előtt a parla­menti bizottságok előzetesen megismerkedhessenek, és az ezekkel kapcsolatos vélemé­nyeiket, javaslataikat el­mondhassák. A demokratiz­mus fejlesztésének egy má­sik nagy lehetősége — foly­tatta dr. Markója Imre — a fontosabb jogszabályterveze­tek társadalmi és szakmai megvitatása. A túlszabályozásról szólva rámutatott: a hatályos ma­gyar joganyag valóban ter­jedelmes, ez azonban még nem jelent feltétlenül túlsza­bályozottságot. Elsősorban szemléletbeli problémákról van szó. Egyesek a jog szere­pét túlbecsülik, mások az adott feladat megoldásában csupán a jogi szabályozásra gondolnak. Jelentős szerepet fog játszani a jogi túlszabá­lyozottság megszüntetésében, a joganyag rendezésében és áttekinthetőbbé tételében a kormánynak az az elhatáro­zása is, amely előírta a jog­szabályok korszerű számító­­gépes nyilvántartási rend­szerének megteremtését. Az igazságügy-miniszter beszámolóját vita követte. Antalffy György (Csongrád m. 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, az országgyűlés jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára, a na­pirend bizottsági előadója elmondotta, hogy a bizottsági üléseken a képviselők egyet­értettek abban: jogalkotá­sunk általános politikai célja a társadalom szocialista vo­násainak erősítése. A jog­szabályalkotásban fokozottan kell­ számítani a társadalmi közreműködésre. A jogot olyannak kell alkotni, hogy azt az egész lakosság meg­érthesse. Ebben mindenek­előtt a jogszabályszerkesz­tőknek kell elöljárniuk. Dr. Nezvál Ferenc (Bp. 11. vk.) nyugalmazott miniszter hangsúlyozta: változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy egyes minisztériumok nem készítik elő kellően a jog­szabályi döntéseiket, nem vizsgálják meg, vajon meg­vannak-e a végrehajtásnak az anyagi, személyi feltételei. Szólt arról is, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a jogszabályok végrehajtásá­nak ellenőrzésére. Rendi Tiborné (Győr-Sop­­ron m. 2. vk.), a Richards Finomposztógyár művezető­je utalt a jogpropaganda, a rendszeres és differenciált jogi felvilágosítás jelentősé­gére, majd elmondta: jó gya­korlat az, hogy a jelentős jogszabályok tervezetét tár­sadalmi vitára bocsátják. Klabuzai Miklós (Somogy m. 6. vk.), a siófoki Novem­ber 7. Tsz elnökhelyettese a termelőszövetkezeti törvény­ről és annak végrehajtási rendeleteiről megemlítette, hogy ez a jogszabály olykor az események után kullog. Ezért sem lenne haszontalan, ha mind nagyobb szerepet kapnának a­ szövetkezetek önszabályozó törekvései. Többek véleményének adott hangot, amikor úgy fogalma­zott, hogy törvényeink, ren­­deleteink legyenek világo­sak, egyértelműek. Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.), az edelényi nagy­községi közös tanács elnöke méltatta azt a tényt, hogy társadalmunk dinamikus fej­lődését 10 év alatt 55 törvény megalkotása­, illetve módosí­tása segítette. Ugyanakkor hiányolta, hogy a miniszteri beszámoló nem foglalkozott a jogalkalmazás helyzetével, eredményeivel és gondjaival. Dr. Markója Imre — napi­rendi zárszóként — a vita egyik fontos tanulságaként megemlítette: ma már vilá­gosan látszik, hogy a szocia­lista építés során növekszik a szocialista állam és jog szerepe. Nem szabad azon­ban sem túlbecsülni, sem alábecsülni ezt a szerepet. Szólt arról, hogy adminiszt­ratív korlátok nem akadá­lyozzák — ha szükséges — a jogszabályok megváltoztatá­sát, erre akkor kerül sor, ha a gyakorlati tapasztalatok bi­zonyítják, hogy erre szükség van. A miniszter kitért Sán­dor Dezső képviselő bírálatá­ra: az észrevétel jogos — mondta —, hozzátéve: a jog­alkotást és a jogalkalmazást valóban dialektikus egység­ben kell szemlélni. Az országgyűlés az igaz­ságügy-miniszter beszámo­lóját, valamint a felszólalá­sokra adott válaszát jóváha­gyólag tudomásul vette. Ezt követően az országgyűlés a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság javaslata alapján határozatot hozott a jogalkotásról. (Folytatás a 2. oldalon) Ismét működik a Pedagógus Művelődési Intézmény A felújítás során pincerendszer tárult fel Több mint egy esztendei felújító, átalakító munkála­tok után — melyek kereté­ben sor került a