Hajdú-Bihari Napló, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

Magas rangú katonai vezetők látogatása a polgári védelmi bázison Január 31-én délelőtt, a hajdúszoboszlói polgári vé­delmi oktatóbázisra érkezett Stock János altábornagy, Tóth Imre vezérőrnagy, Szathmári Miklós vezérőr­nagy, dr. Ábel László vezér­őrnagy, Pompor István ve­zérőrnagy, Sztanek Endre ezredes és Boros György ez­redes. Először dr. Berki Mi­hály vezérőrnagy, a Polgári Védelem országos parancs­noka adott tájékoztatót a polgári védelem helyzetéről hazánkban. Dr. Berki Mihály kiemelte, hogy a polgári védelmi szer­vezet és komplexum a segít­ségnyújtás legmagasabb for­mája, amit az állam biztosít, békében megszervez, hogy az elemi csapások, ipari kataszt­rófák stb. ellen védve legyen a lakosság. A Magyar Néphadsereg ve­zetőit ezután dr. Hegedűs Gá­bor ezredes, megyei pv-törzs­­parancsnok tájékoztatta a polgári védelmi és megyei tanácsi oktatóbázis minden­napi munkájáról, az itt ki­képzett vezető állomány, szakszolgálati személyi ál­lomány, önvédelmi szervezet és tanulóifjúság felkészültsé­géről. A tájékoztatókon és meg­beszéléseken részt vett dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke és Elkán Károly ez­redes, helyőrségparancsnok is. A tanácskozás résztvevői megtekintik az oktatócélokat szolgáló „romvárost” ­­fi Balaton térségének hosszú távú fejlesztése Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájé­koztatást adott Kaare Willochnak, a Norvég Királyság mi­niszterelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány jelentést hallgatott meg a Balaton vízminősé­gének javítására és az üdülőkörzet fejlesztésére hozott ha­tározatának teljesítéséről. Megtárgyalta és jóváhagyta a tér­ség hosszú távú fejlesztésére kidolgozott programot. A Minisztertanács — a gazdaságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésével összhangban — módosította a termelő­­szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjairól szóló rende­letet, egyben szabályozta az ipari, a fogyasztási, az értéke­sítő és beszerző szövetkezetek közös alapjai képzésének és felhasználásának rendjét. A változások nagyobb önállósá­got biztosítanak a szövetkezeti önkormányzat és a közös ala­pok működésének belső szabályozása számára. A kormány határozatot hozott egyes új vállalatok létesí­tésének kedvezményeiről. Felhatalmazta a pénzügyminisz­tert, hogy a vállalatok gyáregységeinek, telepeinek önállósu­lásuk esetén nyújtson pénzügyi kedvezményeket. (MTI) " - , ' I"'-' VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! HAJDÚ­­BIHARI XLII. ÉVFOLYAM 26. SZÁM ÁRA: 1­80 FORINT 1985. II. 1., PÉNTEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNA­K LAPJA A városi könyvtár új igazgatója Január 31-én beiktatták tisztségébe a Debrecen váro­si könyvtár új igazgatóját. A Batthyány utca 1. szám alatti könyvtárban az intéz­mény dolgozóinak jelenlété­ben dr. Tar Károly, a Deb­recen városi Tanács művelő­dési osztályának vezetője bejelentette, hogy Elek Sán­­dorné igazgató nyugdíjba vo­nulása következtében­­ megüresedett a Debrecen vá­rosi könyvtár igazgatói ál­lása. A városi tanács végre­hajtó bizottsága február el­sejei hatállyal dr. Mesterhá­­zy Károlynét nevezte ki a városi könyvtár igazgatójá­nak. A városi könyvtár új igaz­gatójának beiktatásán jelen volt dr. Bényei Miklós, a Debrecen városi pártbizott­ság titkára, Borbély Miklós, a Debrecen városi Tanács el­nökhelyettese is. MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP Kétszáz esztendővel ezelőtt alapítot­ták meg Mezőhegyesen az Állami Mé­nesbirtokot. A jubileum alkalmából ma, pénteken ezen a településen lesz az idei mezőgazdasági könyvhónap or­szágos megnyitója. A Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombinátban