Hajdú-Bihari Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
A HADÁSZATI FEGYVEREK Szovjet tervezet A nukleáris és űrfegyverekről folyó szovjet—amerikai tárgyalások keretében pénteken Genfben a szovjet fél Szerződés a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati támadó fegyverzetek csökkentéséről és korlátozásáról címmel tervezetet nyújtott be. A szovjet tárgyaló fél ugyancsak beterjesztette a szerződéshez tartozó kiegészítő meghatározások és közös értelmezések tervezetét. A beterjesztést követő sajtókonferencián a szovjet küldöttség vezetőjének helyettese, Alekszej Obuhov kijelentette: a szovjet fél által beterjesztett tervezet azon a két fél által egyeztetett elven alapul, amelynek értelmében a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati fegyverzetét 50 százalékban csökkentik. Ezzel kapcsolatban a tervezet előirányozza, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok szakaszosan, öt év alatt, hadászati támadó fegyverzeteit olyan formán csökkentse, hogy az interkontinentális rakéták, a tengeralattjáróról indítható rakéták és a nehézbombázók össz-száma mindkét oldalon 1600- 1700 legyen. A megmaradó hadászati hordozó eszközökre szerelhető nukleáris robbanótöltetek számát mindkét oldalon 6000-6000 egységben kellene korlátozni a szovjet elképzelés értelmében. A szovjet fél kötelezettséget vállal arra, hogy pontosan a felére csökkenti saját nehéz interkontinentális ballisztikus rakétáit. — A szovjet lépés — hangsúlyozta Obuhov — számításba veszi a tárgyalások során amerikai részről hangoztatott aggodalmakat, továbbá a megállapodás kívánatos voltát. A kölcsönösen elfogadható megállapodás elérésének céljait szolgálja a szovjet tervezetnek az a cikkelye is, amelynek értelmében a felek a megállapítandó korlátozások keretei között saját belátásuk szerint fogják meghatározni a csökkentések után birtokukban maradó hadászati támadó fegyverzetek struktúráját. Természetesen a saját hadászati támadó fegyverzet struktúrájának megállapításával kapcsolatos szabadság mindkét fél számára egyenlő lesz. A fentebb kifejtett általános korlátokon kívül szigorú korlátozást rónak majd ki a hadászati támadó fegyverzetek olyan fajtájára, mint amilyenek a 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú, tengeri telepítésű manőverező robotrepülőgépek. A nagy hatótávolságú tengeri telepítésű manőverező robotrepülőgépek hatékony korlátozása szükséges ahhoz, hogy megbízható módon eltorlaszoljuk a jövendő szerződés megkerülésének egy lehetséges csatornáját, biztosítsuk a szerződés tartósságát és életképességét. Mindebben két fél feltétlenül csak érdekelt lehet. A tervezetben részletesen kidolgozták azokat a szabályokat, amelyek alapján a hadászati támadó fegyvereket a megfelelő általános szintekbe beszámítják. Figyelembe vették a nehézbombázók fegyverzetére vonatkozó számításokkal kapcsolatban Reykjavíkban kialakult elvi egyetértést is. A hadászati támadó fegyverek szaporításának hajszáját akarják megakadályozni azok a részek, amelyek tilalmat mondanak ki ilyen eszközök új típusaira. Olyan körülmények között, amikor a nukleáris fegyverek csökkentéséről van szó, elsődleges jelentőséget kapnak az ellenőrzés kérdései. Ezzel kapcsolatban a szovjet fél messzemenő lépéseket javasol, beleértve a helyszíni ellenőrzést is. A szovjet tervezetben világosan tükröződik az, hogy objektíven létező kölcsönös kapcsolat áll fenn a hadászati támadó fegyverzetek problémája, az űrfegyverkezési hajsza betiltása és a rakétaelhárító védelmi rendszerekről kötött szerződés érvényének megerősítése között. Ugyanúgy, mint a kozmikus fegyverekről kötendő, általunk beterjesztett megállapodás tervezete, a jelen tervezet