Hajdú-Bihari Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
EMI MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNNK LAPJA Nyárvége Ezekben a napokban még bizony úgy vagyunk a dologgal, hogy ha valami hivatalos telefonunk, , elintéznivalónk van, mielőtt felvennénk a kagylót, fohászkodunk: „Jaj, csak bent legyen az illetékes!”. A telefon ■ pedig még többnyire hiá-ba cseng, nincs, aki fel- ,] vegye, vagy ha akad is a vonal túlsó végén valaki, íj afféle helytartó, csak azért, hogy közölje: akit | keresünk, szabadságon van, s legfeljebb, hogy 6 türelmünket kérje né- | hány napig. Ezek a napok valóban | a nyár végét jelentik. Mert lehet szép idő, lehet még kánikula is szep- :temberben — mint ahogy volt is már nemegyszer —, a nyár vége a szabadságolások vége. Szeptember elején meg-nyitják kapuikat az iskolák, akkorra befejezik szabadságukat a gyerekes szülők, az élet visszatér a megszokott kerékvágásba, s a termeléstől az ügyek intézéséig minden , „normálisan”, az addig megszokott módon halad. Akorra persze már itt is, ott is összegyűlik annyi elintézetlen ügy, s annyi munkalemaradás a „fél stábbal” dolgozás idő- szaka után, hogy októ- i ber, november, vagy ta- ' lán december is lesz, mi- re valamennyien egye- nesbe jutnak. Akkor pedig már az évi tervek teljesítésére, a nyereség- mutatók alakítására kell tekingetni. Következik hát az év végi hajrá, a jjj kapkodás, a „verjünk rá!” tempó, s ami mind- ? ebből megszokott módon következik: a gyenge minőség. Januárban, a nagy elvhatározások idején, persze, sokszor fogadtuk már, hogy folyamatos, kiegyensúlyozott munk skával leszünk úrrá a fel-adatokon; igaz, hogy elfeledkezünk róla mindig, hogy nyár is lesz egyszer, s a dolgozók fele szabadságra megy. Az pedig már önmagában felborítja az ilyen nagy elhatározásokat. Nem könnyű, persze, a nyári, nyárvégi munka megszervezése. Az emberek nagyobb része ekkor szeretné évi pihenőheteit eltölteni. A bent maradókra így az a feladat vár, hogy végezze a saját dolgát is, meg „helytálljon” a szabadságon levők munkafeladataiban is. Ezt pedig elhatározni lehet, de teljesíteni aligha. Amely munkában lehet, az nem is egész embert követelő munkakör. (Igaz, épp az ilyen beosztások körül alakul ki mindig a pótolhatatlanság nimbusza). Így aztán marad a látszathelyettesítés, meg a termelésben észlelhető lemaradás. Erről az állapotról azonban nem kellene els feledkeznünk egész évi munkánk tervezésekor és ütemezésekor. Hegyes tanévnyitó és iskolaavatás Zsákán Tegnap, pénteken délelőtt 11 órakor iskolaavatással egybekötött tanévnyitó ünnepélyre került sor Zsákán. Az új tornateremmel, 300 adagos konyhával, könyvtárral, úttörő- és napközis szobával, szertárakkal rendelkező új épületet határidő előtt építette meg a komádi Bihar Népe Tsz építőbrigádja. Így a megyei tanévnyitó ünnepélyt összekapcsolták a zsákai iskola átadásával. Az ünnepségen jelen volt dr. Baranyi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, Kusai Sándorné, a Berettyóújfalu városi pártbizottság első titkára. Ünnepi beszédet (képünkön) dr. Szekeres Antal, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője mondott. Beszédében méltatta az új iskola megépítésének jelentőségét, ugyanis 1980- ban a zsákai és a darvasi iskola közös igazgatás alá került, és a szakszerű oktatáshoz feltétlenül szükség volt Zsákán egy új iskolára. Eredetileg a megye VI. ötéves tervében szerepelt az épület megépítése, azonban sikerült módot találni arra, hogy korábban elkészüljön. Jelentős szerepet játszott ebben a komádi Bihar Népe Tsz segítőkészsége. A beruházás majdnem harmincmillió forintba került, a berendezésre egymillió forintot fordítottak. A megyei tanács