Hajdú-Bihari Napló, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
I I HAJDÚ-11 I II I I I I 1 1 I 1 I II I KIÁLLÍTÁSI NAPLÓ 7. oldal ÉRTSÜNK SZÓT! 8. oldal HÍRÜNK A HAZÁBAN 9. oldal ALBÉRLET AZ EMELETEN 10. oldal mii számum tirulhiból MAGYAR SZOCiaLISTfi MUNKASPORT HAJDU-BIHOR MEGYEI BIZOTTSflGQNQK LAPJA I Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa A testület megtárgyalta a Beatrix holland királynő és dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke közelmúltban Magyarországon tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. Beatrix holland királynő magyarországi látogatása, a magyar vezetőkkel való találkozása és tárgyalásai során megvitatták a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit, különös tekintettel a feszültség csökkentésére és a fegyverkezés korlátozására, az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelének lehetőségeire. A megbeszéléseken kölcsönösen kifejezték érdekeltségüket a kétoldalú együttműködés fejlesztésében. Dr. Richard von Weizsäckernek, az NSZK elnökének magyarországi hivatalos látogatása és az ennek során folytatott magas szintű tárgyalások jó lehetőséget adtak a beható véleménycserére a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről. Egyetértés volt abban, hogy mindkét szövetségi rendszer országainak folytatniuk kell az erőfeszítéseket a fegyverzetkorlátozás előmozdítása, a bizalom építése, az enyhülési folyamat továbbvitele érdekében. A tárgyalások során megelégedéssel szóltak a kapcsolatok fejlesztésének eddigi eredményeiről, s mindkét fél részéről hangsúlyozták, hogy a két ország viszonya problémamentes. Megerősítették a kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön alapuló kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére irányuló szándékot, továbbá azt a törekvésüket, hogy feltárják a két állam és népe javát szolgáló gyümölcsöző viszony fejlesztésének új útjait. Az Elnöki Tanács a jelentést egyetértéssel tudomásul vette és megállapította: a Magyar Népköztársaság és a Holland Királyság, illetve a Német Szövetségi Köztársaság közötti államközi viszonyok rendezettek, s ez nemcsak ezen államok népei közötti jobb megértést segíti elő, hanem eredményesen járul hozzá az európai együttműködés és biztonság erősítéséhez. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének október 30-án hazánkban tett munkalátogatásáról, amelynek során megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és közös érdekű nemzetközi kérdésekről. Kifejezték meggyőződésüket, hogy lehetséges az előrehaladás a nemzetközi bizalom erősítésében, az együttműködés fejlesztésében. Nagyra értékelték azokat a szovjet javaslatokat, amelyeket a Reykjavikban tartott legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találkozón Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára terjesztett elő a fegyverkezési verseny megállítása, a leszerelés, a háborús veszély elhárítása érdekében. Megállapították, hogy a magyar—csehszlovák kapcsolatok eredményesen fejlődnek minden területen. Ezt szolgálja a látogatás alkalmával aláírt, 2000-ig szóló, hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési program, a KGST-ben való együttműködés, valamint a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítése is. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértéssel tudomásul vette. Az Elnöki Tanács megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését módosította a Magyar Vöröskeresztről szóló 1955. évi 25. számú törvényerejű rendeletet. A társadalmi szervként működő Magyar Vöröskereszt felügyeletét a jövőben nem az egészségügyi miniszter, hanem a Minisztertanács fogja ellátni. A módosítást e szervezetnek a betegségek megelőzése érdekében az állami szervekkel kialakult széles körű együttműködése és feladatkörének bővülése tette indokolttá. A testület határozott a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű témákról tárgyalt. (MTI) Ülést tart a megyei tanács Újhelyen, a régi megyeháza Árpád-termében (ezt a nevet kapta a tanácsterem) tartja soron következő ülését a Hajdú-Bihar Megyei Tanács november 4-én reggel 8 órai kezdettel. A tanácsülés ünnepi megemlékezéssel kezdődik, majd a munkaterv szerinti napirenddel folytatódik. Ennek keretében a testület tagjai áttekintik és megvitatják a megye művészi életének helyzetét, irányításának tapasztalatait és a további feladatokat. Jelentést vitat meg a tanács a megye gyermek- és ifjúságvédelméről, valamint a gyermek- és fiatalkorú bűnözés alakulásáról. Tájékoztató szerepel napirenden Hajdú-Bihar megye egészségügyi alapellátásának helyzetéről, s beszámol tevékenységéről Berettyóújfalu város és környéke tanácstagi csoportja. Ismerkedés a megye felsőoktatási intézményeivel Pénteken, október 31-én megyénkbe látogatott Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettes. Délelőtt a Debreceni Tanítóképző Főiskola Hajdúböszörményi Óvóképző Intézetében konzultált Kovács Györggyel, az Óvóképző Intézet igazgatójával a bevezetésre kerülő hároméves óvóképző oktatással kapcsolatos kérdésekről, az azokhoz szükséges tárgyi és személyi feltételekről. Továbbá szó esett a Debreceni Tanítóképző Főiskola és a Hajdúböszörményi Óvóképző Intézet formálódó, alakuló kapcsolatáról, az