Hajdú-Bihari Napló, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-26 / 72. szám

I HAJOL/-■ 19 lllS M I BIHARI I \I i I I I ■ I I Ili I f il J * I ■ II MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁG­ÁNOK LAPJA I CSKP-KONGRESSZUS__________ A testvérpártok küldöttségvezetőinek felszólalása A prágai Művelődési Pa­lotában kedden folytatta munkáját Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa. A dél­előtti ülésen tolmácsolta a Szovjetunió Kommunista Pártjának üdvözletét Mi­hail Szolomencev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB melletti párt­­ellenőrzési bizottság elnöke. A szovjet küldöttség ve­zetője megelégedéssel álla­pította meg, hogy Csehszlo­vákia a szocialista közösség szilárd tagja, fejlett szo­cialista társadalmat épít, fo­lyamatosan gondoskodnak a lakosság anyagi és szellemi jólétének növeléséről, s Csehszlovákia mindezzel hoz­zájárul a szocializmus nem­zetközi pozícióinak erősíté­séhez. A szovjet kommunis­ták teljes mértékben meg­értik a csehszlovák kommu­nistákat, amikor mostani kongresszusukon a fő hang­súlyt a minőségi mutatók javítására, a tudományos­műszaki forradalom leg­újabb eredményeinek gyors alkalmazására helyezik. Mihail Szolomencev ezt követően szólt az SZKP nemrég tartott XXVII. kong­resszusáról, majd vázolta a Szovjetunió előtt álló leg­fontosabb feladatokat, a mű­szaki megújítás szükséges­ségét, majd kifejezte meg­győződését, hogy a szovjet emberek a kommunisták ve­zetésével képesek az SZKP XXVII. kongresszusán kitű­zött merész feladatok telje­sítésére. Mihail Szolomencev nagy jelentőségűnek minősítette a szocialista közösséghez tarto­zó országok egységének megszilárdítását. Ezen belül méltatta az SZKP és a CSKP, a Szovjetunió és Csehszlovákia között kiala­kul sokoldalú együttmű­ködés fontosságát, majd síkraszállt a szocialista kö­zösséghez tartozó országok integrációjának elmélyítése mellett. Az Egyesült Államok szél­sőséges körei mindeddig nem voltak hajlandók feladni a nukleáris fegyverkezési haj­szát, sőt újabban a világ­űrre való kiterjesztésére törekednek. E helyzet szül­te veszélyek felismerése sar­kallta Mihail Gorbacsovot arra, hogy javaslatot ter­jesszen elő a nukleáris fegy­verektől mentes világ létre­hozására. Mihail Szolomen­cev leszögezte, hogy e nagy­szerű távlat megvalósításá­nak fontos állomása lenne a nukleáris robbantási kísér­letek leállítása és a Szovjet­unió ebből a megfontolás­ból kiindulva hirdette meg a maga egyoldalú moratóriu­mát. Mindenképpen sajná­latos, hogy az Egyesült Ál­lamok, a világ közvélemé­nyének tiltakozását figyel­men kívül hagyva, az el­múlt napokban atomrobban­tási kísérletet hajtott végre. A Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Né­meth Károly főtitkár-helyet­tes köszöntötte a csehszlo­vák párt , nagy jelentőségű kongresszusát. Tisztelt Husák elvtárs! Tisztelt kongresszusi kül­döttek! Kedves elvtársnők, elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége ne­vében tisztelettel köszöntöm Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusá­nak küldötteit és valameny­­nyi résztvevőjét. Engedjék meg, hogy átadjam önöknek és az önök személyében a csehszlovák kommunisták­nak, Csehszlovákia népeinek a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép és személy szerint Ká­dár János elvtárs szívélyes üdvözletét, legjobb kívánsá­gait. s Kedves elvtársak! A