Hajdú-Bihari Napló, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
Az új oktatási törvény és a KISZ Sokszínűbb mozgalom, aktívabb KISZ-tagság interjú Koósné Tőrök Erzsébettel, a megyei KISZ-bizottság első titkárával Az utóbbi hetekben, hónapokban változások sorozatát tapasztalhatta az avatatlan érdeklődő a Kommunista Ifjúsági Szövetség háza táján. A KISZ XI. kongreszszusát követően megyénkben tovább folytatódott a változás, amelyet az ifjúsági szövetség a maga munkájának megreformálása érdekében kezdeményezett, s amelyet a tagság is nagy tetszéssel fogadott. Napjainkban már mindenki tudja, hogy a szövetség egyik legfontosabb feladataként a középiskolás réteg, a tizenévesek megnyerését jelölte meg. (Különösen fontos ez megyénkben, ahol csak a középiskolás KISZ- tagok száma 15 ezer fő. Megyénk KISZ-tagságának ez közel egyharmadát jelenti.) Az új oktatási törvény és annak végrehajtási utasítása a KISZ-tizenévesek programjának megvalósításához is megfelelő keretet adott. Azt azonban nem lehet vitatni: az új törvény teljes megvalósítása még évekig eltart. Az új helyzet új lehetőségeket és új feladatokat jelent mind az iskolák vezetői, mind a KISZ számára. Koósné Török Erzsébettel, a megyei KISZ-bizottság első titkárával arról beszélgettünk, hogyan fogadják a történelmünkben első alkalommal — az óvodáktól az egyetemekig — egységes jogi keretbe foglalt nevelés és oktatás egészét a megye középfokú oktatási intézményeiben a pedagógusok és a diákok? Hogyan változik ezen intézményekben a diákok körében végzett politikai munka? — Egészséges elégedetlenség és sürgető türelmetlenség fogadta az új oktatási törvényt, annak végrehajtási utasítását. A diákság is fokozott várakozással tekintett az új törvény elé, hiszen közismert, hogy a korábbi helyzetet az a nyolcszáz rendelet, vagy szabály jellemezte, amelyet megszüntetni, megváltoztatni, kiegészíteni, illetve egyértelműbbé kellett tenni. A törvény célja az iskolai demokrácia továbbfejlesztése, az iskolák önállóságának, nyitottságának növelése. Köztudott, sokat hangoztatott, hogy minden törvény, meghatározott szabály annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ez pedig rajtunk, ifjúsági szövetségen, az iskolai KISZ-szervezeteken is múlik. Ezért kötelességünk, hogy mi is jól ismerjük a törvényt és a magunk eszközeivel hozzájáruljunk érvényesüléséhez, sikeres és eredményes végrehajtásához. Itt álljunk meg egy pillanatra. Az sem titok, hogy az új tanévhez, az új oktatási törvényhez a régi iskolai feltételek szabnak határt. Lehet-e a régi körülmények között ilyen nagy horderejű reformokat elindítani, mint amilyenre az új oktatási törvény ösztönöz? — A pedagógusok aggálya jogos. A tanteremhiány, a pedagógushiány, a túlzsúfoltság, a diákok leterheltsége, a régi tanterv, a változatlan tartalmú tankönyvek, a pénzügyi keretek szabta korlátok azt jelzik: nehéz évek várnak ránk. A kétségtelenül meglevő problémák ellenére mi, ifjúsági vezetők azok mellé állunk, azokat támogatjuk, erősítjük, akik állítják, hogy sok öröme lesz még az egész társadalomnak, a pedagógusoknak, maguknak a diákoknak is az új törvény végrehajtása, annak eredményei során. mást még nem kapták kézhez, így most valóban jelentős elmaradást kell pótolni annak ellenére, hogy a minisztérium és a KISZ közös rendezésű debreceni tájértekezletén igen színvonalas előadást hallgattak a résztvevők és konzultálhattak is a vitás kérdésekről, az iskola feladatairól és a KISZ- szel való együttműködéséről. Számítva a pedagógusokra A diákmozgalom és benne a KISZ sohasem nélkülözheti a pedagógusok segítő, értő támogatását. Úgy látjuk, hogy a korábban ki nem használt új energiákat szabadíthat fel a pedagógusok részéről, ha szakmai vagy személyes érdeklődésükhöz kötődve találhatnak, találnak utat a diákok különböző közösségeihez. Mi magunk, KISZ-esek is hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy a pedagógusok erkölcsi és anyagi elismertségüket az iskolai, tanórán kívüli, saját diákjaik körében végzett tevékenységükkel szerezzék meg, és ne kényszerüljenek a „második gazdaságban” pótolni ennek hiányát. Mi is szükségesnek, indokoltnak tartjuk az óra- és szakköri díjak emelését, de más erőforrások kihasználását, bekapcsolását is, azt, hogy a különböző társadalmi szervezetek a maguk lehetőségeivel, eszközeivel közvetlenül vállaljanak szerepet ebben. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az állami és a társadalmi szervezetek az eddiginél nagyobb mértékben vállaljanak részt a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésében, ösztönzésében. Ifjúsági szövetségünk is felismerte ennek szükségességét, ezért új elismerési, ösztönzési formákat alapított a KISZ Központi Bizottsága, amelyet javaslatunk alapján fogad el, ítél oda a pedagógusoknak, a mozgalmat segítő pártolóknak. Ezek: a Kiváló Nevelő Munkáért díj. Évente ötven pedagógus kapja meg, ötezer forintos pénzjutalommal. A második a Diákközösségek Segítéséért oklevél, melyből évente ötszáz darabot adunk ki kétezer forintos pénzjutalommal. A két erkölcsi elismerési formán kívül a legjobb és ifjúsági szövetségünk szempontjából fontos diákközösségek felnőtt patronálóit az eddigi hagyományos KISZ-es elismerési formákkal nagyobb számban akarjuk jutalmazni. — Milyen módon segíti a KISZ az új oktatási törvény végrehajtását, segítőiket? — A KISZ Központi Bizottsága az öntevékeny mozgalmi feladatok ellátását 22 millió forintos pályázati alappal is próbálja könnyíteni, segíteni. Az oktatási törvény törvényerőre emelkedése időben egybeesett a KISZ megújulási, változtatási törekvéseivel. Számunkra kedvező volt, hogy a törvény előkészítése, a javaslat vitája során mindenhol érdemben esett szó a Magyar Szocialista Munkáspárt ifjúsági állásfoglalásáról, a KISZ XI. kongresszusán elfogadott programunkról. Arról az újfajta szellemről, amely a korábbinál másabb lehetőségeket ad az iskoláknak, a diákságnak. Az idei tanévtől ugyanis jelentősen változik — vagy legalábbis változtatni kívánunk — a középfokú oktatási intézményekben a diákok körében végzett politikai nevelőmunkán. — Ismeri mindenki a KISZ ilyen irányú törekvéseit? Tisztában van minden pedagógus azzal, hogy milyen területen és mit kell változtatni? — Az első kérdésre a válasz egyértelmű: még nem! A második kérdésre azt tudom mondani, hogy furcsa helyzet állt elő a tanév előtt, amikor első alkalommal — az ifjúsági szövetség kezdeményezésére, támogatásával — hívták össze az iskolák állami és ifjúsági vezetőit. Ekkor úgy beszéltek nekik az oktatási törvényről, hogy magát a végrehajtási utast A diákmozgalom és a KISZ — A változások egyik döntő momentuma a diákmozgalom létrehozása, megerősítésére. Miért volt erre szükség? — Az iskolai élet eddigi gyakorlatában összemosódtak a tanórán kívüli tevékenységek és a KISZ-szervezetek programjai. A tanórán kívüli tevékenységek elsősorban a diákok érdeklődését elégítik ki. Ennek kialakítása — és ezt nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni — a KISZ- szervezetek számára is fontos politikai kérdés, de a feltételeket ezentúl is első-sorban az iskolának, mint állami intézménynek kell megteremteni. A KISZ a diákmozgalom egy része, a diákság politikai szervezete, a politizáló fiatalokat tömöríti. Egyben szervezője, létrehozója, ösztönzője is a diákmozgalomnak. Az iskolai diákmozgalom másik „részét” az öntevékeny diákcsoportok rendszere képezi. Ezek a diákkörök érdeklődésre épülnek, következésképpen nem feltétele a KISZ-tagság annak, hogy valaki e körök valamelyikének tagja legyen, lehessen. A diákkörök tevékenységének kialakítása, a működés felügyelete az állami vezetés feladatává vált, az iskolai diákcsoportok létrehozását is az iskola szabályozza továbbra is, természetesen az érintett diákok és az ifjúsági szövetség bevonásával. Ezek működési rendszerét, feltételeit a működési szabályzatban kell rögzíteni. A törvény azt teszi lehetővé, hogy a szabályzat ne központilag, hanem iskolánként kerüljön kidolgozásra. — Milyen jogaik vannak az öntevékeny diákcsoportoknak? — Elsősorban az, hogy programjukat maguk alakítják ki. Diákvezetőiket is ők választják és önállóan gazdálkodnak. A felnőtt patronálókat felkérik, de a patronáló iskolán kívüli felnőtt is lehet (csakúgy, mint korábban). — Ez azt is jelenti, hogy a diákok ötlete, érdeklődése alapján