Hajdú-Bihari Napló, 1983. október (40. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

0 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 1883. OKTÓBER 1. Losonczi Fái beszéde az ENSZ közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) J amok kölcsönösen fagyaszszák be a nukleáris fegyverkészleteiket. Úgy véljük továbbá, hogy mielőbb szerződést kellene kötni a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról, s véget kellene vetni az újabb nukleáris fegyverfajták kifejlesztésének, a meglevők korszerűsítésének. Az újabb, egyre bonyolultabb fegyverrendszerek megjelenése ugyanis azzal a veszéllyel jár, hogy túlnőnek a meglevő megállapodások hatáskörén, s egyre nehezebbé válik a korlátozásuk és ellenőrzésük. A nukleáris leszerelési tennivalókkal szorosan összefüggő feladatnak tartjuk az e fegyverek elterjedésének megakadályozására hivatott atomsorompó-szerződés erősítését, s ezzel párhuzamosan a nukleáris fegyvernek birtokában nem levő államok biztonságának szavatolását. A Magyar Népköztársaság közvetlenül érdekelt olyan megállapodásban, hogy: ne helyezzenek el nukleáris fegyvereket ott, ahol még nincsenek, s ne növeljék a mennyiségüket; ott, ahol már vannak. Nagymértékben elősegítené a bizalom és a nemzetközi biztonság erősödését, ha mind Európában, mind a világ más részein atomfegyvermentes és békeövezeteket alakítanának ki. Szeretném külön hangsúlyozni, mennyire nagy jelentőségűnek tartom a Varsói Szerződés tagállamai által az idén januárban Prágában tett azon javaslatot, amely indítványozta a NATO-tagállamainak, hogy kössenek velük szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Mivel a világon létező fegyverzetek túlnyomó többsége és legpusztítóbb fajtái e két szövetségi rendszer birtokában vannak, úgy vélem, egy ilyen szerződés hathatós intézkedés lehetne a békét fenyegető cselekmények megelőzésére. A Magyar Népköztársaság különleges fontosságot tulajdonít a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásoknak, és őszintén reméli, hogy eredményesek lesznek. Az emberiség békés, jövőjét súlyosan fenyegetné, ha a fegyverkezési hajszát kiterjesztenék a világűrre. Ennek megelőzését szolgálja a most benyújtott nagy fontosságú szovjet javaslat, amelyet a Magyar Népköztársaság kormánya ezért teljes mértékben támogat. . Magyarországot — sok más európai országgal együtt — nyugtalanítja az új típusú amerikai nukleáris eszközök tervezett nyugat-európai telepítése. A meglevő stratégiai egyensúly megbontása messzemenő következményekkel járhat nemcsak Európa, hanem az egész világ békéjére és biztonságára. Meggyőződésünk, hogy a legjobb megoldás Európa teljes atomfegyver-mentesítése lenne, és erről a célról nem mondunk le. Addig pedig, amíg e cél elérését a nemzetközi helyzet alakulása lehetővé nem teszi, a legelfogadhatóbb megoldást a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentésében — és semmiképpen sem .növelésében — látjuk, hangsúlyoznom. Kivételesen fontosnak tartjuk, hogy a találkozó úgy döntött: összehívja az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferenciát. A madridi találkozó eredményes külügyminiszteri szintű befejezése reményt ad arra, hogy lehetséges a Helsinkiben megkezdett sokoldalú folyamat továbbvitele. Erősíti abbeli meggyőződésünket, hogy a hetvenes évek kedvezőbb légköre nem múló epizód Európa történelmében, s a jövő ismét az enyhülési politikáé lesz. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről ezentúl is ennek érdekében fog munkálkodni, s arra fog törekedni, hogy — miként eddig is, a jövőben is — hiánytalanul végrehajtsa a helsinki záróokmány és a madridi záródokumentum elveit és ajánlásait. Megtiszteltetésként fogadjuk, hogy 1985-ben Budapest lesz a madridi találkozó által elhatározott kulturális fórum színhelye, s megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy e fontos rendezvény sikeres legyen. A magyar kormány őszintén kívánja, hogy a madridi eredmény legyen kedvező hatással a világ más térségeire is. Sajnos azonban a szélsőséges körök politikája világszerte kedvezőtlenül érinti a pozitív törekvéseket, hátrányosan befolyásolja a válsággócok felszámolását célzó erőfeszítéseket. A mai feszült nemzetközi helyzetben nagy szerepet tölt be az el nem kötelezettek mozgalma, amelynek tagjai Földünk országainak és népességének nagy többségét képviselik. Új-delhi csúcsértekezletük újólag bizonyította, hogy az el nem kötelezettek igyekeznek hatékonyan elősegíteni korunk súlyos gondjainak megoldását. A velük való együttműködés további elmélyítése jelentős helyet foglal el a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseiben. Az Egyesült Nemzetek Szervezete kezdettől fogva részt vállalt a közel-keleti válság rendezési elveinek meghatározásából. Mégis évek óta olyan törekvések tanúi vagyunk, melyek az ENSZ távoltartására, különmegállapodásokra, egyes érdekelt feleknek a rendezési folyamatból való kirekesztésére irányulnak. Ezért történhet meg, hogy több mint egy évvel a Biztonsági Tanács határozatának egyhangú elfogadása után az izraeli megszálló csapatok továbbra is Libanonban vannak, s folytatódik a Palesztinai arab nép szenvedése és kiszolgáltatottsága. Nyilvánvaló, hogy a közelkeleti válság centrális elemének, a palesztin kérdésnek a megoldatlansága s az igazságos és tartós rendezést célzó javaslatok elvetése csakis a válság további elmérgesedéséhez vezethet. A Magyar Népköztársaság meggyőződése, hogy a térség helyzetét csak valamennyi érdekelt fél — köztük, Palesztinai Felszabadítási Szervezet — részvételével tartott nemzetközi konferencián lehet rendezni. A békéért küzdő erők aggodalmát az elmúlt időszakban nem csekély mértékben növelték a Közép-Amerika és a Karib-térség haladó országai ellen indított akciók. Meggyőződésünk, hogy e válságokat sem lehet az erőszak kategóriáiban gondolkodva, egyes hatalmak érdekeinek mindenek fölé helyezésével megoldani. Megoldásra itt is csak az vezethet, ha tiszteletben tartják az érintett népek önrendelkezési jogát, felhagynak a belügyeikbe való beavatkozással, s lemondanak a katonai fenyegetés, a megfélemlítés, a gazdasági és politikai nyomás eszközeiről. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe szolidáris Latin-Amerika népeinek a nemzeti függetlenségért, az önrendelkezésért, a társadalmi haladásért, az elnyomás és az új gyarmatosító törekvések ellen vívott küzdelmével. Támogatjuk a földrész országai által a tárgyalásos rendezés, a térséget feszültségben tartó konfliktusok igazságos és békés megoldása érdekében tett közös lépéseket. Hasonlóképpen nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság az indokínai országok erőfeszítéseit a délkeletázsiai feszültség csökkentésére és támogatja a külügyminisztereik áprilisi és júliusi tanácskozásán megfogalmazott javaslatokat. A magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a ciprusi probléma olyan békés rendezésének, amely megfelel a szigetország mindkét népközössége érdekeinek, biztosítja a Ciprusi Köztársaság szuverenitását, el nem kötelezettségét, s kizár minden külső beavatkozást. A magyar kormány osztja a nemzetközi közvélemény felháborodását azon, hogy a fajüldöző dél-afrikai rezsim apartheid politikája a széles körű nemzetközi elítélés ellenére folytatódik. Namíbia esetében különösen szembetűnő, hogy a nemzetközi feszültség növekedése közepette aktivizálódnak az újgyarmatosítás erői. Hiába a rendezés elveit tartalmazó biztonsági tanácsi és közgyűlési határozatok, a dél-afrikai rezsim és külső támogatóinak stratégiai és gazdasági érdekei miatt Namíbia még mindig nem nyerhette el a függetlenségét. Egyesek