Hajdú-Bihari Napló, 1982. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
II hajdúA 1 ■ I I 1 ■ |1 ■ lllllll A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA | [ Az oktatási-nevelési intézmények alapvető közművelődési feladata a műveltség megalapozása és fejlesztése Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek több vezetője és tagja a diplomáciai páholyokban foglalt helyet. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vett, s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Fejér megyei 1. sz. választókerületben megválasztott Szalai Gyula országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette és Szalai Gyula országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. 2. A művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról. 3. Interpelláció. A napirendnek megfelelően dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Dr. Markója Imre beszámolója Az igazságügyminiszter bevezetőben szólt történelmünk legutóbbi negyedszázadáról, arról az útról, melyet megtettünk a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése érdekében. Szocialista jogrendünk a legutóbbi igazságügy-miniszteri beszámoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül — mondotta. — A jogalkotási programok teljesítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek érvényesítését. Az egyik meghatározó jelentőségű célkitűzés az állami élet sokoldalú fejlesztése, demokratizmusának növelése, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsítése volt. Ez a tevékenység a jövőben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka. A bűnüldözést és igazságszolgáltatást illetően szintén további jelentős témák kerülnek napirendre. A másik nagy jelentőségű politikai és kodifikációs célkitűzés a népgazdaság további fejlődésének elősegítése, s ezen belül a gazdálkodás jogi kereteinek megújítása. Változatlanul napirenden levő feladat — mondotta a miniszter — a gazdaságirányítás komplex továbbfejlesztése. A jogi szabályozások közül a legnagyobb volumenű az új Munka Törvénykönyv előkészítése lesz. Bizonyos korrekciókra sor kerül a szövetkezeti joganyagban is, s az igazságügyi szervek foglalkoznak a szerződési és a felelősségi rendszer fejlesztésével, az ezekhez, valamint a tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményesebb fellépéshez szükséges jogi eszközök kimunkálásában. Dr. Markója Imre az állampolgári jogok érvényesüléséről, s ezen belül az emberi jogok kérdéséről szólva kijelentette: a Magyar Népköztársaság részese az emberi jogokkal kapcsolatos minden, az ENSZ égisze alatt kötött nemzetközi szerződésnek, s azokhoz a legtöbb esetben olyan tőkés országokat megelőzve csatlakoztunk, amelyek napjainkban szívesen bírálják és rágalmazzák a szocialista országokat. A továbbiakban arról beszélt az igazságügy-miniszter, hogy a lezajlott és a most folyó nagyarányú kodifikációs reformmunkával megteremtjük a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű jogi alapjait. A jogszabályelőkészítés és a jogalkotás demokratizmusáról szólva mindenekelőtt az országgyűlés törvényhozó tevékenységét emelte ki. Egyetértett az országgyűlés bizottságaiban elhangzott javaslatokkal, hogy fontos társadalompolitikai vagy gazdaságpolitikai problémák készülő szabályozásaival, azok fő irányvonalaival a döntés előtt a parlamenti bizottságok előzetesen megismerkedhessenek, és az ezekkel kapcsolatos véleményeiket, javaslataikat elmondhassák. A demokratizmus fejlesztésének egy másik nagy lehetősége — folytatta dr. Markója Imre — a fontosabb jogszabálytervezetek társadalmi és szakmai megvitatása. A túlszabályozásról szólva rámutatott: a hatályos magyar joganyag valóban terjedelmes, ez azonban még nem jelent feltétlenül túlszabályozottságot. Elsősorban szemléletbeli problémákról van szó. Egyesek a jog szerepét túlbecsülik, mások az adott feladat megoldásában csupán a jogi szabályozásra gondolnak. Jelentős szerepet fog játszani a jogi túlszabályozottság megszüntetésében, a joganyag rendezésében és áttekinthetőbbé tételében a kormánynak az az elhatározása is, amely előírta a jogszabályok korszerű számítógépes nyilvántartási rendszerének megteremtését. Az igazságügy-miniszter beszámolóját vita követte. Antalffy György (Csongrád m. 