Hajdú-Bihari Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

Líbiai évforduló Líbia csütörtökön ünnepli forradalmának 14. évforduló­ját. A líbiai hadsereg fiatal tisztjei 1969-ben a tömegek támogatásával megdöntötték a királyságot. Első intézke­déseik egyike az amerikai és az angol katonai támaszpon­tok felszámolása, és a gaz­daság döntő ágazatainak na­­cionalizálása volt. Állami irányítás alá vonták a kő­olajnak, az ország legfonto­sabb természeti kincsének a kiaknázását. Az egyik legelmaradottabb afrikai államnak számító Lí­bia mára a gazdasági növe­kedést és az életszínvonal emelkedésének ütemét te­kintve a földrészen az első helyek egyikére küzdötte fel magát. Bevezették az ingye­nes oktatást és orvosi ellá­tást, földet adtak a parasz­toknak, folyamatosan bőví­tik a társadalombiztosítás rendszerét. A nemzetközi életben Lí­bia következetes antiimpe­­rialista politikát folytat, s fellép a haladó erők összefo­gásáért. E politikája miatt az imperializmus gazdasági és katonai nyomást gyako­rol Líbiára. Fenyegetéseket intéz a címére. Az Egyesült Államok a líbiai légtér és tengeri határok megsértésé­vel nyílt katonai provoká­ciók útjára lépett. A béke és a haladás erői ilyen körül­mények közt szolidaritást vállalnak a fiatal köztársa­sággal. *** Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Líbia nemzeti ünnepe alkalmából távirat­ban üdvözölte Moamer el- Kadhafi ezredest, a líbiai forradalom vezetőjét. **• A szocialista népi líbiai arab Dzsamahirija vezetésé­nek meghívására Schulheisz Emil egészségügyi miniszter vezetésével magyar kor­mányküldöttség utazott Tri­­poliba, hogy részt vegyen a líbiai szeptember 1-i forra­dalom 14. évfordulójának al­kalmából rendezendő ünnep­ségeken. (MTI) A Challenger szerdai programja A nyolcadik űrútját telje­sítő Challenger amerikai űr­repülőgép ötfős személyzete szerdai programjának fő pontjaként a gép rakodóteré­ből indiai megrendelésre ki­bocsátja az Insat B jelű mű­holdat. A kibocsátás előké­születeihez már ébredésük után hozzáláttak az amerikai űrhajósok. India az UPI amerikai hír­­ügynökség jelentése szerint 14 millió dollárt fizet a­z Ame­rikai Űrhajózási Központ­nak az Insat B űrbe történt szállításáért. A műhold tele­fon- és televíziós összekötte­tést fog biztosítani India kü­lönböző részei között, ezen­kívül időjárás-előjelző állo­másként az India területeit fenyegető ciklonok mozgását is figyelemmel kíséri majd Hírügynökségi jelentések szerint a Challenger személy­zete szerdán különböző kuta­tási feladatok végrehajtását is megkezdi, például az élő­sejtek elválasztásával kísér­leteket folytatnak majd a diabetikus betegségek új gyógyítási módjának kifej­lesztésére. Hazánkba érkezik a burmai államfő Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívásá­ra a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érke­zik Li San Yu, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnö­ke. (MTI) Megadták magukat a géprablók Szerdán délelőtt megadták magukat a teheráni hatósá­goknak az Air France repülő­gépét hatalmukban tartó gép­rablók. A négy férfi politikai menedékjogot kért és kapott az iráni hatóságoktól — kö­zölte egy iráni rendőrpa­rancsnok. A szabadon enge­dett túszok sértetlenek, de kórházba vitték őket kivizs­gálásra. A szerda reggeli határidő lejárta után a repülőtéri ha­tóságok eltorlaszolták a kifu­tópályákat, mert a géprab­lók tovább akartak indulni