kongresszusi dokumen­tumokból és Gustáv Husák elvtárs szóbeli beszámolójá­ból jól érzékelhető, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja az elmúlt öt évben is eredményesen irányította és szervezte az országépítő munkát. Őszinte örömmel tölt el benőnket, miként Csehszlovákia minden igaz barátját, hogy népük a párt vezetésével nagy feladatokat oldott meg, tovább gyarapí­totta történelmi vívmányait, előrehaladt a szocializmus építésében, fejlődött a gaz­daság és a kultúra, emelke­dett az életszínvonal, növe­kedett országuk tekintélye, szorgalmas és tehetséges né­pük megbecsülése a világ­ban. Eredményeikben meg­testesül a dolgozók javát szolgáló, az állampolgárok támogatását élvező kommu­nista politika, a szocializmus életereje. Kongresszusuk dokumen­tumai — a számvetésen túl — nagy figyelemben része­sítik a jövő feladatait. Kö­rültekintően körvonalazzák a további előrelépés feltétele­it. A fejlődés fő irányait meghatározó, az ezredfordu­lóig szóló programjuk tudo­mányos megalapozottsággal és igényességgel jelöli ki a tennivalókat. Meggyőződésünk, hogy kongresszusuk, amelyet elv­társi légkör, a népük sorsá­ért, a békéért érzett mélysé­ges felelősség és az inter­nacionalizmus szelleme hat át, betölti szerepét. Határo­zatainak megvalósításában támaszkodhatnak szocialis­ta vívmányaikra, országuk dolgozóinak alkotóerejére. Építhetnek mindazokra az előnyökre, amelyeket szocia­lista közösségünk erősödő politikai és gazdasági együtt­működése kínál. Mindannyi­an meríthetünk az építő­munkának azokból a közös tapasztalataiból, amelyeket a szocialista országok sajátos gyakorlata is gazdagít. Kü­lönösen értékesek számunk­ra azok a törekvések, elmé­leti és gyakorlati jellegű kö­vetkeztetések, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártja közelmúltban meg­(Folytatás a 7. oldalon) NEB-tervek A Hajdú-Bihar megyei Népi Ellenőrzési Bizottság március 25-én délelőtt tar­totta ülését, melyen Szilágyi Sándor, a NEB elnökhelyet­tese a bizottság idei munka­tervét és tájékoztatási ter­vét ismertette. A terveket a megyei NEB tagjai egyhan­gúlag elfogadták. Ezt köve­tően Kovács Károly NEB- elnök terjesztette elő elnöki jelentését. Az együttműködés tapasztalatai A társadalombiztosítási tanács ülése Soron következő ülését március 25-én 10 órától tar­totta a Hajdú-Bihar megyei Társadalombiztosítási Ta­nács a debreceni Mototerrá­­nál. Első napirendi pontként dr. Tóth János, a Kiszöv el­nöke terjesztette elő az ipari szövetkezetekben működő társadalombiztosítási kifi­zetőhelyek és a társadalom­­biztosítási tanácsok együtt­működésének tapasztalatai­ról szóló beszámolóját. Ez­után a jogorvoslati és mél­tányossági ügyekről tájékoz­tatják a résztvevőket a tár­sadalombiztosítási igazgató­ság munkatársai. A kihelye­zett ülés különféle időszerű kérdések megbeszélésével zárult. A juhászat teltenh­iteséért RÉSZKÖZGYŰLÉST TARTOTT AZ AGROCOOP Az Agrocoop Állattenyész­tési és Takarmánytermelési Rendszer kedden délelőtt a bárándi alközpontban tar­totta­­ részközgyűlését, ame­lyen a rendszerhez tartozó tizennyolc hajdú-bihari és három szabolcs-szatmári gazdaság képviselői értékel­ték a múlt évi munkát. Az írásos beszámolót dr. Len­gyel Lajos, a tizenegy me­gyében tevékenykedő, 130 taggazdasággal működő Agrocoop igazgatója, va­lamint Venter Ferenc alköz­pontvezető egészítette ki. A résztvevők meghallgatták az ellenőrző bizottság be­számolóját is, majd a vita során a szakemberek el­mondták tapasztalataikat, beszéltek azokról a felada­tokról, amelyek megoldásá­ban számítanak a rendszer segítségére. A részközgyűlés után az Agrocoop igazgatóját kér­deztük a termelési rendszer tevékenységéről, feladatai­ról és lehetőségeiről.