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára, a napirend bizottsági előadója elmondotta, hogy a bizottsági üléseken a képviselők egyetértettek abban: jogalkotásunk általános politikai célja a társadalom szocialista vonásainak erősítése. A jogszabályalkotásban fokozottan kell számítani a társadalmi közreműködésre. A jogot olyannak kell alkotni, hogy azt az egész lakosság megérthesse. Ebben mindenekelőtt a jogszabályszerkesztőknek kell elöljárniuk. Dr. Nezvál Ferenc (Bp. 11. vk.) nyugalmazott miniszter hangsúlyozta: változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy egyes minisztériumok nem készítik elő kellően a jogszabályi döntéseiket, nem vizsgálják meg, vajon megvannak-e a végrehajtásnak az anyagi, személyi feltételei. Szólt arról is, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésére. Rendi Tiborné (Győr-Sopron m. 2. vk.), a Richards Finomposztógyár művezetője utalt a jogpropaganda, a rendszeres és differenciált jogi felvilágosítás jelentőségére, majd elmondta: jó gyakorlat az, hogy a jelentős jogszabályok tervezetét társadalmi vitára bocsátják. Klabuzai Miklós (Somogy m. 6. vk.), a siófoki November 7. Tsz elnökhelyettese a termelőszövetkezeti törvényről és annak végrehajtási rendeleteiről megemlítette, hogy ez a jogszabály olykor az események után kullog. Ezért sem lenne haszontalan, ha mind nagyobb szerepet kapnának a szövetkezetek önszabályozó törekvései. Többek véleményének adott hangot, amikor úgy fogalmazott, hogy törvényeink, rendeleteink legyenek világosak, egyértelműek. Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.), az edelényi nagyközségi közös tanács elnöke méltatta azt a tényt, hogy társadalmunk dinamikus fejlődését 10 év alatt 55 törvény megalkotása, illetve módosítása segítette. Ugyanakkor hiányolta, hogy a miniszteri beszámoló nem foglalkozott a jogalkalmazás helyzetével, eredményeivel és gondjaival. Dr. Markója Imre — napirendi zárszóként — a vita egyik fontos tanulságaként megemlítette: ma már világosan látszik, hogy a szocialista építés során növekszik a szocialista állam és jog szerepe. Nem szabad azonban sem túlbecsülni, sem alábecsülni ezt a szerepet. Szólt arról, hogy adminisztratív korlátok nem akadályozzák — ha szükséges — a jogszabályok megváltoztatását, erre akkor kerül sor, ha a gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy erre szükség van. A miniszter kitért Sándor Dezső képviselő bírálatára: az észrevétel jogos — mondta —, hozzátéve: a jogalkotást és a jogalkalmazást valóban dialektikus egységben kell szemlélni. Az országgyűlés az igazságügy-miniszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslata alapján határozatot hozott a jogalkotásról. (Folytatás a 2. oldalon) Ismét működik a Pedagógus Művelődési Intézmény A felújítás során pincerendszer tárult fel Több mint egy esztendei felújító, átalakító munkálatok után — melyek keretében sor került a fűtés, világítás, sok helyütt a födém és a padlózat cseréjére — lassan visszaáll a rend és megindul az élet a debreceni Pedagógus Művelődési Intézményben. A hivatalos átadásra ugyan április 22-ig még várni kell, de az intézményben folyó élet előkészítő munkálatait természetesen már megkezdték. A ház január elsejétől