lehet egy-egy öntevékeny diákcsoportot létrehozni? — Természetesen, de ehhez ismerni kell a lehetőségeket is. Végig kell gondolni, hogy a működéshez milyen eszközökre, mennyi pénzre van szükség, s ezeket elő kell teremteni. Kérni kell az iskolától, a KISZ-től, a különböző társadalmi és tömegszervezetektől, a társszervektől, vagy el kell menni dolgozni a diákoknak. Ezek megalakulását, működését a KISZ segíti az előzőekben említett pályázati pénzalappal, az erre elkülönített pénzeszközökkel. Ha mindezeket a kérdéseket a diákok gondolják végig, akkor már az öntevékenység sok eleme jellemzi a közösségeket. Az iskola állami vezetésének feladata, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keretek és eddigi feltételek jó, megfelelő felhasználásával egészséges arányokat teremtsen az oktatási folyamathoz és szorosan kapcsolódó önképzőkörök, a kultúra, szabadidő, sport területén működő, illetve a szolgáltatást végző diákcsoportok között. A közéleti politikai jellegű öntevékeny diákcsoportok a KISZ diákcsoportjaiként működnek. — Hogyan segíti mindezt a KISZ? — Ha jól működik, akkor az iskolai diákmozgalom központjában a tagjaival szemben — a korábbiaknál magasabb — politikai és erkölcsi követelményt támasztó KISZ-szervezet áll, és így ifjúsági szövetségünk még inkább a diákság politikai szervezetévé válik. A KISZ elsősorban azokat hívja saját soraiba, akik az öntevékeny diákkörökben kivívták, kivívják társaik és oktatóik elismerését, megbecsülését. Azt segítjük, azt támogatjuk, hogy az iskolák legjobb erőit tömörítse. Csak így válhat a diákság elismert és vonzó politikai szervezetévé. Minden iskolai KISZ-nek vállalkoznia kell arra, hogy képes legyen követelmény támasztására, saját iskolai élete formálására, a rend, a fegyelem megteremtésére, megőrzésére. Az új formákban megszűnik az első éves középiskolai tanulók „automatikus” felvétele. Ez a változás természetesen azt is jelentheti, hogy átmenetileg csökkenni fog a KISZ szervezettsége középiskoláinkban. Kevesebben, de többet dolgozva — Nem jelent ez tekintélyvesztést a KISZ számára? — Inkább kevesebben legyünk, de legyen sokszínűbb a mozgalom, aktívabb a tagság, önmagában a taglétszám csökkenése, vagy növelése nem célja ifjúsági szövetségünknek. Számunkra, körünkben nem is így vetődik fel a kérdés. Ha egy, a korábbinál tudatosabb, elvárásokat megfogalmazó, követelményeket támasztó szervezet lesz a KISZ, az aktívabb tagsága maga fogja növelni a szervezet elismertségét, tevékenységének hatékonyságát. Joggal remélhető, hogy a jövőben tehát nem pusztán a szervezettség adatai minősítik ifjúsági szövetségünk munkáját. Ezek szerint néhány éven belül az öntevékeny diákcsoportok, az osztályok önkormányzata és az iskolai KISZ-szervezet együtt fogja jelenteni a diákmozgalmat. A korábbi állapothoz képest azzal a jelentős változással, hogy az osztályok önkormányzatában minden diák részt vehet, az öntevékeny diákcsoportokba bárki tetszése, érdeklődése szerint jelentkezhet. Az iskolai KISZ- szervezet tagjai pedig a legjobb, legaktívabb diákok közül azok lesznek, akiket a társak befogadnak. Mit tart fontosnak annak érdekében, hogy ez az állapot mihamarabb megvalósuljon? — A politikai jelleg erősítése az előbbiekben említett munkamegosztás természetes következménye. A diákifjúság egészének mozgósítása a KISZ-szervezet feladata. A politizáláson elsősorban azt értjük, hogy szervezeti szabályzatunk alapján önálló, differenciált, a helyi sajátosságoknak megfelelő tagfelvételi követelményrendszert alakítsanak ki a KISZ-szervezeteink. A politikai jelleg fejeződjön ki programjukban, politikai felkészítési rendszerükben. A KISZ alakítson ki sajátos munkacsoportokat, amelyek segítik politikai programjának megvalósítását. E program alapja pedig a tanulmányi munka erősítése, segítése legyen. Mindezek mellett fontos feladatunk még az iskolák hagyományrendszerének ápolása, kialakítása is. Ezek szerint a KISZ korábbi funkciói közül az érdekvédelem is más hangsúlyt kap? Mi változik ezen a téren? — Az iskolai szintű érdekképviselet, érdekvédelem ellátása ezentúl a KISZ-szervezetek és a diákmozgalom választott vezetőinek feladata