Hajdú-Bihari Napló, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

Vita a központi bizottság beszámolójáról (Folytatás az 1. oldalról) hatalmakkal — Franciaor­szággal és Nagy-Britanniá­­val.” A vegyi fegyverek fel­számolására tett indítványt, és a nukleáris robbantások minden fajtájára augusztus 6-ig meghosszabbított egy­oldalú szovjet moratóriumot követte a VSZ tagállamai­nak részletes javaslata az európai haderők és hagyo­mányos fegyverzet csökken­tésére.­­ „A leszerelés ügye azon­­ban egy centit sem jutott előre az amerikai kormány­zat nyíltan obstrukciós ma­gatartása miatt. S ami még ennél is rosszabb, Washing­ton meg akarja semmisíteni a fegyverkezési hajszát, még visszafogó utolsó fékeket — a SALT—II. szerződést és más szovjet—amerikai meg­állapodásokat” — mutatott rá Gorbacsov. Ez az álláspont — állapí­totta meg a szónok — ellen­tétes a világközösség alap­vető érdekeivel, s nincs összhangban a múlt évben Genfben elért megállapodá­sok szellemével. Az amerikaiak bőségesen tesznek fennkölt nyilatko­zatokat arról, hogy békére és leszerelésre törekszenek, de ezekkel ellentétesen cse­lekszenek. A Szovjetunió és a többi szocialista ország természe­tesen levonja következteté­seit Washington kihívó ka­tonai akcióiból. „A leghatá­rozottabban vissza fogjuk verni az Egyesült Államok kalandor, romboló­­ akcióit. Nem szabad megengedni, hogy az amerikai imperializ­mus önkénye határozza meg a világ sorsát” — hangsú­lyozta Mihail Gorbacsov, s hozzáfűzte: a Szovjetunió a jövőben is felelősségteljes politikát folytat, s türelme­sen fogja alakítani a szov­jet—amerikai kapcsolatok megjavításához szükséges alapokat. A Szovjetunió a párbeszéd híve. Ennek a párbeszédnek azonban olyannak kell len­nie, amelyben mindkét fél reális eredmények elérésére törekszik. Nem szabad meg­engedni, hogy a tárgyalások a fegyverkezési hajsza álcá­zását szolgálják. A Szovjet­unió­­ nem működik együtt az Egyesült Államokkal ab­ban, hogy ilyen módon fél­revezessék a világot. A továbbiakban a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­nak főtitkára szólt a cserno­bili atomerőműben bekövet­kezett szerencsétlenségről, amely újólag felhívta a fi­gyelmet arra, milyen hatal­mas erő rejtőzik az atom­energiában. Gorbacsov egy­úttal megköszönte azt a szo­lidaritást, amit a lengyel nép tanúsított a Szovjetuniót ért baj idején. Beszéde további részében Mihail Gorbacsov rámutatott arra, hogy ameddig létezik az imperialista agresszió ve­szélye, addig a szocialista országok kénytelenek gon­doskodni biztonságukról. Ezt­­ a célt szolgálja a Varsói Szerződés szervezete, amely­nek keretében a szovjet ka­tonák fegyverbarátaikkal együtt őrzik a békét, egye­bek között egész sor szövet­séges ország területén. A szocialista országok senkinek sem engedik meg, hogy idegen uralmi ér­dekek szférájának tekintsék őket. Ugyanakkor azt mond­ják a nyugatnak: vegye ko­molyan a közepes hatótávol­ságú rakéták felszámolá­sára vonatkozó javaslatot, és a hagyományos fegyverzetek csökkentésére tett indít­ványt. Ebben az­ esetben lehetővé válik, hogy je­lentősen csökkenjen a fe­szültség Európában. A szovjet csapatok nem örök időkre állomásoznak más országok területén, a hor­gonyt azonban mindenkinek, és egyszerre kell felszedni. Beszéde befejező részében a főtitkár megállapította, hogy olyan korban élünk, amikor globális méretekben fonódtak össze az ellentmon­dásos tendenciák. A történel­mi fejlődés jelenlegi felelős­ségteljes szakaszában párt­jaink jelszavává vált az útke­reső gondolat és annak el­lenőrzése a társadalmi-poli­tikai gyakorlatban. „Támo­gatunk mindent, ami a népek tényleges érdekeit, a békét és társadalmi igazságosságot, az emberi haladást