Teheránból és a motorok be­indítására utasították a pi­lótát. Később mégis bele­egyeztek az újabb tárgyalá­sokba. Megígérték, megadják magukat, ha lehetővé teszik, hogy találkozzanak a sajtó képviselőivel. Követelésüket teljesítették. A futómű mellett rögtön­zött sajtótájékoztató mind­össze öt percig tartott: a gép­rablók először a levegőbe lőttek, majd felolvastak egy előre elkészített nyilatkoza­tot. Kijelentették, hogy tet­tükkel a francia kormány­nak Irakban, Libanonban és Csádban elkövetett bűneire akarták felhívni a figyelmet. Nemzetiségüket nem fedték fel. Azt állították, hogy egyetlen szervezethez sem tartoznak, hanem az iszlám felszabadító mozgalom har­cosai. A sajtóértekezlet befe­jeztével megadták magukat a rendőröknek. Párizsban a francia kor­mány szóvivője méltatta az iráni hatóságok eljárását, amellyel lehetővé vált a szombat óta húzódó ügy le­zárása. ai közélet híres Új magyar nagykövet az Egyesült Államokban. Loson­­czi Pál, az Elnöki Tanács, Lázár György, a Miniszter­­tanács és Apró Antal, az­ Or­szággyűlés elnöke fogadta dr. Házi Vencelt, hazánknak az Amerikai Egyesült Álla­mokba akkreditált rendkívü­li és meghatalmazott nagyi­követét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. *** Megbízólevél-átadás. Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán fogadta Abou­­bacar Kaba rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Guineai Népi és Forradal­mi Köztársaság új magyar­­országi nagykövetét, aki át­adta megbízólevelét. A meg­bízólevél átadásánál jelen volt Garai Róbert külügymi­niszter-helyettes. *** ülést tartott a Hajdúszo­boszlói városi Úttörőelnök­ség. — Tegnap, augusztus 31- én ülést tartott a Hajdúszo­boszlói városi Úttörőelnök­­ség. A testület megtárgyalta a városi úttörővezető-konfe­­rencia írásos beszámolójára szóló javaslatot, majd sze­mélyi kérdésekben döntött. Kovácsné Gál Magdolna út­törőelnököt felmentette funk­ciójából és Pálóczi Gábort választotta meg úttörőelnök­ké. HAJDÚ­-BIHAR: KAPJO - 1868. SZEPTEMBER 1. Magyar-lengyel gazdasági együttműködés Szerdán jegyzőkönyv alá­írásával befejezte munkáját Varsóban a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság 20. ülésszaka. A jegyzőkönyvet magyar rész­ről Marjai József, a kor­mány elnökhelyettese, len­gyel részről Zbigniew Maciej miniszterelnök-helyettes ír­ta alá. Az ülésszakon értékelték a két ország közötti gazdasági együttműködés, a termelési kooperáció és szakosítás, va­lamint az áruforgalom hely­zetét. Megállapították, hogy a gazdasági kapcsolatok a kedvezőtlen világgazdasági körülmények ellenére jól, mindkét ország gazdasági céljainak megvalósítását elő­segítve, széleskörűen és di­namikusan fejlődtek. A termelési kapcsolatok el­sősorban a gépipar és a vegyipar különböző területei­re összpontosulnak. A je­­lenlegi ülésszakon az autó­­buszgyártásban, az elektroni­kai iparban, a számítástech­nikában, a mezőgazdasági­gép-gyártásban, a vegyi szá­lak és egyes gumiipari ter­­mékek gyártásában irányoz­ták elő az együttműködés to­vábbfejlesztését és bővítését. Feladatokat adtak a bányá­szatban és energiaiparban, valamint az építőiparban meglevő lehetőségek együt­tes hasznosítására, új együtt­működési formák és meg­oldások alkalmazásával. A kölcsönös áruszállítások fejlesztését a hagyományos megoldások mellett nagy­mértékben elősegítették a felek igényeihez és lehetősé­geihez rugalmasan alkalmaz­kodó új kapcsolati