Hajdú-Bihari Napló, 1983. március (40. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

Pedagóguskórusok Vil­. országos találkozója Hajdú-Bihar megye és Debrecen gazdag jelentős énekkari hagyományokban, és egyaránt szeretettel várja hazánk és a világ dalosait. Az elmúlt években számos pedagóguskórus is találkozott a megyében, s a folytatás sem marad el. 1983. március 4—5 —6-án Debrecenben kezdődik meg a pedagóguskórusok VIII. országos találkozója 11 énekkar részvételével. A kó­rustalálkozón fehérgyarmati, hajdúböszörményi, hajdúszo­­boszlói, kazincbarcikai, kecs­keméti, szerencsi, tiszafüredi, törökszentmiklósi pedagógus, kórusok dalai csendülnek fel. Rajtuk kívül részt vesznek még 39 pedagógus énekkar képviselői, és a pedagógus­kórusok mozgalmát támogató állami szervek, szervezetek és intézmények képviselői. A nyolcadik országos pe­dagógus énekkari fórumot márciusban és áprilisban négy helyszínen, Debrecen­ben, Békéscsabán, Kaposvá­­rott és Sopronban rendezik meg. Mivel az elmúlt évek­ben a pedagóguskórusok szá­ma 28-ról 50-re növekedett, és az iskolák tavaszi szünide­je lerövidült, már nem lehet egy helyszínen és a tavaszi szünetben megrendezni a több mint 2000 dalos találko­zóját. Úgy véljük azonban, hogy a vendégvárók színes­nek ígérkező programajánla­ta, a kisebb körben történő baráti találkozó még benső­ségesebbé teszi a pedagógus­­kórus-mozgalomnak e de­monstrációsorozatát. Olyan, a szakmai és a helyi közönség számára is­­élményt nyújtó, találkozót kívánnak rendez­ni, amely lehetőséget nyújt a kórusoknak az elért eredmé­nyek bemutatására, és a szak­embereknek az alkotó tapasz­talatcserére. A debreceni kórustalálko­zó eseményein több összkari­ma hangzik el, és bemutatás­ra kerül Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző sa­ját szövegére komponált — a pedagóguskórusnak írt — új műve: öreg tanítóm üzenete, a szerző vezényletével. E vállalkozás méltó folytatása lesz az 1970-ben szintén Deb­recenben tartott IV. országos pedagóguskórus-fesztiválon kezdett összkari ősbemutató­­sorozatnak, amelyen Sugár Rezső: Hunyadi című orató­riumát énekelték az énekka­rok. A VIII. országos pedagó­­guskórus-találkozó gazdag programot tűzött maga elé A 800 résztvevő március 4-én részt vesz a találkozó ünne­pélyes megnyitásán a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ­ban, ahol dr. Gyarmati Kál­mán igazgató köszönti őket. Majd a kórusok megkoszo­rúzzák a városban levő Ko­dály- és Bartók-emléktáblá­­kat. Este a résztvevők meg­hallgatják a debreceni Ko­dály Kórus és a Szolnoki Szimfonikus Zenekar orató­riumestjét. Március 5-én 10.30 és 15.30 órai kezdettel két hangversenyen mutatkoznak be a pedagóguskórusok a Kölcsey Művelődési Központ­­ban, amelyet a kórusok baráti találkozója követ a Kossuth Egyetemen, majd március 6- án a vendégek a város neve­zetességeivel ismerkednek, és közben a kórusvezetők, kó­rustitkárok és az országos hí­rű szakemberekből álló zsű­ri — melynek tagjai: Szoko­lay Sándor Kossuth-díjas ze­neszerző, Nagy Olivér egye­temi tanár, Fasang Árpád zeneszerző és Emődi György, a Népművelési Intézet fő­munkatársa — a város ének­szakfelügyelőinek szakmai ta­nácskozásán értékelik a kó­rusok teljesítményét, elemzik az elhangzott produkciókat. Javuló munkafegyelemmel jó ellátás Küldöttgyűlés a komódi ÁFÉSZ-nél A Komódi és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet tegnap, hét­főn tartotta az 1982-es évi tevékenységét, valamint az idei feladatokat és célkitűzé­seket megtárgyaló küldött­­gyűlését, amelyen mintegy 160 küldött képviselte az el­látási terület (Komádin