hivatalosan a megyei művelődési központ felügyelete alá tartozik, annak mintegy társintézményeként működik. Információnkat az intézmény novemberben kinevezett új vezetőjétől, Szabó Lászlótól kaptuk. A Bethlen utcai épület — lényegében kilenc több funkciót ellátó helyiség — a megye pedagógusainak, illetve az oktatásügy berkeiben dolgozó embereknek nyújt szórakozási, művelődési, sőt továbbképzési alkalmakat és lehetőségeket is. Az itt folyó munkát több tényező határozza meg. Építenek a korábbi, értékes hagyományokra. A két intézmény — a művelődési központ és a ped£gógusház — rendszeresen és folyamatosan együtt dolgozik, egyik a másiknak szükség esetén termet, avagy szakmai segítséget nyújt. Az intézményben nemcsak kulturális, hanem mozgalmi tevékenység is folyik, s ez a nyugdíjas szekció munkájához igazodik. Fontos feladatuknak tekintik, hogy nagyobb mértékben vonják bele az itt folyó munkába az aktív pedagógusokat, valamint a nem pedagógus, de az oktatásügy területén dolgozó érdeklődőket, elsősorban szakmai programok köré csoportosítva energiájukat, aktivitásukat. Számos klub és szekció kezdte, illetve kezdi meg folyamatosan foglalkozásait. Híres az aktív pedagógusok városi női kara például (körülbelül hatvanfős a csoport), működik itt bélyeggyűjtők és numizmatikusok klubja is, összesen körülbelül 90—100 résztvevővel. Körülbelül ötven tagot számlál a kisgrafikai és exlibris-gyűjtők csoportja. Szakmai jellegű klub az énekszakos pedagógusok 30—40 fővel dolgozó csoportja; a fiatal képzőművész alkotók körülbelül 20 tagú, stúdiójellegű csoportosulása; a 40 körüli létszámú sportbarátkör és az iskolák technikai alkalmazottait foglalkoztató klub, amely majdnem 100 tagot számlál. Az aktív pedagógusok legnépesebb csoportja a természetjárók szakosztálya, 120—130 résztvevővel. Az egész intézmény legnépesebb csoportja a nyugdíjasok természetjáró klubja, amely 180—200 idős pedagógus számára nyújt rendszeres kikapcsolódási, túrázási alkalmat és lehetőséget. A világjáró pedagógusok klubja élménybeszámolókkal, előadásokkal, vetítésekkel várja az érdeklődőket. A nyugdíjas pedagógusok is alakítottak kórust: a női kar körülbelül 25 taggal működik. (Legutóbb háromnapos budapesti vendégszereplésen vettek részt.) Közeli kiállítására készül a népművészeti kézimunkakör körülbelül húsz résztvevője. Minden hónapban tart foglalkozást az önálló nyugdíjasklub, a hónap három keddjén reggeltől estig rendelkezésükre áll a ház. Mindezeken kívül két eszperantókor és a fiatal pedagógusok klubja is itt dolgozik. Az intézmény programtervezete rendkívül bő, csupán találomra emelünk ki a gazdag anyagból néhányat. Áprilisban az oktatási dolgozók művelődési napjai keretében (akkor lesz a ház hivatalos átadása is) képzőművészeti és kézimunka-kiállítás nyílik, előadás hangzik el a pedagógia időszerű kérdéseiről, műsort adnak a megyei pedagógus kórusok, sor kerül a technikai munkatársak, s a nyugdíjas pedagógusok nyílt napjára. Minden második héten baráti szombatestéket rendeznek, legközelebb a stúdiószínpad lép fel és Csíkos Sándor mutatja be Villonműsorát. A későbbiekben országos pedagógus fotókiállítás nyílik itt, s fellép a Délibáb együttes. A Bethlen utcai ház, egy hajdani borkereskedő háza, több meglepetést tartogatott a felújítást végzők számára: hatalmas, dongaboltozatos, száraz pincerendszer tárult fel, most végre teljes egészében. A pincerendszer tíz helyiségből és hatalmas folyosóból áll, amely helyiségek kellő átalakítás után (ezen átalakítás első mozzanataként 18 teherautó szemetet hordtak ki), az intézmény fenntartásában maradva természetesen, talán kondicionálótermeknek, vagy egyéb, a ház munkájával kapcsolatos tevékenységnek adnak majd otthont. ÁTADÁS ÁPRILIS 22-ÉN