önkényes, ENSZ-határozat által nem szentesített feltételeket szabnak, igyekeznek háttérbe szorítani a SWAPO-t, a namíbiai nép egyedüli törvényes képviselőjét. A magyar kormány elítéli ezeket a törekvéseket és szorgalmazza, hogy — a párizsi Namíbiakonferencia nyilatkozatával összhangban — hajtsák végre az ENSZ rendezési tervét. Közös erőfeszítéssel A nemzetközi kapcsolatok romlása, a világgazdaság elhúzódó válsága és bizonyos politikai indítékú lépések folyamatosan kedvezőtlen hatással vannak a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, pénügyi és műszaki-tudományos együttműködés szinte minden területére. Ez megnehezíti a nemzetközi munkamegosztásban különösen érdekelt országok, köztük Magyarország helyzetét is. Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaság tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, e nyitott gazdasági közösségnek, élvezi a szocialista államok együttműködéséből eredő biztonságot és előnyöket. Országunk azonban komolyan érdekelt a valamennyi államhoz fűződő gazdasági kapcsolatok erősítésében is, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől és politikai hovatartozásától. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés zavarainak megszüntetése csak közös erőfeszítéssel, a kölcsönös előnyökön alapuló és megkülönböztetésektől mentes együttműködés bővítésével lehetséges. Mi a magunk részéről minden erőnkkel ezen kívánnunk munkálkodni. Ezt követelik nemzeti érdekeink, s csak ezen az alapon látjuk megvalósíthatónak az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége által jogosan , igényelt új, igazságosabb nemzetközi gazdasági rend és kapcsolatrendszer kialakítását is. A Magyar Népköztársaság úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi kapcsolatokra oly káros előítéletekkel, nemzeti gyűlölködéssel, elzárkózással szemben a legjobb eszköz egymás megismerése. Ez kormányunk kiindulópontja az emberi kapcsolatok és az emberi jogok vonatkozásában is. A szocialista Magyarországnak e területen sincs szégyellni- vagy rejtegetnivalója. Mi az emberi jogok szférájából nem felejtünk ki az élethez és a munkához való alapvető jogot, s nem értünk egyet azokkal, akik szűkebbre vonják az emberi jogok körét. Köztudott, hogy részükről milyen propagandisztikus megfontolások játszanak ebben közre. De vajon az, ha embereket tömegesen fosztanak meg annak lehetőségétől, hogy társadalmuk hasznos tagjai, családjuk támaszai legyenek, nem érinti-e legközvetlenebbül az élet minőségét és az emberi jogok érvényesülését? Elvi álláspontunk az, hogy a nemzetközi közösségnek elsősorban az emberi jogok tömeges és durva megsértésére kell felhívnia a figyelmet. Ezek közül külön is kiemelem az apartheid, a faj, a bőrszín, a nemzeti kisebbségi hovatartozás és a hitfelekezet alapján előforduló jogsértő megkülönböztetéseket. Sajnos az ilyesmi sok országban mindennapos jelenség. A Magyar Népköztársaság ezt határozottan elítéli. A magyar kormány úgy véli, hogy erőfeszítéseinket az ilyen gyakorlat megszüntetésére kell összpontosítani, nem pedig olyan propagandakampányok szervezésére, amelyek az emberi jogok nemes eszményeit tőlük idegen politikai szándékok eszközeivé alacsonyítják. Az alapokmány céljai szerint minél feszültebb a nemzetközi helyzet, annál inkább nő minden egyes állam felelőssége a békéért. A magyar kormány a felelősség ráeső részét vállalva, mindenütt, ahol erre adottságainál fogva lehetősége van, a párbeszéd, a tárgyalások alternatíváját állítja szembe a konfrontációs törekvésekkel. Úgy véljük, hogy ebben, miként a viták békés, tárgyalásos rendezésében, az ENSZ-nek jelentős szerepet kell betöltenie. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya határozottan kiáll az ENSZ alapokmány szerinti szerepének erősítése, hatékonyságának fokozása mellett. A Magyar Népköztársaság eddig is partnere volt, és ezután is partnere kíván lenni minden kormánynak a béke erősítését célzó nemzetközi együttműködésben. Meggyőződésünk, hogy nincs az a vitás kérdés, amelyet ne lehetne békésen, tárgyalások útján rendezni .A leghatározottabban elvetjük azt a korunkban öngyilkos alternatívát, hogy a fegyverek mondják ki a végső szót. A Magyar Népköztársaság, amelynek külpolitikája egybeesik az alapokmányban megfogalmazott nemes célokkal és elvekkel, kész arra, hogy kivegye részét a világszervezet béke-erőfeszítéseiből. Küldöttségünk ebben a szellemben vesz részt a jelen ülésszak munkájában. Köszönöm a figyelmüket. *** NEW YORK, 1983. szeptember 30. (MTI) — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken New Yorkban részt vett és rövid pohárköszöntőt mondott azon az ebéden, amelyet Henryk Jablonski, a Lengyel Államtanács elnöke adott. Az Elnöki Tanács elnökét pénteken délután, az állandó magyar ENSZ-képviselet épületében felkereste Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter. Pénteken délután Losonczi Pál találkozott Szpirosz Kiprianuval, a Ciprusi Köztársaság elnökével. Este a magyar államfő találkozott a New Yorkban működő magyar képviseletek munkatársaival és családtagjaikkal, s tájékoztatót tartott számukra időszerű politikai kérdésekről. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter pénteken délelőtt újabb három kollégájával találkozott és folytatott megbeszélést bilaterális és nemzetközi kérdésekről. Elsőként Abdel Halim Haddam szíriai külügyminiszterrel, majd Marvan al-Kasszem jordániai külügyminiszterrel tárgyalt. Ezután került sor megbeszélésére Rashleigh E. Jacksonnal, Guayana külügyminiszterével. Helsinki és Madrid szellemében Három évig tartó tárgyalássorozat után a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejezte be munkáját. E záródokumentum hosszú évek óta az első lényeges és széles körű kelet—nyugati megállapodás, amelynek jelentőségét az adott nemzetközi helyzetben aligha szükséges külön Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken tárgyalást folytatott a meghívására hazánkban tartózkodó Norbert Stegerrel, az Osztrák Köztársaság alkancellárjával, kereskedelmi és iparügyi miniszterrel. A grenadai miniszterelnök sajtóértekezlete Maurice Bishop, a grenadai népi forradalmi kormány és az Új Mozgalom Párt (JEWEL) elnöke — aki Lázár György miniszterelnök vendégeként, hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — pénteken a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárának tevékenységével ismerkedett. A nap folyamán Nagy János külügyi államtitkár Unison Whiteman külügyminiszterrel folytatott megbeszélést időszerű nemzetközi kérdésekről. Maurice Bishop délután találkozott a magyar sajtó munkatársaival. Utalt a közép-amerikai országok helyzetére, a gazdasági függetlenségük erősítését és a térség biztonságának megszilárdítását célzó erőfeszítéseikre. Kitért arra is, hogy a több államot magában foglaló Coontadora-csoport tevékenysége elősegítheti a térség vitás kérdéseinek megoldását, stabilitásának megteremtését. Végezetül hangoztatta, hogy a társadalmi haladásért végzett munkájukban, a gazdasági felemelkedést szolgáló, országépítő terveik megvalósításában hasznosíthatják, s hasznosítani is kívánják a szocialista országok tapasztalatait is. *** Maurice Bishop látogatásának hivatalos programját befejezve néhány napot hazánkban pihen. (MTI) A közélet hírei Debrecenben rendezik a megyei városok KISZ-titkárainak és úttörőelnökeinek találkozóját, melyre szeptember 29-én este érkeztek a vendégek. Szeptember 30-án délelőtt a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Vállalatok debreceni KISZ-bizottságán tettek látogatást a KISZ-titkárok, míg az úttörőelnökök ez időalatt megtekintették az Általános