kí­vül ide tartozik még Magyar­­homorog, Körösszegapáti, Körmösdpuszta, Dobaipusz­­ta) ÁFÉSZ-dolgozóit. A küldöttgyűlésen Kor­mány József, az igazgatóság elnöke adott számot a tava­lyi év gazdálkodásáról, s az idei feladatokról. Az elnök elmondta, hogy vonzási kör­zetükbe mintegy 15 ezer em­ber tartozik­­— az említett községekben — s az elmúlt év összes árbevétele közel 19 millióval volt nagyobb az előző évi árbevételnél, de ugyanakkor elmaradt mint­egy 2,5 millióval az 1982-es évi üzletpolitikai célkitűzé­seikben meghatározott árbe­vételtől. A tavalyi évben az volt a jellemző, hogy a kiskereske­delmi forgalom, a kereskedel­mi egységek tevékenysége megfelelt az igényeknek, jó ellátását biztosították élel­miszerből és élvezeti cikkek­ből. Ennek eredményeként a bázishoz viszonyítva több mint 13 százalékkal, a terv­hez viszonyítva pedig közel 3 százalékkal nőtt az élelmi­szerforgalom. Megfelelt a kí­nálat a különböző igények­nek ruházati termékekből is, bár ezen a téren a tervekhez viszonyítva elmaradás ta­pasztalható. A vegyesipar­­cikk-forgalom 7,4 millió fo­rinttal növelte a forgalmát annak ellenére, hogy ezen a téren jelentkezett a legtöbb hiánycikk. A vendéglátó­ipari forgalom is nőtt, 11,7 százalékkal haladta meg az előző évit, a forgalmon belül kimagaslóan az előfizetéses étel aránya javult. A felvásárlási árbevétel je­lentősen csökkent az elmúlt évben a korábbihoz képest, mintegy 6 millió forinttal. Ez rányomta bélyegét az egész felvásárlási tevékenységükre. A legsúlyosabban a nyers­bőrforgalom kiesése érintet­te a szövetkezetét. Viszont kimagaslóan jó eredménye­ket értek el a TÜZÉP-tele­­pek, valamint a 4. számú és 15. számú élelmiszerboltok, a 10. számú virágbolt. Az elmúlt évben tovább folytatták a fejlesztést is. A beruházásokra 9,8 millió fo­rint fejlesztési alapforrás állt rendelkezésre, amelyből fel is használtak 8,2 millió forintot. (Folytatás a 2. oldalon) Építési napok Debrecenben A magánlakás-építés segíté­sét Debrecenben is egyre fon­tosabb feladatnak tekintik az érdekelt irányító és gazdasá­gi szervek. Ennek jegyében szerveznek építési napokat a megyeszékhelyen, ahogyan ezt hétfőn tájékoztató kereté­ben közölte a sajtó képvise­lőivel Tikász Elek, a városi tanács elnökhelyettese és Papp István, az építési osz­tály csoportvezetője. Több intézmény, vállalat fogott össze, hogy a március 3­6-ig tartó kiállításon mi­nél alaposabb információt kapjanak az érdeklődők a magánlakás-építés helyi le­hetőségeiről. A kiállított tab­lók és a jelenlevő szakembe­rek segítségével tájékozódni lehet a telekigénylés lehető­ségeiről, a várható építő­anyag-ellátásról, az ajánlott tervekről, az OTP által nyújtott hitellehetőségekről. Az építési napok keretében rendezett kiállításnak a vá­rosi sportcsarnok előtere ad otthont, itt szolgálnak szak­tanáccsal a rendező szervek — tanács, TÜZÉP, OTP, Épí­tési Tájékoztatási Központ, Hajdú megyei Állami Építő­ipari Vállalat — képviselői is. Pénteken, március 4-én délután fél 6-kor a sport­­csarnokban fórumot rendez­nek. Ekkor előadások hang­zanak el az említett témakö­rökről, valamint a HÁÉV ál­tal épített Vezér utcai kísér­leti családi házakról, majd az érdeklődők kérdezhetnek a szakemberektől. Ugyanek­kor válaszolnak azokra a kérdésekre is, melyeket a megnyitás után kiosztott szó­rólapok révén tehetnek fel a látogatók. Az építési napok kiállítása csütörtökön, pén­teken és szombaton 10—18 óráig, vasárnap 10—16 óráig tekinthető meg. ­ Új parancsnokhelyettes a megyei munkásőrségnél Tegnap délután a munkás­őrség megyei parancsnoksá­gán a testület, a párt és