Hajdú-Bihari Napló, 1987. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1987-05-01 / 102. szám
Kádár János Angyalföldön (Folytatás az 1. oldalról) Szó esett arról is, hogy Angyalföldön, mint szerte az országban, a meglévő gondok ellenére az emberek tudják, érzik: létbiztonságban élhetnek, mindenkinek van munkahelye, s mindenütt szükség van az értelmes, tartalmas munkára, hiszen csakis ez lehet boldogulásunk alapja. Kádár János válaszolt az elhangzottakra, emlékeztetve arra, hogy továbbhaladásunk érdekében úgy tudjuk jobbá, eredményesebbé tenni az országépítő munkát, ha mindenki a maga helyén pontosan ismeri a feladatát, érzi a felelősségét, s azt, hogy az új feladatok másfajta gondolkodást, más hozzáállást igényelnek. A Forcon Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatánál folytatódott a program. Az MSZMP főtitkárát, valamint a kíséretében lévő budapesti és kerületi vezetőket Gulyás Imre vezérigazgató és Kovács István, a budapesti gyár pártvezetőségének titkára fogadta. Beszámoltak a Forgácsolószerszám-ipari Vállalatból 1986. július 1-jén alakult tröszt, illetve az angyalföldi vállalat munkájáról, a pártszervezet tevékenységéről. Mint elhangzott: az ország egyik legnagyobb szerszámgyártó üzeme 1800 dolgozót foglalkoztat, közülük négyszázan a fővárosban gyártják a forgácsoló szerszámokat, a különböző alkatrészeket, rögzítőgyűrűket, kompreszszorszelepeket. Termékeiket az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a javító-szolgáltatás területén egyaránt használják. Nagy részük a csúcstechnológiát képviselő megmunkálógépek alkatrésze, tartozéka. A vállalat széles körű nemzetközi és hazai kapcsolatokat alakított ki. Az NSZK-beli Krupp—Vidia céggel kooperációs szerződés keretében, licenc alapján állítják elő a maróműhelyben a modern szerszámok, NC vezérlésű gépek marófejeit. Sokéves múltja van a moszkvai Frézer gyárral folytatott eredményes szerszámgyártási együttműködésnek. Itthon elsősorban a Csepel Szerszámgépgyár és a Szerszámipari Művek gyártmányainak tartozékai viselik a Forcon-emblémát. A gyár vezetői a tröszt eredményeiről szólva elmondták, hogy az elmúlt esztendőben egymilliárd forint termelési értéket könyvelhettek el, és sikeresen teljesítették az idei első negyedév terveit is. A tájékoztatót üzemlátogatás követte. Kádár János — Lévárdy Iván, a budapesti vállalat igazgatójának szakmai kalauzolásával — megtekintette a menetköszörűs és marós műhelyt, s elbeszélgetett a csúcstechnológiával működő automata gépsorokat kezelő szakmunkásokkal. Ezután az MSZMP főtitkára részt vett a vállalati kollektíva ünnepi röpgyűlésén. Kiss Ferenc szakszervezeti főbizalmi meleg szavakkal köszöntötte a mintegy 200 gyári dolgozót és a vendégeket, majd Kádár János lépett a mikrofonhoz. Megköszönte a szívélyes fogadtatást és hangsúlyozta, hogy szívesen jött ide, jól érezte magát a munkások körében, s nemcsak a tröszt eredményeiről látottak-hallottak, hanem az itt tapasztalt bensőséges légkör, jó munkaszellem hatására is. A tavalyi termelési sikerek különösen értékesek — tette hozzá —, mert azokat a mindig sok gonddal-bajjal járó átszervezés közepette érték el. Gratulált az eredményekhez, és — az egész ország gazdasági helyzetét jellemezve — rámutatott: fejlődtünk, gyarapodtunk még az utóbbi nehéz esztendőkben is. Ha nem is egyformán, s mindenki számára érzékelhetően, de gyarapodott a lakosság, a vállalatok legtöbbje is működőképesnek bizonyult. Ennek örülhetünk, mert azért dolgozunk, hogy az emberek boldoguljanak. Ugyanakkor igaz az a gyakran hallható megállapítás, hogy nehéz az ország helyzete. A korábbi évek lendületes fejlődése lelassult, munkánk sok tekintetben bonyolulttá vált. Hol vannak a mai problémák gyökerei? Mindenekelőtt ott, hogy összességében nem termelünk annyit, amennyit felhasználunk. Fordítani kell a gondolkodásunkon, a gyakorlatunkon: akkor lássunk hozzá az elosztáshoz, a javaink elfogyasztásához, amikor már megtermeltük azokat. Szükséges, de érthetően népszerűtlen intézkedések jelezték már ezt a felismerést; ilyen volt például a béremelések áprilisig történő elhalasztása, ami többéves gyakorlatot próbált megváltoztatni. Azt tudniillik, hogy a vállalatok úgymond megelőlegezték az egész évre