Hajdú-Bihari Napló, 1986. február (43. évfolyam, 28-50. szám)
1986-02-01 / 28. szám
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE (Folytatás az 1. oldalról) aránya számottevően mérséklődött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az energiafelhasználásban az importált villamos energia és az atomenergia szerepe. A Paksi Atomerőmű I. és II. blokkja szolgáltatja a villamosenergia-termelés egynegyedét, az összes energiafelhasználás 4,6 százalékát. A szén aránya az energiaforrásokon belül csökkent. Az energiatermelés bővítésére és korszerűsítésére öt energetikai szakágazatban a tervidőszak folyamán kb. 130—140 milliárd forintot fordítottak, az összes ipari beruházás 40 százalékát. Ennek az összegnek közel egyharmadát a Paksi Atomerőmű építésére használták fel. Ezen kívül elkészült többek között a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem, folyamatban van a mányi barnaszénbánya nyitása. A tervidőszak folyamán üzembe lépett a Testvériség gázvezeték harmadik szakasza. A vaskohászat termelése 5 év alatt 7 százalékkal csökkent. A termelésben nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati másod-, illetve harmadtermékek aránya. Az időszak folyamán befejeződött a Lenin Kohászati Művek kombinált technológiájú acélművének és a Dunai Vasmű konverteres acélművének a beruházása. A vaskohászati termékek exportja öt év alatt a rubelelszámolású országokba számottevően emelkedett, a nem rubelelszámolású országokba csökkent. Az ötéves tervidőszak folyamán a Bitó II., a Halimba III. és a fenyőfői bauxitbányák üzembe helyezése révén bővült a bauxittermelő kapacitás. A Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztése befejeződött, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magasabb feldolgozottságú fokú alumínium félgyártmányok termelése emelkedett. A gépipar termelése 1985- ben 18 százalékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat, öt év alatt legnagyobb mértékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaiigényű híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése emelkedett. A tervidőszak folyamán nagymértékben fokozódott a gépipar exportcélú termelése; mind a rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel emelkedett, bár az utóbbi a számítottnál lényegesen kisebb mértékben. A tőkés exportot nehezítette a nem eléggé versenyképes kínálat, de korlátozták azt a fejlődő országok fizetési nehézségei, valamint a fejlett tőkés országok diszkriminációs intézkedései is. Belföldre elsősorban a gépipar fogyasztási célú értékesítése bővült, öt év alatt 30 százalékkal. A beruházási célú eladás csökkent. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8 százalékkal emelkedett. A kőolajfeldolgozó- ipar termelése csökkent, a többi vegyipari ágazaté emelkedett. A kőolajfeldolgozó ipar termelésében nőtt a külpiacokon jól értékesíthető aromás termékek gyártása. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál a katalitikuskrakk-üzem üzembe helyezése nyomán a fehérárukihozatal az 1980. évi 54 százalékról 1985-ben 65 százalékra emelkedett. Korszerűsödött a műanyag-alapanyag termelés szerkezete, emelkedett a műanyagtermelés és -felhasználás, fejlődött a kevésbé energiaigényes műanyag-feldolgozás. Kiemelkedően fejlődött az elmúlt öt évben a gyógyszeripar, a háztartási és kozmetikai vegyipar, a gázgyártás és -elosztás. A vegyipari termékek exportja öt év alatt és 1985-ben is mind a szocialista, mind a tőkés országokba számottevően bővült. Belföldre a vegyipar 1980-tól 1985-ig 4 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül fogyasztási célra mintegy 30 százalékkal. Az építőanyag-ipar a tervidőszak első négy évében 4 százalékkal növelte termelését. 1985-ben 3,8 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása, így az öt évvel korábbi szintnek felelt meg. Az építőanyag-ellátás az időszak folyamán nem volt egyenletes, 1985-ben a kínálat meghaladta a keresletet. A könnyűipar az 1981— 1985. években 6 százalékkal növelte termelését. Az időszak folyamán üzembe helyezett új termelőkapacitások hatására az átlagosnál gyorsabban emelkedett a nyomdaipar, valamint a papíripar termelése. A ruházati termékek termelése a hazai és külföldi kereslet, valamint munkaerő- és anyagellátási gondok miatt egyes években csökkent. A könynyűipar öt év alatt a nagy- és kiskereskedelemnek mintegy 7 százalékkal növelte értékesítését. 