Hajdú-Bihari Napló, 1984. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára (Folytatás az 1. oldalról) tátni kell a szocialista demokrácia fejlesz­tését a társadalmi élet minden területén. Az állampolgárok nagy többsége tiszteletben tartja a törvényeket, erkölcsi normáink sze­rint él és dolgozik, teljesíti kötelességét, gya­korolja jogait. Ugyanakkor szaporodnak a törvénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek. A párt-, állami és társadal­mi szervek — a közvélemény támogatását is építve — határozottan és erélyesen lépje­nek fel e negatív jelenségek visszaszorítá­sáért o­kultak ki. Az új szervezetek fokozatosan be­illeszkednek a szocialista gazdálkodás rend­szerébe, hozzájárulnak a vállalati gazdálko­dás eredményeihez, a lakosság színvonala­sabb ellátásához. Az e téren jelentkező ked­vezőtlen jelenségeket le kell küzdeni, követ­kezetesen érvényt kell szerezni a rendelke­zéseknek, és el kell érni, hogy a személyi jövedelmek a teljesítményekkel arányosak legyenek. A szocialista munkaverseny- és brigád­mozgalom elsősorban a munkahelyi felada­tok eredményes megoldásával, a tartalékok feltárásával, a termékek minőségének javí­tásával járuljon hozzá a népgazdaság inten­zív fejlesztésének gyorsabb kibontakoztatá­sához. A gazdasági építőmunkában a párt alap­vető feladata a gazdaságpolitika meghatáro­zása, érvényesítése és végrehajtásának ellen­őrzése. A pártszervezetek fő feladata a gaz­daságpolitikai célok helyi megvalósításának segítése és ellenőrzése, a dolgozók mozgósí­tása politikai eszközökkel. IV. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika A XII. kongresszusnak az életszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javítására vonatkozó határozatai társadalmi méretek­ben teljesültek. A következő tervidőszakban a gazdasági fejlődés élénkítésével, jobb gaz­dálkodással, a teljesítmények növelésével, a munkafegyelem javításával meg kell alapoz­ni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Az irányelvek leszögezik: a szociálpoliti­ka legfontosabb célja továbbra is a szociá­lis biztonság fenntartása. A kollektívák és az egyének jövedelmében jobban tükröződ­jön a teljesítmények növekvő gazdasági és társadalmi értéke. Szocialista államunk biz­tosítja a teljes foglalkoztatottságot, de nö­velni kell az érdekeltséget a munkaerő gaz­dasági céljainkkal összhangban álló áramlá­sában. A gazdasági feltételek megteremtésé­vel a feladat a 40 órás munkahét széles kö­rű bevezetése. Társadalmi juttatási rendszerünket — alapvető vívmányait megőrizve — jobban összhangba kell hozni anyagi lehetőségeink­kel, és fokozottan kell érvényesíteni a rá­szorultság elvét, a társadalmi igazságosságot. A szociális támogatások növelésével is elő kell segíteni a születések számának emelke­dését. Fokozatosan növekedjen a gyermek­­nevelés költségeihez való állami hozzájáru­lás. A családalapító fiatalok lakáshoz jutá­sát meg kell könnyíteni. Enyhíteni szüksé­ges a nyugdíjrendszer feszültségeit, biztosí­tani kell az alacsony nyugdíjak vásárlóérté­kének megőrzését. Továbbra is fenn kell tartani a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, az áruellátás biz­tonságát. A szükségessé váló fogyasztói ár­változásokat az életszínvonal-politika céljai­val összhangban kell megvalósítani. Különö­sen fontos társadalompolitikai feladat a la­káshelyzet további javítása. A lakáshoz ju­tás fő formája továbbra is a személyi tulaj­donú lakások építése, vásárlása legyen. A dokumentum e fejezete felsorolja a te­lepülés- és infrastruktúra-fejlesztés, az egészségügyi, a testnevelés és sport, a turiz­mus és üdülés terén megoldandó főbb fel­adatokat is­­tásának összefüggését a munka megbecsülé­sével, a társadalmi igazságosság érvényesíté­sével, a dolgozók közösségének társadalmat és egyént formáló szerepével, szocialista és humanista értékeinkkel. Ideológiai, szellemi életünk segítse elő a szocialista fejlődés és a világban végbeme­nő változások során