tervezett teljesítménynövekedést, s már az esztendő elején kifizették a megnövelt béreket. Igen ám, csakhogy az elképzelések nem mindig váltak be, a teljesítmények gyakran a bérek mögött kullogtak . . . Azt kell megértenünk — hangsúlyozta a párt főtitkára —, hogy a szocializmus a munka társadalma. Persze, minden más társadalom is a termelőmunkán alapszik — tette hozzá —, hiszen azokban a fejlett tőkés országokban, amelyekben a termelés igen magas színvonalat ért el, szilárd fegyelemrend, no meg az utcára kerüléstől valófélelem áll a valóban impozáns eredmények mögött. Nemrégiben tett svédországi látogatásának élményeit említette az egyik példaként; mint mondotta, a korszerű termelőberendezések, a modern technológia mellett szembetűnő volt a percnyi lazaságot sem engedő munkatempó a szerelőszalagok mellett. Mi szocialista kibontakozást keresünk! — szögezte le hazai gondjainkra viszszatérve Kádár János. Határozott lépésekre van szükség ennek érdekében — folytatta —, s ezek között van sok kényszerű intézkedés is. Olyan munkaprogramot hirdetünk, amely eddigi tapasztalatainkra építve nem rövid időre, hanem hosszabb távra megalapozza fejlődésünket. Szocialista programot, amelyre szilárdan építhetjük a jövőt. Ezt követeli meg a nép, a szocialista Magyarország iránt érzett felelősségünk. Programunk, előrehaladásunk követelménye az is: úgy dolgozzunk, hogy az eddig elért életszínvonal biztos alapokon álljon. Céljaink eléréséhez minden lehetséges eszközt fel kell használni — hangoztatta —, építeni a szocialista elveinkben rejlő erőre, ugyanakkor — mivel az öntudat csak lassan, a termelési viszonyok változása mögött járva formálódik — jobban kell alapozni a kollektívák, az emberek érdekeltségére. Ezért válik egyre fontosabbá a differenciálás. Nem lehet a vállalatokkal örökké azt csinálni, hogy a jól, korszerűen dolgozóktól elvonják a nyereséget, és azzal támogatják a gyengén gazdálkodókat. Differenciálás érvényesüljön a munkásközösségeken belül is. Annak tudatában kell munkálkodnunk, hogy napjainkban kiélezett verseny folyik a világpiacon. A gyorsan változó igények szerint kell a termelési szerkezetet átalakítani, termékváltást végrehajtani, és jóval nagyobb figyelmet fordítani a minőségre. Nemcsak a tőkés megrendelők, szocialista partnereink is joggal várnak el tőlünk jó, korszerű árukat. Mindebben számítunk az angyalföldiek és az országban másutt dolgozók jó irányú törekvéseire, akaratára, s ez erőt ad számunkra. Tudjuk, előrehaladásunk alapkérdései a termelésben, a munkapadoknál dőlnek el — hangsúlyozta Kádár János. Nemzetközi kérdéseket érintve a párt főtitkára kiemelte, hogy melegen üdvözöljük a Szovjetunióban kibontakozott változásokat, amelyek célja egybeesik a mi törekvéseinkkel. Az átalakítás folyamata a szocialista országok közötti együttműködésre, így a magyar—szovjet kapcsolatokra is hatással van. Mint mondotta, most jobban értjük egymást, közös munkánk még harmonikusabb, mint korábban, együttműködésünk távlatai biztatóak. A baráti Szovjetunióban lejátszódó folyamatok hatása a világpolitika nagy kérdéseiben is érzékelhető: a kölcsönös biztonság elvére épülő fegyverzetkorlátozási, leszerelési javaslatok olyan fontos megegyezések lehetőségét vázolják fel, amelyekre a másik fél sem tud egyszerűen nemet mondani. A béke, a nemzetközi biztonság megszilárdításához a magunk lehetőségei szerint mi is igyekszünk hozzájárulni, keresve az együttműködés lehetőségét más társadalmi rendszerű államokkal — ahogyan ez most, a svédországi látogatás alkalmával is történt. A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét úgy készülünk köszönteni, hogy az kifejezze szándékainkat, törekvéseinket, az elszántságunkat céljaink megvalósítására, és szolidaritásunkat mindazokkal, akik a szocializmusért, a békéért és a haladásért küzdenek a világban — mondotta befejezésül Kádár János, átadva jókívánságait a jelenlévőknek, rajtuk keresztül az üzem, egész Angyalföld dolgozóinak. (MTI) Felavatták a Délibáb Szálloda új szárnyát Hajdúszoboszló nevezetes szállodája, a Délibáb életének jelentős állomásához érkezett április 30-án: ünnepélyes keretek között felavatták újabb, harmadik szárnyát. A háromcsillagos szálloda bővítésének jogát versenytárgyaláson