Hajdú-Bihari Napló, 1986. június (43. évfolyam, 128-150. szám)
1986-06-02 / 128. szám
Ir^TTTTTTW I" IftTttwJ I I I I I I I fiijfik é y. *» - • _}jj &-i»s .- *.4i - ...........'- I ■ I nimii-ii r ^ nYi4-'^•* : &?. $.<*: ■ ., .«aSSiÖW A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megnyitották a IX. debreceni országos tárlatot Az idén Debrecen várossá nyilvánításának 625. évfordulója alkalmából kerítettek sort az országos tárlatra, amelyet ezúttal kilencedszer rendeztek megyénk székhelyén. A megnyitó ünnepség június elsején 11 órakor zajlott a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudvarában, ahol 145 képzőművész 238 alkotása (festmények, szobrok, grafikák) kapott helyet. A tárlat megnyitóján — amelyen részt vett dr. Bényei Miklós, a városi pártbizottság titkára, dr. Szombati Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Szekeres Antal, a megyei tanács osztályvezetője — Horváth György, a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője mondott rövid beszédet. Igen színvonalas alkotások érkeztek a tárlatra — amelyet Orosz Péter művészettörténész rendezett —, sok a karakteres, ihletetten megmunkált szobor, festmény, grafika. Horváth György utalt Debrecennek a képzőművészetben játszott szerepére, megemlékezvén a tán mindmáig legnagyobb magyar szobrászról, az itteni születésű Medgyessy Ferencről. A díjakat dr. Ács István, a városi tanács elnöke adta át a legrangosabb műveket alkotó képzőművészeknek. A megyei és a városi tanács fődíját Kő Pál szobrászművész kapta, a megyei tanács díját Kirchmayer Károly szobrász vehette át, a Művészeti Alap Orosz János festőnek adott díjat. A városi tanács különdíjat adott Kollár György és Végh András festőművészeknek, míg Bényi Árpád, Kiss György és Samu Géza munkáit nívódíjjal jutalmazta. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács különdíját Győrfi Sándor szobrászművész, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus különdíját pedig Szabados Árpád grafikus vehette át. Horváth György megnyitó szavakat mond Káplár Miklós-centenárium Hajdúböszörményben Káplár Miklós festőművész születésének 100. évfordulója alkalmával emlékünnepség-sorozat kezdődött Hajdúböszörményben. Vasárnap délelőtt 11 órakor a Hajdúsági Múzeum időszaki kiállítótermében a Káplár Miklós műveiből rendezett emlékkiállítás alkalmával megjelent vendégeket a megyei politikai, kulturális testületek és szervezetek képviselőit Patakvölgyi Rudolf, a városi tanács elnöke köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, Káplár tisztelete és megbecsülése és a városban, minden esztendőben emlékplakettet adnak ki a művésztelepen, utcát neveztek el Káplárról, egykori lakóházában emlékmúzeumot nyitottak és szobrot avattak a Hajdúsági Múzeum szoborkertjében. Végvári Lajos művészettörténész a Képzőművészeti Főiskola tanára megnyitójában hangsúlyozta: tisztelet a hajdúböszörményi városi tanácsnak és a rendező szerveknek, akik ezt a kiállítást létrehozták, mely világos bizonyítéka Káplár páratlan tehetségének. A magyar parasztokról, pásztorokról készített portréi és a Hortobágy-képei vitathatlanul helyet biztosítanak számára a magyar művészettörténetben. A kiállítást 1986. október 31-ig láthatja a közönség. A megnyitó ünnepség résztvevői megkoszorúzták Káplár Miklós síremlékét. Nagy László Vállamon bárányos éggel című versét Péter Tünde mondta el. A városi tanács és a Hazafias Népfront koszorúját Patakvölgyi Rudolf tanácselnök és Szilovszky József osztályvezető, a hajdúsági nemzetközi művésztelep koszorúját Maghy Zoltán és Lázár Imre helyezték el. A barátok, festőtársak és a tisztelők nevében Maghy Zoltán festőművész emlékezett a festőre és méltatta Káplár érdemeit. Mihail Gorbacsov