Hajdú-Bihari Napló, 1984. október (41. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

Xhajan M li I | I fi i I ^ il I ^JUcU^Yfll^ZOCIflLISTfl MUNKÁSPlllu HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK fJPjfl ^ Megnyitották a Hajdú-­ megyei múzeumi és műemléki hónapot Muzeológusok, történészek, tanárok és diákok gyülekeztek hétfőn, október 1-én délután 3 órakor Berettyóújfaluban, a Bi­hari Múzeumban a hajdú-bihari múzeumi és műemléki hónap megnyitása alkalmából. Rövid irodalmi műsor után dr. Gazda László, a Déri Múzeum igazgatója köszön­tötte a megjelenteket, köztük dr. Gyarmati Kálmánt, a megyei tanács elnökhelyettesét, Kusai Sándornét, a Berettyóújfalu városi Pártbizottság első titkárát, dr. Kovács La­­jost, a Berettyóújfalu városi Tanács elnökét, Koósné Török Erzsébetet, a KISZ Hajdú- Bihar megyei Bizottságának első titkárát, I. G. Baljaszinszkijt, a Szovjetunió debrece­ni főkonzulátusának főkonzulját. A köszön­tő szavak elhangzása után dr. Selmeczi László kandidátus, a Művelődési Miniszté­rium múzeumi osztályának vezetője meg­nyitotta a múzeumi és műemléki hónapot, és a Bihari Múzeum Szülőföldem, Biharor­­szág című új állandó kiállítását. Dr. Selmeczi László megnyitó beszédében méltatta a múzeumi és műemléki hónap je­lentőségét. Két évtizeddel ezelőtt, amikor elhatározták a múzeumi és műemléki hó­nap évenkénti megrendezését, az volt a cél, hogy növekedjen a múzeumlátogatók száma, és váljon kulturális közkinccsé az intézmé­nyek értékes gyűjteménye. Az idei rendez­vénysorozat módot ad arra, hogy képet kap­junk arról, milyen fejlődésen ment keresz­tül a múzeumi mozgalom és hálózat a fel­­szabadulásunkat követő négy évtizedben. Hangsúlyozta, hogy örvendetesen megnőtt a múzeumlátogatók száma, s ebben jelentős szerepet játszottak a közművelődési jellegű, múzeumi programok. Ma már a múzeumok tevékenysége szervesen illeszkedik közmű­velődésünkhöz. A Bihari Múzeumot 1974-ben alapították, és akkor nyílt meg az intézmény első állan­dó kiállítása. Az elmúlt évtized alatt olyan muzeális értékek kerültek a múzeum birto­kába, amelyek feltétlenül megkívánták egy új, állandó kiállítás megnyitását. Az első te­rem a herpályi őskori telepásatás eredmé­nyeit mutatja be, a második a kora közép­kori kutatások eredményeit tárja a látoga­tók elé. A harmadik teremben helyezték el a régi Sárrét világát idéző néprajzi gyűjte­ményt. Helyet kaptak a viselettörténeti és a bihari táj lakáskultúráját bemutató hasz­nálati tárgyak és ruhák is. Az utolsó terem­ben helyezték el a történeti anyagot, a gyűj­temény az 1868—1949 közötti időszakot öle­li át, találkozunk a felszabadulást követő évek történelmi és irodalmi dokumentumai­val is. Az új állandó kiállítás megnyitója után a városi művelődési központ TIT-termében Dr. Selmeczi László megnyitja a megyei mű tartották meg IV órai kezdettel a Bihari mú­zeumi és műemléki hónapot­zeumbarátok találkozóját. Október - az idősek hónapja Tizenhárom éves múltra tekint vissza az idősek hó­napjának rendezvénysoroza­ta. Hagyomány, hogy min­den év októberében csöndes ünnepléssel, erre az alka­lomra összeállított program­­sorozattal köszöntik az öre­geket. Az örömszerzés, a fi­gyelmesség és a gondosko­dás szerencsére nemcsak er­re az időszakra­­vonatkozó kampányszerű feladat. Az idősek — bár sokan élnek közülük magányosan, kis jö­vedelemből — érezhetik a társadalmi törődés jeleit. Az egészségügyi ellátás, a házi szociális gondozás vagy az öregek napközi otthona megkönnyítik a holnapvá­­rást a mégoly elhagyatott idős emberek számára is. Persze, ma sem állíthatjuk, hogy nincs már tennivalónk az öregekkel való törődés, gondoskodás terén. A napokban megyeszerte elkezdődnek a megemléke­zések, programok. A Debre­e­cen városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya, a"Deb­­recen városi Tanács Egyesí­tett Szociális Intézménye és a Magyar Vöröskereszt vá­rosi vezetősége szervezésé­ben október 3-án délelőtt lesz az idősek hónapjának megnyitója a Pallagi úti szo­ciális otthonban. Ezután itt és az öregek napközi ottho­naiban lesznek megemléke­zések, kiállítások, kulturális programok, egészségügyi előadások. Szocialista brigá­dok keresik ma­jd fel az ál­taluk patronált idős embe­reket, óvodások, iskolások készülnek köszöntő műsor­ral. Tartalmas programot állí­tott