Hajdú-Bihari Napló, 1983. június (40. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

11 A MAGYAR SZOCILIS­ MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Közös óhaj: vessenek véget a fegyverkezési versenynek Az Interparlamentáris Unió keddi programja Plenáris ülésen, az elfo­gadott napirendnek megfe­lelően általános vitával foly­tatódott kedden az Ország­házban az Interparlamentá­ris Unió V. európai együtt­működési és biztonsági kon­ferenciája. A 28 országból érkezett mintegy 200 parla­menti képviselő elsősorban az európai biztonságot érin­tő kérdéseket elemezte, s — más-más szempontból ugyan — az együttműködés szoro­sabbá tételének lehetőségeit kereste. Az általános vita résztve­vői egyetértettek abban, hogy a törvényhozó testüle­teknek fontos szerepük van a jelenlegi, kiélezett nem­zetközi problémák megoldá­sának elősegítésében. Bár az európai és a világhelyzet megromlásának okairól a vélemények természetesen eltértek, közös volt az az ál­láspont, hogy a budapesti tanácskozásnak — éppúgy, mint az IPU eddigi hasonló konferenciáinak —, hozzá kell járulnia az európai lég­kör megjavításához, a fegy­verkezési verseny megállítá­sához, a leszereléshez. A fel­szólalók részletesen foglal­koztak a helsinki záróok­mány alapelveinek megva­lósulásával, a biztonsági konferencia résztvevőinek madridi tanácskozásával. Számos kérdésben, így a hu­manitárius témák az embe­ri jogok problémái terén nem egyszer egymásnak el­lentmondó nézetek hangzot­tak el. Több, a NATO-orszá­­gokból érkező képviselő pél­dául az Atlanti Szövetség közismert álláspontjának adott hangot, egyetértés mu­tatkozott azonban abban, hogy következetesen meg kell valósítani a záróokmány rendelkezéseit, s Madridban haladék nélkül megfelelő, kölcsönösen elfogadható megállapodásra kell jutni. Hasonlóképpen ellentmondó vélemények ütköztek a vitá­ban a fegyverkezés, az euroh- rakéták tárgyalásánál, de közös volt az óhaj, hogy ves­senek véget a fegyverkezési versenynek, amely súlyos veszélyt jelent Európa né­peinek. A keddi ülés első felszó­lalója a görög Dimitriosz Nianiasz olyan különleges bizottság felállítását java­solta, amelynek feladata len­ne megvizsgálni, mi módon akadályozható meg az euró­pai megosztottság elmélyü­lése. (Folytatás a 2. oldalon) Plenáris üléssel folytatódott kedden az Országházban az In­terparlamentáris Unió konferenciája, amelyen 28 ország mintegy kétszáz képviselője vesz részt. A képviselők Elliot Livitas amerikai küldött felszólalását hallgatják (MTI-fotó: Manek Attila felvétele — Telefotó — KS) Napirenden a kulturális nevelőmunka Pedagógus-szakszervezetiek tanácskozása Hajdúszoboszlón Minden évben úgyneve­zett összapparátusi értekezle­ten tekinti át munkaterüle­tének időszerű kérdéseit a Pedagógusok Szakszerveze­te. Az idei országos tanács­kozás most zajlik Hajdúszo­boszlón, a polgári védelmi is­kolában működő oktatási bá­zison. A háromnapos progra­mon a központi vezetőség apparátusa, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bi­zottságainak függetlenített titkárai, politikai munkatár­sai és az alapszervezeti titká­rok vesznek részt. Az országos értekezlet kö­rülbelül nyolcvan résztvevő­jét a házigazda, a Pedagógu­sok Szakszervezete Hajdú- Bihar megyei Bizottságának képviselői május 30-án dél­ben fogadták Hajdúszobosz­lón. Az aktivisták a hétfő délutánt a fürdőváros meg­ismerésével töltötték, kedden pedig a Pedagógusok Szak­­szervezete és a kulturális ne­velőmunka kapcsolatáról ta­nácskoztak. Ezt a témakört 1979-ben tekintette át a Pe­dagógusok Szakszervezete Központi Vezetősége, s állás­­foglalása ma is irányadó a megyei feladatok meghatáro­zásához. A tanácskozás referátumát május 31-én dr. Molnár La­­josné, a Pedagógusok Szak­­szervezete Hajdú-Bihar me­gyei Bizottságának titkára tartotta a bizottság kulturális nevelőmunkát irányító tevé­kenységéről. A pedagógu­soknak, lévén az iskolában folyó oktató-nevelő munka elválaszthatatlan a közműve­lődéstől, sajátos szerepük van a kulturális nevelőmun­ka folyamatában. Ezt a tevé­kenységet