is leszögezi: a felek hadászati támadó fegyverzetének radikális csökkentése csak akkor lehetséges, ha egyetértés alakul ki abban, hogy a világűrben is megfékezik a fegyverkezési hajszát, s egyben biztosítják az ABM-szerződés hatékony betartását. Az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét következetesen megvalósítva, a beterjesztett szovjet tervezet jó alapot ad az érdemi munkához. Mi amellett vagyunk, hogy ez a munka mihamarabb megkezdődjék. Obuhov hangoztatta: a szovjet fél az utóbbi időben a Genfben folyó tárgyalások mindhárom területén új kezdeményezéseket tett: a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakéták, az űrfegyverek terén, most pedig a hadászati támadó fegyverzetekkel kapcsolatban. Ezek az új kezdeményezések a küldöttségek munkáját új, minőségileg még magasabb szintre emelik. Lehetőség nyílik arra, hogy jelentős konkrét lépéseket tegyünk a valódi leszereléshez vezető úton, annak érdekében, hogy ne legyen fegyverkezési hajsza a világűrben, s hogy a fegyverkezési hajsza a Földön is abbamaradjon. A szovjet fél tettekkel bizonyítja azt, hogy — amint arról Mihail Gorbacsov 1986. január 15-én kelt nyilatkozatában beszélt — 2000-re nukleáris fegyverektől mentes világot akar. A szovjet delegáció arra számít, hogy az új szovjet javaslatokra amerikai részről építő szellemű, pozitív válasz érkezik — mondotta Obuhov. Ronald Lehman, a hadászati fegyverek kérdésében illetékes amerikai tárgyalócsoport vezetője, pénteken Genfben tartott sajtóértekezletén kijelentette: a szovjet fél által beterjesztett szöveg világosan rögzíti Moszkva álláspontját, és remélhetőleg előmozdítja a munkát. Az amerikai diplomata azonban elutasította azt, hogy a hadászati fegyverek ötvenszázalékos csökkentését összekapcsolják az űrfegyverek ügyében kötendő megállapodással. Leszögezte: Washington sohasem fogja osztani azt a nézetet, hogy az egyik tárgyalási témakör „túszként tartsa fogva” a másikat. Sajtótájékoztató a szelektív iparfejlesztésről Az ipar szerkezetátalakításának rövid- és hosszú távú elképzeléseiről, a szelektív iparfejlesztés cselekvési programjáról tájékoztatta az újságírókat pénteken Károlyi László ipari miniszter a Parlamentben, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala által rendezett sajtótájékoztatón. A miniszter elöljáróban elmondta, hogy a VII. ötéves tervben eddig két alkalommal kerültek a kormány elé az iparpolitika közép- és hosszú távú feladatait összegző elképzelések. Az Országgyűlés az őszi ülésszakon számoltatta volna be a minisztert az ipar helyzetéről, ám erre a napirendre — miután szeptemberben a Minisztertanács stabilizációs munkaprogramjáról döntenek a képviselők — várhatóan a következő ülésszakon kerül sor. Mivel az ipar döntő szerepet játszik a társadalmi-gazdasági kibontakozás programjának végrehajtásában, így a kormány szeptemberben Országgyűlés elé kerülő munkaprogramjának mellékleteként tárják a képviselők elé az iparpolitikai elképzeléseket. A szerkezetátalakítási program vaskos anyagát egyébként a közelmúltban számos szakmai, érdekképviseleti, tudományos fórum megvitatta. Kapolyi László a sajtótájékoztatón mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a program rendszerszemléletű,z ipari szerkezetátalakítás ■gényét, feleddi"ít, hatását a társadalmi környezettel összhangban vizsgálja. Természetesen különbséget tesz távlati és napi célok között, hiszen a feldolgozóipar túlsúlyba kerülését — 70 százalékos arányát — csak a 90-es évek második felére, végére lehet elérni, nem halasztható viszont egy pillanatig sem a minőség, a hatékonyság, a termelékenység javítása, mert ez a feltétele annak, hogy már ma, a jelenlegi szerkezettel