Hajdú-Bihari Napló, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-01 / 102. szám
A munka társadalmi előrehaladásunk és személyes boldogulásunk záloga AZ SZMT TITKÁRA ÍRTA NAGY JÁNOS. Évtizedek óta az egész világon a dolgozó tömegek nagy seregszemléje, a teremtő munka, az alkotó ember és a munkásösszefogás nagy ünnepe május elseje. Száz esztendővel ezelőtt, 1886. május elsején Chicagóban negyvenezer munkás sztrájkja rázta meg nagy erővel a tőke hatalmát. A tőkések fegyvereinek sortüze nyomán munkások vére öntötte a város utcáit. Az 1886-os tüntetés emlékére határozta el a a II. Internacionálé május 1. évenkénti megünneplését. Azóta őrzik a munkások, alkalmazottak, nők és fiatalok, szervezett dolgozók május elseje eszméjét, ápolják a dolgozók összefogását, szolidaritását és egységét. Május elsejének szerteágazó gondolatai új és új időszerűséget kapnak minden évben. A zászlók és transzparensek azonban időtállóan hirdetik a munka és a béke elválaszthatatlan jelszavát: a munkát dicsérjük és a béke védelmében szólunk. Aligha lehetne öszszeszámlálni, hogy a világon hány tíz- és százmillióan ünnepelnek e napon. Május 1. mélyen, kitörölhetetlenül beleivódott az emberiség történetébe. Hosszú lenne felsorolni azokat a nemzetközi és magyar munkásmegmozdulásokat, harcos seregszemléket, tüntetéseket, amelyeket a történelem már örökre feljegyzett. Új és minden korábbinál kedvezőbb helyzet alakult ki 1917-ben, a nagy októberi szocialista forradalom győzelmével, amely igazolta azokat az eszméket, melyekért elődeink harcba szálltak. A múlt században született jelszó, a Világ proletárjai, egyesüljetek!, először a világban egy államnak, az első szocialista államnak a jelszava lett. A szovjet állam létének első pillanatában meghirdette a békét, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének külpolitikáját és szolidaritást vállalt a világ munkásosztályával. Országunkban 1890-ben szólaltak meg először a májusi tüntetés hangjai. Az eltelt évek alatt a magyar munkások, a falvak és városok dolgozói hol titokban és üldözöttként, hol a horthysta csendőrökkel verekedve, hol szabadon ünnepi módon, de minden május elsején hitet tettek a proletár nemzetköziség mellett. Jó néhány harcos, kiemelkedő május elsejét jegyzett fel a krónika. Tisztelettel gondolunk az első május elsejei tüntetést szervező, úttörő budapesti munkásokra, az 1919-es első szabad május elsejét ünneplő dolgozókra.Az 1945-ös május elseje a magyar történelembe visszavonhatatlanul íródott be. A ma élő magyarságnak csak kisebbik része őrizhet róla személyes emléket, de az újságlapok, filmkockák, személyes elbeszélések híven megörökítik és ébren tartják e csodálatos élményekkel telített napot. Mint gátra szakadt folyó, úgy hömpölygött és ünnepelt szabadon a nép. Azon a negyvenegy évvel ezelőtti május elsején még tartott a háború, a nácizmus bukását és szörnyű pusztítását az egész emberiség felmérte. A május elsejéktörténetében újabb fordulatot hozó 1945-ös esztendő sok millió ember számára hozta el a szabadságot. A fasizmus romjain létrejött szocialista országok ettől kezdve szabadon ünnepüik a proletariátus nemzetközi ünnepét. Történelmi jelentőségű változások mentek végbe országunk életében. 1945 után sok „régi magyar álom” válhatott valóra. Leraktuk a szocializmus alapjait, hazánk a fejlett szocialista társadalmat építi. Az ország elmaradott agráripari országból fejlett iparral és korszerű mezőgazdasággal rendelkező ország lett. Ami 1945-ben megvalósult, az a magyar nép áldozatos és kitartó munkájának az eredménye, négy évtizede immár új országot épít a nemzet, a mai és eljövendő nemzedék számára. Gazdagabb lett a nép anyagiakban, szellemiekben és emberikapcsolatokban egyaránt. Hagyományos arculatukat meghagyva új vonásokat öltöttek a falvak és városok, az ott lakó emberek. A munkásosztály olyan hazát teremtett, amelyben minden tisztességes ember otthonra lelt. Egész népünk saját erőfeszítése gyümölcsét érzi a negyvenegy év eredményeiben, biztosan igazodik el a maga teremtette világban. Május elseje, amióta a munkásság ünnepévé avatta, mindenekelőtt a munka ünnepe. Az elmúlt öt évben a megye dolgozói által elért eredmények bizonyítják, hogy céljainkat megértve, a kollektívák készek ezek megvalósításán dolgozni. Ezt bizonyítják a szocialista munkaverseny eredményei. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának és felszabadulásunk 40. évfordulójának tiszteletére tett felajánlások, az elért eredmények jól segítették a VI. ötéves terv teljesítését, hozzájárultak a szocialista tudat, a közösségi szemlélet formálásához. Ezzel együtt erősödött a munkaverseny internacionalista jellege. A kibontakozott széles körű aktivitás bizonyítéka a munkások, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség tettrekészségének, tenniakarásának. A VI. ötéves tervet értékelve, megállapítást nyert, hogy annak célkitűzései többségében teljesültek. Az ipar termelése a tervezettnek megfelelően, az országos átlagnál erőteljesebben nőtt, a mezőgazdaság termelése mind a tervet, mind az országos átlagot tekintve gyorsabban növekedett. Javult a megye dolgozóinak anyagi, szociális helyzete, felépült a tervezett lakásszám, szinte teljessé vált az óvodai igény kielégítése, túlteljesítést nyert az általános iskolai fejlesztési program. Előrelépés történt a takarékosságban, a minőség, a technológiai fegyelem rájavulásában. Nagy számban alakultak új kisszervezetek, terjedtek a korszerűbb üzemelési módok, bővültek a vállalkozási lehetőségek, szaporodtak az újszerű kooperációs kapcsolatok és társulásos együttműködési formák. Eredményeinket ismerve, helyzetünket reálisan értékeljük. Megváltozott életünk szebb is, jobb is mint a régi, de jól tudjuk, még nem olyan, mint amilyennek szeretnénk. Mostanában — idehaza és a nagyvilágban is — több a feszültség, mint amit korábban megszoktunk. Feladataink az elkövetkező években sem lesznek könnyűek. E körülmények ismeretében a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa által a gazdasági építőmunka fejlesztésére hozott határozat alapján alakítottuk ki megyénk VII. ötéves tervi főbb célkitűzéseit. E célok kialakításánál arra törekedtünk, hogy a VII. ötéves tervünk járuljon hozzá a megalapozott és növekvő ütemű gazdasági fejlődés országos programjához. Sokan és joggal fogalmazzák meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa munkakongresszus volt. Ezzel is rá kívántuk irányítani a figyelmet a munkára, a termelésre, a gazdaságra. A jövőben nem egyszerűen többet kell tennünk a gazdasági fejlődés érdekében, hanem nagyobb felelősséggel kell részt vennünk gondjaink felszámolásában, a céljaink megvalósításában. A megye dolgozó kollektívái előtt ismert, hogy az ország előrehaladásának, a családok, az egyének gyarapodásának, az életkörülmények további javításának alapvető feltétele a gazdasági fejlődés meggyorsítása. Egyértelmű, ha nem teszünk ésszerűen többet, ha nem gazdálkodunk nagyobb haszonnal, nem tudjuk igényeinket kielégíteni, s az életviszonyok csakis a VII. ötéves terv megvalósításával javulhatnak. Az 1986-os év a középtávú tervek értékelésének és készítésének időszaka. Az idei május elsején a munkások, a dolgozó emberek minden korábbinál inkább gazdái munkahelyüknek. Demokráciánk egyik lényeges eleme, hogy döntően létrejöttek az új vállalatirányítási szervezetek. A dolgozók az igazgató megválasztásától kezdve minden nagyobb, horderejű, átfogó kérdésről saját maguk döntenek. A demokrácia fejlesztésében arról van szó, hogy a dolgozók a szocialista tulajdont még közvetlenebbül magukénak tudva, vegyenek részt a vállalat irányításában, eredményében és gondjaiban. A gazdaság ezen intézményei minden bizonnyal serkentői lesznek a dolgozói cselekvőképesség erőteljesebb kibontakoztatásának, a gazdaság megújításának. További előrehaladásunk fontos feltétele a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogalmazott célkitűzések végrehajtásának, megvalósításának a felgyorsítása, a párt és a nép egységének erősítése, a szocialista célok eléréséhez, szükséges nemzeti közmegegyezés és együttes cselekvés biztosítása. A gazdaság fejlesztésének feladataival egyenrangúan kezeljük társadalmi-politikai intézményrendszerünk továbbfejlesztését a szocialista demokrácia követelményei szerint. A demokratizmus fejlesztésére tett intézkedéseink, az e téren szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek, kollektívák felelősséggel élnek a demokrácia adta lehetőségekkel, s hallatlan aktivitás, cselekvőkészség szabadítható fel az egész társadalom javára. Az ország belpolitikai életében erőteljes élénkséget teremtett az új választójogi törvény alapján rendezett parlamenti és tanácsi választás, a népfrontkongresszus előkészítése és lebonyolítása, a múlt év szeptemberében indított szakszervezeti választások, amelyek a Magyar Szakszervezetek ez év februárban megtartott XXV. kongresszusával fejeződtek be. A sokszínű, mozgalmas esztendő igen sok új vonással gazdagította társadalmi-politikai és gazdasági életünket. A szakszervezetek kongresszusa e nagy jelentőségű, élménydús esztendőhöz, a hazai társadalmat érintő, érdeklő, sokoldalúan megvitatott