­­ Alapvető feladatunk a szarvasmarha- és a juhtar­­tás, valamint a szálas- és tömegtakarmány-gazdálko­­dás támogatása tárgyiasult és szellemi szolgáltatásokkal. A mezőgazdaságnak ezek azok a területei, amelyek számára az utóbbi évek közgazdasági feltételei a leg­kevésbé kedveztek. Ennek hatása országos méretekben is érződik: kisebb mérték­ben csökkent a szarvasmar­ha-állomány, jelentős mér­tékben a juhállomány. Meg­alakulásunktól, 1977 óta egyik fő célunk a kedvezőt­len termőhelyi adottságok között gazdálkodó termelő­­szövetkezetek segítése; tag­gazdaságaink háromnegyed része ebbe a kategóriába tar­tozik. Ez a tény alaposan megnehezíti­­ a munkánkat, hiszen hiába ajánlunk kor­szerű, gazdaságos technoló­giákat, ha a szűkös anyagi források miatt a gazdaságok fogadókészsége igen alacsony szintű. — Nézzünk néhány konk­rét példát: mit kínálnak a gazdaságoknak? — Állandóan törekszünk arra, hogy anyag- és ener­giatakarékos, ugyanakkor a jövedelmező gazdálkodást segítő technológiákat dol­gozzunk ki. Ilyen például a direkt vetéses gyepfelújí­tás, amely jelentős költség­megtakarítást hoz az úgyne­vezett töréses felújítással szemben, persze ott, ahol erre lehetőség van. Ehhez kapcsolódik a felületi, töm­lős öntözés módszere, va­lamint a szudáni fű és a cirokfélék termesztési tech­nológiájának kidolgozása és a különböző ökológiai adott­ságokra való alkalmazása. Igyekszünk úttörő feladato­kat vállalni a juhtartásban is, ennek egyik példája a gépi juhfejés bevezetése. Ki­lencféle fejőberendezést gyárt a rendszer, amelyet természetesen a szakembere­ink beszerelnek a gazdasá­gokban, elvégzik a garanciá­lis szolgáltatásokat, s a rendszer gondoskodik az al­katrész-utánpótlásról is. Ugyancsak teljes körű mű­szaki ellátást kínálunk a tagjainknak, valamint a mintegy 150, csak egy-egy szolgáltatást igénybe vevő partnergazdaságunknak a szarvasmarhatartás terén itb. — Eredménnyel járnak-e ezek a törekvések, a taggaz­daságok képesek-e az Agro­coop tevékenységi köréhez tartozó ágazatokban az or­szágos átlagnál jobb ered­ményeket produkálni? — Miután a taggazdasá­gok jelentős része kedvezőt­len adottságú, már azt is jó eredménynek tarthatjuk, ha segítségünkkel stabilizálni tudják a hozamokat, vala­melyest növelni tudják gazdálkodásuk jövedelmező­ségét. Elmondhatom, hogy ezt a célt elérték a bárán­di alközponthoz tartozók csakúgy, mint­ a rendszer töb­bi gazdasága. Fellendülést várunk a szarvasmarhatar­tásra januártól érvényes, a beruházásokat ösztönző sza­bályozástól. Az illetékesek­től az utóbbi hónapokban több ízben is hallott biztató nyilatkozatok után a szak­emberek hasonló szellemű intézkedést várnak a juhtar­­tás fellendítése érdekében is. ■:1 FUVAROS .FURFANGOK 3. oldal ■ wmmmmmm­mm _hl­.