művelődési osztályának vezetője ezután az 1984—85-ös tanév oktatáspolitikai feladatairól szólt. Kiemelkedő feladat hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplése, valamint a közoktatás fejlesztési programjának az őszi nevelési értekezleteken való feldolgozása. Változatlanul fontos a tankötelezettségi törvény végrehajtása, ezzel összefüggésben az idejében történő beiskolázás, az iskolára való felkészítés. A középfokú oktatási intézményekben tovább kell fejleszteni az iskolai demokráciát, melynek fórumai lesznek a diákparlamentek. Fontos, hogy a szakoktatási intézményeknek, vállalatoknak, üzemeknek állandó kapcsolatuk legyen az iskolákkal, különös tekintettel a technikusképzés feltételeinek megteremtésére. Néhány új rendelkezés is életbe lép. A jövő tanévtől a hetedik osztályban a megye 39 általános iskolájában 191 tanulócsoportban bevezetik a fakultatív oktatást. Csökkenni fog a pedagógusok bürokratikus feladatainak halmaza. Változik, az általános iskolai tanulók tanulmányi versenyének rendszere is. Cél a túlterhelés csökkentése. Befejezésül Szekeres Antal méltatta a pedagógusbérrendezés jelentőségét, hangsúlyozta, hogy a nevelőkanyagi megbecsülése minden bizonnyal újabb lendületet ad az oktató-nevelő munkának. A tanévnyitó és iskolaavató beszéd elhangzása után dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke kitüntetéseket adott át az iskola építéséből jelentős feladatot vállaló dolgozóknak, vezetőknek. A Művelődési Minisztérium Kiváló Munkáért kitüntetésben részesített Kardos Gyula építésvezetőt és Kovács György brigádvezetőt, a Molnár kőművesbrigád pedig miniszteri dicséretet kapott. A Hazafias Népfront Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést adományozott Szűcs Józsefnek, a komádi Bihar Népe Tsz elnökének. A kitüntetések átadása után dr. Szabó Imre átadta az új iskolát az intézmény igazgatójának. A bányászokat ünnepelték 1919. szeptember 6-án tizenegy, letartóztatott társaikért, jobb élet- és munkakörülményekért harcoló bányász életét oltotta ki a csendőrök sortüze. A 34. bányásznapon rájuk és névtelen követőikre emlékezik tisztelettel az ország. Köszöntjük a szénbányászokat, akik nap mint nap életük kockáztatásával a föld mélyében végzik munkájukat. A megyénkben élő és dolgozó kőolaj- és földgázbányászokat augusztus 31-én, pénteken este 6 órakor kezdődő ünnepségen Hajdúszoboszlón a Béke Szállóban megrendezett bányásznapi ünnepségen köszöntötték. A bányászokat és a vendégeket megtisztelte jelenlétével többek között Főző László, a megyei pártbizottság képviseletében, dr. Juhászné Lévai Katalin megyei KISZ-titkár, Posta Péter, a Szakszervezetek Megrei Tanácsától és Szűcs Gábor, a hajdúszoboszlói városi pártbizottság első titkára. A Himnusz elhangzása után Szűcs Gábor, a hajdúszoboszlói városi pártbizottság első titkára tartott ünnepi beszédet. Többek között ezeket mondta: — A felszabadulásunk után lehetővé vált, hogy a föld alatt munkát végző bányászokhoz hasonlóan a kőolaj- és földgázbányászok is hűségjutalomban részesüljenek. Az Alföld szénhidrogénbányászai, köztük a hajdúszoboszlói üzem dolgozói, kőolaj termelési tervüket néhány év alatt háromszorosára növelték. Földgázból százmillió köbméterrel, gáztermékekből pedig mintegy 7 ezer tonnával haladták meg terveiket. Az ország legnagyobb földgázmezője 1959 óta 22 milliárd köbméter földgázt adott a népgazdaságnak. A bányászok évről évre nagyobb feladatot vállaltak, s mindvégig sikerrel teljesítették őket. Nem hátráltak meg a bajban sem, mikor rájuk figyelt az egész ország: összefogtak, s kitartó munkával megszelídítették a föld veszedelmes, ám számunkra nagy hasznot hajtó energiáját. A múltat és a jelent csak