össze az időseknek a MÁV Járműjavító Üzem Művelődési Központja is. Itt működik egyébként a IV. számú öregek napközi ott­hona; az üzem Makarenko, Krupszkaja és Tyereskova szocialista brigádjai rendsze­resen patronálják az itt el­foglaltságot találó harminc idős embert. A MÁV Jár­műjavító óvodásai és a Tóthfalusi Sándor Általános Iskola tanulói, az üzem mű­velődési központjának ének­kara október 1-én adtak kö­szöntő műsort. Október 2-án Debrecen nevezetességeiről zajlik vetélkedő, majd októ­ber 3-án az idős emberek életmód­járóig, hangzik el or­vosi előadás. A későbbiek­ben is bőséges választék kí­nálkozik. Lesz „irodalmi óra” Miért népszerű ma Jó­kai? címmel, a közlekedés­biztonsági­ tanács az idősek közlekedéséhez ad tanácso­kat, játékos szellemi vetél­kedőre is sort kerítenek. Gerhard Schürer befejezte budapesti tárgyalásait Gerhard Schürer, az NDK miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke szeptember 27. és 29. között Budapesten az 1986-­­1990. évi tervkoordinációról tárgyalá­sokat folytatott Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács el­nökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével. Át­tekintették a két ország között érvényben levő termelési kooperációs és gyártásszakosítási megállapodások teljesí­tésének helyzetét. Megállapodtak ezeknek az 1985 utáni időszakra történő meghosszabbításában, továbbá új egyez­mények kidolgozásában. Az 1986—1990. évi tervkoordiná­ció eddig végzett munkálatának értékelése során egyetér­tettek abban, hogy az együttműködés fejlesztése érdeké­ben a gépiparban — különös tekintettel a mezőgazdasági gépgyártásra, a mikroelektronikára és a robottechniká­ra —, továbbá a vegyiparban és az élelmiszer-gazdaság­ban kell újabb lehetőségeket feltárni. Jóváhagyták az 1986—1990. évi tervkoordináció folytatásának irányát és ütemtervét. Megállapodásra jutottak a mindkét népgazda­ság számára fontos nyers- és alapanyagok, továbbá me­zőgazdasági termékek szállításának 1985 után,­ folytatásá­ban. Gerhard Schürer és kísérete elutazott hazánkból­. (MTI) Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása Hétfőn a Parlamentben tanácskozást tartottak az országgyűlés tisztségvise­lői, a megyei képviselőcso­portok és az állandó bizott­ságok vezetői. A képviselő­ket Apró Antal, az ország­gyűlés elnöke tájékoztatta a soron következő, őszi ülés­szakkal kapcsolatos tudni­valókról. Az október 18-án kezdődő plénum várhatólag megvitatja a tisztességtelen gazdaság, tevékenység tilal­máról szóló­­ törvényjavasla­tot, a külügyminiszter be­számolóját kormányunk nemzetközi tevékenységé­ről, valamint a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnö­kének tájékoztatóját a Ta­nácstörvény végrehajtásá­ról. E témákat dr. Markója Imre igazságügyminiszter, Nagy János külügyminiszté­riumi államtitkár és Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke ismertette, majd Markója Imre tájékoztatást adott a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összefüggő jogszabály-elő­készítő munkáról. (MTI) Magyar napok Tallinnban Szovjet-Észtország főváro­sa. Tallinn ad otthont az el­következő négy napban a magyar gazdasági és műsza­ki napoknak. A rendezvény célja, hogy segítse a gazda­sági együttműködés bővíté­sét, hozzájáruljon a vállalat­­közi kapcsolatok fejlesztésé­hez. A Magyar Kereskedelmi Kamara és a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége az idén hete­dik alkalommal rendezte meg a Szovjetunióban már ha­gyományosnak számító ma­gyar napokat. Marjai József miniszterel­nök-helyettes vezetésével va­­sárnap este óta Tallinnban tartózkodik a gazdasági­­ és műszaki napokon részt vevő hivatalos magyar küldöttség is. Magyarország és az Észt SZSZK gazdasági kapcsolatai az elmúlt években dinamiku­san fejlődtek, a jelenlegi öt­éves tervperiódusban az Ikarus mintegy 1200 autó­buszt szállít a köztársaság­ba. Ezek nagyobb részét — 80­t darabot — Tallinnban ál­lítják forgalomba. Videoton számítástechnikai berende­zéseket használnak a tenge­ri kutatóhajókon, s rendsze­res vásárlója a Videoton ter­mékeinek az észt rádió is. Bár természeténél fogva a rendezvénysorozat nem tarto­zik a leglátványosabbak kö­zé — hisz főleg a szakmai közönség részére elhangzó előadásokból, tapasztalatcse­rékből áll — igen széles kö­rű az érdeklődés iránta. Az érdeklődés felkeltését segítet­te elő az a számos kulturális program is, amit a magyar napok idejére szerveztek, ön­álló kiállításon mutatja be hazánkat a HUNGEXPO lesz néprajzi kiállítás és di­vatbemutató, s a magyar konyha remekeivel is megis­merkedhetnek az ínyencek. Az áruházi hét keretében a szolnoki Centrum Áruház tart vásárlással egybekötött bemutatót. Román kórus és zeneest a megyében A zenei világnap alkal­mából több, a román zene­élethez kapcsolódó rendez­vényre és hangversenyre kerül sor Hajdú-Bihar me­gyében szeptember 30.