a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizott­sága számos kezdeményezés­sel, új vonással gazdagítot­ta: öt pedagóguskórus műkö­dik a megyében, felélénkült a klubmozgalom, kiállítások rendezésével is támogatják a rajztanárok alkotó törekvé­seit, felkarolják a vers- és prózamondó pedagógusokat éppúgy, mint a fafaragókat, nyaranta pedig számos tan­folyamot (klubvezetői, anya­nyelvi stb.) szerveznek. A Pe­dagógusok Szakszervezete megyei bizottságának kultu­rális nevelőmunkájáról szól­va, végezetül, nem lehet em­lítés nélkül hagyni a Kölcsey Művelődési Központ és a Pe­dagógus Művelődési Ház eredményes együttműködé­sét, valamint azt, hogy Haj­­dú-Biharban országosan is példaszerű a nyugdíjas peda­gógusok kulturális élete. Dr. Molnár Lajosné refe­rátumát vita, tapasztalat­­csere, majd pedig a jövendő legfontosabb feladatainak meghatározása követte. A Pedagógusok Szakszervezete összapparátusi értekezletének résztvevői május 31-én, ked­den délután Petrovszki Ist­vánnak, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettesének felőadását hallgatták meg a szakszervezetek pártirányí­tásának időszerű kérdéseiről. A pedagógus-szakszervezeti aktivisták hajdú-bihari prog­ramja ma, szerdán hortobá­gyi kirándulással fejeződik be. MM SZÁMOM TARTALMIBÓL: FORUM A LAKÓHELYEN VÉGZETT TÁRSADALMI MUNKÁRÓL (3. oldal) A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KULTÚRA TERJESZTŐI (4. oldal) AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT ÚJDONSÁGAI KÉPERNYŐ (5. oldal) HARMINCÉVES A TIT Társadalmi igény és a tudomány fejlődése hozta létre A TIT MEGYEI SZERVEZETÉNEK KIBŐVÍTETT ÜLÉSE A DÉRI MÚZEUMBAN 1953. április 29-én tartotta alakuló köz­gyűlését Budapesten a Társadalom­- és Ter­mészettudományi Ismeretterjesztő Társu­lat. Két nappal később a vidéki szervezetek közül elsőként a Hajdú-Bihar megyei szer­vezet alakult meg a Déri Múzeumban. Az évforduló alkalmából a TIT megyei szerve­zetének elnöksége kibővített ülést tartott kedden, május 31-én a Déri Múzeumban A megemlékezésre a megyébe érkezett dr. Kurucz Imre, a szervezet országos fő­titkára, akit délelőtt fogadott dr. Ónosi László, a megyei pártbizottság titkára. Be­szélgetésükön szóba került a megye ideoló­giai és kulturális életének több kérdése, különös tekintettel az ismeretterjesztés helyzetére. Délután az elnökségi tagok és a társ­szervek képviselőinek jelenlétében kezdő­dött a megemlékezés. A résztvevőket, köz­tük Pataki Györgyöt, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét, dr. Gyarmati Kálmánt, a megyei tanács elnökhelyettesét és Kósné Török Erzsébetet, a KISZ megyei bizottsá­gának titkárát dr. Durkó Mátyás megyei elnök köszöntötte, majd megnyitó szavai­ban felidézte az ismeretterjesztés kialaku­lásának körülményeit. Az ismeretterjesztés a felvilágosodás korszakának terméke, a mozgalom hazánkban az ötvenes évek szü­lötte. Társadalmi igény és a tudományok fejlődése hozta létre a közműveltség gyara­pítására. Az új szervezet vállalta, hogy egy­ségesíti, összefogja az addig külön-külön folyó tudományos ismeretterjesztést, és mozgósítja az értelmiségi rétegeket a mű­­velő-önművelő funkció teljesítéséért. A harminc év tanulságait összefoglaló beszámolójában dr. Nagy János megyei tit­kár az ismeretterjesztés általános feladatai­ról, és helyi történetéről szólt. Mint kifej­tette, a három évtized alatt különböző for­mák váltották egymást, de a társulat min­den körülmények között igyekezett megta­lálni a cselekvés érvényes lehetőségeit. A szervezet teljesítménye évről évre növek­szik, a csúcsot az utóbbi két esztendőben ér­te el. Ez párhuzamos azzal a folyamattal, amelyben megnőtt az ember szerepe az ér­tékek megőrzésében és továbbadásában. Erősödik a kölcsönhatás is a különböző tár­sadalmi rétegek között. Döntő szerepe ter­mészetesen az értelmiségnek van az isme­retterjesztésben, ezért a fiatal értelmiségie­ket jobban be kell vonni a mozgalomba. A beszámolót követően a TIT egykori és mai aktivistái rövid megemlékezésekben utaltak vissza a megtett útra. Felszólalt dr Kurucz