Hajdú-Bihari Napló, 1984. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
^^^^^EGYB^ZOCIBUSlMUNNÚSPY^jtlDÚBIHBMlEGYE^IZONSÁGONÍlUAPI^I Kirakatok Szokták mondani: a s szem a lélek tükre. Az f állítás, ha nem is éppen : konkrét témánk háttere, s általános érvényéből né-mi tanulság az alábbiak- ra is érvényes. A kirakatok ugyanis — ezekről lesz szó — mintegy kive- s títik, megmutatják, jel- zik, elárulják az üzlet belső tartalmát. Sőt, ízelítőt, kóstolót kínálnak a benti ínyencségekből. Már ha vannak bent ínyencségek. S az ellentmondás itt bukik ki, előre és hátra is vetve a maga árnyékát. A kirakatok ugyanis nem minden esetben töltik be a nekik szánt funkciót. Mert a vásárlók szándékát megvalósítandó először itt és így kerül bizonyos kapcsolatba a másik féllel. Akarja, nem akarja észrevenni, I szemrevételezi az ilyen j vagy olyan kínálatot. ■' Mintegy mustrát tart a választék felett. Azt I ugyanis egyetlen józan : vásárig, se tételezi fel, • hogy azt, amit lát a ki■ rakatban nem kaphatja meg bent az üzletben. Pedig olykor feltételezí heti. Sőt tapasztalhatja is. Mit mond erre a laikus. Semmit. Pontosabban esetleg megkísérli azon óhaját előterjeszteni, hogy neki esetleg, netán a kirakatban elhelyezett minta is megfelelne. Mit mond erre az eladó. Semmit. Pontosabban, egyértelművé teszi azon meggyőződését, miszerint a kedves vevő szörnyű nagy tévedésben van a kirakatok rendeltetését illetően. Azok — mondja — „rendezve vannak”. Vagyis, szakemberek alakították ki a harmóniáját, eleganciáját. S azt megbontani ugye, vétek volna. A másik véglet — bár ez a jobb az üzleti törvényt, morált figyelembe véve — amikor a bolt függetlenül a kirakat s ilyen vagy olyan mineműségétől, bőséges választékkal ejti zavarba ■ ügyfeleit. Olyat is ad, s olyat is ajánl, ami nincs, s nem fért bele a megtervezett dekorációba. Ez legyen a legnagyobb baj ! — gondoljuk, bár önkéntelenül is tovább variáljuk lehetőségeink esélyeit. Már tudniillik a kirakatok dolgában. Sohasem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy nálunk, nyelvünk-ben egy-egy szónak több í jelentése is lehetséges. A kirakat is ugye a min dennapi gyakorlat szerint csak az üzlet ablak- I szeme. Átvitt értelem- ben viszont már annak a * fogalmi háttere is, amely i legtöbbször pejoratív s ís azt értjük alatta, hogy ,j érv nélküli, hogy nélkü- I lözi a valóságot, vagyis | csak látszat. Nálunk sze- rencsére az utóbbi értel-9 mezés a társadalmi és | politikai mechanizmus| ból-gyakorlatból egysze-2 rűen kiveszett. Az van | belül is, ami a kirakataiban. Vagyis nem díszít|jük érveinket, azt mondjuk: ez van, ennyi van, erre telik. A többi viszont rajtunk múlik. 1983 az útkeresés, a felkészülés esztendeje volt Eredményesen gazdálkodik az EME Az Észak-hajdúsági Mezőgazdasági Együttműködés Igazgatói Tanácsa január 31- én, kedden délelőtt tartotta meg soron következő ülését Hajdúnánáson, a Micsusin Termelőszövetkezetben. Az ülésen elsőként dr. Józsa Endre igazgató jelentését hallgatták meg a megjelentek a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről. Ezt követően Szabó Ferenc főkönyvelő az 1983. évi zárszámadásról tartott ismertetőt. A beszámolóban Szabó Ferenc elmondta, hogy mivel az elmúlt gazdasági és pénzügyi év lezárult, a számszerű adatok a zárszámadáskor már rendelkezésre állnak. Az elmúlt év — az alakulás éve — az útkeresés és a felkésszülés esztendeje volt. A munkához csak fokozatosan tudták megteremteni a feltételeket. Még egy-egy tevékenység beindítása és meg- szervezése előtt számos tényező nehezítette az ÉME munkáját. Ennek ellenére eredményes évet zártak, sikerült a bevételi tervet túlteljesíteni és jelentős megtakarítást elérni. Az elmúlt évben a szabad fejlesztési forrás terhére — mivel a taggazdaságok igényelték — közel 4 millió forint fejlesztési alapot adtak át ideiglenes kölcsön címén. Elmondható, hogy az Északhajdúsági Mezőgazdasági Együttműködés eredményesen és takarékosan dolgozott az elmúlt esztendőben. A költségmegtakarítások jelentős része például abból származik, hogy az elmúlt évi feladatokat az alapításkor meghatározott engedélyezett létszámnak mintegy 65 százalékával oldották meg. Ezt követően dr. Antal Ferenc termelési és fejlesztési főosztályvezető terjesztette elő az ez évi termelési és pénzügyi tervet. Elmondta, hogy az 1984-es év alapvető célkitűzése, hogy az apparátus a munkájához a feltételeket biztosítsa és a hosszú távú fejlesztés feltételeit megteremtse. Az év elején már több olyan tevékenység beindult, amely árbevételt és nyereséget hoz. A tervet a realitások figyelembevételével állították össze. Az idén ezek szerint nagyobb termelő beruházást nem terveznek, mert az előkészítés alatt álló programok még a vizsgálat stádiumában vannak. Az idei esztendő feladata lesz a beszerzési, illetve az értékesítési lehetőségek felmérése, valamint a számításba jöhető fejlesztési lehetőségek gazdaságosságának kimunkálása. A térségben rendkívül fontos feladatnak tartják a gazdálkodás hatékonyságának növelését, az üzemekben meglevő kapacitások jobb kihasználását, ezért fejlesztési tervükbe egy számítógépes program megvalósítását is bevették. Az ÉME 1984. évi tevékenységében jelentős helyet foglal el a Cobb broiler ■ csirke hazai kipróbálása. Az ezzel kapcsolatos kísérleteket már tavaly beindították, s ez év elején fejezik be. Az igazgatói tanácsülésen ezt követően a bizottságok elnökei számoltak be az eddig végzett munkáról. AZ UTAZÁSI IRODÁK TERVEI 1984-BEN Express Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kirendeltségén Balogh Tamás, az utazási iroda vezetője elmondta, hogy a jól bevált standard utak mellett számos új útvonalat kínálnak ebben az évben, jórészt a szocialista országokba. A nyugati utak száma kevesebb, ezeket igyekeznek úgy alakítani, hogy minél olcsóbbak legyenek. Nagy szerepet játszik ebben az ifjúsági szállások biztosítása. A visszatérő utasok körét számos lehetőséggel kívánják bővíteni. Ezt a célt szolgálja többek között az úgynevezett visszatérő utazási igazolvány, vagy az a lehetőség, hogy akik 1983-ban az Express-szel utaztak és 1984-ben újra az utazási iroda valamelyik programját választják, visszakapják az előző évben az utazásra befizetett összeg 5 százalékát. Jelentős újítás — tavaly óta van érvényben —, hogy ha a május 1. után utazók március 31-ig befizetik a részvételi díjat, 10 százalékos kedvezményt kapnak. Ez évtől mind a belföldi, mind a külföldi utazás esetén jelentős a kedvezmény a fiatal nászutasok számára. A gyer-rmekek és a diákok jóval olscsóbban utazhatnak. Az OTP-vel kötött szerződés értelmében az utazások jó részénél kedvező feltételek mellett OTP-hitel vehető igénybe. Az Expressz korábban is szervezett