gondolatokhoz hozzáadta saját álláspontját. Gazdaságunk, társadalmi életünk változásaival, a kijelölt fejlődési iránnyal a szakszervezetek nemcsak egyetértettek, hanem a kialakításában s részt vettek és megvalósításáért is — működési körükben — felelősséget vállaltak. A nemzeti programmá emelkedett VII. ötéves terv céljának elérésében a szakszervezetek nemcsak egyszerűen „sajátos eszközükkel” vesznek részt, hanem eszközrendszerüket, munkastílusukat újrafogalmazzák, a megváltozott körülményekhez formálják. E belpolitikai eseménysorba szervesen illeszkedve, a megújulás jegyében, az egész megye ifjúsága körében nagy érdeklődés közepette kerülnek megtartásra a KISZ-szervezetek beszámoló és választó értekezletei, és folynak a KISZ XI. kongresszusának előkészületei. A társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye alapján megyénk ifjúságának súlya, szerepe és felelőssége nőtt, egyre meghatározóbb alakítói megyénk életének. Meggyőződésünk, hogy a megújulási törekvés érezhetően növeli az ifjúság aktivitását, tenniakarását a társadalmi-gazdasági céljaink elérésében. A szocialista építőmunka külső és belső feltételei sokezer szállal kapcsolódnak egymáshoz. Nemzeti függetlenségünk és társadalmi felemelkedésünk legfőbb garanciája a szocialista világgal és annak fő erejével, a Szovjetunióval való együttműködésünk és barátságunk. Figyelmünk és rokonszenvünk ennek tudatában irányult az SZKP világpolitikai jelentőségű XXVII. kongresszusára. A kongresszuson történelmi jelentőségű alkotó választ adtak korunk sorskérdéseire és megfogalmazták ezek járható útját. Meg vagyunk győződve arról, hogy az új minőséget jelentő utat eredményesen teszi meg a szovjet nép. Szocialista fejlődésünk szempontjából a jövőben is annak lesz a legnagyobb jelentősége, hogy a szocialista közösség országaiban előrehalad a társadalom építése, növekszik a közösség politikai, gazdasági és védelmi ereje, szilárdul államaink internacionalista egysége. Május országunkban évek óta a béke és barátsági hónap is. Több mint jelkép, rendszerünknek, céljainknak kifejező erejű megnyilatkozása, hogy a két fogalmat egybekapcsoljuk. A munkás nemzetköziség ünnepén gondolataink a szocialista úton járó szövetségesek, a szabadságukért és függetlenségükért, társadalmi felemelkedésért harcoló népek felé irányul. Fejlődésünk ezer szállal kötődik a nemzetközi tényezőkhöz, a legnehezebb időkben is erőt merítettünk a szolidaritásból, miránk is számítanak, számíthatnak az igazságért küzdők seregei. A mai világ tele van feszültséggócokkal, és Nicaraguától Libanonon át Kambodzsáig a népek sora kénytelen vérét ontani, fegyverekkel óvni nehezen kivívott szabadságát, társadalmi rendjét. Ha Európában béke is honol — és ez óriási jelentőségű tény —, az „összeszűkült” földön nem marad hatás nélkül, ha bárhol fegyverek ropognak, más országokba hódító szándékkal behatolnak, ezzel fenyegetőznek, s kívülről fegyverrel kívánják az „erősebb” jogán meghatározni milyen rendszer legyen az országban. A nemzetközi szolidaritás egy pillanatra sem lankadhat. Ha Európában béke honol is . . . - Igen, béke van, de nem andalító, hanem homlokráncoló béke. Béke van, s Genfben fegyverzetcsökkentésről esik szó. De eközben földrészünkön és az egész világban nőnek a fegyverkészletek. Az óceánon túl minden megnyilatkozás új fegyverfajták gyártásáról szól, s már nemcsak a földön és tengerben, hanem a világűrben is. Ebben a kiélezett helyzetben a béke fő ereje a szocialista közösség és a népek öszszefogása. A mi májusi felvonulásunk és Nyugat-Európa sok országa tömegeinek tavaszi békemenete egyetlen áramlásba torkollik. Fölemelő érzés tudni, hogy velünk közel egy időben százmilliók vonulnak az utcákon, hogy megmutassák összefogásuk, szolidaritásuk erejét. A béke védelme számunkra nemzeti ügy is. Hazánk eredményei összefüggnek a 41 éves európai békével, amely lehetővé tette, hogy a szükséges védelmi erőfeszítések mellett minden energiát az építésre, a gazdasági és szellemi életünk fejlesztésére fordíthattunk. Számunkra a béke megőrzése egyben záloga további feladataink sikeres megoldásának. A mi jelszavunk ma is, holnap is munka, béke, szocializmus. Nemzeti lobogónk és a munkásosztály vörös zászlaja alá hívjuk mindazokat, akik tenni, dolgozni, harcolni akarnak egy békés, boldogabb világért, a ma fiatalsága még szebb jövőjéért. Tavaszi történelmi ünnepeink sora május elsejével bezárul. A felvonulás, a szórakozás adjon további erőt, hogy hazánk felvirágoztatásában, saját boldogulásunkon még sikeresebben dolgozhassunk. ________ZUJDO-BIHARI NAPLÓ — 1986 MÁJUS 1. o