tár­sadalmi fegyveres erők kép­viselői búcsúztatták Hercz­ku Józsefet, a megyei mun­kásőrség nyugállományba vonuló parancsnokhelyettesét és köszöntötték Pénzes Bé­lát, az új parancsnokhelyet­test. Garai Sándor megyei mun­­kásőrparancsnok üdvözölte a megjelenteket, köztük Nagy Györgyöt, a munkásőrség országos parancsnokának el­ső helyettesét. Magyar Józse­fet, a megyei pártbizottság titkárát, Kollár Jánost, a me­gyei rendőr-főkapitányt, Bi­kán Károly helyőrségpa­rancsnokot. Garai Sándor is­mertette a nyugállományba vonuló Herczku József élet­útját, munkásságát, aki kora ifjúságától kezdve felelősség­­teljes posztokat töltött be, s több mint negyedszázadig volt megyei parancsnokhe­lyettes a munkásőrségnél. A munkásőrség országos parancsnokának parancsát Pilinyi Sándor, a MOP osz­tályvezetője olvasta fel. A parancs méltatja Herczku József érdemeit a munkás­őrség megyei szervezetének létrehozásában, magas szint­re emelésében. A nyugállo­mányba vonuló parancsnok­helyettest soron kívül ezre­dessé­­ léptették elő. Munkás­őr Emlékérem és Emléklap kitüntetésben részesítették. A kinevezést és az elismerése­ket Nagy György nyújtotta át. Felolvasták azt a paran­csot is, amely szerint a mun­kásőrség új megyei parancs­­nokhelyettese Pénzes Béla lett Az országos parancsnokság nevében Nagy György kö­szönte meg Herczku József munkáját és köszöntötte az új parancsnok­helyettest. A megyei pártbi­zottság képviseletében Ma­gyar József tolmácsolta a testület elismerését Herczku Józsefnek, kiemelve elvhűsé­gét a fontos pártmegbízatás teljesítésében. Ugyancsak üd­vözölte Pénzes Bélát új posztján és kívánt jó mun­kát felelősségteljes beosztá­sához. A társadalmi szervek és a munkásőrség jelenlevő kép­viselői ajándékokkal köszön­tötték Herczku Józsefet ,­ aki köszönetet mondott az elismerésekért­­, és hason­­lóan eredményes tevékenysé­get kívántak az új parancs­nokhelyettesnek. Nagy György átnyújtja az elismerést Herczku Józsefnek Az idő igazolta a létavér­tesi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet vezetőit. Hiszen fél évtizede még azért kor­holták őket, mert elaprózzák energiáikat a sokféle tevé­kenység között, most meg éppen ez a sajátosság bizto­sítja a talpon maradást. „Több lábon állni” — egyre inkább meggyökeresedő ki­fejezés ez a magyar gazda­ságban: példák mutatják, hogy azok a gazdálkodók, akik (mindig meggondoltan) párhuzamosan fejlesztenek két-három ágazatot, kevésbé kerülnek bajba, ha a világ­piac vihara egyik-másik szak­mát (ha csak átmenetileg is) rossz vizekre sodorja. A pél­dák egyikét a létavértesiek szolgáltatják. A szövetkezet öt évvel ezelőtt 26 milliós termelést produkált, tavaly pedig 120 milliót. A nyereség 1982-ben meghaladta a 10 milliót. Ér­demes egy-két szót szólni minden ágazatról. Az építőipar 56 milliót ho­zott a kasszába. Hozzájárult ehhez némi szerencse is — a 66 ember jól fizető munká­kon dolgozott. Ilyen volt a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság hétezer négyzet­­méteres terménytárolója (21 millió), amit hathónapos munkával „hoztak össze”. Nemes János, a szövetkezet elnöke nem emlékezik, hogy amióta ő funkciójában van (1977) határidőcsúszásra lett volna példa. S ami ennél is több: általában elismerik a megrendelők az építők mun­káját, nemigen van komoly minőségi panasz. A műanyag üzem főként ipari termékeket gyárt, egye­bek között orsókat textilüze­meknek, üvegképzőket a ház­gyáraknak. A több száz kü­lönféle terméket 100 ember készíti, többségük három műszakban. Javulóban a technikai színvonal: bár még dolgoznak a szövetkezetben készített masinák