nyelvtanfolyammal egybekötött utakat. Az idén ezekkörét bővítették, a Szovjetunión és az NDK-n kívül Angliába és Spanyolországba lehet utazni. Szintén bővültek az ún. eszperantó turizmus lehetőségei. A belföldi utakat tekintve is gazdag az Expressz ajánlata ebben az évben. Vállalják az iskolások tanulmányi kirándulásától kezdve az ifjúsági brigádok programjának szervezéséig a különböző utak bonyolítását. A fiatalok nyári üdültetésén kívül az ország különböző pontjain üdüléssel egybekötött tanfolyamokat rendeznek. Néhány újdonság: az aerobik-, a széllovas- és a tenisztanfolyamok. Különösen olcsók az Állami Ifjúsági Bizottság által támogatott utak. Az idén lényeges változás, hogy az Expressz továbbfejleszti kultúr- és sportturisztikai programkínálatát, nagyobb csoportok egyéni útjainak szervezését is vállalja. Az idén is közreműködnek konferenciák, szimpozionok, vagy a nemzetközi kórusverseny rendezésében. Mfll SZftMUNK TARTELMfiBÓL: MEGÚJULÓ MUNKAVERSENY MIRE INT A VGM-EK KIHÍVÁSA? 3. oldal A VÁROSI INFORMÁCIÓS IRODA EGY ÉVE 5. oldal TOVÁBB BŐVÍTI SZOLGÁLTATÁSAIT AZ AUTÓJAVÍTÓ IPARI SZÖVETKEZET 4. oldal Népi ellenőrök vizsgálták Napirenden az energiafelhasználás A Hajdú-Bihar megyei Népi Ellenőrzési Bizottság január 31-én tartott ülést, melyen elsőként Az energiagazdálkodási program végrehajtásának ellenőrzése című témavizsgálat összefoglaló jelentését vitatták meg. Mint ismeretes, az MSZMP Politikai Bizottsága 1978-ban hozott határozatot az energiapolitikai koncepció kidolgozására. Ezek hatásaként már egy évvel később tapasztalhatók voltak a pazarlás elleni fellépések. Az országos szintű célkitűzések szerint 1980-ban akcióprogram készült, mely szerint mérsékelni kell az energiafelhasználás növekedését, és módosítani kell az energiaforrások és -felhasználások szerkezetét. A megvalósítás kezdeti tapasztalatai szükségessé tették, hogy a gazdasági bizottság több irányban intézkedjen a program gyorsított végrehajtása érdekében. Az akcióprogram előírta, hogy a népi ellenőrzés szervei az éves tervidőszakok közepén, valamint az ötéves terv befejezését követően vizsgálják felül és értékeljék a végrehajtást. Ebből adódóan került sor megyénkben is több gazdálkodó szervezet, intézmény, termelőszövetkezet és vállalat energiagazdálkodási intézkedéseinek és eredményeinek ellenőrzésére. A vizsgálatot végzők célul tűzték ki, hogy ellenőrzik: az energiával való hatékonygazdálkodás és termelés, a lakossági és kommunális felhasználás rendszeres tevékenységgé vált-e? Megvizsgálták azt is, hogy a fejlesztések és a szervezési-gazdálkodási intézkedések révén a népgazdaságban, annak egyes területein milyen jelentősebb eredmények jöttek létre. A vizsgálat megállapította, hogy az energiahordozók árainak változása miatti költségnövekedéseket a gazdálkodó egységek fokozottan mérsékelték. Ez értelemszerűen a legdrágább energiahordozó, az olaj megtakarítására irányult. A népi ellenőrök és a vizsgált egységek kapcsolatai az energiatakarékosság érdekében eredményesnek minősíthetők. Ennek bizonyítéka, hogy a népi ellenőrök által kezdeményezett intézkedéseket csaknem 100 százalékban megvalósították. Hajdú-Bihar megye energiafelhasználásáról szólva kiemelték: igaz, hogy az összes energia felhasználása 4,1 százalékkal növekedett két év alatt, ám ugyanakkor a közületi fogyasztások csak másfél