Hajdú-Bihari Napló, 1982. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

ttg I* "r jL? / y frirrm n? p 9 S & i lifiISN­ lifitálás TOVÁBB FEJLŐDNEK KAPCSOLATAINK ................. ■' -1 Köszöntelek, Debrecen! Harmadik alkalommal rovom szép utcáidat, gyönyörködöm évről évre fiatalodó arcodban. Akaratlanul is tizenkét év­vel ezelőtti első debreceni utam jut eszembe. Akkor mi, a Litván Kommunista Párt Központi Bizottsága és Klaipéda város pártvezetői — az 1970-ben köztársaságunk üdülőhelyén, Pa­­langában pihenő Kádár János elvtárnak, az MSZMP első titkárának javaslata és aktív támo­gatása révén — baráti kapcsolatokat jöttünk fel­venni Klaipéda és Debrecen között. Nagyszerű volt a kezdet! Néhány év múlva a baráti kap­csolatokat kiterjesztettük az egész litván köz­társaságra és Hajdú-Bihar megyére. „Költészet” szövetkezete és köztársaságunk kretingai ke­rületének „K. Pazsjela” ne­vét viselő szövetkezete. A fel­sorolt néhány példa és tény meggyőzően bizonyítja, hogy a köztársaságunk és Hajdú- Bihar megye között kialakult kapcsolat az élet minden te­rületére kiterjed. Ezt állapí­totta meg a Litván Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának az elmúlt évek baráti kapcsolatának tervtel­jesítését értékelő jegyző­könyve is, és újabb terveket hagyott jóvá az elkövetke­zendő két évre. Ezekben a pártdokumentumokban ki­emelik, hogy a helyi kap­csolatok meghatározó tartal­mává a kommunista építés tapasztalatcseréjét, a párt-, az állami és társadalmi szervezetek és munkáskol­lektívák kölcsönös gazdagí­tását kell előtérbe helyezni. Tervbe vették, hogy a delegá­ciók, csoportok küldése táv­lati tervek alapján fog tör­ténni, úgy, hogy bennük mi­nél több munkás, szövetkeze­ti tag és élmunkás legyen. Éppen ezért nincs kétsé­günk afelől, hogy az elkö­vetkezendő évek Litvánia és Hajdú-Bihar megye minden­re kiterjedő együttműködése az SZKP XXVI. kong­resszusának és az MSZMP XII. kongresszusának hasz­nos útmutatásai alapján fejlődik. A béke és szocia­lizmus erőinek újabb győ­zelmei jegyében fejlődni és erősödni fog országaink munkásainak jóléte. F. Sztrumilasz, a Litván Kommunista Párt Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője A párt irányításával A szocialista együttműkö­dés országait, népeit négy évtizede páratlan alkotómun­ka köti le. A hatalmas sike­rek, amelyeket a kommunis­ta és munkáspártok vezeté­sével értek el, az emberiség előtt álló problémák sike­res megoldásának szemléle­tes példái. Annak arányában, ahogy sokszorozódnak a szocializ­mus sikerei, egyre határo­zottabban megmutatkozik az a történelmi törvénysze­rűség — melynek jellemzői a baráti államok fokozatos kö­zeledése, a közöttük levő kölcsönös kapcsolatok egy­re szorosabbá válása —, hogy egyre több közös elem keletkezik politikájukban, gazdaságukban, életükben, és fokozatosan kiegyenlí­tődnek fejlődési szintjeik. A baráti országok gazda­sági és politikai integrációjá­nak folyamatában nagy je­lentőségű az összes lánc­szem, de ezek között is első helyre kívánkoznak a helyi pártszervek vonalán kiépí­tett baráti kapcsolatok. Az SZKP Központi Bi­zottságának beszámoló je­lentéséből, amelyet Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs ol­vasott fel a párt XXVI. kongresszusán, kitűnt, hogy a Szovjetunió és a szocialista együttműködés országainak pártszervezetei kiterjesztik kapcsolataikat minden szint­re — a köztársaságoktól, vi­dékektől, megyéktől kezdve egészen a kerületekig és a nagyvállalatokig. A harci szövetség ilyen fényes pél­dái az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és Magyaror­szág között kialakított ba­ráti kapcsolatok és együtt­működés. Sokrétűek a párt­jaink és államaink közötti baráti viszonyok. Gyakorla­tilag átölelik a gazdasági, kulturális és társadalmi élet minden területét. A Szov­jetunió és Magyarország közötti baráti kapcsolat meg­erősítését szolgálja a lit­ván köztársaság és Hajdú- Bihar megye között immár tizenkét éve fennálló baráti kapcsolat. A párt- és társa­dalmi szervek vezetői, szak­emberei és a munkásbrigádok rendszeresen meglátogatják egymást. Hasznos tapaszta­latcserére kerül sor. Mélyül és szélesedik a lit­ván és Hajdú-Bihar megyei munkáskollektívák, külön­böző hatóságok és szerveze­tek