a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat nyerte el, és jó minőségben, határidő előtt befejezte a kivitelezést. Ily módon a szálloda valójában már a húsvéti ünnepeken, fogadhatott vendégeket. A korszerűen fölszerelt, tetszetős külsejű, családias hangulatot árasztó 85 szobából húsz lakosztállyá alakítható át, elérhető árakkal. öt szoba a mozgásszervi betegségben szenvedőké. Az erkélyes, kényelmes szobák, a gyógyulást s a fölüdülést szolgáló közös helyiségek, a specialitásokat (külön diétás kosztot is) kínáló étterem mellett fő dísze az új szárnynak a 250 férőhelyes rendezvényterem, amely konferenciáknak, tudományos tanácskozásoknak és szórakoztató műsoroknak ad helyet. A vendégeken kívül a helyiek részére szórakoztató központként is szolgál majd e pódiumterem. Mindezeket jegyeztük föl az avatási ünnepségen, amely az új szállodaépület pódiumtermében kezdődött Józsa Lajos Kánkán című bronzszobrának felavatásával és ifjú Fazekas Lajos, a népművészet mestere kiállításának megnyitásával. Délután a pódiumteremben Végh László, a megyei vendéglátó vállalat igazgatója köszöntötte a vendégeket, köztük Sikula Györgyöt, a megyei pártbizottság első titkárát, Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettest, dr. Szabó Imrét, a megyei tanács elnökét, a megye és Hajdúszoboszló párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselőit. Ezt követően Vékássy István, a Hajdú Megyei Építőipari Vállalat vezérigazgatója átadta az új épület jelképes kulcsát Hupuczi Lászlónak, a Délibáb Szálloda és Vendéglátó Vállalat igazgatójának, majd Vincze Imre mondott beszédet. Végh László pedig A hajdúsági gasztronómiáért elnevezésű kitüntetéseket adott át a tervezésben és a kivitelezésben kimagasló munkát végzőknek. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1967. MÁJUS 1. Zászlófelvonások Május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő ünnepe tiszteletére csütörtökön katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél. Ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a Magyar Népköztársaság állami zászlaját az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. (MTI) Lenin-békedíjak Moszkva, 1987. április 30. (MTI) — Moszkvában május 1. előestéjén közzétették a Lenin-békedíjjal kitüntetett személyiségek névsorát. A kitüntetéseket kétévente nemzetközi bizottság ítéli oda, amelynek jelenleg neves indiai, francia, vietnami, finn, kubai, angol, madagaszkári, görög, lengyel és szovjet társadalmi személyiségek a tagjai. Az idei nemzetközi Lenin-békedíjjal kitüntetettek névsora: Julius K. Nyerere, a Tanzániái Forradalmi Párt elnöke, Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke, Petar Tancsev, a bolgár Államtanács első elnökhelyettese, a Bolgár Népi Földműves Szövetség titkára, Dorothy Hodgkin brit tudós, közéleti személyiség, Miguel d'Escoto Brockmann, nicaraguai külügyminiszter. Várkonyi Péter ausztriai látogatása Bécs, 1987. április 30. (MTI) — Várkonyi Péter külügyminiszter csütörtökön délelőtt az osztrák sajtó képviselőivel találkozott, akik előtt hangsúlyozta: vendéglátóival, vezető osztrák politikusokkal folytatott tárgyalásai megerősítették meggyőződésében, hogy mindkét fél a két ország rendkívül jó kapcsolatainak további fejlesztését igényli, és lényegében teljes a nézetazonosság szinte minden kérdésben. Folytatódik a magas szintű személyes érintkezések immár hagyományos sorozata: az év második felében hazánkba látogat Franz Vranitzky kancellár. Várkonyi Péter hangoztatta: a nemzetközi kérdéseket áttekintve azt a közös reményüket fogalmazták meg, hogy a bécsi utótalálkozó kiegyensúlyozott dokumentummal fejeződik be. A két ország gazdasági kapcsolatait érintő kérdésekre válaszolva Várkonyi Péter elmondotta: magyar részről változatlanul szorgalmazzuk a kivitelünket gátló, nehezítő vám- és egyéb adminisztratív akadályok, hátrányos megkülönböztetések felszámolását. Derűlátásra jogosít, hogy mindkét részről erős politikai szándék tapasztalható a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére, hangoztatta a magyar miniszter, hozzátéve: osztrák részről elfogadták a beruházásvédelmi egyezmény megkötésére vonatkozó korábbi magyar javaslatot. Várkonyi Péter délután részt