százalékkal emelkedtek. A közületi fogyasztások között a termelő vállalatok és a szövetkezetek felhasználásai a meghatározók. Az energiafelhasználás szerkezeti öszszetétele is kedvezően alakult. Csökkent a fűtőolaj, a tüzelőolaj és a benzin felhasználásának aránya. Örömmel mondták el, hogy a megyénkben elterjedt ágazati, energiagazdálkodási munkaversenyek tapasztalatai országosan is példamutatók lehetnek. A megyei népi ellenőrzési bizottság tagjai második napirendi pontként beszámolót hallgattak meg a bizottságok elmúlt évi munkájáról és az ellenőrzési tapasztalatokról. 1984-től újfajta biztosítási lehetőségek AZ ÁB SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA BUDAPESTEN A 35 évvel ezelőtt megalapított Állami Biztosító 1983-ban 2,5 millió kárügyet intézett — mondotta január 31-én tartott sajtótájékoztatóján Tar Jenő, az ÁB ügyvezető igazgatója. Az elmúlt évi munkát ismertető tájékoztatón többek között megtudtuk, hogy a megváltozott gazdasági környezethez való igazodást az intézmény is sajátságos módon segíti. Közel két éve kezdték el felmérni az állami vállalatok különböző kárveszéllyel járó tevékenységeit és kialakították a kockázat- és kárarányos biztosítást. Ennek lényege, hogy az ÁB a szerződéskötés előtt megvizsgálja az adott vállalat valamennyi tevékenységét, beleértve a kármegelőzés és biztosítás színvonalát is. Ettől függően a tevékenységgel arányos díjat fizetnek a biztosítást kötő vállalatok. 1984. újdonsága: a gazdálkodó szervezetek jelenlegi szerződéseiket kiegészíthetik úgy, hogy az állóeszközök kárai esetén — a korábban alkalmazott nyilvántartási érték szerinti térítés helyett — a tényleges helyreállításra irányuló költséget fizeti ki az Állami Biztosító. A mezőgazdasági nagyüzemek tavaszi fagykárok alapján 230 millió forintot, a jégverések után 980 millió forintot kaptak, összesen növénykárokra 1,9 milliárd, az állatbiztosítások alapján pedig egymilliárd forint kártérítést fizettek ki. Az elmúlt évi súlyos aszálykárokra tekintettel — erre nincs külön biztosítási lehetőség — 345 mezőgazdasági nagyüzemet több mint 250 millió forint méltányossági kártérítésben részesítettek. A lakossági biztosítások közül említésre méltó, hogy a keresőképes emberek 83,5 százaléka tagja a CSÉB- nek. Ez éppúgy sikeres, mint a külföldön bekövetkezett betegségek, balesetek és poggyászkárok mérséklésére létrehozott szerződés. Noha, végleges adatokat még nem tudtak mondani a MEDICOR Debreceni Orvosiműszergyárának autóbusz katasztrófájáról, az már végleges, hogy a mentési költségek és a kórházi ellátás másfél millió schillingbe kerültek a biztosítónak. A MEDICOR-nak a totálkáros autóbuszért 3,5 millió forintot fizettek ki. Ehhez jönnek még a különböző élet- és balesetbiztosítások alapján kifizetett, vagy kifizetésre kerülő öszszegek. A sokakat érintő gépjárműbiztosítások közül említésre méltó újdonság, hogy a január 1-től váltható autóstopos igazolvány belföldön az utazás tartamára szóló baleset- és poggyászbiztosítást is tartalmaz. Ez éppúgy új biztosítás, mint a gazdálkodó szervezetek részére — az év végéig teljes körűen alkalmazásra kerülő — kockázat- és kárarányos díjrendszer, a pótlási értékre irányuló kiegészítő szerződéskötés lehetősége, a nagyüzemi növénybiztosítás magasabb hozamra kötése, a baromfi- és kisállattenyésztők részére nyújtott új lehetőségek. H. I.