felmerülő új kérdések marxista megválaszolását, az előrehaladást szolgáló új gondolatok befogadását. Késede­lem nélkül reagáljon az elveinket és politi­kánkat bármely oldalról eltorzító nézetek­re, leplezze le a szocializmustól idegen esz­méket és törekvéseket, utasítsa el a valóság­tól elrugaszkodó, voluntarista megnyilvánu­lásokat. Határozottan, elvi alapokon, az ide­ológiai és a tömegpolitikai munka eszközei­vel is folytatni kell a harcot az imperialis­ták antikommunista propagandája, a bur­­zsoá eszmék, a maradi nézetek ellen. A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat formálásáért. A marxizmus—leniniz­­mus oktatása eszméink világnézetünk ter­jesztésével segítse a szocialista építés fel­adatainak megoldását. Az agitáció adjon választ a dolgozókat foglalkoztató kérdések­re, és járuljon hozzá mozgósításukhoz. Nagy és felelősségteljes feladat hárul a te­levízióra, a rádióra és a sajtóra a párt poli­tikájának megismertetésében, a hiteles, pon­tos és gyors tájékoztatásban, a közvélemény formálásában, a cselekvő társadalmi maga­tartás kialakításában. A tudományos kutatás színvonala összes­ségében megfelel országunk adottságainak, eredményesen segíti az építőmunkát. A tu­domány művelői jobban járuljanak hozzá a termelőmunka színvonalának és hatékony­ságának emeléséhez; vállaljanak részt a döntési lehetőségek változatainak kidolgo­zásában; segítsék a kulturált, egészséges emberi élet jobb formálását. A társadalom­­tudományok művelőinek elsőrendű feladata korunk legfontosabb kérdéseinek kellő szín­vonalú elméleti-ideológiai feldolgozása. A párt és az állam a döntések megalapozásá­ban mindinkább igényli a tudományok köz­reműködését. Az oktatási rendszer lényegében ellátja a reá háruló feladatokat. Ebben nagy szerepe van az oktatási intézményekben áldozatos munkát végző pedagógusoknak. A következő években folytatni kell az oktatás elhatáro­zott korszerűsítését. A közoktatás javításá­nak feladatait és feltételeit társadalmi-gaz­dasági program keretében kell meghatároz­ni. A pedagóguspálya társadalmi megbecsü­lésének növelésével is elő kell segíteni a pe­dagógushiány megszüntetését. A párt művészetpolitikájának fő célja, hogy megteremtse a művészet alapvető tár­sadalmi feladatainak teljesítéséhez szüksé­ges feltételeket. Változatlan alapelvünk az alkotás szabadságának biztosítása, a művé­szeti kezdeményezések, kísérletezések támo­gatása, az alkotóműhelyek önálló, felelős működésének segítése — állapítják meg az irányelvek, majd a művészeti ágak, az iro­dalom, a kritika helyzetével foglalkoznak. A művelődés térhódítása, az általános és a szakmai műveltség gyarapítása társadalmi, gazdasági előrehaladásunk fontos feltétele. Népünk kultúrája gazdagodott, de a kultu­rális igényeket még nem tudjuk eléggé szín­vonalasan kielégíteni. Helyezzük szélesebb alapokra az öntevékeny művészi, művelődé­si csoportok munkáját. Tegyük színvonala­sabbá a milliókat érintő szórakoztatást. A művészeti és a kulturális életben erősí­teni kell a párt elvi irányító és kezdeménye­ző szerepét. Az ideológiai munkát politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldá­sával szoros egységben kell fejleszteni. Min­den kommunista kötelessége, hogy határo­zott kiállással, meggyőző érveléssel lépjen fel eszméink és a párt politikája mellett, a szocializmustól idegen nézetekkel szemben.­sen, jobban részt vehessen a döntések elő­készítésében. A párt politikájának kidolgozásában, vég­rehajtásában és ellenőrzésében fontos szere­pe van az alapszervezetek és a taggyűlések önálló, kezdeményező munkájának. A pártnak 862 000 tagja van, ötvenezerrel több, mint a XII. kongresszus idején. A tag­ságnak eredeti foglalkozása szerint csaknem háromnegyede, jelenlegi foglalkozása sze­rint pedig több mint a fele munkás és szö­vetkezeti paraszt. A pártépítés gyenge a fia­talok között és az értelmiségiek egyes réte­geiben. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba, akik aktívak a közéletben, szocialista módon él­nek, munkájuk, magatartásuk, társadalmi tevékenységük alapján megbecsülést élvez­nek. A párt politikájának megvalósításában, az ország előtt álló feladatok megoldásában kiemelkedő szerepük van a választott tes­tületek tagjainak, a párt- és az állami appa­rátus vezető munkatársainak. A vezetők zöme munkája és magatartása alapján rászolgál a bizalomra, alkalmas teendőinek ellátására. A pártnak továbbra is felelősséget kell vállalnia hogy a vezető beosztásokban rátermett, hozzáértő emberek dolgozzanak. Ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot,s hogy — a párttisztségek ki­vételével — minden beosztást betölthet ar­ra alkalmas pártonkívüli is. A pártszervek és -szervezetek támogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A ve­zetői tevékenységet is a teljesítmény és a magatartás alapján kell megítélni. A legha­tározottabban fel kell lépni a hatalommal való visszaélés mindenfajta megnyilvánulá­sa ellen. Beosztásra való tekintet nélkül mindenkitől meg kell követelni a szocialista normák megtartását. A párt és a nép előtt álló nagy és nehéz feladatok megoldásában kiemelkedő szerepe és felelőssége van minden pártszervezetnek, minden kommunistának. Pártunk harcok­ban edzett, gazdag tapasztalatai vannak, bírja népünk bizalmát, birtokában van min­den lényeges feltételnek, hogy vezetésével eredményesen folytatódjék a szocializmus építése Magyarországon. A tömegszervezetek és -mozgalmak éle­tünk fontos tényezői, nélkülözhetetlen sze­repet töltenek be a szocializmus építésében. A párt a politika kimunkálásában és vég­rehajtásában igényli a tömegszervezetek és mozgalmak alkotó részvételét, számít kez­deményezéseikre, épít tapasztalataikra, fi­gyelembe veszi véleményüket. Az irányelvek a továbbiakban kitérnek a szakszervezetek, a KISZ és a Hazafias Nép­front szerepére, feladataira. III. a gazdasági építőmunka A népgazdaság az elmúlt években a XII. kongresszuson meghatározott gazdaságpoli­tikai irányvonalaknak megfelelően fejlődött. Ez dolgozó népünk szorgalmának, tehetsé­gének, áldozatvállalásának, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek együttes erő­feszítésének jelentős eredménye. Az elmúlt öt esztendő gazdálkodását vé­gigkísérte az a küzdelem, melyet az ország külgazdasági egyensúlyának javításáért, fi­zetőképességünk megőrzéséért folytattunk. Az erőfeszítések eredménnyel jártak. A párt- és az állami vezetés az elmúlt években eredményesen irányította az ország ga­zdasági életét. A XII. kongresszuson kitű­zött legfőbb gazdaságpolitikai célok telje­sülnek.­­A következő években élénkíteni kell a gaz­dasági fejlődést. Az intenzív gazdálkodás erőteljes és sokoldalú kibontakoztatásával, a gazdaságban rejlő tartalékok teljesebb hasz­­nosításával olyan megalapozott gazdasági növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazda­ság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. A VII. ötéves terv legyen a megalapozott gazdasági növekedés és fejlődés programja, amely lehetővé tes­zi társadalmi és gazdaság­­politikai céljaink elérését. A tervidőszak legfontosabb gazdaságpolitikai célja az in­tenzív fejlődés kiterjesztése a termelési fo­lyamat minden elemére. Fokozni kell a gaz­daság jövedelemtermelő képességét. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átala­kítását. Alapkövetelmény, hogy a termékek minősége közelítsen a műszaki-technikai haladás mai nemzetközi színvonalához, s mind na­gyobb része érje is el. Fontos, hogy hazai természeti erőforrásainkat fokozottan és ésszerűbben hasznosítsuk, a termelést szolgáló infrastruktúrát fejlesszük. A jöve­delmező gazdálkodás legyen a cselekvés ál­talános normája. Javítani kell a munka szer­vezettségét, fegyelmét, kulturáltságát, a gaz­dálkodó szervezetek alkalmazkodóképességét és vállalkozókészségét, a vállalatok közöt­t együttműködést. Meg kell gyorsítani a mű­szaki fejlesztést, növelni kell a fejlesztő te­vékenység eredményességét. A