alkalmazkodjunk a piaci követelményekhez, megindítva a piacorientált fejlődést. A miniszter kitért a vállalati tanácsok működésére is, hangsúlyozva, hogy fontos feladat a rövid- és hoszszú távú érdek időnkénti ellentétének feloldása. A munkaerőhelyzettel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: itt is rendszerszemléletre van szükség, az ipar struktúráját és az iparban foglalkoztatott munkaerő szerkezetét egységesen kell vizsgálni. Korai a munkanélküliség veszélyéről beszélni — hangsúlyozta —, hiszen a húzóágazatok ma 30—50 százalékos kapacitáskihasználtsággal dolgoznak. Egyelőre jó ideig helyi probléma marad — bár a közvélemény az ilyen jelenségekre nagy figyelemmel reagál —, ha néhány száz embert nem tudnak tovább szakmájában foglalkoztatni. A miniszter végezetül hangsúlyozta: az iparirányítás támogatja a közép- és kisvállalatok számának növelését, s ez nem jelenti a nagyüzemek munkájának lebecsülését. Szükség van viszont arra, hogy minél több, rugalmasan változtatni képes gyártóegységünk legyen. Ezért az iparvezetés támogatja az ésszerű decentralizációt is, miközben növelni szeretnék a holdingszerűen, részvénytársasági formában együttműködő vállalatok körét. Ezek a szervezetek egyegy kiemelt népgazdasági feladat teljesítésére (például a közúti járműprogram, az elektronikai program végrehajtására) vonnák össze erőiket. Kapolyi László két kiemelt fejlesztési területet nevezett meg a programból, a személygépkocsi-gyártásban való részvétel ipari hátterének kialakítását, fejlesztését, valamint a telefonhálózat bővítését. Kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta, hogy a gépkocsi-összeszerelés ügyében vállalatközi tárgyalások folynak a Suzuki céggel. Hozzátette: a magyar ipar termékeiből a japán autóba beépített hányad nem érné el a tíz százalékot, éppen ezért szükséges a már említett ipari háttér létrehozása. A szovjet ZAZ típusból szeptemberben érkezik hazánkba az első öt mintapéldány, itt bizonyos részegység-gyártásról és évi 50 ezer darab gépkocsi összeszereléséről van szó. Bulgária hasonló feltételekkel vesz részt az együttműködésben, a Szovjetunióban pedig évi 150 ezer darab ZAZ készül majd. (MTI) Gorbacsov megbeszélése a malaysiai kormányfővel Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken a moszkvai Kremlben megbeszélést folytatott Mahathir Mohamad malaysiai kormányfővel. A miniszterelnök a szovjet kormány meghívására szerdán érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. Üdvözlő távirat Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Pierre Aubert-nek, a Svájci Államszövetség elnökének Svájc nemzeti ünnepe, az Államszövetség megalakulásának évfordulója alkalmából. (MTI) Részvéttávirat Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki részvétét Joaquim Alberto Chissanonak, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökének, a fegyveres banditák által Homoine járási székhelyen júliusban elkövetett vérengzés kapcsán. (MTI) Béketalálkozó Európai ifjúsági béketalálkozó kezdődött az Országos Béketanács szervezésében pénteken Bér községben. A Magyar Ifjúság Országos Tanácsa, valamint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal támogatásával létrejött találkozó résztvevői az európai bizalomépítés kérdéseit vitatják meg, tanácskoznak a békére nevelésről, a nemzetközi megértésről és a népek közötti, valamint a személyes kapcsolatok békeépítő szerepéről. A fiatalok augusztus 6-án részt vesznek Budapesten a Hirosima-évforduló alkalmából szervezett utcai megemlékezésen is. (MTI) UTÓTALÁLKOZÓ Nyilvános záróülés Nyilvános záróüléssel ért véget pénteken az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó utótalálkozó harmadik