vett az Osztrák—Magyar Egyesület fogadásán, a bécsi Collegium Hungaricumban, ahol Fritz Marsch, az OME elnöke, az Osztrák Szocialista Párt központi titkára üdvözölte. Külügyminiszterünk délután, az osztrák külpolitikai társaság és az OME rendezésében nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott az osztrák Diplomáciai Akadémián Az európai biztonsági és együttműködési folyamat magyar szemszögből címmel. Várkonyi Péter külügyminiszter, aki Alois Mock alkancellár és külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Ausztriában, csütörtökön este hazautazott. Kamara János köszöntése Kamara Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, belügyminisztert 60. születésnapja alkalmából csütörtökön az MSZMP Központi Bizottságának nevében Horváth István, a KB titkára köszöntötte. Jelen volt Varga Péter, a KB osztályvezetője. (MTI) Ünnepi állománygyűjtések, kitüntetések Az 1. ruházati anyagraktárnál (Folytatás az X. oldalról) Kettős ünnepet tartottak az MN 1. ruházati anyagraktárnál, mivel az idei május elsejével egybeesik az intézet alapításának 35. évfordulója. Az ünnepi beszédet követően Bánó Lajos őrnagy, az intézet parancsnoka ismertette az eltelt évek munkáját, eredményeit. Az intézet dolgozói és vezetői minden esetben esküjükhöz híven" állták meg helyüket. Elismeréssel szólt az időközben nyugállományba vonult személyekről is. Elmúlt évi munkájáért az MN 1. ruházati anyagraktár elnyerte az MN Ruházati Ellátóközpont parancsnokának dicsérő oklevelét és az élen járó tárolóintézet kitüntető címet. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát ketten, a bronz fokozatot szintén ketten kapták meg. Magasabb parancsnoki és parancsnoki dicséretben 29-en részesültek. Az MN 1. ruházati anyagraktár parancsnoka, Bené Lajos őrnagy átveszi a dicsérő oklevelet és az élen járó tárolóintézet kitüntető címet (Fotó: Szekeres Tibor) Az MHSZ megyei vezetőségén A munka ünnepének tiszteletére rendezett megemlékezésen értékelték a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkári és megyei titkári feladatterv szellemében szervezett versenymozgalmat is. A nyolcvanhatos versengésben 135 MHSZ-klub és hét gépjármű-kirendeltség vett részt. Közülük 14 klub — ebből nyolc klub másodszor — élen járó kitüntető címet ért el. Huszonkilenc klub, illetve gépjármű-kirendeltség megyei titkári elismerő oklevelet vehetett át. Az idei szocialista versenymozgalomba 146 MHSZ- klub és öt gépjármű-kirendeltség nevezett be. Megkezdődtek a Hatvani István- diáknapok Tegnap este hét órakor megkezdődött a Hatvani István-diáknapok rendezvénysorozata Debrecenben. A három megyéből (Békés, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar) érkezett, mintegy hétszáz résztvevő este fél hét után gyülekezett a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ előtti parkolóban, hogy a pontosan hét órakor fölharsanó fanfárok dallamai után meghallgassák és végignézzék az ünnepélyes megnyitó műsorát. Először az Ady Endre Gimnázium kórusa lépett színpadra, Bartók: Tavasz című művével, majd Murányi Annamária szavalta el Áprily Lajos Március című versét. Ezután az Ady-gimnázium diákszínpada és kórusa adta elő rövid műsorát. Ezt követően dr. Ács István, a Debrecen Megyei Városi Tanács elnöke mondott köszöntő szavakat, és átadta a debreceni diákváros kulcsát Nyalka Csabának, a diáknapokra szerveződött, héttagú diáktanács elnökének. A megnyitó ünnepséget a diáktanács vezetőjének záróbeszéde és programismertetése fejezte be. Este nyolc órától két helyszínen kezdődtek meg a műsorok. A művelődési központ előtti parkolóban a Szeredás és a Hangfogó együttes tartott táncházas műsort, míg az ifjúságpolitikai klubban a Hajdú-Bihar megyei résztvevők estje kezdődött meg. 125 éves a Debreceni Kefegyár A nagy múltú, 125 éves Debreceni Kefegyár kollektívája április 30-án vállalati ünnepség keretében emlékezett meg alapításának 125. évfordulójáról. Tóth József, a vállalat igazgatója méltatta az eltelt egy és egynegyed évszázad alatt megtett, utat, a gyár fejlődését. Az évforduló alkalmával Egri Istvánnét, a gyár raktárvezetőjét kiváló munkáért címmel tüntették ki. Az ünnepségen részt vett Piránszky Gyula, a debreceni városi tanács ipari osztályának vezetője.