integráció kérdéseiről. A tanácskozáson jelen volt Patakvölgyi Rudolf, a Hajdúböszörmény Városi Tanács elnöke és Lévai Sándorné, a városi pártbizottság titkára is. A miniszterhelyettes délután először az Ybl Miklós Építőipari és Műszaki Főiskolára látogatott el, ahol megtekintette az oktatási épületet és az intézmény vezetőivel beszélgetett a felsőoktatás időszerű kérdéseiről. Ezt követően programjának utolsó állomása a Kossuth Lajos Tudományegyetem volt, ahol az egyetem vezetőivel konzultált. A KISZ KB titkára Hajdú-Biharban Október 30-án kétnapos látogatásra Hajdú-Bihar megyébe érkezett Szandtner Iván, a KISZ Központi Bizottság titkára. Csütörtökön délelőtt a KISZ püspökladányi városi bizottságán Kincses Lajosné, a városi pártbizottság első titkára és Kovács Béla, a KISZ városi bizottságának titkára fogadta a vendéget. Megvitatták a KISZ szabadidős tevékenységét, az ifjúsági mozgalom ilyen irányú kísérleteit. A programon részt vett Koósné Török Erzsébet, a megyei KISZ-bizott- ság első titkára és Csontos János, a megyei KISZ-bizottság titkára. Délután Hajdúszoboszlón, a Hőgyes Endre Gimnázium tevékenységével, a tizenéves diákmozgalom helyzetével,a marxista középiskola munkájával ismerkedett a KISZ1 KB titkára. A találkozón ott volt Pántya György, a városi pártbizottság első titkára. Ezután Hajdúszoboszlón a megyei KISZ-bizottság politikai képzési központjába látogatott el a KISZ KB titkára, ahol Barbinek Istvánná tájékoztatta az ott folyó munkáról. Este a Csokonai Színház KISZ- alapszervezetének tagjaival folytatott kötetlen baráti beszélgetést a KISZ KB titkára Balmazújvároson az ifjúsági kávéházban. Pénteken reggel a megyei pártbizottságon Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára és dránosi László, a megyei pártbizottság titkára fogadta a KISZ KB titkárát. Megvitatták az ifjúsági mozgalom helyzetét, a KISZ kongresszusa határozatának végrehajtását, a megyei KISZ-bizottság tevékenységét. Ezt követően a Medgyessy Múzeumot tekintette meg Szandtner Iván, majd találkozott a megyei KISZ- bizottság tanácstermében a területi KISZ-bizottságok titkáraival. Ezt követően az Újkerti Általános Művelődési Központban működő kábeltelevízióval ismerkedett a vendég, majd a DAB székházában ifjúságkutatókkal, szociológusokkal találkozott. Sikula György és dr. Onosi László a megyében folyó ifjúságmozgalmi munkát vitatta meg a KB titkárával Keretmegállapodás az innovációs parkról Új fejezetéhez érkezett a Debreceni Innovációs Park létrehozásának előkészítési folyamata. Október 31-én, pénteken délelőtt a Debreceni Atommagkutató Intézetben az Ipari Minisztérium, a Technová Ipari Fejlesztési Bank képviselőinek jelenlétében a Biogal, az MGM, a Medicor, a Tungsram Rt., a HIM, valamint az MTA Atommagkutató Intézete és a Kossuth Lajos Tudományegyetem megjelent vezetői keretmegállapodást írtak alá az innovációs park megvalósításának elősegítésére. Az ünnepélyes aláíráson jelen volt dr. Onosi László, a megyei pártbizottság titkára és Olajos Ernő, a városi pártbizottság titkára is. Az együttműködők nagy vonalakban megállapodtak abban, hogy a debreceni térségben rendelkezésre álló szellemi kapacitást a korábbiaknál jobban kihasználják, s több területen igyekeznek kapcsolódni a népgazdasági szinten kiemelt irányokban folyó kutatásokhoz. Szó volt továbbá arról is, hogy a már elért tudományos eredményeket a gyakorlatban a jövőben gyorsabban kell hasznosítani, s az innovációs folyamatokat is fel kell gyorsítani. Azaz, ki kell használni a kutatóintézetek és a termelő vállalatok egymásrautaltságát, együttműködő készségét. A keretmegállapodás aláírói (képünkön) elhatározták, hogy létrehoznak egy jogi személyiséggel nem rendelkező Debreceni Innovációs Park gazdasági társaságot, amely január 1-jétől kezdi majd meg a működését. A társaság gesztora az MTA Debreceni Atommagkutató Intézete lesz, székhelye is az intézet központjában található meg. A gazdasági szerződés hamarosan elkészül, mely szerint a park nyitott társaságként fog tevékenykedni. Felsőoktatáspolitikai aktíva Debrecenben Az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztálya a Politikai Bizottság 1981. február 3-i határozata — amely a felsőoktatás helyzetével és fejlesztésével foglalkozott — végrehajtásának tapasztalataival kapcsolatban aktívaértekezleteket kezdeményezett több egyetemi városban. Pénteken délelőtt a megyei pártbizottság székházában megyénk felsőoktatási intézményei vezetőinek, párttitkárainak, valamint a három debreceni egyetem KISZ-titkárainak részvételével került sor a tanácskozásra. Dr. Baranyi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd dr. Kővári Tibor, az MSZMP KB alosztályvezetője tartott rövid bevezetőt. Kiemelte azokat a kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban a konzultáció résztvevői kifejthetik véleményeiket, összegezhetik a helyi tapasztalatokat. Ezt követően a felsőoktatás kérdéseivel kapcsolatos eszmecsere alakult ki. Az egyetemek, főiskolák képviselői számoltak be arról, hogyan foglalkoztak az említett politikai bizottsági határozat végrehajtásával, milyen gondok és nehézségek adódtak annak realizálásában és természetesen szó esett a legaktuálisabb felsőoktatás-politikai feladatokról is.