szakasza. A tanácskozásokat szeptember 22-én folytatják azzal a céllal, hogy az év végéig kidolgozzák és elfogadják a záródokumentumot. A záróülésen a 35 állam képviselői közül húszan szólaltak fel, megvonva a tanácskozások mérlegét és kifejtve elgondolásaikat a további feladatokról. Általános volt bizonyos csalódottság afelett, hogy a találkozót nem sikerült még befejezni. A NATO-országok, eddigi taktikájukat folytatva, az emberi jogi kérdésekre helyezték a hangsúlyt. A találkozó záróokmánya csak úgy születhet meg, ha valamennyi résztvevő ország érdekeit, javaslatait, felfogását figyelembe veszik — hangoztatta a záróülésen Jurij Kaslev szovjet nagykövet. A diplomata visszautasította azokat a nyugati vádakat, hogy a szovjetunióbeli átalakítás légköre nem hatott volna ki Bécsre — ellenkezőleg —, mondotta — az nagyon is meghatározza a tanácskozás légkörét. Azt mindenesetre figyelembe kell venni, hogy különböző társadalmi és politikai rendszerű államokról van szó. Ami pedig a szocialista országokat illeti, azok igen rugalmasan, a másik fél álláspontját is tiszteletben tartva tárgyalnak Bécsben, és joggal igénylik, hogy az ő javaslataikat is vegyék figyelembe. Az építő munkát azonban akadályozza a Nyugat, amely arra törekszik, hogy valamifajta engedményeket kényszerítsen ki. A szovjet nagykövet megerősítette a szocialista országok messzemenő tárgyalási, megegyezési készségét az egyenlőség alapján és a Helsinki Záróokmány szellemében. A szocialista országok képviselői, közöttük Bohuslav Chnoupek, csehszlovák külügyminiszter, azért szálltak síkra, hogy a helsinki folyamat valamennyi kérdését kiegyensúlyozottan kezeljék, kapjanak megfelelő hangsúlyt a katonai biztonság kulcsfontosságú kérdései, valamint a gazdasági-kereskedelmi együttműködés fejlesztése is. Nyugati részről egyébként a mérleg megvonásánál ugyancsak elismeréssel méltatták a tényt, hogy elvi egyetértés van a katonai bizalomépítéssel, valamint a hagyományos leszereléssel foglalkozó fórumok összehívásában és gyakorlati tervek érlelődnek a gazdasági kapcsolatok bővítésére. Alois Mock osztrák alkancellár és külügyminiszter beszélt arról, amiről más nyugati szónokok szót sem ejtettek: hogy megjavult a kelet -nyugati viszony és egész Európában világosan megnyilvánul az együttműködés szándéka. A szovjetunióbeli változások belső és nemzetközi kihatásainak jelentőségét, sikereit méltatta többek között felszólalásában Erdős André magyar nagykövet is. Az óriási figyelem, amely e változásokra Bécsben is irányul, tükrözi azok jelentőségét, hangoztatta, s egyúttal óvott a törekvésektől, hogy egyesek a maguk politikai céljaira próbálják kihasználni a fejleményeket. A záródokumentum csak a különböző törekvések, gyakran ellentmondó érdekek összeegyeztetéséből születhet, csak korunk realitásain alapulhat — hangsúlyozta a magyar nagykövet. Az utótalálkozón szeptember 15-től nem hivatalos konzultációk kezdődnek, majd 22-én kezdődik a rendszeres munka, amelyre eddig december 18-ig dolgoztak ki munkarendet. Amennyiben a záródokumentum kidolgozásának munkája nem gyorsul fel nagymértékben, azzal is lehet számolni, hogy az utótalálkozó csak 1988- ban érhet véget. Gorbacsov levele Cerasónak A római szovjet nagykövetség két munkatársa csütörtökön átadta Mihail Gorbacsov levelét a dél-olaszországi Ceraso városka polgármesterének. A szovjet politikus ebben arra a békeüzenetre válaszolt, amelylyel a város lakói a szovjet néphez fordultak. Az SZKP KB főtitkára köszönetet mondott a város lakóinak üzenetükért, továbbá azért, hogy vendégül láttak és kitüntettek szovjet tűzoltókat, akik részt vettek a csernobili atomerőműben történt baleset utáni mentőakcióban. Mihail