feltételek megteremtésével növekedjen a beruházá­sokra fordított összegek aránya — szögezik le az irányelvek, majd kitérnek a népgazda­ság egyes ágainak fő feladataira. Hazánk természeti-gazdasági adottságai szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvéte­lünket a nemzetközi munkamegosztásban. Nemzetközi kapcsolatainkban továbbr is meghatározó szerepe van a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának, a szocialista gazdasági integrációban való "aktív részvéte­lünknek. A jövőben is a Szovjetunió lesz legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. Tovább kívánjuk bővíteni gazdasági együtt­működésünket minden szocialista országgal. Tevékenyen közreműködünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfogadott prog­ram megvalósításában, kezdeményezzük újabb együttműködési formák és módszerek kialakítását. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasá­gi kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolatainkban az áruforgalom növelése mellett szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös termelési együttmű­ködést. A párt gazdaságpolitikája egyaránt fi­gyelembe veszi a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit és országunk adottságait. A termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló szocialista tervgazdálko­dás, a szabályozott áru-, pénz- és piaci vi­szonyok segítik a szocialista társadalom épí­tését, alapvető társadalmi-gazdasági céljai­nak elérését. A gazdaságirányítás továbbfejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, a szabályozás, valamint a szervezeti és intézményi rend­szer korszerűsítése révén javuljon a közpon­ti állami irányítás hatékonysága, fokozód­jon a vállalatok önállósága, felelőssége, kez­deményezőkészsége, fejlődjön vállalkozói magatartása. A­ gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadalmi és gazdasági céljaink­kal összehangolt alakítása és ellenőrzése. A termelői árak a társadalmilag indokolt rá­fordításokat fejezték ki. A fogyasztói árak jobban igazodjanak a termelői árakhoz. Tár­sadalompolitikai szempontból indokolt terü­leteken a fogyasztói árak állami támogatá­sát a jövőben is fenn kell tartani. Gazdaságpolitikai feladataink megoldásá­ban meghatározó szerepük van a szocialista nagyüzemeknek. Az állami vállalatok és szövetkezetek meghatározó szerepét bizto­sítva a jövőben is támogatjuk a lakosság igényeinek kielégítésében jelentős szerepet játszó kisipart és kiskereskedelmet. Az utóbbi két évben a kiegészítő és kise­gítő gazdasági tevékenység új formái ala­ E HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1984. DECEMBER 1. V. Ideológia, művelődés­politika, szocialista életmód A társadalom tudatát alapvetően a párt fő politikai céljaival való azonosulás, a társa­dalmi cselekvést pedig az aktív alkotó mun­ka jellemzi. Társadalmunk széles köreiben a szocialis­ta eszmék természetes értékké váltak, nö­vekszik erkölcsi és világnézeti elveink tel­jesebb érvényre jutásának igénye, de ta­pasztalható politikai és világnézeti érdekte­lenség is. A párt ösztönözte a szocialista építés isa­­­pirenden levő feladatainak elméleti meg­alapozását, mélyítette a szocialista gondolko­dást és a nemzeti önismeretet. Ideológiai életünkben ugyanakkor megélénkültek az eszméinktől idegen jelenségek is. Előfordul­nak kísérletek történelmi utunk, nemzeti értékeink polgári szemléletű vagy naciona­lista átértékelésére. Tapasztalhatók osztály­szemléletet nélkülöző vagy illúziókkal terhes nézetek a szocializmusról, a kapitalizmus­ról, korunk alapvető kérdéseiről. Esetenként jelentkeznek szocialista esz­méinkkel szemben álló nézetek, a reális le­hetőségeinket figyelmen kívül hagyó elkép­zelések, javaslatok. Fékezi az alkotó gon­dolkodást az elméleti munkában is megmu­tatkozó kényelmesség, igénytelenség. E je­lenségekkel szemben nem kielégítő a vita­szellem, a téves nézetek gyakran nem kap­nak színvonalas, érvelő marxista kritikát, visszautasítást. Az ideológiai munka fejlesztése gazdasági és társadalompolitikai feladataink megoldá­sának nélkülözhetetlen feltétele. A közgon­dolkodásban gazdagítani és reálisabbá kell tenni a szocializmusról kialakult felfogást. Az ideológiai munka állítsa középpontba az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósí­ VI.