szolgálja. Elutasítjuk viszont mindazt, ami ellentétes ezekkel a cé­lokkal”. Forradalmi tanításunk a megismerés nagyszerű eszkö­ze. Lehetővé teszi, hogy a maguk egészében és össze­függéseiben értékeljük a kor­­szak ellentmondásait, feltár­juk okait, s megleljük az igaz választ a legfontosabb problémákra. Azonban a forradalmi tanítást is állan­dóan fejleszteni kell. Ma ki­jelenthetjük, hogy a kommu­nisták teljes mértékben tisz­tában vannak a legfontosabb­­tanulsággal: bátran kell fej­leszteni elméletünket, s ál­landóan előre kell haladni — mondotta befejezésül Mihail Gorbacsov. A beszédet, amelyet a len­gyel televízió egyenes adás­ban közvetített, többször sza­kította meg a kongresszusi küldöttek hosszan tartó tap­sa. A LEMP kongresszusát egyébként is jellemző szívé­lyes légkört, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt és a Szov­jetunió Kommunista Pártja közötti testvéri kapcsolato­nbigniew Messner részlete­sen ismertette a jelenlegi tervidőszak és a kilencvenes évek legfontosabb társadal­mi és gazdaságpolitikai cél­kitűzéseit. A legfontosabb stratégiai célok között a kormányfő mindenekelőtt a gazdaság szerkezetének átalakítását, a termelés korszerűsítését, a termelékenység növelését, a kül- és a belgazdasági egyen­súly javítását és a lakosság életszínvonalának emelését hangsúlyozta. Az ötéves terv részletei­ről szólva elmondta, hogy a nemzeti jövedelem 16—19 százalékos növekedésével számolnak. Ez a rendkívül megnövekedett beruházási igény teljes kielégítésére nem elég, de lehetővé teszi, hogy az előző öt évhez képest a fejlesztésekre fordítható ösz­­szegek mintegy 17 száza­lékkal nőjenek. A nemzeti jövedelem tervezett növeke­dési üteme fele részben az anyagtakarékosságból ered majd. Ezért a beruházások élveznek előnyt a jövőben, amelyek anyag- és energia­megtakarítást hoznak, miköz­ben valamennyi fejlesztéstől megkívánják a jövedelmező­séget. Az ipari beruházásokra szánt több mint 3 millió zloty közel egyharmadát for­dítják majd az energia- és anyagtakarékossági progra­mokra .Jelentősen — a ko­rábbi tervidőszaknál másfél­szer — többet költenek az élelmiszeripar fejlesztésére. Részletesen szólt a tudo­mányos-technikai haladás meggyorsításának fontossá­gáról, arról a tervről, hogy 1990-ig megkétszerezik az ilyen célú kiadásokat Len­gyelországban. Ezzel párhu­zamosan fokozni kívánják az ország szerepét a KGST keretében kidolgozott fej­lesztési programok megva­lósításában is. Kat demonstrálta a beszéd meleg fogadtatása, a véget érni nem akaró taps és Wojciech Jaruzelski és Miha­il Gorbacsov meleg baráti összeölelkezése a kongresz­­szusi emelvényen. A beszéd utáni kedves jelenet volt, amikor a lódzi szövőnők egy kis csoportja Lenint ábrázo­ló faliszőnyeget nyújtott át Gorbacsovnak. Az SZKP fő­titkára a munkásasszonyokat megölelve köszönte meg a kedves ajándékot. Mihail Gorbacsov beszé­de után a tanácskozás soros elnöke mondott köszönetet a kongresszushoz intézett me­leg szavakért és a küldöttek nevében sok sikert kívánt a szovjet népnek az SZKP XXVII. kongresszusán kitű­zött célok megvalósításához. Ezt követően folytatódott a Központi Bizottság beszámo­lójának megvitatása. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt X. kongresszusának második napján hétfőn, dél­után 6 küldött fejtette ki vé­leményét a Központi Bizott­ság vasárnap előterjesztett beszámolójáról. Az ebédszü­netet követően elsőként Zbigniew Messner, a minisz­tertanács elnöke, a LEMP KB PB tagja emelkedett szólás­ra. Az ország külgazdasági kapcsolatairól szólva Mess­ner leszögezte, hogy a meg­határozó a jövőben is a szocialista országokkal, min­denekelőtt a Szovjetunióval meglévő együttműködés fenntartása és elmélyítése lesz. A mezőgazdasági politiká­ról szólva Messner leszögez­te, hogy a kormány fenn­tartja az egyenlő működési és fejlődési lehetőségeket mindhárom szektor: az ál­lami, a szövetkezeti és a magángazdaságok számára. A miniszterelnök a IX. kongresszuson 1981-ben el­határozott gazdasági reform továbbfejlesztését helyezte kilátásba. Az egészséges gazdasági légkör kialakítása érdeké­ben a kormány az eddiginél is nagyobb figyelmet szen­tel az infláció megfékezésé­nek. A rossz munkaszervezés és a látszatszervezetekben folyó improduktív munka okozta veszteségek felszá­molására a LEMP Közpon­ti Bizottságának javaslatára széles körű létszám-felül­vizsgálatot határozott el a kormány, mindenekelőtt a nem termelő ágazatokban. Ezután a lengyel társada­lom legégetőbb gondjáról, a rendkívül nagy lakáshiány­ról beszélt a kormányfő.­­ Zbigniew Messner vázolta azokat az intézkedéseket, amelyeket az egészségügyi ellátás és a környezetvéde­lem helyzetének javítására tervez a kormány. A kultúrpolitikáról szólva Zbigniew Messner leszögez­te: a jövőben a korlátozott anyagi lehetőségek miatt az eddiginél is körültekintőb­ben kell elosztani a meglé­vő eszközöket. A miniszterelnök végeze­tül arról szólt, hogy az el­következő évek nagy és összetett feladatai megköve­telik a központi államappa­rátus átalakítását is. Ezek a változtatások a kormány politikájának következetes, egységes megvalósítását szolgálják majd. Ezután Florian Siwicki, a KB Politikai Bizottságának póttagja, nemzetvédelmi mi­niszter, Bogumil Fe­­renszto­jn, a katowicei vaj­dasági pártbizottság első tit­kára, Janusz Kubasiewicz, a varsói vajdasági pártbi­zottság első titkára emelke­dett szólásra. A hétfői plenáris vita közben üdvözölte a kong­resszust a Lengyelor­szággal szomszédos NDK és Csehszlovákia pártküldöttsé­gének vezetője. Willi Stoph, a Német Szocialista Egység­párt KB politikai bizottságá­nak tagja, a minisztertanács elnöke megállapította, hogy a LEMP megerősödött az előző kongresszus óta, szoro­sabbá váltak kapcsolatai a dolgozókkal. Rámutatott, hogy az NDK-beli szocialista építést elősegíti, ha Lengyel­­országban is stabilitás van, végül biztosította a kong­resszusi küldötteket, hogy az NSZEP és az NDK a len­gyel­ NDK együttműködés elmélyítésére törekszik. Jozef Lenárt, a Cseh­szlovákia Kommunista Pártja KB elnökségének tagja, a Szlovák Kommu­nista Párt KB első tit­kára kiemelte, hogy a LEMP nehéz utat tett meg az előző kongresszus óta. Méltatta a kongresszus előt­ti vita kritikus hangvételét és a referátum hasonló stí­lusát. Mindez azt bizonyít­ja, hogy a LEMP nem elég­szik meg az eddigi eredmé­nyekkel, és következetesen egyre gyorsabban kíván ha­ladni a szocialista megúju­lás útján. A nyugat-európai kom­munista pártok közül a Portugál EP vezetője, Alva­ro Cunhal főtitkár szólalt fel. Azt hangsúlyozta, hogy a LEMP X. kongresszusá­nak nemcsak a lengyel nép, hanem minden haladó erő számára különös jelentősé­ge van. Az elmúlt évek len­gyel eseményei alapján Cunhal megállapította, egyes szocialista országok­ban törhet ki válság, de a szocialista rendszer maga nincsen válságban. Veszé­lyesnek minősítette a nem­zetközi helyzetet, és sürget­te, hogy minden nép lépjen fel a fegyverkezési hajsza, az űrfegyverkezés ellen, és méltatta a Szovjetunió konstruktív békejavaslatait, amelyek elejét vehetik a vi­lág nukleáris katasztrófájá­nak. Zbigniew Messner beszéde Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, lengyel államfő (jobbról) és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a LEMP kongresszusán Üdvözlő táviratok Kádár János, az MSZMP főtitkára táviratban üdvö­zölte Milanko Renovicát ab­ból az alkalomból, hogy a JKSZ XIII.. kongresszusán a J­ugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­sága Elnöksége elnökévé választották. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Jean-Baptiste Ba­­gaza ezredest, a Burundi Köztársaság elnökét az or­szág nemzeti ünnepe alkal­mából. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Ha­­byarimana Juvénal vezérőr­nagynak a Ruandai Köztár­saság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Kanada nem­zeti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte Jeanni Sauvé főkormányzót. (MTI) Losonczi Pál megkezdte évi szabadságát Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnök hétfőn meg­kezdte évi rendes szabadsá­gát. (MTI) Ülésezett a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége hétfőn Szabó István­nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a TOT elnökének vezetésével meg­tartott ülésén a területi szövetségek ellenőrzési iro­dáinak múlt évi tevékenysé­gét, valamint a jogvédelmi munkákat és a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek tagjainak jogsegélyszolgála­ti helyzetét vitatta meg. A TOT elnöksége felkérte a területi szövetségek elnök­ségeit, hogy mielőbb tekint­sék át az ellenőrzési tevé­kenység hatékonyságának növelése érdekében végzen­dő feladatokat és fokozottan kísérjék figyelemmel az iro­da ellenőrzései szerint az érdekképviseleti kezdemé­nyezéseket és szükség szerint a testületi ülésen is foglal­kozzanak az egyes szövet­kezetekben tapasztalt kriti­kus jelenségekkel. A TOT ezután az elnökség, a jog­védelmi tevékenység, vala­mint jogsegélyszolgálat hely­zetét értékelte. A jogvéde­lem és a jogsegélyszolgálat szervezése a TOT-nak és a területi szövetségeinek alap­szabályukból folyó kiemelt kötelességük. (MTI) Szokolov kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa népeink ba­rátságának elmélyítésében, a hadseregeink közötti együtt­működés erősítésében, a szo­cializmus és a béke ügyének szolgálatában szerzett ki­emelkedő érdemei elismeré­seként Szergej Szokolovot, a Szovjetunió marsallját, hon­védelmi minisztert — 75. születésnapja alkalmából — a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászló­rendjével tüntette ki. (MTI) 35. ülésszak A Magyar—Szovjet Gaz­dasági és Műszaki-tudomá­nyos Együttműködési Kor­mányközi Bizottság hétfőn, Moszkvában, a KGST szék­házában megkezdte 35. ülés­szakát. Az ülésszakon részt vevő tárgyalóküldöttséget Marjai József, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese és Alekszej Antonov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság két társelnöke vezeti. A magyar küldöttség tagja Kapolyi László ipari mi­niszter. Az ülésszak munká­jában részt vesznek a köz­ponti irányító szervek veze­tő munkatársai, szovjet nagyvállalatok vezetői. Az ülésszak központi fel­adata, konkrét intézkedések kidolgozása az ez év júniu­si budapesti legfelső szintű megbeszéléseken megfogal­mazott célkitűzések megva­lósítására. Elhunyt Lékai László bíboros 1986. június 30. — Hétfőn Lékai László bíboros, ősz­­délután életének 77. évében, tergomi érsek, a magyar ka­­szívroham következtében tolikus püspöki kar elnöke. Esztergomban elhunyt dr. (MTI) II hibaelhárítás befejezése A Barátság kőolajvezeték a múlt héten csütörtökről péntekre virradóra a Szabolcs megyei Kécske község ha­tárában kiszakadt. A közel 600 köbméternyi kifolyt olajat, ami egy 20-szor 70 méteres „tóban” gyűlt össze, a szip­pantó- és tartálykocsikkal a fényeslitkei szivattyúállomás­ra szállították vissza. A példásan szervezett elhárítás és javítási munkák után szombaton 21 óra 15 perckor újra kinyitották a tolózárakat és megindult az olajszállítás a Barátság vezetéken. Képünkön a hibaelhárítás csőszigetelési munkálatát végzik. (Fotó: Kőszeghy György)­

Next