Gorbacsov levelében a következőket írja: Igen meghatott az önök üzenete, amely békeszeretetről és a szovjet nép iránt érzett barátságról tanúskodik, és az a meleg fogadtatás, amelyben hős tűzoltóinkat részesítették. A csernobili tragédia óta bolygónk lakói számára sokkal világosabb lett, hogy a nukleáris korszak újfajta politikai gondolkodást követel, földünk megszabadítását az atomfegyverektől. Közös erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy megerősítsük az atomenergia veszélytelen felhasználásának nemzetközi rendjét, kizárólag békés célok szolgálatába állítva ezt az energiafajtát. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy a Szovjetunió és a szovjet vezetés minden lehetségeset megtesz, és a jövőben is meg fog tenni, hogy ezt elérjük — olvasható a levélben. A levél ünnepélyes átadásán Ceraso polgármestere méltatta a béke és a leszerelés érdekében kifejtett szovjet erőfeszítéseket. Sajtótájékoztató a MÉM-ben (Folytatás az 1. oldalról) A búza, a kukorica és a napraforgó esetében bevezetik a beltartalmi érték szerinti átvételt. Számolnak a szójadara importjának csökkentésével, illetve a hazai fehérjetakarmány-termelés dinamikus bővülésével. Javítják például a vágómarha-termelés gazdaságosságát, a sertéshús-előállításnál pedig sokat tesznek majd a minőség javításáért. A gazdálkodási színvonal emelésénél tovább kell folytatni a vállalatok, szövetkezetek szervezeti korszerűsítését. Az államtitkár kitért a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos elképzelésekre. Az ágazat bruttó termelésének egyharmadát a kisüzemek adják, termelésük fenntartása, illetve fejlesztése a hazai ellátás és az export szempontjából egyaránt alapvetően fontos. Kifejtette véleményét, hogy a tervezett adóreformnak olyannak kell lennie, hogy negatív irányban ne befolyásolja a több mint másfél millió kistermelői család termelési kedvét A szőlőültetvényeket a télen hatalmas károk érték: teljesen kipusztult 8500 hektáron a szőlő, 44 ezer hektáron a tőkék jelentős részének föld feletti része elhalt, további 19 ezer hektáron a termést hozó rügyek legalább fele elpusztult. Növeli a kárt, hogy a pusztulás jó része a történelmi borvidékre, Tokaj-Hegyaljára esett, az ültetvények helyrehozásához a termelők segítséget kapnak, annál is inkább, mert ezekre a területekre nemcsak a borászatnak, hanem az egész országnak is szüksége van. A bejelentett intézkedések között van például, hogy azok az üzemek, amelyek a kifagyott szőlőt pótolva telepítenek, lehetőséget kapnak arra, hogy ehhez — az állami támogatáson felül — a felvett hitelt adózatlan eredményből fizethessék vissza. Beruházási támogatást biztosítanak a termőfelület elfagyás miatt szükséges újraneveléséhez,* valamint a kifagyott tőkék * pótlásához, meghatározott feltételekkel. A pótlásokhoz szükséges szaporítóanyagot olyan áron is biztosítják, hogy csökkentik, vagy szükség esetén teljesen leállítják azok exportálását. Segítséget kapnak a fagykár miatt fizetésképtelenné vált, várhatóan veszteséges gazdaságok, folyamatos termelésük finanszírozása érdekében. Bejelentette azt is, hogy megtiltották az államközi kötelezettségeken felüli bormennyiség kivitelét. A mezőgazdasági termelők dolgát az idén az aszály is nehezítette. Az állatállomány takarmányszükségletét és a rendelkezésre álló várható készleteket a minisztérium felméri, és intézkedik az aszályos területek abraktakarmány-ellátásáról. Megállapították, hogy a júliusi jégeső, amely főként hat megye területét érte, 100 mezőgazdasági üzemben 100—120 ezer hektárt károsított. A károk várható öszszege meghaladja az 1,5 milliárd forintot. A tételes felmérést a biztosítók szakemberei megkezdték. (MTI)