lesz. Funkciómegosztást kell kialakítani a KISZ, a diákönkormányzat és a szakmunkásképzőkben a szakszervezet között. Az önkormányzat az iskolákban elsősorban az osztályok és a diákcsoportok szintjén érvényesül, hiszen az osztályönkormányzat fóruma az osztálygyűlés. Az operatív feladatokat pedig az osztálydiákbizottság az odb végzi. Ki kell alakítani a diákközgyűlések rendszerét. Eltérő hagyományok — A tanintézeti diákmozgalom továbbfejlesztése most kezdődik. Az egyes iskolák hagyományai azonban jelentősen eltérnek... — Nemcsak a hagyományok, a lehetőségek és a mozgalmi feltételek is. Ezért mi célszerűnek tartjuk, ha az iskola párt-, állami, mozgalmi vezetői és a területileg illetékes KISZ-bizottságok képviselője együttesen alakítja ki a diákmozgalom átrendezésével kapcsolatos tartalmi, politikai és szervezeti teendők irányát, ütemét, feltételeit. Célszerű ekkor megállapodni a munkamegosztásban és az egyes konkrét feladatkért felelős személyek kijelölésében. Igen fontosnak tartjuk, hogy iskoláinkban erősödjön a pártszervezetek irányító munkája. Ekkor a KISZ tagjai már tizenéves korukban azt érezhetik, közvetlenül tapasztalhatják, hogy az MSZMP ifjúsági szervezetéhez tartoznak. Mi most megyei munkacsoportokat alakítottunk ki, akik eljárnak az iskolákba. Segítik a változást „elindítani”, együttműködnek az új iskolai működési szabályzatok elkészítésében. Mármost az a tapasztalatunk, hogy a tantestületek nagyobb többsége szívesen fogadja a KISZ-eseket, de azt is meg kell mondani — az is hozzátartozik a szigorú igazsághoz —, hogy néhány iskolában azt tapasztaljuk, észleljük: nem ismerik még eléggé az új oktatási törvény megvalósításának irányait, módjait, igazi üzenetét, szellemét. — Nem fenyeget-e az a veszély, hogy az átszervezésre hivatkozva minden iskolában arra várnak: majd másutt kialakítják az új formákat, s elegendő lesz a kedvező tapasztalatokat átvenni? — Az eltérő hagyományok és lehetőségek azt is jelentik, hogy a diákmozgalom kiépítése és ezzel összefüggésben az iskolai KISZ- szervezetek politikai arculatának, tagfelvételi gyakorlatának módosítása tanintézetenként eltérő ütemben valósul meg. Ezen a téren hiba lenne kapkodni. A nehéz helyzet most többszörösen kiköveteli a társadalmi — településen belüli — összefogást. Tudjuk jól, az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. Az oktatás a felnövekvő generáció nevelése, nemzeti ügy. Jövőnk függ attól, hogy milyen felnőtt lesz a mostani ifjúság. A fokozatos és feltételekhez kötött átszervezés nem lehet hivatkozási alap a tétlenségre, a lehetséges lépések elodázására. Minden iskolában már most hozzá kell kezdeni az új felfogású diákélet kialakításához. Néhány diákkör mindenütt kialakítható, az elsősök mozgalmi, közösségi tevékenységüket elsősorban a meglevő szakkörökben, illetve diákkörökben kezdjék meg! A KISZ az ott végzett színvonalas munka alapján veszi majd fel, tudja felvenni a legalkalmasabb fiatalokat tagjai sorába. Ebben az egész folyamatban a demokráciát mint szükségletet igényli, kéri az ifjúság, nem mint most az új törvénnyel kapott ajándékot. Az ifjúsági szövetség előtt álló jelentős feladatok megoldásához a kiaknázandó tartalékok garmadáját kínálja mozgalmunknak a tanulóifjúságban, a tizenévesekben rejlő energia. Ezen energiák felszínre kerülésének igénye és lehetősége a diák KISZ-szervezetekben is megfogalmazódtak. Csodát nem várunk a törvénytől, a végrehajtási utasításaitól, sem saját KISZ-kongresszusunktól. Dolgozni akarunk, együttműködésre jelentkezni, együttműködést kérni. Még azt is, hogy ha hibázunk, azt beszéljék meg velünk. Tanúsítani kívánjuk hogy életrevaló, dolgos szervezet vagyunk, azzá kívánunk válni, tagjaink a diákság egésze alkalmas ezen feladatok ellátására, sikerre vitelére. Nekem nagyon szimpatikus volt Köpeczi elvtárs azon figyelmeztetése: „A tanító és a tanuló közös erőfeszítése teremthet csak értéket kímélő, minőséget, tehetséget megbecsülő szellemet”. Tanulságokat levonni, programot kidolgozni, és a jövőért előretekinteni egyaránt van és lesz mód mind az iskoláknak, mind ifjúsági szövetségünknek. Hajdú István HAJOO-BIHARI NAPLÓ - 1»86. NOVEMBER 1. H