is, de egy­­re-másra érkeznek az új mű­anyagformázó berendezések. Ha több pénz jutna az új gépekre, akár meg is dupláz­hatnák a termelést. Az idén új darabokkal bővül a ter­mékskála ,például azzal az ablakmosó eszközzel, amely az autósoknak tesz jó szolgá­latot,­­ amelyet eddig éven­te 300 ezer nyugatnémet márkáért importált a nép­gazdaság. A létavértesi szövetkezet hírnevét a gombostű alapoz­ta meg — lévén ez a kisüzem a szabáshoz, varráshoz nél­külözhetetlen gombostű egyetlen hazai előállítója. Az utóbbi öt év „háborúskodá­sai” eredményt hoztak: ta­valy már dolgozott az új olasz gép, s így végre ki­­elégíthetőek a hazai igények. Sőt, 2 tonnányi tű Olaszor­szágba is jutott 1982-ben. Itt kell megemlíteni a hazai állapotainkra figyelmeztető tényt. Mivel állandó gondot okozott az anyagbeszerzés, a szövetkezet maga vállalko­zott a huzalhúzási technoló­gia meghonosítására. (Tréfá­san, de ugyancsak találóan jegyezte meg Nemes János a most épülő, s a házi vas­­iparnak hajlékot adó mű­helycsarnokban: megte­remtjük itt a teljes technoló­giai folyamatot, csak éppen kohónk nem lesz.) Nem esett még szó az autószervizről, amely a vál­tozás korát éli. A személy­­kocsik közül a Zsigulikra és a Trabantra szakosodtak, de jelentős bevételt hozott a ZIL-teherautók fődarabcse­rével egybekötött nagyjaví­tása. Központi program szól a ZIL-ek számának csökken­téséről, mással kellett tehát lekötni a kapacitást Tar­goncajavító bázist hoznak létre (az elektromos bolgár típusokra szakosodva), együttműködve egy Török­­szentmiklóson működő társu­lással, amely alkatrészgyár­tásra is berendezkedett. Ide tartozik még hogy éppen mostanában köt szerződést a szövetkezet az Autóklubbal,­­ a továbbiakban a klubtagok itt vehetik igénybe a szoká­sos szervizszolgáltatásokat. Az elmondottakból kitűnik, hogy a létavértesi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet ve­zetőinek nincs okuk a nehéz gazdasági körülményekre pa­naszkodni. Ők alkalmazkod­ni igyekeztek a változások­hoz, s amint az eredmények bizonyítják, sikerrel. A vál­lalkozó szellemét jelzi, hogy tavaly megalakították a LÉVISZ KOMBI elnevezésű szakcsoportot (52 ember 5 milliót termelt), s megpróbál­koztak a határokon túli pia­cok meghódításával is. A ta­valyi 2 tonna után az idén 5—10 tonna gombostű ex­portjára számítanak — Olaszországba, Szíriába és Libanonba szállítva az apró, de mégiscsak hasznot hozó szúró­ fémdarabokat. G. L. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ „Több lábon könnyebb megállni” Létavértesi gombostű Libanonban A tankötelesek beíratása Mintegy 180 ezer gyermek kezdi meg idén szeptem­berben általános iskolai tanulmányait. A tankötelesek beíratására az egész országban március 1—15. között kerül sor — tájékoztatták a Művelődési Minisztérium­ban az MTI munkatársát. A beíratásról tudni kell, hogy törvény írja elő: min­den gyermeknek iskolába kell járnia a hatodik születés­napját követő szeptember 1-től. A szülő vagy gondvise­lő kötelessége, hogy beírassa a körzethatár szerinti is­kola első osztályába gyermekét, ha az 1983. augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, vagyis, aki 1976. szeptem­ber 1. és 1977. augusztus 31. között született. Beíratáskor a gyermek adatait a szülő a saját szemé­lyi igazolványával, a gondviselő a gyermek születési anyakönyvi kivonatával igazolja. Az iskolaérettség el­ismertetéséhez orvosi bizonyítvány szükséges, tehát a szülőnek, a gondviselőnek ezt az okiratot is be kell sze­reznie. Az óvodába járóknak van ilyen, a nem óvodá­sok számára pedig a körzeti gyermekorvostól kell kér­ni azt.

Next