Nevelési Központot. A délutáni órákban tanácskozást rendeztek, melynek témái: az ágazati KISZ-bizottságok tevékenységének tapasztalatai, a közigazgatási átszervezésből adódó új feladatok. A vitaindítót dr. Debreczeni Ferenc, a Debrecen városi KISZ-Bizottság első titkára tartotta. A délutáni órákban részt vett a tanácskozáson Nyitrai István, a KISZ Központi Bizottságának titkára is. Szombaton a vendégek a Hortobágyi Nemzeti Park érdekességeivel , ismerkednek majd vasárnap utaznak haza az országos tanácskozás után. A Kínai Népköztársaság megalakulásának 34. évfordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Li Hszien-nien államelnököt és Csao Ce-jangot, az államtanács elnökét. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta Roman Malinowskit, a Lengyel Egyesült Néppárt elnökét, a lengyel minisztertanács elnökhelyettesét, aki a bábolnai napok rendezvénysorozatára érkezett hazánkba. Pénteken ülést tartott a Fővárosi Tanács. Az ülésen részt vett és felszólalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára is. Kelemen Lajost szeptember 30-i hatállyal saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerésével felmentették általános elnökhelyettesi funkciójából, illetve végrehajtó bizottsági tagságából. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken fogadta George Habbast, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért Szervezet főtitkárát, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. r ítélet a totóperben Pénteken a Fővárosi Bíróságon — zsúfolásig megtelt tanácskozóteremben — ítéletet hirdettek abban az első fokon befejeződött büntetőügyben, amelyet a Szekszárdon elbírált, ugyanilyen ügyhöz hasonlóan totóperként ismer a közvélemény. Harmincan kerültek a vádlottakpadjára, közülük öten előzetes fogvatartásból előállítva hallgatták meg a Fővárosi Bíróság döntését, amelyet több mint egyhónapos tárgyalássorozat után hirdetett ki az eljáró büntetőtanács elnöke. A büntetést az elsőrendű vádlott Faragó Józsefnél hat-, a harmadrendű Perei Gyulánál — halmazati büntetésül — öt-, a másodrendű Pataki Miklósnál négyévi szabadságvesztésben állapította meg a bíróság, öt-öt évre eltiltotta őket a közügyektől, elkobozta személygépkocsijukat, emellett kártérítés címén kötelezte a bíróság Faragót tízmillió, Pereit és Patakit 5,2-5,2 millió forint megfizetésére az OTP Sportfogadási és Lottóigazgatóságának mint magánfélnek, összesen mintegy 26 millió forint kártérítést kell fizetnie a harminc elítéltnek, akik közül a bíróság hat hónaptól három évig terjedő végrehajtásában sokaknál felfüggesztett — szabadságvesztés-büntetést, közügyektől eltiltást, illetve több ezer forintos pénz-mellékbüntetést szabott ki. Az ítélet nem jogerős: az ügyész valamennyi vádlott esetében súlyosbításért, a vádlottak és védőik mindegyike pedig enyhítésért fellebbezett, Ítéletet hirdettek pénteken a szekszárdi tetőperben is. A bíróság a 43 vádlottat — totozókat, labdarúgókat, játékvezetőket — folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás — illetve abban társtettesként, vagy bűnrészesként való részvétele bűntettében mondotta ki bűnösnek. Molnár Tibor elsőrendű vádlottat a bíróság 4 év és hat hónap börtönben eltöltendő szabadságvesztésre ítélte, s 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Mészöly Józsefre 3 év és négy hónap börtönben eltöltendő szabadságvesztést szabtak ki, s 5 évre tiltották el a közügyek gyakorlásától. Lipovszki Györgyöt 3 évi börtönben eltöltendő szabadságvesztésre és a közügyek gyakorlásától 3 évre való eltiltásra ítélték. Törőcsik Béla ötödrendű vádlott büntetése 2 évi börtönben eltöltendő szabadságvesztés és a közügyek gyakorlásától 3 évi eltiltás, Csötönyi Dánielé 1 év és öthónapi, börtönben eltöltendő szabadságvesztés és a közügyek gyakorlásától 3 évi eltiltás.