Imre is, aki az országos elnökség nevében köszöntötte a megyei szervezetet és az ünnepség résztvevőit. Megyénk kertészetének helyzete Országos tanácskozás és tapasztalatcsere Hajdú-Bihar megye adott otthont ezúttal annak a két­napos tanácskozásnak és ta­pasztalatcserének, amelyen az ország mintegy 40—50 megyei főkertésze vett részt, a amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium és a megyei tanács kö­zösen szervezett. A tájegységenként, me­gyénként immár rendszere­sen megtartott hasonló jel­legű tanácskozásnak most is az a célja — mondta Jakab Tamás, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztályának vezetője —, hogy bemutassuk megyénk kertészeti kultúráját, a ker­tészet jelenlegi helyzetét és eredményeit, valamint a kertészethez kapcsolódó üze­mek munkájába is bepil­lantást kapjanak a megyei főkertészek. A tanácskozás és tapasz­talatcsere résztvevői tegnap, május 31-én érkeztek a me­gyei tanács székházába ahonnan a program szerint Hajdúhadházra látogattak a Bocskai Termelőszövetke­zetbe, ahol Kukk Mihály tsz-elnök fogadta a vendé­geket. Itt került sor arra a tájékoztatóra, amelyet Ja­kab Tamás tartott a megye kertészeti termelésének eredményeiről, helyzetéről. E tájékoztatón, illetve a két­napos tanácskozáson részt vett egyébként Zsitvay Atti­la, a MÉM főosztályvezető­helyettese is. Hajdú-Bihar megyében jelenleg a zöldség, szőlő és gyümölcs összes területe 32 ezer hektár. A kertészet fő célja és rendeltetése minde­nekelőtt a lakosság ellátása, illetve a Debreceni Kon­zervgyár nyersanyagigényé­nek kielégítése. Mindemel­lett természetesen főleg al­mából, köszmétéből tormá­ból és málnából jelentős mennyiséget exportálnak is. A megye kertészeti ágaza­ta különösen az ötödik öt­éves terv időszaka alatt mu­tatott országos viszonylatban is jelentős fejlődést — álla­pította meg Jakab Tamás. — Ebben az időben például 1500 hektár szőlőt és gyü­mölcsöst telepítettek a nagy­üzemekben. Ugyancsak erre az időszakra esik a Debrece­ni Gyümölcstermelési Rend­szer létrehozása is, amely alapvető változást jelentett a termelés mennyiségi és minőségi színvonalának emelésében. A megye zöldséghelyzeté­ről szólva az osztályvezető mindenekelőtt azt hangsú­lyozta, hogy az 1976-os zöldségprogram eredménye­ként 1980-ban a megye zöld­ségtermő területe 7400 hek­tárra növekedett. A terme­lőszövetkezetekben javult a termelés technikai feltéte­le, s az a 18 termelőszövet­kezet, amely a zöldségprog­­ram megvalósítására pályá­zott, négy év alatt mintegy 50 millió fejlesztési támoga­tást kapott központi keret­ből. Ebből az összegből el­sősorban üvegházakat, öntö­zőberendezéseket, célgépe­ket vásároltak, illetve újí­tottak fel. Ugyanakkor a kisüzemi zöldségtermelés színvonala is fejlődött. Mindezek eredményeként 1982-ben kisebb területen is sikerült megtermelni a me­gye igényeinek megfelelő mennyiségű és összetételű zöldséget, ami egyébként több mint 66 ezer tonna nagyüzemi és mintegy 20 ezer tonna kisüzemi termést jelentett. Ez a 86 ezer tonna mennyiségű zöldség fedezte a megye szükségleteit. Érdemes megemlíteni az utóbbi években egyre nép­szerűbb tormatermesztést külön is, hiszen jelenleg mintegy 6—700 hektáron folytatják már a termelését főleg Újléta, Létavértes és Ál­mosd községekben, s ebből a növényből mintegy 6 mil­lió forint árbevételt értek el, s jól exportálható. A gyümölcstermesztésről Jakab Tamás a következőket mondta el: — Megyénkben jelenleg mintegy 4800 hektár gyü­mölcsös van, az ötödik öt­éves tervben 1100 hektár új telepítés történt. Az összes gyümölcsnek 73 százaléka alma. Az almával kapcsola­tosan nálunk is az országos gondok észlelhetők, például 1982-ben a megtermelt több mint 40 ezer tonna almának csupán egyharmadát sikerült exportálni, szemben a 80-as év több mint 61 százalékos arányával. Az elmúlt évben egyéb­ként összesen 111 ezer tonna gyümölcs termett a megyé­ben, ami fedezte a lakosság igényeit. A szőlőtermesztés jelenleg elég heterogén. A 4700 hek­tár területnek csupán 20 százaléka a nagyüzemi. (Folytatás a 2. oldalon)

Next