Hajdú-Bihari Napló, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

I I HAJDÚ-I 1 I 1 kl I I 1 illlS&^K ||l|ll II TO * Ki & m £ §|| ajj§ I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Október 11—12-én Gorbacsov-Reagan találkozó Reykjavikban Moszkva, 1986. szeptember 30. (MTI) — Megállapodás született arról, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára, és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke október 11—12-én Reykjavikban, Izland fővárosában ta­lálkozót tart — jelentette kedden a TASSZ szovjet hírügynökség. A találkozót Mihail Gorbacsov java­solta, s Ronald Reagan e javaslatot el­fogadta. A reykjaviki találkozó része azoknak az előkészületeknek, amelyek Mihail Gorbacsov Egyesült Államokban te­endő látogatását szolgálják. Ez utóbbi­ról a felek 1985 novemberében Genf­ben állapodtak meg. A Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok hálásak az izlandi kormánynak, hogy kész a reykjaviki találkozó meg­rendezésére — tette hozzá a TASZSZ. Lázár Györgyöt fogadta a belga király Brüsszel, 1986. szeptember 30. (MTI) — Kedden, hiva­talos belgiumi látogatásának második napján Lázár György miniszterelnököt tíz órakor a brüsszeli királyi palotában audiencián fogad­ta Baudouin belga király. Ezt követően a magyar miniszterelnök és felesége H. Bronhon brüsszeli pol­gármesterrel találkozott. A világhírű Grand-Place-on, a főváros gyönyörű főterén emelkedő nagyon szép gó­tikus városházát ez alkalom­ból magyar és belga nemze­ti zászlókkal lobogózták fel. A polgármester bemutatta a magyar kormányfőnek he­lyetteseit, a kollégium és a fővárosi tanács tagjait, majd rövid üdvözlő beszédet mon­dott. Emlékeztetett rá, hogy a belga—magyar kapcsolatok keretében külön fejezete van Brüsszel és Budapest jó vi­szonyának, amelyet mind elődei, mind pedig ő szíve­sen ápol és örömmel ad to­vább. Lázár György válaszában utalt rá, hogy Baudouin ki­rály bátorította a két ország vezetőinek törekvését a ma­gyar—belga kapcsolatok el­mélyítésére és intenzívebbé tételére. Ezután a polgármester kérésére a miniszterelnök a város aranykönyvébe tett bejegyzést. A városházáról a vendé­gek Brüsszel híres szépmű­vészeti múzeumának régi képtárát tekintették meg D J. Pauwels, a múzeum fő­­gazgatója kíséretében. A délelőtti program azzal díszebéddel zárult, ame­­vet Herman de Croo közle­kedési és külkereskedelmi miniszter adott Lázár György, valamint a magyar miniszterelnök kíséretében lévő államférfiak tiszteletére az Egmont-palotában. Az ebéden a belga és luxem­burgi gazdasági és üzleti lét több neves személyisé­­g, közöttük az elektronikai ipar néhány vezetője is je­len volt. Lázár Györgynét Wilfried Wartens belga miniszterel­nök felesége a brüsszeli Grand-Place-on, a nevezetes Hattyú-ház éttermében lát­ta vendégül. Innen a magyar miniszterelnök felesége Wa­terlooba ment, ahol az egy­kori csatamező melletti em­lékmúzeumot tekintette meg. Kedden délután Lázár György a brüsszeli magyar nagykövetségen találkozott a magyar kolónia tagjaival, majd a Belga Külkereske­delmi Hivatal (OBCE) tisz­teletére adott fogadáson eszmecserét folytatott a hi­vatal elnökével, Albert her­ceggel és számos gazdasági vezetővel, üzletemberekkel. Külön tanácskozott belga partnerével Török István külkereskedelmi és Szabó Imre ipari államtitkár. Elutazása előtt Lázár György interjút adott a fla­­mand nyelvű belga televí­ziónak. Ezzel Lázár György két­napos belgiumi hivatalos látogatása véget ért. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, aki Wilf­ried Martens belga minisz­terelnök meghívására hiva­talos látogatást tett Belgi­umban, kedden este haza­érkezett. Útjára elkísérte felesége. Kíséretében volt: Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke, Szabó Imre ipari, Török István külkereskedelmi ál­lamtitkár, Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Németh József, hazánk brüsszeli nagykö­vete. Lázár György és kísére­te fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ma­­róthy László miniszterel­nök-helyettes és Horn Gyu­la külügyi államtitkár. Ott volt Pierre Schmidt, a Bel­ga Királyság budapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. (MTI) Lázár György és Baudouin belga király a találkozó után (Telefotó — AP — MTI — RS) Politikai Akadémia A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bi­­har Megyei Bizottsága által szervezett Politikai Akadémia 1986—87. tanévi első foglalkozását október 2-án, csütörtökön 14 órától tartják Deb­recenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában. Káderpolitikánk időszerű kérdéseiről Domon­kos László, a Központi Bizottság osztályvezető­helyettese tart előadást. Kádár János megbeszélése Alessandro Nattával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt a Központi Bizottság székházában megbeszé­lést folytatott Alessandro Nattával, az Olasz Kommunista Párt hazánkban tar­tózkodó főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései­ről, mindenekelőtt az emberiség létét fe­nyegető veszélyek elhárításának feladatai­ról. Sürgették a fegyverkezési verseny to­vábbi kiszélesítésének megakadályozását, és állást foglaltak amellett, hogy a fegy­verzetkorlátozás és a leszerelés terén mi­előbb konkrét megállapodások szülesse­nek. Méltatták a Szovjetunió, a szocia­lista országok ez irányú erőfeszítéseit, és üdvözöltek minden erre vonatkozó konst­ruktív kezdeményezést, bárkitől is szár­mazzék. Különösen nagyra értékelték a Szovjetunió egyoldalú döntését a nukleáris robbantások felfüggesztéséről. Megállapították, hogy a nemzetközi bé­ke és biztonság szempontjából különös je­lentősége van az összeurópai párbeszéd­nek, amelyet a helsinki folyamat kereté­ben a részt vevő államok a feszültség és a bizalmatlanság csökkentéséért, az együtt­működés bővítéséért folytatnak. Üdvözöl­ték a stockholmi tanácskozás eredményes befejezését, és kifejezték reményüket, hogy a november elején kezdődő bécsi utókon­ferencián lehetőség nyílik az enyhülés újabb területekre való kiterjesztésére. Kölcsönös egyetértésben nagyra értékel­ték a kommunisták, más baloldali erők, a különböző demokratikus szervezetek és a széles társadalmi bázisra épülő háborúelle­nes mozgalmak erőfeszítéseit. Ezeket az erőket, szervezeteket és mozgalmakat a jelenkor fontos tényezőinek tekintik. Ál­lást foglaltak a kommunista, a szocialista és szociáldemokrata pártok kapcsolatainak elmélyítése mellett, és síkraszálltak min­den olyan erő szolidaritásáért, amely a békéért, a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért és függetlenségéért küzd. Kádár János és Alessandro Natta köl­csönösen tájékoztatta egymást az MSZMP és az OKP helyzetéről, tevékenységéről és időszerű feladatairól. Áttekintették a két párt, közötti hagyományosan jó kapcsola­tokat, és megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar és az olasz kommunisták együttműködése eredményesen járul hozzá a két nép közötti barátság erősítéséhez, a két ország közötti kapcsolatok fejlődésé­hez és az európai béke, a népek közötti barátság ügyéhez. A megbeszélésen részt vett Antonio Rubbi, az OKP vezetőségének tagja, a KB nemzetközi osztályának vezetője és Renato Sandri, a KB tagja, valamint Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. * • • A találkozót követően Kádár János ebé­det adott Alessandro Natta tiszteletére, amelyen magyar részről jelen volt Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a KB titkára és Gecse Attila, olasz részről az OKP főtitkárának kíséretében lévő An­tonio Rubbi és Renato Sandri. (MTI) A szakkönyv hónapja Egyre terjedő divat (te­gyük hozzá rögtön: remél­jük, tartós divat) a köny­vekkel foglalkozó rendez­vények szervezése. Kez­detben voltak a könyvna­pok, majd később az ün­nepi könyvhetek — főként a szépirodalom népszerű­sítésének a szolgálatában. Azután a szakirodalom kiadói is csatlakoztak a propaganda e hatásos esz­közének alkalmazóihoz: ta­vasszal mezőgazdasági, ősszel pedig műszaki könyvhónap irányította a közfigyelmet az írott szó jelentőségére. Több éve már, hogy az októberi ak­­cióhoz csatlakozott a Köz­­gazdasági és Jogi Könyv­kiadó is, s azóta a mű­szaki és közgazdasági könyvhónap rendezvényei­nek részesei lehetünk. Nehéz megmondani, hogy mi késztette a könyvki­adókat és a könyvterjesz­tőket a divat követésére — talán az elektronikus információhordozók kon­kurenciája, talán a forga­lom csökkenése? —, azt mindenesetre megállapít­hatjuk: mindannyiunk hasznára válnak az időről időre megrendezett bemu­tatók, vásárok. Sokan meg­kérdőjelezik a szóban for­gó rendezvények jelentő­ségét, mondván, önma­gunkat csapjuk be, ha a hosszabb-rövidebb ideig tartó kampányok forgalm­i adataiból vonunk le kö­vetkeztetéseket Most, amikor Debrecen ad otthont a műszaki és közgazdasági könyvhónap országos megnyitójának, maradjunk csak e két te­rület kiadványainál. Tu­domásul kell vennünk, hogy miközben az ország gazdasági helyzete egyre sürgetőbben követeli a szakmailag jól képzett, tájékozott mérnökök és közgazdászok alkotó tény­kedését, általában keve­sebbet olvasunk a szüksé­gesnél. Számos oka van ennek, de talán a legfon­tosabbak közé tartozik a régen túlhaladott szemlé­let lassú változása. Sokan úgy vélik ma is, hogy az iskola elvégzése — legyen az szakmunkásképző, szak­­középiskola, főiskola vagy egyetem — örök jogosít­ványt ad a szakma műve­léséhez. Tehetik ezt azért is, mert sajnos a munka­helyi körülmények a kel­leténél jóval ritkábban kényszerítik ki a rendsze­res önképzést. Ezért üdvözlendő a ki­adók és könyvterjesztők közös vállalkozása, ezút­tal éppen a műszaki és közgazdasági könyvhónap megrendezése. Az egyszer­re megjelenő újdonságok remélhetően egyre több szakembert késztetnek ar­ra, hogy rendszeres olva­sói legyenek az ismeretei­ket gyarapító könyveknek. G. L.

Next