kezdetét ve­vő akció immár a huszonnyolcadik. A könyvhónap alkalmából hat könyvki­adó összesen negyvenkilenc művet je­lentet meg kétszázhetvenkétezer pél­dányban. A legtöbb újdonsággal — harminchárom kiadvánnyal — a Mező­­gazdasági Kiadó jelentkezik. Ez a ki­adó a Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalattal karöltve február 1-től 28-ig kö­rülbelül hatszáz — főleg a nagyüzemi mezőgazdaság érdeklődésére számot tartó — kötetből nagyszabású kiállí­tást rendez a Mezőgazdasági Kombinát művelődési otthonában. Amíg tavaly főként a kistermelők jogos könyvigényeit igyekezett kielégí­teni a könyvkiadás, addig az idén első­sorban a nagyüzemekben dolgozó szakembereknek készült könyvek van­nak többségben. Az egyes könyvkiadá­si ágazatok között elsősorban a gazda­ságtudományi művek vezetnek. Ezek között van például Az ökonómiai elem­zési módszerek a mezőgazdaságban cí­mű könyv, amely a gyakorlati szakem­bereknek ad viszonylag könnyen érthe­tő és korszerű matematikai ismerete­ket. Az élelmiszergazdaság távlati fej­lesztése című tanulmánykötet az ága­zat jövőjének fontos kérdéseit taglalja. Az állattenyésztési szakirodalom a ser­téstenyésztők számára kiadott hasznos kézikönyvvel bővül. A kertészeti könyvkiadás várható slágere a Téli zöldségek című kiadvány. A könyvhónap alkalmából ország­szerte számos rendezvény, kiállítás és előadás lesz, melyek során a szakembe­rek megismerkedhetnek a kiadóknak a legújabb, a korszerű mezőgazdaság irá­nyába ható köteteivel. A 28. mezőgazdasági könyvhónap me­gyei megnyitója a jövő hét elején lesz Debrecenben, a Kölcsey Művelődési Központ konferenciatermében. Hajdú- Biharban több mint százötven előadást tartanak a könyvhónap során, a könyv­újdonságok kínálata pedig elsősorban az ÁFÉSZ-könyvesboltokban várja az érdeklődőket. Faluvégi Lajos Berlinbe utazott Faluvégi Lajosnak, a Mi-­ niszertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhiva­tal elnökének vezetésével csütörtökön küldöttség uta­­­zott Berlinbe Gerhard Schü­­rernek, az NDK Miniszter­­tanácsa elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság el­­nökének meghívására. Tár­gyalásokat folytatnak a két­ ország közötti gazdasági és műszaki együttműködés kér­déseiről, valamint az 1986— 90. évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetéséről. (MTI)­ — Küzdelem a jéggel (Tudósítás a 2. oldalon) Ülést tartott a megyei pártbizottság Csütörtökön délelőtt székházának nagy­termében tartotta soron következő ülését a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottsága. A tanácskozáson Sikula György, az MSZMP Központi Bizottságának­­tagja, a megyei pártbizottság első titká­ra elnökölt és jelen volt Rubik László, a Központi Bizottság munkatársa is. Első napirendi pontként a testület Magyar Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárá­nak előterjesztésében és szóbeli kiegészí­tésével megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. A vitában Grandpierre Lajos író, dr. Tóth Jó­zsef, a Debreceni Agrártudományi Egyetem egyetemi tanára, Veress András, a Magyar Gördülőcsapágy Művek művezetője, Tarr Sándor, a hajdúnánási városi tanács nyu­galmazott elnöke és Gál István, a megyei tanács nyugalmazott elnökhelyettese, a megyei pártfegyelmi­ bizottság elnöke mond­ta el véleményét. Ezt követően a testület az írásos előterjesztésben rögzített megyei ta­pasztalatokkal, valamint a vitában elhang­zott javaslatokkal, kiegészítésekkel együtt határozatban foglalt állást a kongresszusi irányelvek mellett. Második napirendi pontként Tóth Imré­nek, a megyei pártbizottság titkárának elő­terjesztésében és szóbeli kiegészítésével együtt a megyei pártbizottság elfogadta A gazdasági irányítási rendszer továbbfej­lesztéséből adódó