közötti együttműködés. Jelenleg húsznál több terme­lőkollektíva tart fenn bará­ti kapcsolatot Hajdú-Bihar megyei partnerével. Az együttműködés során a kollektívák többsége értékes munkatapasztalatokat hal­mozott fel. Átgondoltan együttműködik a klaipédai és debreceni húskombinát, amelyek még 1971-ben meg­kezdték az együttműködést. Az első munkásbrigádok köl­csönös látogatása után ke­rült sor arra a döntésre, amely kimondja, hogy a klai­pédai húskombinát a szocia­lista munkaversenyben leg­jobb eredményt elérő brigád­ja felveheti a „Debrecen” és a debreceni húskombinát legjobbja a „Klaipéda” ne­vet. Ezt a jogot mindkét vállalatnál a kolbászüzem brigádjai érték el. Az em­lített brigádok a későbbiek­ben kezdeményezői voltak a vállalatok közötti szocialis­ta verseny kialakításának is. Hasznos együttműködés A szocialista munkaver­seny nagy hasznot hoz mind a magyar, mind a litván szakembereknek. Több ma­gyar készítmény gyártásá­nak elsajátított technikája sikerrel honosodott meg Klaipédában, a klaipédai termékek pedig Debrecenben váltak ismertté. Az a klai­pédai készítmény, amelyet magyar szakemberek ta­pasztalatai alapján gyár­tottak, országunk népgazda­sági kiállításán (VDNH) bronzérmet kapott. A válla­latok rendszeresen eljuttat­ják egymáshoz az új beren­dezésekről, a termelési folya­matok automatizálásáról és gépesítéséről, a húsipar új­donságairól szerzett infor­mációikat. A munkások nemcsak közvetlenül a ter­melésre hatnak, hanem elő­adásokat tartanak a kollektí­vákban, mesélnek saját vál­lalatuk eredményeiről, be­mutatnak amatőr filmeket városukról. Az évek során szoros kap­csolat alakult ki az étkezdé­ket, éttermeket, kávéháza­kat magába tömörítő Klai­pédai Tröszt és a szállodák, éttermek debreceni egyesü­lése között. Ezeknek­ a kol­lektíváknak szakmai együtt­működése és barátsága ered­ményeként Klaipéda egyik új kereskedelmi központja a Debrecen nevet kapta: ott található a Debrecen kávé­ház, az önök városában pe­dig Klaipéda étterem üzemel. Jóleső érzés volt, hogy a debreceni étteremben lit­ván nemzeti receptek alap­ján készülnek ételek, sőt megrendezik a „litván ízek” hetét is. A klaipédaiaknak sem kell szégyenkezniük, ők is jól elsajátították a ma­gyar ételek — a fasírozott, a csirkepaprikás, a magyar gulyás és a palackozott üdí­tő ital — készítését. Klaipé­dában minden évben meg­rendezik a magyar nemzeti ételek tíznapos időszakát. Ekkor a magyar ételeket a tröszt legjobb szakemberei készítik magyar kollégáik receptje alapján. A mezőgazdaságban is szoros kapcsolatot alakí­tottak ki a mezőgazdaság munkásai is. A földművelők egymástól tanulják a gaz­dálkodás legfejlettebb mód­szereit, figyelemmel kísérik a növényterm­esztők, állat­­tenyésztők, mezőgazdasági szakemberek közvetlen mun­káját. Köztársaságunk kre­­tingai kerületének „Jamnoji Gvardija” (Ifjú Gárda) szö­vetkezete, amely a ma­gyar Vörös Csillag Termelő­­szövetkezettel tartja a kap­csolatot, Vörös Vándorzász­lót alapított, amelyet elmúlt évi eredményei alapján a magyar termelőszövetkezet legjobb brigádja kap meg. Sikeresen együttműködik partnerével a silutéi kerület „SZKP XXV. kongresszusa” nevét viselő szövetkezet, a kedainiai kerület „Ritu Ausra” szövetkezete, a plun­­géi kerület „Szocialista Ka­lász” szövetkezete. Nemrég a barátság hálózatába bekap­csolódott a kam­aszi kerület Mindenesbolt Hajdúviden Nem mindennapi szövetke­zeti boltja van az 1200 lelket számláló Hajdúvidnek. A kis település vegyes boltjában ugyanis — úgy, mint hajda­nán — a jancsiszegtől a sar­lónyélig jóformán minden megtalálható. A boltban töb­bek között árulnak élelmi­szert, vegyi árut, vas­műsza­ki cikkeket, papírt, üvegárut, porcelánt, mezőgazdasági szerárut, műtrágyát, növény­védő szereket, állati tápot, ta­karmányt, fűtőolajat, de a felsorolás még így sem teljes. A boltot 25 éve Kacsora József vezeti. A boltvezető 31 éve áll a szövetkezeti mozga­lom szolgálatában. Először Sárrétudvariban, Püspökla­dányban kezdte, innen került a hajdúböszörményi ÁFÉSZ- hez. Hogy mennyire mindenes­bolt a hajdúvidi, azt a fenti felsoroláson túl az is elárul­ja, hogy ajtó- és kapupántot, zsanérsarkot, láncot és sok más olyan árucikket vehet­nek itt a vásárlók, amelyek egyik-másikának a nevét sok