baráti látogatása a Magyar Népköztársaságban Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására a közeli napokban baráti látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban, (MTI) Az egyik helyen sok, a másik helyen kevés volt az est A hét végén három termelőszövetkezetben érdeklődtünk: hogyan fejlődnek a növények, milyenek a csapadékviszonyok? A Biharkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezetben a kései kitavaszodás és a csapadékhiány hátráltatta az őszi kalászosok állományának kiegyenlítődését, így jelenleg Szabó László elnök legfeljebb közepesnek ítéli az állapotukat. Egyenlőtlen volt a határban a csapadékeloszlás, aminek következtében egyenlőtlenül kelt a kukorica, e kelleténél lassúbb a fejlődése. Májusban a sokévi átlagnak csak egyharmada esett, így aztán ugyancsak ráférne a növényekre 15—20 milliméternyi csapadék. A Hadháztéglási Bocskai Termelőszövetkezet elnöke, Mérföldi Mihály a kedvezőnek arrafelé sem mondható időjárás ellenére is reménykedik: átlagos évet zárhat a szántóföldi növénytermelés. A kultúrák állapota jó közepesnek ítélhető, a gyengébb földeken viszont megsínylik a növények a nagy meleggel párosuló légköri aszályt. A kalászosok közül egyedül a rozs állapota jó, de jó termésre számíthatnak dohányból is. A gyümölcsültetvények közül egyedül az alma ígér kielégítő eredményeket. A kukorica tőállománya jó, csak a fejlődésben tapasztalható lemaradás, éppen a szárazság miatt. Merőben más a helyzet a megye déli szögletében, Csökmőn. Dr. Nagy Imre elnök szerint a csapadék eddig elegendő volt, jó eloszlásban hullott. Sőt, az év elején még túl sok is volt az égi áldásból, aminek következtében 140 hektárnyi búzavetést a belvíz miatt ki kellett szántani, de 200 hektár őszi árpa is olyan gyengén kelt ki, hogy inkább másra használták azt a területet. Az őszi kalászosok — 1600 hektár búza és 70 hektár őszi árpa — 90 százaléka ma jól fejlettnek, megfelelő sűrűségűnek mondható. A tavaszi vetésű növényeknél a sok csapadék miatt később kezdődhetett a munka, háromhetes a lemaradás. A vetésidőhöz képest viszont elfogadható a növények jelenlegi fejlettsége. Dr. Nagy Imre ma még egyelőre nem vállalkozik termésbecslésre (soká érik még kombájn alá a búza), de azt azért meg meri kockáztatni: e téren a tavalyinál jobb eredményre számíthat az idén a Dózsa tagsága. Fotóriporterünk, Kalmár István a Debreceni Béke Termelőszövetkezetben járt, ahol ugyancsak készülnek a kalászosok betakarítására. Június második felében esedékes a gépszemle, hogy aztán az őszi árpa, s majd a búza érésekor tizennégy kombájn, tizenegy pótkocsis IFA-teherautó és huszonnégy traktor álljon készenlétben az aratás gyors lebonyolítására. A Korunk valósága vetélkedő megyei döntője A Korunk valósága vetélkedő emelt szintű tagozatán május 31- én 9 órától tartották a megyei döntőt a Bartók-teremben. A csapatok a legkülönfélébb feladatoknak igyekeztek megfelelni. A kérdések a gazdasági életet, napjaink irodalmát, a kül- és belpolitikát, aszínművészetet egyaránt érintették. A verseny szervezői igyekeztek játékossá tenni a döntőt. A zsűri — dr. Gyarmati Kálmánnak, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével — a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat Péchy Mihály nevű brigádját találta a legfelkészültebbnek, második helyezett a berettyóújfalui Zöld Sándor Kórház és Rendelőintézet Arányi brigádja lett, a harmadik helyet pedig a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat Április 4. nevű brigádja szerezte meg. Az első három helyen végzett csapatok nyolc-, hét- és hatezer forintot kaptak, míg a negyedik-tizedik helyezettek szorgalmát négynégyezer forinttal jutalmazták. Felvételünkön: Folyik a vetélkedő.