formák. A­z árucsere múlt évi jelen­tős — 22 százalékos — nö­vekedését követően ez évben a forgalom ismételt évközi bővítésével a korábbinál tel­jesebbé válik a két ország szükségleteinek kölcsönös kielégítése. Megállapodtak, hogy fo­lyamatossá és rendszeressé teszik a gazdaságirányítási és népgazdasági tervezési tapasztalatok és fejlesztési elgondolások kölcsönös ta­nulmányozását a bizottság által meghatározott szerveze­ti keretek között. Kormányunk elnökhelyet­tesét fogadta Wojciech Ja­ruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára, a Mi­nisztertanács elnöke. Varsói tartózkodása során Marjai József megbeszélést folytatott Józef Czyrekkel, a LEMP KB Politikai Bizott­ság tagjával, a KB titkárá­val, Janusz Obodowskival, a Minisztertanács első elnök­­helyettesével, a Tervbizott­ság elnökével és Zénón Ko­­menderrel, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Javultak a postások munkakörülményei A megváltozott gazdasági körülmények között is sike­rült teljesíteni a posta éves terveit, s megállítani a pos­tai szolgáltatások színvonalá­nak további romlását — ál­lapította meg a Postások Szakszervezetének központi vezetősége csütörtöki ülésén, amelyen a szakszervezet XI kongresszusa óta eltelt idő­szak tapasztalatait összegez­ték- A beszámoló adatai sze­rint minden évben kedvezően alakult a posta nyeresége, ez tette lehetővé, hogy a költ­ségvetési támogatás csökke­nése ellenére javítsák a pos­tás dolgozók bérszínvonalát, szociális helyzetét és munka­­körülményeit. A postások bérfejlesztése az utóbbi há­rom évben 23,1 százalék volt. Ez csökkentette ugyan a más ágazatokhoz viszonyított el­maradást, de nem oldott meg minden gondot. Az elmúlt időszakban nagy erőfeszítéseket tettek a mun­kakörülmények javítására: sok régi épületet felújítot­tak, s jó néhány új postahi­vatalt építettek, folytatódott a nehéz fizikai munka és a postaforgalom gépesítése, fejlődött a munkavédelem Ez utóbbival kapcsolatban a központi vezetőség felhívta a figyelmet a munkavédelmi előírások megtartásának fo­kozott ellenőrzésére. Ami pedig a szociális gon­doskodást illeti, a korábbi színvonal megtartására, illet­ve fejlesztésére törekedtek, növekedett az üzemi étkezés­ben részt vevők száma, bő­vült a gyermekintézmények köre, sokan részesültek la­kásépítési támogatásban. Szintén sokat áldoztak a nagycsaládosok, nyugdíjasok segélyezésére, üdültetésére A központi vezetőség állás­pontja szerint a szociális juttatások eddigi színvonalát meg kell őrizni, ugyanis ez éppen a támogatásra szoruló rétegek s­zámára fontos. A testület megfogalmazta a további legfontosabb szak­­szervezeti feladatokat is, mindenekelőtt azokat, ame­lyek segítik a posta önállósá­gából és szervezetének kor­­szerűsítéséből adódó tenni­valók végrehajtását. Felhív­ta a figyelmet, hogy a szociá­lis ellátásban elért eredmé­nyek megóvása mellett még nagyobb gondot kell fordíta­ni a postások lakáshelyzeté­nek javítására, a munka biz­tonságának fokozására, a ne­héz körülmények között élők támogatására. Ugyan­csak fontos feladatának te­kinti a szakszervezet, hogy keresse a lehetőségeket a postás dolgozók szakismere­teinek, műveltségének gyara­pítására, alkotóképességük kibontakoztatására. (MTI) Az ifjúság a békéért A DIVSZ állásfoglalása a nemzetközi békenapon Szeptember 1-én a békéért meghirdetett világakció nap­ja alkalmából nyilatkozatot tett közzé a Demokratikus If­júsági