megyei feladatokról szóló jelentést. Harmadik napirendi pontként a testület Magyar József előterjesztésében elfogadta a megyei pártbizottság 1985. évi munkatervé­re, valamint a munkabizottságok munka- és ülésterveire vonatkozó javaslatot. Befejezésül az MSZMP Hajdú-Bihar me­gyei Bizottsága különféléket tárgyalt. A lakossági szolgáltatás helyzete Debrecenben A városi tanács ülése Debrecenben a városi ta­nács január 31-én délelőtt tartotta soron következő ren­des ülését. Az ülésen dr. Ács István tanácselnök je­lentést tett a végrehajtó bizottság munkájáról, majd ismertette a tanácstagi vá­lasztókerületek számát. Ezt követően a tanácsi szervek hatósági munkájáról készült beszámolót vitatták meg (a téma előadója dr. Reszler Antal, a szervezési és jogi osztály vezetője volt). A leg­több hozzászólás a lakossági szolgáltatás helyzetével fog­lalkozott (előadók: Pirávszki Gyula, az ipari osztály és Fé­sűs Gyula, a kereskedelmi osztály vezetője voltak). Vé­gül a Debreceni Népi Ellen­őrző Bizottságnak az elmúlt két évben végzett munkájá­ról tanácskoztak (az előadó: dr. Erdélyi László, a bi­zottság elnöke volt). A következőkben a lakos­sági szolgáltatás némely te­rületére vonatkozó megálla­pítások egy részét ismertet­jük. Megyénk székhelyén 1983. végére a lakossági szolgálta­tások teljesítménye közel 600 millió forint értékű volt, mintegy másfélszerese az 1980-as évinek. A szolgáltató szektorok hálózatán belül lé­nyeges változások történtek. Az állami szektor részesedése a teljesítményértékből csök­kent, 1983-ban 10 százalékkal lett kisebb, mint két évvel azelőtt volt. Tavaly 2276 kis­iparost tartottak számon, létszámuk 1981-ben ennél jóval kevesebb volt, 1396. A lakossági szolgáltatást ösz­­szességében a dinamikus fej­lődés jellemzi, ezt fémjelzi az egy lakosra jutó szolgált­­atás értékének állandó nö­vekedése is. 1980-ban ez az érték 1950 forint volt, 1983- ban pedig már 2828. Ez igen jónak mondható, jelentősen magasabb az országos átlag­nál, amely (Budapest nélkül) 2117 forint volt két év alatt. Ami a textiltisztítást illeti, a Patyolat Vállalat tevékeny­sége a meghatározó. A ma­gánkisipar részesedése cse­kély, csupán 0,3 százalékos. A vállalatnak — a korábban elkezdett rekonstrukció ered­ményeképpen — megfelelő gépekkel működő központi mosoda és vegytisztító rész­leg áll rendelkezésére. A la­kosság inkább igénybe veszi a Patyolat Vállalat szolgál­tatásait, mint az országban átlagosan, a vállalat folya­matosan bővíti a tevékeny­ségi körét. Elterjedtebb a háztól házig szállítás és a szőnyegpadlók lakáson tör­ténő tisztítása. Tavaly si­kerrel vezették be a tolltisz­­títást. A Szolgáltatási Kuta­tó Intézet megállapítása sze­rint a debreceni árak ala­csonyabbak az országosnál. Számítani lehet az árkiegé­szítések, s ezzel együtt a fi­zetőképes kereslet csökkené­sére. A vállalat — a mozgó felvevőhelyek megindításá­val­ — kezdeményezéseket tett a vidéki ellátottság javí­tására. Az elektroakusztikai cik­kek és a háztartási gépek javítását több szektor látja el A Debreceni Elektromos Karbantartó Kisvállalat meg­alakulásától remélt igazi ver­seny nem alakult ki, új ka­pacitás nem keletkezett. Az anyagbeszerzési lehetőségek nyitottabbak lettek, viszont a kurrens alkatrészeket csak magánkereskedőktől lehet beszerezni. Sajnálatosan ko­moly szerepet játszik az ille­gális munkavégzés, külö­nösen a javító szervezetek ilyen jellegű tevékenysége nagyon elterjedt. A szervi­zek felszereltsége, az épülete­ik állaga megfelelő. A hír­adástechnikai cikkek javítá­sát átlagosan egy ,két napon belül vállalják, a háztartási gépek esetében ez az idő hosszabb, 2-5 nap. A rekla­mációk száma nem nagy és többnyire az ügyfelek meg­elégedésére rendeződnek. (Folytatás a 2. oldalon)

Next