dicsérő szavakkal emlegette Szűcs Gábor, majd a további feladatokról beszélt: — Biztató a jövő — mondta —, hiszen néhány éve a szénhidrogénbányászok szomszédsága(Folytatás a 7. oldalon) A derecskefefe ..parcellája” az Ady Endre Művelődési Központ csarnokában (Fotó: Iklódy János) Kertbarátok megyei kiállítása Nádudvaron „A nagyüzemek mellett jól elfér a kiskert is Létavértes, Földes, Derecske után Hajdú-Biharban Nádudvar adott reprezentatív helyet a megyei kertészet, a kertbarátkörök gyümölcskiállításának. A színpompás termékseregszemlét tegnap, augusztus 31-én 15 órakor nyitották meg az Ady Endre Művelődési Központ csarnokában, ahol jelen volt Szabó István, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, a megye országgyűlési képviselője. A megyei pártbizottságot Zagyva István képviselte. Bevezetőt Tóth István, a nádudvari nagyközség pártbizottságának titkára mondott. A debreceni csapókerti, a kerekestelepi, a bihartordai, a derecskei, a böjti és a nádudvari kertbarátkörök mellett ott volt a pallagi oltvány- és dísznövénytermelő szakcsoport Debrecenből, a debreceni Micsurin oltványtermelő szakcsoport, a berettyóújfaluiak zöldség- és gyümölcstermelő szakcsoportja, de ott voltak a polgáriak, a nyíradonyiak, a biharnagybajomiak és a püspökladányiak is. Képviseltette magát az AGROKER, a Derecskei ÁFÉSZ és megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás és a KITE. Mindenki elküldött valamit termékeinek legjavából, hiszen tavasz óta készültek már erre. Külön öröm, hogy most a nagyüzem fellegvárát, Nádudvart hozták pezsgésbe agyümölcs- és zöldségtermesztők. Igaz, amit a nagyközség párttitkára, Tóth István mondott: „A nagyüzemek mellett jól elfér a kisüzem, a kert." A bevezetőben elhangzott néhány igen fontos adat. A primőrök fóliafelülete például megyénkben immár meghaladja a 300 ezer négyzetmétert. A kiskerti, kisüzemi termelést 213 szakember integrálja. A szépséget, a minőséget, ízlésességet értékelő zsűri valóban nehéz helyzetben volta. Ám döntenie kellett. A díjakat serkentő, buzdító szavak kíséretében dr. Pethő Ferenc egyetemi tanár adta át. A fődíjat a debreceni Mathiász kertbarátklub és a domboskerti gyümölcstermesztési szakcsoport kapta. A kertbarátkörök közül az első helyezést a nádudvariak szerezték meg. Második lett a csapókertiek köre, s a harmadik a földesi Balásházy kertbarátkor. A szakcsoportok kategóriájában első lett a püspökladányiak zöldség- és gyümölcstermesztő szakcsoportja, a második Berettyóújfalu, a harmadik a polgári Micsurin. A cégek közül díjat kapott a KITE, az AGROKER, majd a Derecskei ÁFÉSZ. Külön bírálták a szakcsoporttagok kerti megjelenését. Első helyezett Pál Imre (Püspökladány), második helyezett Gém Imre (Domboskert), harmadik lett Kapus Sándor (Berettyóújfalu). A kertbarátköri tagok közül Fazekas Ferenc (Nádudvar), Rátonyi Rezső (Debrecen) és Bukta József (Bojt) jeleskedett. Végezetül a közönség szemlére indult Sokan megálltak a kétméternyi, öntözőcsőre hasonlító vietnami kolbásztök mellett, nagyon sokan megcsodálták a paprika alakú paradicsomot, de még a patisszont is, hiszen mindegyik az ismeretlenségből bukkant elő az alföldi nagy faluban, a színházterem halljában. Mesébe illő volt Ménes Attila kétökölnyi nagy „Pisgoudi páratlan” almája; sok gyerek szeretett volna csak egy szemet csípni a narancsízű szőlőből. Kör formálódott a 8—10 kilós téli káposztánál és a tüskéiben szeder halmainál. Volt aki megkockáztatta, hogy dúsabb, gazdagabb volt ez a kiállítás, mint a gyöngyösi, ahol nemrég öt megye kertjeinek javaiban gyönyörködhetett. Hárommillió forint hűségjutalmat osztottak szét a hajdúszoboszlói bányászok között Szűcs Gábor ünnepi beszédét tartja