Világszövetség. Ebben hangsúlyozza, hogy minden békeszerető erőnek össze kell fognia annak érdekében, hogy a második világháború borzalmai soha többé ne is­métlődhessenek meg. Az utóbbi időben annak lehe­tünk tanúi, hogyan megy ve­szendőbe az enyhülési politi­ka sok vívmánya. A két nagy­hatalom közül csak a Szov­jetunió mondott le arról, hogy­ elsőként alkalmazzon atomfegyvert, az Egyesült Államok szélsőséges milita­rista körei viszont megnyer­hető nukleáris háborúról, erőpolitikáról beszélnek és a világűrbe telepítendő fegy­vereket terveznek. Ugyanak­kor nem érkezett érdemi vá­lasz a Szovjetunió és a Var­sói Szerződés békejavaslatai­­ra. Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának a kö­zelmúltban ismertetett javas­latai a genfi szovjet—ameri­kai tárgyalásokon elérendő megállapodás irányába tett újabb fontos lépést jelente­nek — szögezi le a nyilat­kozat. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakulá­sától kezdve legfontosabb feladatának tartja a béke vé­delmét — hangsúlyozza ál­lásfoglalásában a világszö­vetség. Felhívással fordul a haladó, békeszerető ifjúság­hoz: tegyen meg mindent, hogy szeptember elseje újabb értelmet nyerjen, s legyen nyitánya a NATO európai ra­­kétatelepítési tervei ellen szervezett őszi ifjúsági béke­akcióknak. A cselekvő emlékezés napja A történelem kalendáriumában nagyon sok a fekete nap. De ma már tudjuk, hogy — következményeit te­kintve — soha egyetlen nap sem jelentett annyi halál és szenvedést, mint 1939. szeptember elseje, amikor a német fasizmus kirobbantotta a második világháborút. A fasizmusnak megvan a maga kérlelhetetlen logiká­ja. Georgi Dimitrov már a lipcsei per során vérbírá­ szemébe vágta a haladás hívei által már régebbet­ meg­fogalmazott igazságot, hogy a fasizmus és a tömeges vérontás fogalma elválaszthatatlan egymástól. Nem kel­lett sok idő hozzá, hogy a történelem legiszonyúbb vi­lágégésének fényénél pillantsák meg a korábban megté­vesztettek is ennek az igazságnak a cáfolhatatlanságát. Jó lenne a fasizmusra úgy emlékezni, mint a múlt nyomasztó, de végleg lomtárba került emlékére. Jó len­ne — de sajnos, nem lehet. A legrosszabb ösztönökre épített ideológia, más népek megvetése és elnyomása, a fajgyűlölet, a nyers erőszak kultusza ugyan óriási csa­tát vesztett 1915 feledhetetlen tavaszán, de — mivel gyökerei a földkerekség egy részén megmaradtak — nem szűnt meg létezni, hatni, fenyegetni. Rendőrsortűz Pinochet Chiléjében, bantusztánoknak becézett koncentrációs táborok az apartheid földjén, a Dél-Afrikai Köztársaságban, egymást követő junták Közép- és Dél-Amerikában, a Ku-Klux-Klan reneszán­sza az amerikai Délen, gátlástalan háborús uszítás et­től északra, a Potomac partján, szélsőjobboldali terro­risták politikai gyilkosságai Nyugat-Európa egy részén, újnáci nosztalgiatüntetés a háborús bűnös Dönitz admi-­ rális temetésén és neofasiszta demonstrációk Mussolini századik születésnapján. Nem, sajnos, a hétköznapi fa­sizmus napjainkban sem tűnt el teljesen. A történelem az élet iskolája — mondták a rómaiak. Az ember egyebek között attól ember, hogy megszívle­li a saját és élei tapasztalatait. Az igazi emlékezés soha­sem pusztán kegyelet. 