­B párt és a tömegszervezetek A Magyar Szocialista Munkáspárt, a mun­kásosztály forradalmi élcsapata, a dolgozó nép pártja eredményesen irányítja, szervezi a szocialista építőmunkát, betölti vezető sze­repét. Politikájával kifejezi, tevékenységével bizonyítja, hogy teljesíti a nép szolgálatá­ban vállalt kötelezettségeit. A párt és a tö­megek kapcsolata jó, a nép bízik a pártban, támogatja politikáját, dolgozik megvalósí­tásáért. A pártban érvényesülnek a lenini normák.. A szocialista építőmunka sikeres folytatá­sának fő követelménye, hogy erősödjön és tovább szélesedjen a párt eszmei, politikai befolyása. A vezető szerep gyakorlásának alapja a népünk, nemzetünk érdekeit kife­jező és szolgáló, a társadalom valóságos helyzetét figyelembe vevő marxista-­leninis­ta politika. Ennek képviselete és megvalósí­tása nagymértékben függ a határozatok vég­rehajtásának megszervezésétől és ellenőrzé­sétől. A vezető szerep érvényesítése, a politika sikeres megvalósítása megköveteli a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét. A párt hatékony működése feltételezi a pártélet szabályainak, a lenini elveknek a következetes megtartását. Az eddiginél több lehetőséget kell teremteni, hogy a párttag­ság a nagyobb horderejű társadalmi kérdé­sek eldöntése előtt a párt fórumain véle­ményt nyilváníthasson, javaslatokat tehet- VII. A párt nemzetközi tevékenysége Az irányelvek rámutatnak, hogy a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom a társadalmi haladás legfontosabb és legkö­vetkezetesebb ereje. A pártok önállóan, a nemzeti adottságokkal, hagyományokkal és követelményekkel összhangban alakítják politikájukat, és fejtik ki tevékenységüket. A nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom politikai befolyása világméretekben szélesedik, szervezeti ereje növekszik, új pártok jönnek létre. Mozgalmunkat a meg­újulás érdekében folyó törekvések jellem­zik. A testvérpártok a legfőbb közös célok elérése érdekében erősítik internacionalista szolidaritásukat. A kommunista és munkáspártok összefo­gását nem gyengíthetik azok a viták, ame­lyek szükségszerűen zajlanak a szocializ­mushoz vezető utakról, a már létező, illet­ve a még csak célként megjelölt szocialista társadalomról, a pártok közötti viszony kö­vetelményeiről. Az MSZMP tevékeny részt vállal a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom összefogásának erősítésében. Fontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi vé­leménycserét, ennek két- és több­oldalú for­máit. Osztozik a világbéke megőrzését, a társadalmi haladást szolgáló közös erőfe­szítésekben. Pártunk szorosan együttműködik az SZKP-val, fejleszti együttműködését a szo­cialista országokban tevékenykedő testvér­pártokkal. Fejleszti kapcsolatait a tőkés or­szágokban működő kommunista és munkás­pártokkal, bővíti együttműködését a fejlődő országok nemzeti felszabadító mozgalmai­val, nemzeti demokratikus pártjaival. To­vább építi kapcsolatait a szocialista, szociál­demokrata pártokkal. Hasznosnak tartja a véleménycserét minden olyan párttal, moz­galommal, amely felelősséget érez a béke ügyéért. *** Pártunk, forradalmi küldetésének megfe­lelően, történelmi felelősséget vállalt a szo­cializmus magyarországi felépítéséért, poli­tikája kifejezi, hűen képviseli népünk alap­vető érdekeit. Ugyanakkor a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szerves része is, szolidáris a szocializmusért folyó világméretű küzdelemmel. A szocializmus építésének magyarországi eredményei egy­aránt szolgálják népünk felemelkedését és a társadalmi haladás, a szocializmus, a béke egyetemes ügyét. (MTI)

Next