­­ 1 1 " 1 2400 Éves NYÚL, VASKORI TOJÁS 4. oldal A GYŐRI BALETT DEBRECENBEN TOSCA: CZAKÓ MÁRIA 5. oldal MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Segíteni az alapító szövetkezetek gazdálkodását A TSZKER RÉSZKÖZGYŰLÉSE A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szol­gáltató­­Közös Vállalkozásá­nak — Tszker — Hajdú- Bihar Megyei Területi Köz­pontja kedden Debrecenben tartotta részközgyűlését. Bíró István elnök köszön­tötte a tagszövetkezetek küldötteit, valamint a meg­hívott vendégeket, köztük Czékmány Imrét, a megyei tsz-szövetség titkárhelyette­sét, majd Zombor Antal, a TSZKER igazgatóhelyettese az országos eredményekről és célkitűzésekről adott szá­mot. A Tszker területi köz­pontjának 1985. évi gazdál­kodásáról és az 1986. évi tervről Orosz János igazga­tó számolt be. Elmondotta többek között: továbbra is fő feladat az alapítók, a tag­gazdaságok munkájának se­gítése, a beszerzésben, érté­kesítésben és e, különböző szolgáltatásoknál és ipari termelésnél. A több, mint egymilliárd-hatszázmilliós forgalom, több ezer tonna mezőgazdasági termény és termék értékesítését, hat­száznál több gép, jármű be­szerzését foglalja magában. A Tszker tavaly 52 ezer tonna műtrágyát, az összes mennyiségnek felét forgal­mazta. Sajnálatosnak mond­ta az igazgató, hogy az el­múlt évben, de az idei első negyedévi kimutatások sze­rint is csökkent a műtrágya­vásárlás. Részletes ismertetést adott a részközgyűlésnek Orosz János a berettyóújfalui mű­anyagüzem munkájáról, amely a múlt esztendőben jelentősen továbbfejlődött. Évente mintegy ötmillió mé­ter különböző méretű drén­csövet gyártanak, de az idén megkezdik a nagyméretű, úgynevezett belvízelvezető csövek készítését is. Nagy örömmel fogadták a résztve­vők az igazgató bejelenté­sét, hogy valamennyi Hajdú- Bihar megyei tsz gazdasá­gában ott van már a beta­karításhoz szükséges bála­zsineg. Új termékük az el­múlt esztendő végén a mű­anyagból készült zsák, amelyből 3-4 millió darabot gyártanak évente. Amikor az idei esztendő célkitűzéseit sorolta Orosz János, elmondotta, hogy az 1986. évi tervet a szövetke­zetek kérései és megbízásai alapján állítottak össze. S ebben — ismét Berettyóúj­faluban — egy, a környe­zetvédelemmel is szorosan kapcsolatban álló beruházás is szerepel. Négyezer tonna úgynevezett veszélyes hul­ladék — elhasznált mű­anyag zsák, megrongálódott fólia — összegyűjtésére vál­lalkoznak, s ebből a be­rettyóújfalui üzemben hasz­nos alapanyagot tudnak ké­szíteni. A részközgyűlésen felszó­lalt szövetkezeti vezetők, szakemberek elismeréssel szóltak a Tszker múlt évi munkájáról, helyesnek tar­tották az idei célkitűzéseket, s még nagyobb kezdeménye­zésre buzdították a megyei központ vezetőit és szakem­bereit a tagszövetkezetekkel való szoros kapcsolattartás mellett. Az Ifjú Gárda-történeti kiállítás egy részlete­i Tízéves az Ifjú Gárda-klub A KISZ Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága, az Ifjú Gárda megyei parancsnoksága és a Helyőrségi Művelődési Ott­hon közösen ünnepséget rendezett az Ifjú Gárda-klub megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából. Március 25-én, kedden délután a Helyőrségi Művelődési Központ emeleti galériájában Ifjú Gárda-történeti kiállítást nyitott meg Tóth Jánosné, a Hemo igazgatója. Ezt követően dr. Juhászné Lévai Katalin, a KISZ Hajdú-Bihar Megyei Bi­zottságának titkára köszöntötte a tíz éve működő klub tagjait, s átadta a kollektívának a KISZ KB dicsérő okle­velét. Ez alkalomból a klub alapító tagjai díszoklevelet vehettek át. A bensőséges ünnepség után kultúrműsor kö­vetkezett, a megyei Ifjúmunkáskórus adott műsort. Ez­után a klub jelenlegi és volt tagjai baráti beszélgetésen ta­­lálkoztak.

Next