fűtés, vilá­gítás, sok helyütt a födém és a padlózat cseréjére — las­san visszaáll a rend és meg­indul az élet a debreceni Pe­dagógus Művelődési Intéz­ményben. A hivatalos át­adásra ugyan április 22-ig még várni kell, de az intéz­ményben folyó élet előkészí­tő munkálatait természete­sen már megkezdték. A ház január elsejétől hivatalosan a megyei művelődési köz­pont felügyelete alá tarto­zik, annak mintegy társin­tézményeként működik. In­formációnkat az intézmény novemberben kinevezett új vezetőjétől, Szabó Lászlótól kaptuk. A Bethlen utcai épület — lényegében kilenc több funk­ciót ellátó helyiség — a me­gye pedagógusainak, illetve az oktatásügy berkeiben dol­gozó embereknek nyújt szó­rakozási, művelődési, sőt to­vábbképzési alkalmakat és lehetőségeket is. Az itt folyó munkát több tényező hatá­rozza meg. Építenek a ko­rábbi, értékes hagyományok­ra. A két intézmény — a mű­velődési központ és a ped£­­gógusház — rendszeresen és folyamatosan együtt dolgo­zik, egyik a másiknak szük­ség esetén termet, avagy szakmai segítséget nyújt. Az intézményben nemcsak kul­turális, hanem mozgalmi te­vékenység is folyik, s ez a nyugdíjas szekció munkájá­hoz igazodik. Fontos felada­tuknak tekintik, hogy na­gyobb mértékben vonják be­le az itt folyó munkába az aktív pedagógusokat, vala­mint a nem pedagógus, de az oktatásügy területén dolgozó érdeklődőket, elsősorban szakmai programok köré csoportosítva energiájukat, aktivitásukat. Számos klub és szekció kezdte, illetve kezdi meg fo­lyamatosan foglalkozásait. Híres az aktív pedagógusok városi női kara például (kö­rülbelül hatvanfős a csoport), működik itt bélyeggyűjtők és numizmatikusok klubja is, összesen körülbelül 90—100 résztvevővel. Körülbelül öt­ven tagot számlál a kisgrafi­­kai és exlibris-gyűjtők cso­portja. Szakmai jellegű klub az énekszakos pedagógusok 30—40 fővel dolgozó csoport­ja; a fiatal képzőművész al­kotók körülbelül 20 tagú, stú­­diójellegű csoportosulása; a 40 körüli létszámú sportba­rátkör és az iskolák techni­kai alkalmazottait foglalkoz­tató klub, amely majdnem 100 tagot számlál. Az aktív pedagógusok legnépesebb csoportja a természetjárók szakosztálya, 120—130 részt­vevővel. Az egész intézmény legné­pesebb csoportja a nyugdíja­sok természetjáró klubja, amely 180—200 idős pedagó­gus számára nyújt rendsze­res kikapcsolódási, túrázási alkalmat és lehetőséget. A világjáró pedagógusok klub­ja élménybeszámolókkal, elő­adásokkal, vetítésekkel várja az érdeklődőket. A nyugdíjas pedagógusok is alakítottak kórust: a női kar körülbelül 25 taggal működik. (Leg­utóbb háromnapos budapesti vendégszereplésen vettek részt.) Közeli kiállítására ké­szül a népművészeti kézi­­munkakör körülbelül húsz résztvevője. Minden hónap­ban tart foglalkozást az ön­álló nyugdíjasklub, a hónap három keddjén reggeltől es­tig rendelkezésükre áll a ház. Mindezeken kívül két eszpe­rantókor és a fiatal pedagó­gusok klubja is itt dolgozik. Az intézmény programter­vezete rendkívül bő, csupán találomra emelünk ki a gaz­dag anyagból néhányat. Áp­rilisban az oktatási dolgozók művelődési napjai keretében (akkor lesz a ház hivatalos átadása is) képzőművészeti és kézimunka-kiállítás nyí­lik, előadás hangzik el a pe­dagógia időszerű kérdéseiről, műsort adnak a megyei pe­dagógus kórusok, sor kerül a technikai munkatársak, s a nyugdíjas pedagógusok nyílt napjára. Minden második héten baráti szombatestéket rendeznek, legközelebb a stú­diószínpad lép fel és Csíkos Sándor mutatja be Villon­­műsorát. A későbbiekben or­szágos pedagógus fotókiállí­tás nyílik itt, s fellép a Déli­báb együttes. A Bethlen utcai ház, egy hajdani borkereskedő háza, több meglepetést tartogatott a felújítást végzők számára: hatalmas, dongaboltozatos, száraz pincerendszer tárult fel, most végre teljes egé­szében. A pincerendszer tíz helyiségből és hatalmas fo­lyosóból áll, amely helyisé­gek kellő átalakítás után (ezen átalakítás első mozza­nataként 18 teherautó sze­metet hordtak ki), az intéz­mény fenntartásában marad­va természetesen, talán­ kon­dicionálótermeknek, vagy egyéb, a ház munkájával kapcsolatos tevékenységnek adnak majd otthont. ÁTADÁS ÁPRILIS 22-ÉN

Next