1939 szeptember elsejére a cse­lekvésre buzdítás riadójával emlékezünk, világméretű harccal a legnagyobb háború kirobbantója, a fasizmus ellen. Az emberiség jobbik, nagyobbik fele ezen a na­pon, szeptember elsején tartja — valóban világmére­tekben — a fasizmus elleni küzdelem nemzetközi nap­ját. A második világháború kirobbantására emlékezve, egyszerűen képtelenség nem gondolni azokra az erők­re, amelyek az emberiség végpusztulásának iszonyú lá­tomását felidéző harmadik világháború előkészítésén munkálkodnak. Küzdeni ellenük nemcsak erkölcsi kö­telesség, hanem az elemi életösztön parancsa. Harmat Endre Habré a „katonai megoldás" mellett Hisszén Habré csádi elnök keddi sajtóértekezletén el­utasította a tárgyalásos meg­oldás lehetőségét a Gukuni Veddei vezette ellenkor­mánnyal. Habré ugyanakkor közölte, hogy Líbiával „haj­landó meg nem támadási szerződést kötni feltéve, hogy a líbiai csapatokat kivonják Csád északi részéből”. Mint ismeretes, Tripoli cáfolta, hogy csapatokat küldött vol­na Csádba Veddef erőinek támogatására. A csádi elnök kétségbe vonta az Afrikai Egységszer­vezet közvetítésével történő rendezés lehetőségét. „Egye­dül — mondta — a katonai megoldást tartom járható út­nak a csádi probléma meg­oldására.” A francia rádiónak adott interjújában Habré elutasí­totta Mitterrand francia el­nök legutóbbi javaslatát két, laza szövetségi kapcsolatban álló csádi állam létrehozásá­ra. Habré Csád egységét han­­goztatva kijelentette: „A csá­di föderáció létrehozása az ország felosztását jelentené. Ezt — tette hozzá — teljes egészében elutasítjuk.” A francia—csádi kapcsola­tokról szólva cáfolta, hogy „nézeteltérése” lenne Páriz­­­zsal. Kifogásolta viszont, hogy Franciaország „megle­hetősen elkésett a segítség­­nyújtással”. Kidőlt egy iskola II második tanítási nap Bánlakon Régi, de írhatnánk azt is, hogy ósdi, toldozott-foldozott iskola Balmazújvároson a bánlaki. Alapjait — először még mint harisnyagyárnak — a századforduló táján rakták le, fekete vályogból. Tegnap­előtt (külső renoválás köz­ben) az is kiderült egy hatal­mas rázkódás után, hogy szi­getelés nélkül. Szerencsére, hogy csak a szertár és nem a tanulók feje fölött dőlt ki a fal. A szomszéd teremben ép­­pen az igazgató, Kalmár Zol­tán tanított volna, s hogy nem tört ki zűrzavar, pánik, az elsősorban neki köszönhe­tő. Érthető, hogy hazaküldte a megrepedt válaszfal mellől a gyermekeket. A szertári felszerelések javát tanártár­saival együtt még a recsegés­­ropogás közben a belső fo­lyosóra sikerült mentenie. Most azon gondolkodik, ho­gyan tanítsanak tovább? Né­meti István, az ÁFÉSZ veze­tője sietett a segítségére. Ideiglenes tanterembe, a szomszédos bolt raktárába költözhet egy tanulócsoport. Az iskolaomlást szakértői vizsgálat követte és követi, mert az EMI jövő héten szerdán megvizsgál minden falat és csak ezután tudjuk meg, hogy mi lesz a bánlaki általános iskola sorsa. Épü­l­­ő új szárny vagy renoválható még az ósdi, a régi? A közsé­gi tanács saját erejéből Bán­laknak új iskolát több mint valószínű, hogy ezután sem tud adni. Ekkora összeggel ugyanis nem rendelkezik. Mindig csak az iskola falai­nak karbantartására futotta. Sajnos! Kalmár Zoltán ada­tai szerint amióta ő itt van, huszonkilenc év elteltével, már hatmillió forintot áldoz­tak így az iskolára. Javítgat­ták szeptemberről szeptem­berre, hogy tanévet kezdhes­senek. A kidőlt fal fekete porhadó vályogával most választ kell hogy adjon! 1983-ban elvár­ható, hogy az iskola kőből le­gyen. A GAMESZ műszaki veze­tője, Szarvas Sándor minden­esetre így fogalmazott: „A szívem fáj, amikor költünk e tatarozásra” Szalai Csaba

Next