boltban már nem is ismerik. Az önkiszolgáló hajdúvidi vegyes bolt havi átlagkészle­te 700 ezer forint. Az átlagos havi forgalom ugyanakkor 800 ezer forint. Ilyen forgási sebesség az országnak csak néhány boltjában van, s itt, Hajdú-Biharban egyedülálló rekordnak számít. Kucsera Józsefnek és tár­sainak eddig sohasem volt leltárhiányuk. A vezető már többször kiérdemelte a Kivá­ló Dolgozó jelvényt, emellett mint törzsgárdatag a szövet­kezet által adományozott aranygyűrűt is ujjára húz­hatta. A boltvezető nemrégen ki­számította, hogy működése alatt közel 500 ezer kilomé­tert vonatozott (nyáron mo­torozott) Debrecentől Hajdú­­vidig. Karbantartás a Debreceni Dohánygyárban Az elmúlt esztendő 6,6 milliárd darabos cigarettatermelését 200 millió darabbal akar­ta növelni az idén a Debreceni Dohány­gyár. Ám a Dohányértékesítő és Szolgáltató Közös Vállalat idei beszerzési programját csökkentette, s ennek a debreceni gyárra jutó árbevétel-kiesése várhatóan meghalad­ja a 41 millió forintot. Ez az első félévben még nem jelentkezett, ezért az eredeti füst­­szűrőscigaretta-termelési tervet 102,9 szá­zalékra, az értékesítési tervet 104 százalék­ra teljesítették. A csökkenő piaci igények miatt a fogyasztási dohány értékesítése a tervezettől 4,8 százalékkal elmaradt de fil­­terrudat és dohányfóliát az elképzelt meny­­nyiségben értékesítettek. A Debreceni Dohánygyár legnagyobb mennyiségben füstszűrös Symphoniát gyárt. A kereslet egyelőre még változatlan, de a termékszerkezet korszerűsítése érdekében már új gyártmányok kísérletezésébe kezd­tek. Az esztendő első felében belső tartalékait jobban kihasználta a Debreceni Dohány­gyár. Ez egyrészt a cigarettagyártás alap­anyagaival történő takarékoskodást, más­részt az import anyagok és alkatrészek ha­zai gyártásával történő helyettesítését je­lenti. A cigarettagyártásnál nagyságrendek­kel kevesebb hasznot hoz az alkatrészgyár­tás, de az egész dohányipar gépeinek és be­rendezéseinek üzemeltetéséhez elengedhe­tetlenül szükséges tevékenység folytatását továbbra is tervezik Debrecenben. Az esztendő első félévében két darab ci­garettagyártó gépsort, filterrudat előállító berendezést helyeztek üzembe, s elkészül a levélvonal rekonstrukciója is. A sikeres első félév után június 28-án megkezdődött a kar­bantartás a Debreceni Dohánygyárban. Fel­vételeink ennek mozzanatait örökítik meg. A tmk-sok a cigarettagyártó automata minden alkatrénét átvizsgálják II Rába a jobb alkatrészellátásért Újszerű együttműködés jött létre a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a négy legfontosabb mező­­gazdasági termelési rendszer, a Bábolnai IKR, a Nádud­vari KITE, a Szekszárdi KSZE és a Bajai BKIR kö­zött. Szerződésben rögzítet­ték, hogy az említett négy termelési rendszer a külön­böző közvetítőket kiiktatva közvetlenül forgalmazza a Rába gyár termékeit és azok alkatrészeit. A Rába ezután közvetlenül a négy rendszer­központnak szállítja az erő­gépeket, a munkagépeket és azok alkatrészeit. A megálla­podás értelmében mindegyik termelési rendszer központi raktárbázist létesít, s ezeket saját forgóeszközalapjának terhére a Rába gyár tölti fel alkatrészekkel és gépekkel. Az együttműködés keretében a gyár évente mintegy 400 millió forint értékű alkatrészt és gépet szállít közvetlenül az azokat felhasználó terme­lési rendszereknek. Az újszerű együttműködés elsősorban azért jött létre, hogy kiküszöböljék a már krónikusnak mondható alkat­részhiányt. Az eddigi gya­korlat alapján ugyanis hiány mutatkozott az alkatrészek­ből akkor is, amikor jelentős készletek voltak belőlük kü­lönböző raktárakban. Ezen­túl a gyártó és a felhasználó naprakészen intézi az alkat­rész-utánpótlással kapcsola­tos teendőket. A Rába gyár emellett továbbra is kész ar­ra, hogy váratlan meghibá­sodások esetén a rendszerek­hez nem tartozó gazdaságo­kat is soron kívül ellássa az általa gyártott gépekhez szükséges alkatrészekkel, közvetlenül is elfogad észre­vételeket, panaszokat. Érvé­nyesítik azt az elvet, hogy Rába gyártmányú mezőgaz­dasági gép alkatrész- és fő­egység hiánya nem késleltet­heti a termés betakarítását. Segítenek az ipari tanulók is Munkában a villanyszerelők (Kalmár István képriportja) HAJDO-BIHARI NAPLÓ - »Bl. JOUUS 1. 3

Next