—ok­tóber 4. között. Mint azt már jeleztük, ebben az időben a kulturális kapcsolatok kere­tében megyénkben tartózko­dik a nagyváradi szakszer­vezeti kultúrház , Camerata Felix elnevezésű kamarakó­rusa, viszonozva a Kodály Kórus múlt heti romániai koncertkörútját. A nagyvára­di énekkar a Debreceni Vá­rosi Pedagógus Vegyes Karral vasárnap este sikeres hang­versenyen mutatkozott be a Kölcsey Művelődési Központ színháztermében. A műsor­ban Avram Geoides karmes­ter vezényletével Palestrina, Scan­delli, Monteverdi­, Hass­­ler, Bartók művei mellett Tudor Jarda A. Pop, Al. Pascanu és Mircea kompozí­ciói hangzottak fel. A koncert előtt Szathmári Károly, a Kodály Kórus igaz­gatója köszöntötte a román vendégeket és emlékezett meg a zenei világnapról. A kórus részére dr. Gyarmati Kálmán, a megyei tanács el­nökhelyettese fogadást adott a hangverseny befejeztével. A Camerata Felix kórus ked­den Berettyóújfaluban, szer­dán Biharnagybajomban lép még magyar közönség elé és csütörtökön tér vissza Nagy­váradra. A Magyar Zeneművészek Szövetsége hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulóját oly módon kapcsolja a zenei világnaphoz, hogy az ország nagyvárosaiban a testvéri szocialista országok zenéjé­nek szentel egy-egy hangver­senyt. Ezzel a népek barát­ságának gondolatát és a szo­cialista közösség kulturális értékeinek közkinccsé tételét egyaránt szolgálni kívánja. A szövetség tiszántúli csoport­ja a zenei világnap többi rendezvényéhez alkalmaz­kodva, október 3-án 18 órá­tól rendezi meg a hangver­senyt a Vár utcai Kodály te­remben. A városban élő hangszeres művészek a kor­társ román zene kiváló alko­tásait szólaltatják meg: az ér­deklődők Zeno Vancea, Ni­­colaie Buicliu, Liviu Comes, Dan Constantinescu és Ni­­colaie Chilf műveit hallhat­ják Ádám Károly, Bécsi Zsu­zsa, S. Dobos Márta, Duffek Mihály, Gyöngyössy Zoltán, Irmai Kálmán, Kedves Ta­más, Kiss Vilmos Péter, Pii­­raczky Miklós, Sánta Zoltán, Siklósi Gábor, valamint két budapesti zongorista, Dévaiy Tibor és Dévényi Lajos elő­adásában. A Camerata Felix Debrecenben (Fotó: Vil­dár István) Külföldi licencek hazai hasznosítása Az elmúlt évtizedben mint­egy félszáz külföldi licencet vásároltak a hazai vállala­tok. Annak ellenére, hogy a licencek felhasználása nem minden esetben volt sikeres, a külföldi szellemi termékek számottevően hozzájárultak a műszaki fejlődés gyorsításá­hoz, a külpiaci versenyképes­ség javításához — állapítja meg a Magyar Kereskedelmi Kamara kooperációs tagoza­ta, mely a külföldi licencek hazai hasznosításának ered­ményeit vizsgálta meg. A licencvásárlások ered­ményeként az érintett válla­latok jelentősen növelték jö­vedelmezőségüket. Viszony­lag kevés az olyan szellemi termék, amelyet nem hasz­nosítottak a termelésben. Arányuk csupán 5—6 száza­­lék. Kedvezőtlen tendencia, hogy a nyolcvanas, években egyre kevesebb nagy jelentő­ségű, átfogó műszaki fejlesz­tést eredményező licencet vá­sároltak a vállalatok. Ma­napság elsősorban kisebb, csupán a termelés részfolya­matait korszerűsítő szellemi termékre futja. Nem segíti a licencvásárlásokat az sem, hogy a hazai engedélyezési eljárás túl hosszadalmas. El­lentmondásos helyzet alakult ki amiatt is, hogy a külföldi szellemi termékek hazai al­kalmazása rendszerint csak hosszabb távon segíti a fize­tési mérleg javítását, a mai nehéz helyzetben pedig na­gyon fontos a gyors ered­mény. Jelentős feladat te­hát az összhang megteremté­se, mert ami problémáink megoldása mellett egyre sür­getőbb az a feladat, hogy hosszabb távra megteremtsük a gyorsabb műszaki előreha­ladásnak, a termelési szerke­zet korszerűsítésének felté­teleit. Ehhez az értékes kül­földi licenceket, szellemi ter­mékeket sem nélkülözheti a magyar népgazdaság. (MTI)

Next