1985-ben a rubelelszámolású országokba az 1980. évinél több, a tőkés országokba kevesebb árut exportáltak. Az élelmiszeripar termelése az elmúlt öt évben 11 százalékkal emelkedett. Az ágazat a lakosság igényeit kielégítette, s emellett termelésének több mint egyötödét exportálta. Az ötéves terv az építési tevékenység növekedését írta elő, az éves tervek azonban csökkenő építési feladatokat határoztak meg. Az országos építési-szerelési tevékenység 1985-ben az előző évihez képest 5 százalékkal csökkent és kb. 10 százalékkal volt kisebb az 1980. évinél. A beruházások és a lakásépítés mérséklése elsősorban a kivitelező építőipart érintette.. Ennek termelése 1985-ben 8 százalékkal maradt el az előző évitől és 24 százalékkal az öt évvel azelőttitől. A nem építőipari szervezetek építésitevékenysége 1981—1982. években bővült, ezt követően csökkent. A magánépítési tevékenység volumene számottevően növekedett. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegében elkészült az öt évre előirányzott 370 ezer lakás. A lakosság magánerős lakásépítését a pénzügyi és hitelezési feltételek javításával is segítették, öt év alatt a lakások négyötöde magánerőből épült. Az épített lakások alapterülete nőtt, 1985-ben átlagosan 80 négyzetméter volt. A VI. ötéves tervidőszakban a kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma több mint 52 ezer fővel, 16 százalékkal csökkent. A létszámcsökkentés döntően a fizikai foglalkozásúak körében következett be, és főleg a hagyományos építőipari szakmákat érintette. Az építőiparba nem tartozó szervezeteknél az építési-szerelési munkákon foglalkoztatottak száma kevésbé csökkent, a magánépítőiparban és a lakosság házilagos építkezésein dolgozóké emelkedett. A mezőgazdasági termékek termelése a VI. ötéves tervben az előző öt év átlagát 12 százalékkal meghaladta, és ezzel a tervben előirányzott növekedés alsó határát érte el. 1985-ben mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés termelése elmaradt az előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 6 százalékkal kevesebb az 1984. évi rekordmenyiségnél. öt év alatt 9 millió tonnával, 14 százalékkal több gabonát takarítottak be a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több termés a hozamok növekedéséből adódott, a nevetésterület 4 százalékkal csökkent. Öt év átlagában a búza hektáronkénti hozama 4630 kg, a kukoricáé 6110 kilogramm volt, 570, illetve 1260 kilogrammal több, mint az 1976—1980. években átlagosan. Az ipari növények közül 1981—1985. évek átlagában a cukorrépa termésmennyisége is meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pedig megkétszereződött. 1981—1985. évek átlagában burgonyából és zöldségből egyaránt kevesebbet termeltek, mint az előző öt évben. A csökkenés a vetésterület mérséklődésének következménye: öt év átlagos gyümölcstermése 14 százalékkal több volt az 1976— 1980. évek átlagánál. Szőlőből — az 1985. évi nagymértékű csökkenés következtében — öt év alatt 7 százalékkal kevesebb termést takarítottak be az előző öt év átlagánál. 1985-ben az állatállomány csökkent: a szarvasmarhaállomány 7 százalékkal, a sertésállomány 10 százalékkal, a juhállomány 13%kal. Az 1985. év végi sertésállomány így is meghaladta az ötéves tervben előirányzottat. A tervhez képest visszaesés elsősorban a juhállományban, továbbá a szarvasmarhák számában van. 1981—1985. évek átlagában a vágóállat-termelés közel 15 százalékkal emelkedett. 1985-ben a vágóállat-termelés 2,3 millió tonna volt, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél, de az ötéves tervben számítottat meghaladta. A fontosabb állati termékek közül a tej- és a tojástermelés is csökkent 1984. évhez képest. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele a tervidőszak folyamán 34 százalékkal emelkedett. Rubelelszámolásokba 30 százalékkal, nem rubelelszámolásokba 36 százalékkal adtak el többet 1985-ben, mint 1980- ban. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége az 1981— 1982. években gyors ütemben emelkedett, 1983 óta a növekedési ütem mérséklődött. A kiegészítő tevékenységet is figyelembe véve a mezőgazdasági ágazat összes bruttó termelése 1985-ben a mezőgazdasági termékek termelésénél kisebb mértékben, 3—4 százalékkal csökkent 1984-hez képest. A nettó termelés bővülése 1981—1984. között meghaladta a bruttó termelését, 1985-ben azonban jobban csökkent, mint a bruttó termelés. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban a tervidőszak első három évében, a kiegészítő tevékenység bővülésével összefüggésben növekedett, az utóbbi két évben csökkent. Az 1986. január 1-jei létszám az egy évvel korábbinál 4,4 százalékkal, az öt évvel azelőttinél 6,4 százalékkal volt kisebb. A mezőgazdaság állóeszközállománya a VI. ötéves tervidőszakban szerény mértékben emelkedett Több gabonatárolót helyeztek üzembe és nőtt a kapacitásuk, több sertésférőhelyet építettek, mint az előző öt évben. A traktorok száma évek óta alig változott, teljesítőképességük kismértékben nőtt. Az ültetvénytelepítés az évek folyamán erőteljesen csökkent. A műtrágya-felhasználás a tervidőszak első három évében nőtt, azóta csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen végeztek erdőtelepítést és fásítást, és 100 ezer hektáron erdőfelújítást. Nőtt az erdővel borított terület, az élőfakészlet. A nettó fakitermelés öt év átlagában 6,5 millió köbméter volt, ennek 58 százaléka ipari fa, a többi tűzifa, vén fokozta árutonna-kilométer teljesítményét. A csővezetékes szállítás 1985. évi teljesítménye ugyancsak jelentősen meghaladta az öt évvel korábbit. A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985-ben az 1980. évitől 11 százalékkal maradt el. Az utaskilométer-teljesítmény csökkenése 8 százalék volt. A vasúti közlekedésben 18 százalékkal, a távolsági autóbusz-közlekedésben 1 százalékkal csökkent a személyszállítási teljesítmény. A légi közlekedés teljesítménye öt év alatt 24 százalékkal nőtt. A helyi személyszállítás utasainak száma öt év alatt 11 százalékkal emelkedett. A növekedés a vidéki városokban és a helyi közlekedési járatokkal ellátott községekben következett be. 1985-ben az autóbuszok utasainak száma az 1980. évit 19 százalékkal múlta felül. A villamosok utasforgalma 3 százalékkal elmaradt az öt évvel ezelőttitől. A metrót, elsősorban az új vonalszakaszok üzembe helyezésével összefüggésben, az 1980. évinél 13 százalékkal többen vették igénybe. öt év alatt 415 km vasútvonalat villamosítottak, így a villamosított vonalak aránya megközelítette a 25 százalékot. A villamos vontatás aránya 51 százalékról 60 százalékra emelkedett. Befejeződött a Budapest-Kelenföld és a Budapest-Nyugati pályaudvar rekonstrukciója, folytatódott a Záhonyi átrakókörzet fejlesztése. Az autópálya-hálózat 51 km-rel bővült és 28 km hosszúságú félautópálya épült. Befejeződött az Árpád híd rekonstrukciója és a Flórián tér rendezése. 1985-től fogadja az utasokat az új Ferihegy—2 légikikötő. öt év alatt összesen 150 új villamoskocsit, 78 trolibuszt, 96 metró-motorkocsit és 4771 autóbuszt helyeztek üzembe. Budapesten két új metrószakaszon indult meg a forgalom, összesen 4 km hosszúságban. A személygépkocsi-állomány több mint 40 százalékkal emelkedett, és 1985 végén meghaladta az 1,4 milliót. A tehergépkocsik száma növekedett és az állományon belül jelentősen emelkedett a gázolajüzemű teherszállító gépjárművek aránya. 1982-től magánfuvarozók is részt vesznek a közúti személy- és áruszállításban. 1985. év végére a magántaxisok száma meghaladta a 10 ezret, a teherautó-fuvarozóké pedig megközelítette a 14 ezret. A közlekedés aktív keresőinek száma a tervidőszak első négy évében csökkent, 1985-ben kissé emelkedett, így az 1980. évihez képest 1 százalékkal, 3 ezer fővel lett kevesebb. A posta és távközlés beruházásaira a VI. ötéves terv folyamán számottevően többet fordítottak, mint az előző tervidőszakban. A távbeszélő-ellátottság így is csak mérsékelten javult. A bekapcsolt főállomások száma 1985-ben 33 ezerrel, öt év alatt 122 ezerrel, ezen belül a lakásállomások száma 95 ezerrel nőtt. A távhívásba bekapcsolt főállomások aránya az 1980. évi 76 százalékról 1985-ben 81 százalékra emelkedett és 27 ország helyett 84 ország érhető el távhívással. A rádióműsorok vételi lehetősége URH-sávon jelentősen javult. Emellett a Petőfi rádió is megkezdte sztereó adások sugárzását. A televízió adóhálózata 7 fő- és 39 átjátszó adóval bővült. Az I. műsorral besugárzott terület aránya 1985-ben 93 százalék volt. A II. műsor vételi lehetősége az ország területének 54 százalékáról 82 százalékára emelkedett. A posta és távközlés területén az aktív keresők száma öt év alatt 4,5 százalékkal, 3 ezer fővel emelkedett. (Folytatás a 3. oldalon) Termelő Infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az előző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkal kisebb tömegű árut szállítottak. Az árutonna-kilométer teljesítmény megegyezett az 1980. évivel. Az áruszállítási feladatok mérséklődése elsősorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelentős szerepe volt a tranzitforgalom visszaesésének. 1982-től a belföldi szállítási teljesítmények is mérséklődtek. A közúti és városi közlekedés belföldi szállításai szintén csökkentek 1982 óta, nemzetközi szállításai viszont folyamatosan növekedtek. A vízi közlekedés a tengeri szállításokré * *#1 SAJBÜ-BIHAHT NAFIO - 1986, FEBP.UA751 Az Elnöki Tanács Ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendeletet és szélesítette a jogtanácsosi tevékenység körét. A jövőben — az ügyvédi és a szabadalmi ügyvivői munkaközösségek mellett — jogtanácsosi munkaközösségek is végezhetnek gazdasági vagy műszaki kutatással, fejlesztéssel, valamint iparjogvédelmi alkotások hasznosításával kapcsolatos szervező tevékenységet. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1985-ben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy az ügyekben hozott döntéseket a belügyi, a tanácsi és külképviseleti szervek a törvényes rendelkezéseknek és az állampolgársággal összefüggő nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően készítették elő. A megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és az állami érdekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek körültekintően végezték. Érvényesült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetést végre kell hajtani. Így csak különös méltánylást érdemlő, humánus okokból gyakoroltak kegyelmet. Az Elnöki Tanács a továbbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) Hazánkba látogat az argentin külügyminiszter Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására február 1-én, szombaton hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Dante Caputo, az Argentin Köztársaság külügyminisztere. (MTI) Isinevezések Az Elnöki Tanács Horváth István vezérőrnagyot — akit a Minisztertanács honvédelmi miniszterhelyettessé nevezett ki —, altábornaggyá, dr. Kámán József ezredest katonai főügyésszé, a legfőbb ügyész helyettesévé, egyúttal vezérőrnaggyá nevezte ki. Egyidejűleg dr. Bíró György vezérőrnagyot, katonai főügyészt, a legfőbb ügyész helyettesét — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — e tisztsé- geiből felmentette. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Bíró György vezérőrnagynak, katonai főügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége, kiemelkedő katonai ügyészi munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Kardokkal Díszített Csillagrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken adta át. (MTI) Magyar pártküldöttség utazott a kubai párt kongresszusára A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Országgyűlés elnökének vezetésével pénteken magyar pártküldöttség utazott Kubába. A delegáció — amelynek tagja Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára és Bognár István nagykövet, aki Havannában csatlakozik a küldöttséghez — részt vesz a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusán. Szerény mértékű javulás. Az utóbbi években fokozott érdeklődés kíséri a baleseti helyzet alakulását mind társadalmi, mind üzemi méretekben. Ez is indokolta, hogy a megyei tsz-szövetség elnöksége napirendre tűzte ezt a témát, s pénteken Olasz Árpád főmunkatárs jelentése alapján behatóan meg is tárgyalta megyénk termelőszövetkezeteinek baleseti helyzetét. A jelenlévőket, köztük Kovács Lajost, a megyei tanács osztályvezető-helyettesét Németh István, a szövetség elnöke köszöntötte. A jelentés részletesen elemezte a megyei helyzetet, megállapítva, hogy az elmúlt évben a korábbiakhoz képest reményekre jogosító, szerény javulás érezhető ezen a téren. A szövetkezetek a rendelkezésnek megfelelően, azokat figyelembe véve készítették el a közös gazdaságok üzemi rendjét szabályozó dokumentumokat. A jelentéshez kapcsolódva tizennégyen mondták el véleményüket. Megnyílt a 29. mezőgazdasági könyvhónap (Folytatás az 1. oldalról) Kassunk. A munka és a műveltség, a termelés és a kultúra együttműködésében valósulhat meg gazdasági előrehaladásunk. Dr. Csehák Judit megnyitó beszéde után kitüntetéseket nyújtottak át a könyvkiadásban és a terjesztésben kiemelkedő munkát végző dolgozóknak. Suba István, a KITE igazgatóhelyettese a művelődési miniszter által adományozott Szocialista Kultúráért kitüntetést vehette át Vajda György művelődési miniszterhelyettestől. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által adományozott Kiváló Munkáért kitüntetést dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes nyújtotta át Kozár Lajosnak, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltcsoport-vezetőjének és Lövei Sándornak, a nádudvari tsz üzemegység-vezetőjének. A Szövosz elnöke által adományozott Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést Böle Dezső, a Szövosz főosztályvezetője adta át Czibere Sándornak, a püspökladányi ÁFÉSZ osztályvezetőjének és Dékán Jenőnek, a nádudvari általános iskola tanárának. Ezután dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat igazgatója nyitotta meg a művelődési házban rendezett szakkönyv- és szaklapkiállítást. Külön kiállítás mutatja be Nádudvar gazdaságát és népművészetét.